Kis Ujság, 1947. augusztus (1. évfolyam, 33-56. szám)
1947-08-31 / 56. szám
BUDAPEST fényben és árnyékban A Neue Zürcher Zeitung cikke az újjáépítés sikereiről, a budapesti élénkségről és a nyomorról, amely meghúzódik a jólét látható jeleimögött A Neue Zürcher Zeitung most ide érkezett száma hosszabb cikkei közül Budapestről. A cikk részletesen foglalkozik az újjáépítés sikereivel és nehézséget vet a magyar fővárosban, e cikkből vettük az alábbi részleteket. Az új kocsik tulajdonosai — A magyarok joggal büszkék mindenre, amit a háború iszonyatos pusztításai óta újjáépítettek — írja a svájci újság. A teljesítmények különösen három területen feltűnőek: a közlekedés helyreállítása, a mezőgazdasági termelés és ez a főváros felépítése tekintetében. A közlekedés ma már felülmúlja az 1938-as forgalmat. Ez nemcsak a fővárosi villamos forgalomra, hanem a vasúti forgalomra is érvényes. A vonalok rendszeresen és a hétvége, valamint az ünnepnapok kivetelével pontosan közlekednek. Az országban, főként pedig Budapesten jóval több gépkocsi közlekedik, mint a háború előtt. Többnyire régi, javított kocsik, új kocsikkal csak a kormány tagjai, néhány vezető politikus és a külföldi diplomáciai kar tagjai rendelkeznek. • A posta, távíró, a telefon normálisan működik. Gerő Ernő közlekedési miniszter vezetésével olyan munkát végeztek itt, amelyet Magyarországon minduntalan csodaként magasztalnak, trerétől még politikai ellenfelei sem vitatják el képességeit. Ez a miniszter a munkaszervezés raffinált módszereivel elérte, hogy a legtöbb munkába vett építkezés az előre megállapított idő előtt készen legyen. A mezőgazdasági területen is jelentős az előrehaladás. A paraszt a legkezdetlegesebb eszközökkel, népek és jóformán igaállat nélkül fogott hozzá a föld megműveléséhez és munkáját a legnagyobb szívóssággal, energiával és ügyességgel folytatja. Jelentős buzdítás volt a földreform, ez tagadhatatlan. Jólét és nyomor Mindezt a fejlődést tekintetbe véve meg kell állapítani, hogy a fővárosban uralkodó hihetetlen elevenség és életkedv is mély benyomást tesz a szemlélőre. Ma már éjjel-nappal tolonganak az emberek az utcákon. Amikor az ember a fényt és a jómódnak kétségtelen jeleit látja, ugyanakkor a szorongás különös érzésével tölti el az, hogy lépten-nyomon belebotlik a nyomorba, találkozik hadirokkantakkal, akik idegsokkosan rángatóznak végig az utcán, vagy féllábbal vonszolják megbénult, hiányos testüket, lépten-nyomon eléje kerülő züllött, elhanyagolt gyerekek hada és mindenekelőtt — bármilyen mértékű is az újjáépítést, még mindig sok a romház és a szerte heverő törmelék. Ez már a budapestiek észre sem veszi, ez főképen az olyan idege szemlélőén kelt félelemérzést, akine országát megkímélte a háború és ilyen országból érkezik Budapestre. Ez a szorongó érzés nem tűnik el az újjáépítés és az uralkodó elevenség elismerésével sem, sőt még csak fokozódik annak a megismerésnek révén, hogy milyen kevés igazán vidám arcot lehet látni — fejezi be cikkét a svájci újság. I* K Karcagnak fontos szerepe lesz Kert-Magyarországban Karcag, augusztus vége A karcagi határiján valósággal megperzseli a földeket a szárazság. Az aszálykár ez évben is fenyegette a gazdákat, azért, az idén mégis valamelyest jobb volt a helyzet, mint tavaly, mert egy kis eső csak jutott errefelé is. Karcag híres volt régebben gabonaterméseiről, a szárazság azonban évről-évre több gondot okoz a külterjes gazdálkodást folytató karcagi gazdáknak. Talajjavítás — rizstermeléssel A földreform során mintegy 10.000 hold föld cserélt gazdát Karcagon. De kétszeres földosztást jelentene, ha sikerülne, különösen a Kisújszállás és a nádudvari határ felé fekvő, mintegy 