Kis Ujság, 1947. augusztus (1. évfolyam, 33-56. szám)

1947-08-31 / 56. szám

£?mwz?4 váladcét a k&x&zket, ha a 2-w kockába twzed! ­ Churchill naplója az első világháború okairól és szereplőiről A svájci könyvpiacom most jelent m meg Churchill emlékiratainak első kötete. A könyvet, amelynek meg­írásáért Churchill tudvalevőleg óriási írói honoráriumot kap s amelyik előreláthatólag csak ez év végén ké­szül el, már első részletében is szét­kapkodták,­ úgyhogy alig lehet egy­­egy példányhoz jutni Az olvasó, aki Churchilltől már ebben az első kötet­ben is nagy szenzációkat és leleple­­zéseket vár, némileg csalódni fog. A kötet címe „Az 1911—1918 világkrí­­zis“ és Churchill tőle telhetőleg azon van, hogy művében bebizonyítsa régi tételét, t. i. azt, hogy a második vi­lágháború az elsőnek kikerülhetet­len következménye volt. Ebből a könyvből is kiderül, hogy Churchill amellett, hogy államférfi, művész és filozófus is, aki munká­jában alapjában véve egy hosszú, de érdekfeszítő monológot mond el arról az időszakról, amikor még tá­volról sem volt az, ami ma, bár ak­kor is magas rangot viselt, mert az első világháborúban az angol flotta admiralitásának első lordja volt. Ki­derül a könyvből, hogy az az ember, aki politizálni, beszédeket tartani, érvelni, ellenérvelni és írni tud, mel­lesleg festészettel is foglalkozik, azonkívül kitűnő tengerészeti szak­értő. De kiderül az is, hogy Churchill egyénisége, amelyről megoszlanak a vélemények még Angliában is, a bölcsész és a kalandor különös ke­verékéből tevődik össze. Névmemória A könyv ama része, amelyben be­számol teendőiről, amikor az admi­­ralitás első lordja volt, talán a leg­­rdekesebb. Hasonlóan Napóleonhoz,­­ is ismert alárendeltjeinek névsorát is pontosan meg tudja mondani, hogy ki a kapitánya, tisztje ennek így annak a tengeralattjárónak. Az germánokat, a német népnek lelki alakulását Bismark évtizedei után a­zt a metamorfózist, amelyen ez a nép II. Vilmos idejében ment keresz­tül, Churchill, már 1910-ben ismeri fel. Európa „nagy szerelmének“ ne­vezi a németeket, akik 1910-ig jó­részt a kultúra, az irodalom, a mű­vészet és a békés fejlődés jegyében éltek és dolgoztak. Ugyanakkor azon­ban azt írja a wilhelminizmus idő­szakáról, hogy „Európa ezt a szerel­mét elvesztette, helyette azonban új utat kapott“, II. Vilmos szinte szku­­rilisan veszélyes alakjában. Churchill isiperi az angol flotta akkori hiányos­ságait és érezve azt, hogy Vilmos népe neki fog menni a védtelen és „biztonságában szundikáló“ Bel­giumnak, serényen hozzálát, hogy félelmetes fegyvert kovácsoljon a flottából. De ismeri az akkori Franciaor­szág gyengeségeit is. Főleg az öre­ges francia tábornok aggályait, akik félnek attól, hogy végre kell hajtani Michel tábornok drákói re­formjait és szabotálják ezeket. Tudja nagyon jól, hogy mily nehéz a helyzete Sir Edward Greynek, aki Anglia külügyminisztere volt és ékes­­szólásával sem tudott eljutni odáig, hogy a brit parlamentben németel­lenes hangulatot keltsen Churchill jóformán az egyetlen, aki már ak­kor is „fél“ a németektől, jobban mondva, fél az angolok békefetisiz­­musától. Mikor a háború aztán mégis kitör,­­állandóan a legnagyobb nehézségekkel, megnem értéssel, kö­zönnyel és butasággal kell küzdenie. Nem képes megvalósítani az angol szárazföldi hadsereg átszervezését, mert ezt Churchill­­hóbortjának­ tartják. A