Kis Ujság, 1947. augusztus (1. évfolyam, 33-56. szám)
1947-08-31 / 56. szám
£?mwz?4 váladcét a k&x&zket, ha a 2-w kockába twzed! Churchill naplója az első világháború okairól és szereplőiről A svájci könyvpiacom most jelent m meg Churchill emlékiratainak első kötete. A könyvet, amelynek megírásáért Churchill tudvalevőleg óriási írói honoráriumot kap s amelyik előreláthatólag csak ez év végén készül el, már első részletében is szétkapkodták, úgyhogy alig lehet egyegy példányhoz jutni Az olvasó, aki Churchilltől már ebben az első kötetben is nagy szenzációkat és leleplezéseket vár, némileg csalódni fog. A kötet címe „Az 1911—1918 világkrízis“ és Churchill tőle telhetőleg azon van, hogy művében bebizonyítsa régi tételét, t. i. azt, hogy a második világháború az elsőnek kikerülhetetlen következménye volt. Ebből a könyvből is kiderül, hogy Churchill amellett, hogy államférfi, művész és filozófus is, aki munkájában alapjában véve egy hosszú, de érdekfeszítő monológot mond el arról az időszakról, amikor még távolról sem volt az, ami ma, bár akkor is magas rangot viselt, mert az első világháborúban az angol flotta admiralitásának első lordja volt. Kiderül a könyvből, hogy az az ember, aki politizálni, beszédeket tartani, érvelni, ellenérvelni és írni tud, mellesleg festészettel is foglalkozik, azonkívül kitűnő tengerészeti szakértő. De kiderül az is, hogy Churchill egyénisége, amelyről megoszlanak a vélemények még Angliában is, a bölcsész és a kalandor különös keverékéből tevődik össze. Névmemória A könyv ama része, amelyben beszámol teendőiről, amikor az admiralitás első lordja volt, talán a legrdekesebb. Hasonlóan Napóleonhoz, is ismert alárendeltjeinek névsorát is pontosan meg tudja mondani, hogy ki a kapitánya, tisztje ennek így annak a tengeralattjárónak. Az germánokat, a német népnek lelki alakulását Bismark évtizedei után azt a metamorfózist, amelyen ez a nép II. Vilmos idejében ment keresztül, Churchill, már 1910-ben ismeri fel. Európa „nagy szerelmének“ nevezi a németeket, akik 1910-ig jórészt a kultúra, az irodalom, a művészet és a békés fejlődés jegyében éltek és dolgoztak. Ugyanakkor azonban azt írja a wilhelminizmus időszakáról, hogy „Európa ezt a szerelmét elvesztette, helyette azonban új utat kapott“, II. Vilmos szinte szkurilisan veszélyes alakjában. Churchill isiperi az angol flotta akkori hiányosságait és érezve azt, hogy Vilmos népe neki fog menni a védtelen és „biztonságában szundikáló“ Belgiumnak, serényen hozzálát, hogy félelmetes fegyvert kovácsoljon a flottából. De ismeri az akkori Franciaország gyengeségeit is. Főleg az öreges francia tábornok aggályait, akik félnek attól, hogy végre kell hajtani Michel tábornok drákói reformjait és szabotálják ezeket. Tudja nagyon jól, hogy mily nehéz a helyzete Sir Edward Greynek, aki Anglia külügyminisztere volt és ékesszólásával sem tudott eljutni odáig, hogy a brit parlamentben németellenes hangulatot keltsen Churchill jóformán az egyetlen, aki már akkor is „fél“ a németektől, jobban mondva, fél az angolok békefetisizmusától. Mikor a háború aztán mégis kitör,állandóan a legnagyobb nehézségekkel, megnem értéssel, közönnyel és butasággal kell küzdenie. Nem képes megvalósítani az angol szárazföldi hadsereg átszervezését, mert ezt Churchillhóbortjának tartják. A Dardanelláknál megindult amfibikus hadművelet, amely oly sok áldozatba került, félbe kell szakítania, mert az ellenzék így kívánja. Nem szabad elegendő tankort építenie, bár elsőnek ismeri fel a tanknak mint új fegyvernemnek, óriási jelentőségét s mindazt azért, mert„beleszólnak“ mesterségébe. Mindamellett megtartja ismert humorát és kegyetlen iróniáját. Van egy sajátsága, amellyel hasonlít Sztálinhoz, tud előre gondolni. Kitchener marsall ellenkezik ... Ez első kötetben, amely most már távolinak tetsző történelmi fejezeteket tár fel és rajzolja az akkori világpolitika domináló alakjait, felvonul mindenki.»