20.000—25.000 hold területű szikes földeket megjavítani és meghódítani a termelés számára. — Digózás nagyon költséges volna a szikesföld megjavítására — mondja dr. Dózsa Balázs polgármester. — Ha három éven át rizst tudnánk termelni ezeken a földeken, megoldódna a szikes földek kérdése. Persze, ehhez erős öntözőhálózatra volna szükség, a tiszafüredi öntözőrendszer kibővítésére. A rizstermelés lehetősége egyre több gazda fantáziáját foglalkoztatja Karcagon. Sokan szeretnének rizst termelni. Egyelőre háromszáz holdon termelnek. Szövetkezetek és önállóan gazdálkodók. A kezdeményezést a „Középtiszai ármentesítő társulat“ vette kezébe mintagazdagazdasága létesítésével, midőn a tiszafüredi öntözőrendszer megépült. — A feltételek megvannak— mondja Papp László ármentesítőtársulati mérnök, aki maga is folytat rizstermelést saját földjén — most már csak az volna a fontos, hogy az öntözőhálózat kibővítésével, ami persze elsősorban pénzkérdés, minél több gazda számára tegyük lehetővé a rizstermlést, amihez sok víz kell, ötször-hatszor annyi, mint más kapásnövényhez. De érdemes a pénzbefektetés. A hántolatlan rizs métermázsájáért ma 300 forintot kap a gazda. Kincseket rejtő hőforrások A belterjes gazdálkodáshoz Karcag vidékén más adottságok is vannak. Karcagtól mintegy 12 kilométernyire fekszik Berek-fürdő. A város kezelésében lévő kis fürdőhely 55 fokos, jódos és brómos tartalmú hőfúrásai miatt tulajdonképpen ugyanolyan fejlődés előtt állhatna, mint ahogy úgyszólván máról-holnapra világhírű fürdőhely lett Hajdúszoboszló. A melegvízzel együtt feltörő gáznak, mint energiaforrásnak értékesítésével Veres Zoltán mérnök különleges ipart teremtett máris Berekfürdőn: tűzálló üveget előállító üveggyárat létesített, amely a magyar üvegiparban mindinkább nagyobb jelentőséghez jut. A gázos melegvizek feltörése természetesen kézenfekvővé teszi a gondolatot, hogy ezeket a hőforrásokat a mezőgazdálkodásban felhasználják, annál inkább, mert ott, ahol az ilyen gázos kutak vannak, amelyekből elég nagymennyiségű szénsavgáz tör fel, a szénsavgáz könnyen felhasználható szárazjég gyártásra, így tehát a melegvízzel megoldható volna a primőrtermeléshez szükséges melegházak létesítése, a szárazjég felhasználásával pedigis a hűtőházak kérdése. Karcag vidéke úgy látszik, ugyancsak fontos szerephez jut néhány éven belül Kert-Magyarországban. Győrffy István emléke A földszintes, nagyobbrészt fehérre meszelt, zsuppfedeles karcagi házakban mindinkább több szó esik a kisgazdák körében olyan magyar jövőről, amelyben a parasztság magasabb hivatástudattal, több tudással és nagyobb műveltséggel tölti be majd feladatát. Ám érthető is ez, hiszen a magyar nép és a magyar föld egyik legnagyobb tudósát adta Karcag Győrffy István dr. személyében a magyar tudományos világnak, és Karcag most már igazán hű akar lenni Győrffy István emlékéhez. Szeptember 13-án és 14-én Karcagon kultúrnapok lesznek. Ez alkalommal Ortutay Gyula kultuszminiszter jelenlétében felavatják az általános iskolát, a városi zeneiskolát és a Győrffy Istvánról elnevezett népi kollégimot. Ezenkívül a kultúrnapok alkalmából mégegyszer idézik majd Győrffy István szellemét. Berekfürdőn ekkor lesz ünnepélyes alapkőletétele a Győrffy István Emlékháznak, amelyet azzal a célkitűzéssel építenek, hogy az emlékház az Alfölddel foglalkozó belföldi és külföldi falukutató tudósok központi munkahelye, de egyúttal pihenésre alkalmas nyaralóház is legyen. A Győrffy István Emlékházban a vendégszobákon kívül külön könyvtárszoba és dolgozóterem lesz. A szép tervet Karcag városa a kultuszminisztériummal és az újjáépítési minisztériummal együtt valósítja meg. Karcag ime, és ezt örömmel