Dardanelláknál megin­dult amfibikus hadművelet, amely oly sok áldozatba került, félbe kell szakítania, mert az ellenzék így kí­vánja. Nem szabad elegendő tankort építenie, bár elsőnek ismeri fel a tanknak mint új fegyvernemnek, óriási jelentőségét s mindazt azért, mert­­„beleszólnak“ mesterségébe. Mindamellett megtartja ismert hu­morát és kegyetlen iróniáját. Van egy sajátsága, amellyel hasonlít Sztálinhoz, tud előre gondolni. Kitchener marsall ellenkezik ... Ez első kötetben, amely most már távolinak tetsző történelmi fejezete­ket tár fel és rajzolja az akkori vi­lágpolitika domináló alakjait, fel­vonul mindenki.­»*aki Churchill köze­tébe került. Látjuk a bölcselkedő és óvatos Balfourt, az angol politika parlamenti főtablikusát, Campbell Bannermann-t, a cunc­atori politika nagymesterét Asquith-t, aki a király­nak csak kellemetlenségeket mond s azért kerüli az udvart, Lloyd George-ot, a „kazánlelkű“ walesit, aki Clou­'bi’t első politikai barátjává válik, bill -íz okos, de tartózkodó modorú Sír Ernst Cass­el-t és­ végül Kitchener marshallt, aki eleinte hal­lani sem akart Churchillről, de ké­sőbb még sem tudott ellentállni neki és barátjává lett.« Churchill ezt úgy könyveli el mű­vében, mintha egy fiatalember, aki meghódította szerelmesét. Rengeteg ma már elfelejtett vagy félig el­felejtett nevet lehetne felsorolni Churchill könyvéből. Mégis meg kell még említeni Lord Fisher portréját, aki 74 éves korában Churchill hiva­talát foglalja el az admiralitáson, a német eredetű Ferdinand herceget, aki azért mond le rangjáról mert a háború borzalmas ökölcsapásait ki­bírja ugyan, de nem bírja el az an­gol politikusok tűszúrásait. Churchill barátai közé tartozik Sir Arthur Wilson tengernagy és Beaty admi­rális, számos tengeri csata győzője. Kudarcok és sikerek Elegáns modorban, igazságos, de kemény hangon számol be Churchill könyve a németekről, majd megjó­solja Törökország siralmas bukását, Musztafa Kemal feltörését, megtiltja annak a­­két nagy csatahajónak Tö­rökországba való szállítását, amelye­Hajnali 3-kor cséplőgépbúgásra éb­redek Ricsén. Pedig most nem ré­szesmunkások szorgoskodnak itt, mint a két háború közti időben. Harmadik udvar, ide a csépl­és szín­helye, sebtiben ott termel. Telt­szemű, gyommentes, tiszta a­pát ereszt a gép. öszbecsavarodott ba­­juszú, ugorfejű öreggazda tartja te­nyerét a csorduló szem alá. — Megmutatja, ki vetett válogatott magot, meg ki munkálja meg a föl­det — magyarázza. — Bizony csak csörgedezik, nem járt erre májusi eső. — Hányadán csépelik? — érdek­lődöm. — Öt és fél percenttel adózunk a gépnek, most „köz Önerővel“ dolgo­­zunk, azaz magunk vagyunk a sum­­mások. Hat és felet megspórolunk. Halász-vadász-csíkász ivadékok gazdasági összefogása Az első világháború előtt is kö­­zönerőnek hívják Bodrogközön a kalákában végzett munkát. Most az új rend kialakulásakor feltámasztot­ták ezt a közösségi szép szokást. 18 gazdalegény és leány (8—12 holda­sok) sürgölődik a gép körül. Gaz­dám fia tegnap rudast gyűri, ma meg zsákos. Csak a traktorkertelő, meg az etető a gépész alkalmazottja. Ezek vannak bennkoszton, a többi­nek hazulról a szomszédból hozzák az ennivalót. A hosszan lenyúló ud­varok szérüskerti végében folyik a cséplés pirkadattól este tízig. Szeren-­ csére a holdvilág helyettesíti a Bod­rogközből hiányzó villanyt. Noha itt igazán volna vízierő áramfejlesztő hajtására. Reményt keltő a lápi kultúrából a lecsapolás óta mezőgazdaságra szok­tatott ricseiek összefogása. Halász­­bokrok helyén „közönerő“. Csak ne volna a fénynek árnyfoltja is. A kö­zeli uradalom volt cselédségének, a bu­dahomoki újgazdáknak parányi földje korántsem terem elég kenyér­nek és takarmánynak valót. „Sok a gyerek, 90-en járnak egy tanító keze alá, s a parányi jószág is csak em­e esztendőn átal.