*aki Churchill közetébe került. Látjuk a bölcselkedő és óvatos Balfourt, az angol politika parlamenti főtablikusát, Campbell Bannermann-t, a cuncatori politika nagymesterét Asquith-t, aki a királynak csak kellemetlenségeket mond s azért kerüli az udvart, Lloyd George-ot, a „kazánlelkű“ walesit, aki Clou'bi’t első politikai barátjává válik, bill -íz okos, de tartózkodó modorú Sír Ernst Cassel-t és végül Kitchener marshallt, aki eleinte hallani sem akart Churchillről, de később még sem tudott ellentállni neki és barátjává lett.« Churchill ezt úgy könyveli el művében, mintha egy fiatalember, aki meghódította szerelmesét. Rengeteg ma már elfelejtett vagy félig elfelejtett nevet lehetne felsorolni Churchill könyvéből. Mégis meg kell még említeni Lord Fisher portréját, aki 74 éves korában Churchill hivatalát foglalja el az admiralitáson, a német eredetű Ferdinand herceget, aki azért mond le rangjáról mert a háború borzalmas ökölcsapásait kibírja ugyan, de nem bírja el az angol politikusok tűszúrásait. Churchill barátai közé tartozik Sir Arthur Wilson tengernagy és Beaty admirális, számos tengeri csata győzője. Kudarcok és sikerek Elegáns modorban, igazságos, de kemény hangon számol be Churchill könyve a németekről, majd megjósolja Törökország siralmas bukását, Musztafa Kemal feltörését, megtiltja annak akét nagy csatahajónak Törökországba való szállítását, amelyeHajnali 3-kor cséplőgépbúgásra ébredek Ricsén. Pedig most nem részesmunkások szorgoskodnak itt, mint a két háború közti időben. Harmadik udvar, ide a cséplés színhelye, sebtiben ott termel. Teltszemű, gyommentes, tiszta apát ereszt a gép. öszbecsavarodott bajuszú, ugorfejű öreggazda tartja tenyerét a csorduló szem alá. — Megmutatja, ki vetett válogatott magot, meg ki munkálja meg a földet — magyarázza. — Bizony csak csörgedezik, nem járt erre májusi eső. — Hányadán csépelik? — érdeklődöm. — Öt és fél percenttel adózunk a gépnek, most „köz Önerővel“ dolgozunk, azaz magunk vagyunk a summások. Hat és felet megspórolunk. Halász-vadász-csíkász ivadékok gazdasági összefogása Az első világháború előtt is közönerőnek hívják Bodrogközön a kalákában végzett munkát. Most az új rend kialakulásakor feltámasztották ezt a közösségi szép szokást. 18 gazdalegény és leány (8—12 holdasok) sürgölődik a gép körül. Gazdám fia tegnap rudast gyűri, ma meg zsákos. Csak a traktorkertelő, meg az etető a gépész alkalmazottja. Ezek vannak bennkoszton, a többinek hazulról a szomszédból hozzák az ennivalót. A hosszan lenyúló udvarok szérüskerti végében folyik a cséplés pirkadattól este tízig. Szeren- csére a holdvilág helyettesíti a Bodrogközből hiányzó villanyt. Noha itt igazán volna vízierő áramfejlesztő hajtására. Reményt keltő a lápi kultúrából a lecsapolás óta mezőgazdaságra szoktatott ricseiek összefogása. Halászbokrok helyén „közönerő“. Csak ne volna a fénynek árnyfoltja is. A közeli uradalom volt cselédségének, a budahomoki újgazdáknak parányi földje korántsem terem elég kenyérnek és takarmánynak valót. „Sok a gyerek, 90-en járnak egy tanító keze alá, s a parányi jószág is csak eme esztendőn átal.