és elégtétellel állapítjuk meg — nem feledkezik meg legnagyobb fiának, Győrffy Istvánnak szelleméről, amely most már soha el nem múlható éltetője, elapadhatatlan hőforrása lesz az alföldi parasztság körében megindult új magyar művelődéspolitikának. Környei Elek it Vasárnap, 1947 augusztus 31 Budapesten 651.632 lakosnak van szavazati joga A főváros közjogi ügyosztálya összeállította Budapest és Nagy-Budapest Választóinak végleges jegyzékét, amelyből kitűnik, hogy Budapesten a fellebbezések után 651.632 lakosnak van szavazati joga. Az ideiglenes jegyzékben 621.519-en kaptak szavazati jogot és a fellebbezések során 40.433 felszólamló visszakapta szavazati jogát. 10.300- an azonban vétózás folytán ismét elvesztették szavazati jogukat. Nagy-Budapesten az ideiglenes névjegyzékben 928.015-en kaptak szavazati jogot, míg a végleges jegyzékben 969.397-en. A felszólalás során Nagy- Budapesten összesen 58.613 szavazati jogot adtak vissza, ebből azonban vétózás folytán összesen 17.181-ben vesztették el jogukat. Az összesítésből kitűnik, hogy Budapesten 277.583 férfi és 374.049 női szavazat van. Nagy-Budapesten viszont 418 247 a férfi és 551.150 a női szavazatok száma. ! A birsalma A nagymamánknak igen nagy kertje volt s a kert tele volt gyümölcsfákkal. A gyümölcsből azonban sohasem ehetett, mert a két unoka, én, meg a bátyám már teljesen éretlen korában elintéztük azokat. A félépettet megettük, az éretlent ellődöztük parittyával. Egyik délután, mikor a nagymama kiment a kertbe, megcsóválta a fejét és így szórt hozunk: — A gyümölcsöt az idén megint learattátok. Évek óta nem jut belőle nekem. Rendbe van ... Ide figyeljetek! A fal mellett zöldelő két birsalmafára mutatott: — Itt vart ez a két birsalma. Ennek a termése még megvan. Ez az én legkedvesebb gyümölcsöm. Ha nem bántjátok, hát midemkőtöknek adok egy-egy forintot... Megígéritek, hogy nem bántjátok? Persze, hogy megígértük. " A nagymama a fa alá vitt bennünket. Megolvasta előttünk a termést: — Negyven szem! —- mondta, aztán kioktatott bennünket. — Mától kezdve minden nap lejövök a kertbe és minden nap megolvasom az almát, hogy megvan-e. Mind a kettőnek a tenyerébe tett egy-egy forintot s miután égreföldre megesküdtünk neki, hogy a birsalmát nem szakítjuk le, nyugodtan Lement a szobájába. Minden nap lement a kertbe és minden nap pontosan megolvasta a birsalmákat. .Minden nap megvolt a negyven darab. Dicsért bennünket édesanyánk előtt, hogy nem rosszak ezek a gyerekek, csak szépen kell velük bánni. Nem tépnek le ezek a fáról egyetlen birsalmát sem. Aranyos kis magzatok! Aznap tejbe-vajba fürösztöttek bennünket. Mi pedig összeösszenéztünk, mert már módfelett gyanús volt nekünk ez a nagy szeretet. Megint elmúlt egy hét. A nagymama pontosan lejárt a kertbe. A negyven szem birsalma megvolt, majd kicsattant az egészségiül. De egyik napon a nagymama különös tapasztalatra jött rá. A gyümölcsnek ugyanis még három hét múlva kellett volna megérnie s ennek dacára az almák föltűnőmódon kezdtek sárgulni. Másnap még sárgábbak voltak. A harmadik nap meg mintha már fonnyadni is kezdtek volna. A nagymama gondolkozott s mivel a rejtély okát sehogyan se tudta megfejteni, a fához ment és megfogott egy almát, hogy megvizsgálja. Abban a pillanatban éktelen haragra lobbant. Megtudott mindent. — Lányom! Lányom! Gyere csak ideig kiabált édesanyánknak. Azzal lefestette a kát unokát, hogy nézd csak a zsiványok! Nézd csak a gazemberek mit csinállak a birsalmával! Hozzá még egy-egy forintot is adtam nekik!. És szörnyű ,mérgében majdnem elájult. A két unoka ugyanis szavának állt. Nem téptük le a birsalmát, hanem — agyafúrt ésszel — az álmának a kerítés felöl eső oldalát, amit a nagymama az útról nem láthatott, bicskával szépen kikanyarítottuk, egészséggel elfogyasztottuk. A bőrét pedig az ágon hagytuk, hogy hadd olvassa meg a nagymama, mikor reggel lemegy a kertbe. Meg is olvasta. Meg is volt az utolsó szemig. Nyáry Andor Rablótámadás az Izabella- és a Légrády Károly-utcában Egy támadót elfogtak és kutyaszíjjal összekötöztek a járókelők Az éjszaka két vakmerő rablótámadás történt a fővárosban. 