“ Rászorulná­nak a gépészre, fejenként egy-egy holdat kaptak csupán. A 70 éves volt parádéskocsis még annyit se. Talán öregeitek, talán ló­­vatartian ült a bakon a cifra libériában? Először nézzük meg Ricsét A negyedfélezer lakosú község min­den háztájéka olyan e kora reggeli órákban, mint a megélénkült méh­kas. Pezseg az­ élet. Felnőtt s gyerek egyaránt talpon. A szomszédos virá­gos Semjénel és Lócával ellentétben, ahol már egykéznek, itt bő a gyer­mekáldás, nem hiányzik a munka­erő. S fejnek minden istállóban. Lám, már dudás is a csordás. Saj­nos, egyik-másik udvarról üszőket és rúgott borjúkat hajtanak elébe. Ló­ökör híján igázzák a tejadó te­henet. A tájtanítóképző velem tartó hat növendékével elmélkedünk ha­zánk átlagos tejfogyasztásáról. Napi két deci körül mozog az. A nyugati és északi államokban megközelíti a fejenkénti egy litert. Csörget a csi­rkés is. A kismalacok már megitták a fölözött tejet. Több­­et a török császári kormány ren­delt Angliában s ezzel megakadályoz­za a törököknek a Kaukázusba való betörését. Elveszti a Gallipoli félszi­get híres hadjáratát, mert a flotta­parancsnokság is túl nagy vesztesé­­gektől fél és nem képes felszereltetni a szövetséges cár kiképzett 800.000 emberét, akik indulásra készen áll­nak ugyan, de fegyver és hadianyag nélkül, azért mert az USA-ban akkor még nem ismerték fel a lend and lecke elvét s mert technikai lehetet­lenség volt Oroszországot gyors úton megsegíteni. Mindezt Churchill szenvedélymen­tes higgadtsággal, tárgyilagosan adja elő. Nem szégyelli bevallani kudar­cait és könyvében szarkasztikusan búcsúzik el az admiralitástól, dicső­ségének és hibáinak, sül baklövései­nek első színhelyétől. Érdemes el­olvasni Winston Churchill könyvét. Főleg annak, aki az első világhá­lom­ korára visszaemlékszik, mert víziószerűen bontakozik ki a könyv­ből minden ok és okozat, amely a másodikhoz vezetett. Holly Jenő házhoz, így gazdáméhoz is, asszo­nyok, leányok térnek be tejeskannák­­kal és köcsögökkel. E helyeken mo­dern tejszeparátor, zsírelválasztó van üzemben. Az ügyfelek maguk hajtják­ a gépet. A háziasszony csak beállítja a törözőt s megmutatja, hogyan kell egyenletesen hajtani, így válik el a soványtejtől a tejszín. — Mennyi vámot űzetnek a fölö­­zésért? "•— kérdezősködöm. Mosolyognak. Vám nincs, tíz fo­rintot fizetnek havonta. — Bármennyit fölöznek is? — faggatózom. Kiderül, hogy hétliteres tehén is ritkaságszámba megy itt. Elmondom a fiúknak, hogy a kar­cagi szakiskolában valaha azt hal­lottam, hogy 18 literesnél kezdődik a ki­fizetős tehéntartás. S nemrégi­ben Csurgó-Alfokon 35 literes átla­gos hozamot láttam. Persze az istál­lózott és célszerűen abrakolt tehén volt, de körösi mintagazdától tu­dom, hogy legelőn és kevés ablakon is könnyen elérni a napi 10—12 litert. Az igázás éppenséggel nem fo­kozza a tejelést- Szükség törvényi bont. Ricsén nem volt ezelőtt já­romba fogott teh­én. Ma is minden háznál üzemben van az ősi