“ Rászorulnának a gépészre, fejenként egy-egy holdat kaptak csupán. A 70 éves volt parádéskocsis még annyit se. Talán öregeitek, talán lóvatartian ült a bakon a cifra libériában? Először nézzük meg Ricsét A negyedfélezer lakosú község minden háztájéka olyan e kora reggeli órákban, mint a megélénkült méhkas. Pezseg az élet. Felnőtt s gyerek egyaránt talpon. A szomszédos virágos Semjénel és Lócával ellentétben, ahol már egykéznek, itt bő a gyermekáldás, nem hiányzik a munkaerő. S fejnek minden istállóban. Lám, már dudás is a csordás. Sajnos, egyik-másik udvarról üszőket és rúgott borjúkat hajtanak elébe. Lóökör híján igázzák a tejadó tehenet. A tájtanítóképző velem tartó hat növendékével elmélkedünk hazánk átlagos tejfogyasztásáról. Napi két deci körül mozog az. A nyugati és északi államokban megközelíti a fejenkénti egy litert. Csörget a csirkés is. A kismalacok már megitták a fölözött tejet. Többet a török császári kormány rendelt Angliában s ezzel megakadályozza a törököknek a Kaukázusba való betörését. Elveszti a Gallipoli félsziget híres hadjáratát, mert a flottaparancsnokság is túl nagy veszteségektől fél és nem képes felszereltetni a szövetséges cár kiképzett 800.000 emberét, akik indulásra készen állnak ugyan, de fegyver és hadianyag nélkül, azért mert az USA-ban akkor még nem ismerték fel a lend and lecke elvét s mert technikai lehetetlenség volt Oroszországot gyors úton megsegíteni. Mindezt Churchill szenvedélymentes higgadtsággal, tárgyilagosan adja elő. Nem szégyelli bevallani kudarcait és könyvében szarkasztikusan búcsúzik el az admiralitástól, dicsőségének és hibáinak, sül baklövéseinek első színhelyétől. Érdemes elolvasni Winston Churchill könyvét. Főleg annak, aki az első világhálom korára visszaemlékszik, mert víziószerűen bontakozik ki a könyvből minden ok és okozat, amely a másodikhoz vezetett. Holly Jenő házhoz, így gazdáméhoz is, asszonyok, leányok térnek be tejeskannákkal és köcsögökkel. E helyeken modern tejszeparátor, zsírelválasztó van üzemben. Az ügyfelek maguk hajtják a gépet. A háziasszony csak beállítja a törözőt s megmutatja, hogyan kell egyenletesen hajtani, így válik el a soványtejtől a tejszín. — Mennyi vámot űzetnek a fölözésért? "•— kérdezősködöm. Mosolyognak. Vám nincs, tíz forintot fizetnek havonta. — Bármennyit fölöznek is? — faggatózom. Kiderül, hogy hétliteres tehén is ritkaságszámba megy itt. Elmondom a fiúknak, hogy a karcagi szakiskolában valaha azt hallottam, hogy 18 literesnél kezdődik a kifizetős tehéntartás. S nemrégiben Csurgó-Alfokon 35 literes átlagos hozamot láttam. Persze az istállózott és célszerűen abrakolt tehén volt, de körösi mintagazdától tudom, hogy legelőn és kevés ablakon is könnyen elérni a napi 10—12 litert. Az igázás éppenséggel nem fokozza a tejelést- Szükség törvényi bont. Ricsén nem volt ezelőtt járomba fogott tehén. Ma is minden háznál üzemben van az ősi zaboló, ahogy itt a köpülőt hívják. Ha van lehetőleg ma is vajjal főznek. E régi jó szokást éppúgy ápolják Ricsén, mint a kender- és lentermelést. Ma is tilosnak és szösznek. Guzsoly is van mindenütt. Maguk szövik a fehérneműt, a felsőt meg Amerikából, a kivándorolt atyafiaktól kapják Minden házban díszhelyen áll az amerikai rokonok családi képe. (A mult századi ínséges évek után sokan vándoroltak ki, az itthonmaradottak