11 órakor a Légrády Károly-utcában Kürschner Béláné, 48 éves, kereskedő neje hazafelé tartott, amikor egy kapualjból egy férfi ugrott ki és úgy fejbevágta az asszonyt, hogy az elájult. Több járókelő látta a merényletet és az asszony segítségére siettek. A bandita erre menekülni kezdett és a Csákyutcán próbált végigfutni. Közben a nála lévő táskából egy revolvert rántott elő és azzal kezdett hadonászni. Az üldözők azonban beérték, földre teperték és egy kutyaszíjjal összekötözték. A közeli rendőrőrszem a főkapitányságra állította elő, ahol megállapították, hogy Kármán Lászlónak hívják, már hosszabb idő óta abból él, hogy a ligeti padon alvókat fosztogatja. A statáriális bíróság elé kerül. A második rablótámadás hajnali 4 órakor történt az Izabella utcában. Az Izabella utca 69. számú ház előtt Makra Zoltán 28 éves szabómestert ismeretlen fiatalember támadta meg, majd dulakodás közben hátbaszúrta Muklát, aki véresen és eszméletlenül terült el a földön. A kihívott mentők az alsóerdősorutcai kórházba szállították, azonban egyelőre még kihallgatni nem lehetett, mert állapota súlyos. A főváros százezer forintos gyorssegélye Szabolcs megye ínséges gazdatársadalmának A főváros polgármestere a mai napon Szabolcs vármegye aszálysújtotta ínségeseinek 100.000.- forint gyorssegélyt folyósított. Bognár József polgármester a pénz folyósításával egyidejűleg meleghangú levelet intézett Tomasovszky Mihály szabolcsi főispánhoz és abban Budapest dolgozó lakosságának soha el nem múló háláját tolmácsolta azért, hogy Szabolcs dolgos paraszti népe 1945-ben az éhínségtől mentette meg Budapestet és burgonyaszállítmányaival ma is állandóan hozzájárul a főváközélelmezéséhez. Hangsúlyozta apolgármester, hogy a főváros jelenleg nehéz anyagi helyzetben van, nagyobb összeggel nem tud segítségére sietni Szabolcs népének, amelynek 1945-ben tett önzetlen cselekedetét Budapest lakossága soha nem felejti el.. Mi történik a külpolitikában Úgy is írhatnók: szimultán küzdelem folyik a nemzetek és a nemzetcsoportok között, minden idők legnagyobb külpolitikai játszmájában. Szimultán játék, de nem egészen a sakkversenyeken megszokott értelemben. Itt a játékos elvesztheti az egyik játékot, ugyanakkor megnyerheti a másikat. Ott, a világpolitikában vagy elveszíti mindkét mérkőzést, vagy megnyeri mindkettőt. Sőt még ez sem fejezi ki a különbséget a játék és az élet kérlelhetetlen komolysága között. A sakkban az egyik játékos nyer, ugyanakkor a másiknak vesztenie kell. A világpolitikában, a világgazdaságban a játékosok nyerhetnek egyet-mást egymástól s veszíthetnek is valamit egymás javára, de a nagy játszmát a vélt, vagy valódi ellenfelek csak együtt nyerhetik meg vagy veszíthetik el, nem egymással szemben, hanem azigazi legyőzendő ellenféllel szemben: a szükséggel, a nyomorral, az éhséggel, az erkölcstelenséggel és a tudatlansággal szemben. Vajjon melyik játszmát folytatják az érdekelt nemzetek, illetve kormányaik nagyobb komolysággal és elszántsággal: azt, amit egymás ellen vezetnek, vagy azt, amit közösen folytatnak a Világ bajainak megszüntetéséért? Nem tudjuk ezt pontosan megállapítani: a látszatok könnyen megtéveszthetnek, a szenvedélyek elhomályosíthatják a tisztánlátást, a harci kiáltás elnyomhatja