zaboló, ahogy itt a köpülőt hívják. Ha van lehetőleg ma is vajjal főznek. E régi jó szokást éppúgy ápolják Ricsén, mint a kender- és lentermelést. Ma is tilosnak és szösznek. Guzsoly is van mindenütt. Maguk szövik a fe­hérneműt, a felsőt meg Amerikából, a kivándorolt atyafiaktól kapják Minden házban díszhelyen áll az amerikai rokonok családi képe. (A mult századi ínséges évek után so­kan vándoroltak ki, az itthonmara­­dottak között sok a szektárius,­ de egykézésre nem vetemedtek.) A budahomoki helyzet Szűkek, sötétek a régi urasági cselédlakások. Földesek, picinyabla­kúak. Itt laknak a budahomoki új­gazdák. A tanyaudvaron zsivajgó gyermeksereg közt sok a ványadt, cingár, gyengén táplált. Töméntelen a légy: valamirevaló trágyatelep se­hol; zilált, szélrugdosott külön cso­móban minden újgazdának a trá­gyado­mb­ja. — A silót miért nem használ­ják ki? • • y — Egy éccaka elcsennék belőle a takarmányt — halljuk a választ. Igája sincs mindenkinek. Tehén helyett Itt-ott kecskét fejnek. Nem jut tej a zurkolóba. A férfiak, nők agyondolgozzák magukat, a serdü­lők is segítenek. Hiába, ilyen kül­terjes, kezdetleges gazdálkodással még gazdag esztendőben sem termi meg hiánytatlanul a saját föld a mindennapi kenyeret Általában nagyon sok a panasz: a kapott föld kicsiségére, minőségére, az adóra (mind megmutogatják az adóívet), a munkaalkalom hiányra, egymásra. Az erdőt ma is eszeveszet­­ten irtják és fásitás alig van. Nyoma sincs itt a közönerőnek. Taní­tókép­zéseink az együttdolgozás megszerve­zéséről, az érdekek összehangolásá­ról vitáznak, ahogy a dohánykerté­szek, a kukások majorja felé igy­eke­zünk. .A dohányosok tanyáján szenntvel­­láthatólag különb a jólét. A dohány így csépelnek „közönerővel a Bodrogközben kicsei tájtanítóképzősök­ tanulmányozzák az új gazdasági rend kialakulását . a kövér földet szereti, itt jobban megbecsülik a trágyát. Itt nem le­gyet tenyésztenek, hanem mehet. Angyal Pál bácsinak pl. 40 családos méhészete van. A haragos zöldlevelű dohánytáblák mellett a legnagyobb szakértelemmel magyarázza az ok­szerű termesztés módját. Megmutatja a palántanevelő meleg­ágyakat, elmagyarázza az ültetés, kapálás, kacsázás, törés, szárítás minden csinja­binját. A hibákra is rámutat. De nemcsak ő, az egész major számon tartja, hogy kik a szakmában­­a legkü­lönb kukások. Bizonyos céhbeli öntudat jellemzi valamennyit. Ám még itt se minden fenékig tejfel. Az egyik pajta össze­­dűléssel fenyeget. A táj képzései megállapítják, hogy még itt is szük­ség van a Népi Művelődési Intézet­­ kezdeményezte szövetkezeti moz­galomra, a közös munkát tudatosan szabályozó kultúrára. Tanítóképzö­­sük létjogosultságát fogják elsősor­ban hangsúlyozni otthonmaradt tár­saik előtt tartandó beszámolóikban. Kiss Mihály Kitelepülő svábok gyilkolták meg Braun Károlyt? A Braun Károly-féle gyilkosság­ ügyben még mindig nem tudnak eredményt felmutatni, mivel a Mező­­berényben elfogott Jecsménit még nem hozták fel Budapestre. A de­tektívek újra meg újra átvizsgálják a meggyilkolt igazgató lakását és iratait. Tegnap este az iratok között egy névjegynagyságú újabb fenyegető­­levelet találtak, amelyet augusztus 9-étől kelteztek. A fenyegető levél­ben Braun Károlynak megírták, hogy ha nem szolgáltatja vissza még a vonat indulása előtt az ékszereket, megölik. Ebből a detektívek arra következ­tetnek, hogy kitelepítésre ítélt svá­boknak is voltak értékeik Braunnál. A szomszédok újabb kihallgatása, valamint több ismerőse bejelentése révén megállapították, hogy Braun Károly a cigarettatárcákat és a gyű­rűket saját maga vásárolta, azonban a brilliánsok, a muzeális értékeket képviselő ékszerek nem az övéi vol­tak, hanem azokat részben kitelepí­tésre ítélt sváboktól, részben pedig a zsidóktól megőrzésre átvett ék­szerekből állanak. A főkapitányság ma több ékszer­szakértővel nézeti meg az ékszere­ket és megpróbálja megállapítani, hogy honnan vásárolta Braun Ká­roly az óriás értéket képviselő aranytárgyait. Az igazségispmfstiszter a választások tisztaságáról A Magyar Távirati Iroda munka­társa kérdést intézett dr. Ries István igazságügyminiszterhez a választások tisztaságára vonatkozólag. Az igaz­­ságügyminiszter a következőket mondta:­­ A választással, tehát a névjegy­zék összeállításával kapcsolatos min­den törvénytelenséget azonnal fel kell jelent­eni az illetékes ügyészségnél. Én utasítom az ügyészeket, hogy a feljelentett eseteket a legszigorúbban vizsgálják ki, a tetteseket azonnal he­lyezzék előzetes letartóztatásba és a főtárgyalásig nem helyezhetők sza­badlábra. Figyelmeztetem azokat, akik törvényellenes cselekedetükkel az ország jó hírnevét is veszélyezte­tik, hogy a választások után válasz­tási bűncselekményekre semm­i kö­rülmények között nem lesz amnesztia. Itt jegyezzük meg, hogy Dobi Ist­ván állam­miniszter,­ a Független Kis­gazda Párt elnöke péntek esti rádió­beszédében már bejelentette, hogy a­­ Kisgazda Párt a választások után ,­­­ keresni fogja a sérelmek vagy eset­­­­leg előforduló törvénytelenségek or­­r­voslásának módozatait. LEGOLCSÓBB ÉS LEGJOBB mim BEVÁSÁRLÁSI FORRÁSOK KÉP főnk. szoba 2-személyis___isso ft 2-sz.sica9db-bál 2400, Rímet sím­ síd.eltel 3980.. Gyöm­örű 3660 Háló 1430 Ft Szép diófa 2020 F Remek 3040 f Konyhák Olcsó árak heti törlesz­tésre is Iroda­bútort csak ■VBÜffift­tót TOGHIA fiS .NÉMETH Somogyi , Béla­ út 3/c. Telefon: 226—631 Hajlított szék­, gyári képviselet tgtfNAI !..OSI vili.­­i*taiud* tilis 28/9 3 éves terv TIPN­Ml olcsó áron, j ó t á 1 1 a #/$ a 1 fiz. kedvezménnyel vidékre szakszerű cso­­magolással hozzuk for­galomba. Kérjen ár­ajánlatot hálókra, komb berendezésekre, konyhákra és iroda­bútorokra ÉBNEK VIII.« Karácsony Sándor-utca 2/a Sszkimérn­pultok, székek, asztalok, billiárdasztalok, vendéglői tányérok. Dohaiak. alpacén felszerelések Népszínház-utca 31 __Telefon- t'*9 2^4 i­onyhabutétösít nagy . választékban olcsó árban fizetés» Kedvez­őtlenv Ptlfti-tif r»r­?% » .’n»ivolt­ili (Thék Endre-u. sarok) • 30­0/° előleggel^ havi részletre is vásárolhat Készítőnél 3­0 ? © üt Gyermek­ágyak gyári árban Gebier-töl VIII«. Népszínház utca 32 ’ Év­tizede* céa Vidékre díjtalan árjegyzék Telefon: 136-439 kombinált *50­1 rekamié 700 új háló 13511 konyha N­ úti fotelágyak 33(1 t O 0 A 8 L 1­0 MBDSh­írj'sft/em t­ip 12 havi részletre iloki nélkül is a 66 Használt három olcsón Man­déitól. Ronen biller-u 37'e Tel : 226-920 Ve­tel — eladás UJ BÚTOROM szítra szenesztett asztalii» üzletében Vidékre -somacolás Király a Fióküzlet nincs Címre "ügyeim Hálók konyhák, kombiné'«^02 a to uurox \b»derr «til fogalom bizalom hizeres­ kedve/men* ?-Dsiinszky út METt.-5tVEL ftincs lel­kes tútaca 1 Bútorüzlet az udvarban Somosys Béla út 16 Fundá« VÚtpl rcrV Vasárnap, 1947 augusztus 31

Next