a segítségkérés szavát. Annyit azonban megtehetünk és meg kell tennünk, hogy amikor a baljós jelek idegesítik és izgatják a nyugalomra vágyó emberiséget, megerősítsük reményüket és hitüket a gazdasági és szociális fejlődésben, a nemzetek világgazdasági együttműködésében, a világkereskedelmi kapcsolatok gyors újjáéledéseiben, mert végül is ezek azok a körülmények, amelyek a politika irányára is döntően hatnak. Amikor a görög helyzet egyre veszélyesebben élesedik, a Távol-Keleten háborús cselekmények nyugtalanítják a világ közvéleményét, az amerikai államok katonai egyezmény kötésére törekednek, mintha kívülről háborús veszély fenyegetné őket, az Egyesült Nemzetek pedig többékevésbé lehetetlenek az eléjük kerülő kérdések békés megoldása körül. Ugyanakkor ugyanezek a nemzetek minden akadályon át egyre szorosabbra fűzik gazdasági és kulturális kapcsolataikat és ezzel egyre több reményt nyújtanak arra, hogy a gazdasági bajok megoldásával kiküszöbölik a nemzetközi feszültségek legfőbb okait is. A Marshall-terv csak nemrég ősze tolta látszólag két csoportra Európa országait, de ugyanennek a két csoportnak országai éppen azóta mind intenzívebb gazdasági kapcsolatokat teremtenek egymás között. Magyarország most kötött komoly kereskedelmi egyezmény .Angliával, az olasz gazdasági küldöttség most utazik Moszkvába, Jugoszlávia és Bulgária részint új szerződéseket kötnek s új tárgyalásokat kezdenek a nyugati országokkal, részint hangsúlyozzák, hogy távolról sem kívánnak kikapcsolódni a teljes világforgalomból. A nemzetközi élelmezési szervezet egyre hangosabban hallatja szavát a világ élelmezési problémái megoldásának sürgős szükségéről . Csehország most közölte kereskedelmi statisztikáját, amely mindenirányú külforgalmának ugrásszerű emelkedését bizonyítja. Az angliai dollárhiány nemcsak a domíniumok, hanem a keleteurópai agrárországok felé is fordítja Anglia figyelmét és a skandináv országok délkeleteurópai kapcsolatai is egyre inkább erősödnek. " A különböző nemzetközi konferenciák, vásárok, egyezmények és tárgyalások felsorolására itt nincs is helyünk, — elég ennyit is bizonyítani, hogy ez a világpolitika igazi fejlődési iránya — mert organikus, a viszonyok követelte kényszerű fejlődés, amit lehet ideig óráig megakasztani, irányából elterelni, de amely inkább előbb, mint utóbb feltétlenül és véglegesen diadalmaskodni fog. Már maga az is a fejlődés vonalán fekszik, hogy a legjobban egymásra utalt szomszédos országok — miként Jugoszlávia és Bulgária vagy Belgium és Hollandia, továbbá legújabbana skandináv országok, vagy már szorosabb gazdasági egységet létesítettek egymás között, vagy most készülnek erre. A nemzetek és a nemzetcsoportok között nincsen semmiféle kiegyenlíthetetlen ellentét, ellenben a legnagyobb és a legszorosabb érdekközösség. Kiegyenlíthetetlen az ellentét csupán a szükség és a bőség, a létbizonytalanság és a nyugalom, a béke és a háború között van. Nincs megoldhatatlan ellentét ma már a szükséglet és a fogyasztás, a kínálat és a kereslet között sem, mert az emberiségnek módjában van minden ember minden jogos anyagi igényét kielégíteni , ha reális gazdasági és külpolitikát folytat. S e reális politikának legfőbb előfeltétele mindez ország közvéleményének reális, szenvedélymentes beállítottsága, az, hogy a gazdasági szükségszerűségeket felismerje és áthassa a meggyőződés, hogy elsősorban szomszédaival, azután a többi nemzettel is a legszorosabb és legbarátibb gazdasági és kulturális kapcsolatok kössék őt össze. Egy világháború után egy két évig még folytatódhatnak a konverziók, amelyek e követelményeket elhomályosítani látszanak, de ezeknek csakhamar diadalmaskodniok kell.