között sok a szektárius, de egykézésre nem vetemedtek.) A budahomoki helyzet Szűkek, sötétek a régi urasági cselédlakások. Földesek, picinyablakúak. Itt laknak a budahomoki újgazdák. A tanyaudvaron zsivajgó gyermeksereg közt sok a ványadt, cingár, gyengén táplált. Töméntelen a légy: valamirevaló trágyatelep sehol; zilált, szélrugdosott külön csomóban minden újgazdának a trágyadombja. — A silót miért nem használják ki? • • y — Egy éccaka elcsennék belőle a takarmányt — halljuk a választ. Igája sincs mindenkinek. Tehén helyett Itt-ott kecskét fejnek. Nem jut tej a zurkolóba. A férfiak, nők agyondolgozzák magukat, a serdülők is segítenek. Hiába, ilyen külterjes, kezdetleges gazdálkodással még gazdag esztendőben sem termi meg hiánytatlanul a saját föld a mindennapi kenyeret Általában nagyon sok a panasz: a kapott föld kicsiségére, minőségére, az adóra (mind megmutogatják az adóívet), a munkaalkalom hiányra, egymásra. Az erdőt ma is eszeveszetten irtják és fásitás alig van. Nyoma sincs itt a közönerőnek. Tanítóképzéseink az együttdolgozás megszervezéséről, az érdekek összehangolásáról vitáznak, ahogy a dohánykertészek, a kukások majorja felé igyekezünk. .A dohányosok tanyáján szenntvelláthatólag különb a jólét. A dohány így csépelnek „közönerővel a Bodrogközben kicsei tájtanítóképzősök tanulmányozzák az új gazdasági rend kialakulását . a kövér földet szereti, itt jobban megbecsülik a trágyát. Itt nem legyet tenyésztenek, hanem mehet. Angyal Pál bácsinak pl. 40 családos méhészete van. A haragos zöldlevelű dohánytáblák mellett a legnagyobb szakértelemmel magyarázza az okszerű termesztés módját. Megmutatja a palántanevelő melegágyakat, elmagyarázza az ültetés, kapálás, kacsázás, törés, szárítás minden csinjabinját. A hibákra is rámutat. De nemcsak ő, az egész major számon tartja, hogy kik a szakmábana legkülönb kukások. Bizonyos céhbeli öntudat jellemzi valamennyit. Ám még itt se minden fenékig tejfel. Az egyik pajta összedűléssel fenyeget. A táj képzései megállapítják, hogy még itt is szükség van a Népi Művelődési Intézet kezdeményezte szövetkezeti mozgalomra, a közös munkát tudatosan szabályozó kultúrára. Tanítóképzösük létjogosultságát fogják elsősorban hangsúlyozni otthonmaradt társaik előtt tartandó beszámolóikban. Kiss Mihály Kitelepülő svábok gyilkolták meg Braun Károlyt? A Braun Károly-féle gyilkosság ügyben még mindig nem tudnak eredményt felmutatni, mivel a Mezőberényben elfogott Jecsménit még nem hozták fel Budapestre. A detektívek újra meg újra átvizsgálják a meggyilkolt igazgató lakását és iratait. Tegnap este az iratok között egy névjegynagyságú újabb fenyegetőlevelet találtak, amelyet augusztus 9-étől kelteztek. A fenyegető levélben Braun Károlynak megírták, hogy ha nem szolgáltatja vissza még a vonat indulása előtt az ékszereket, megölik. Ebből a detektívek arra következtetnek, hogy kitelepítésre ítélt sváboknak is voltak értékeik Braunnál. A szomszédok újabb kihallgatása, valamint több ismerőse bejelentése révén megállapították, hogy Braun Károly a cigarettatárcákat és a gyűrűket saját maga vásárolta, azonban a brilliánsok, a muzeális értékeket képviselő ékszerek nem az övéi voltak, hanem azokat részben kitelepítésre ítélt sváboktól, részben pedig a zsidóktól megőrzésre átvett ékszerekből állanak. A főkapitányság ma több ékszerszakértővel nézeti meg az ékszereket és megpróbálja megállapítani, hogy honnan vásárolta Braun Károly az óriás értéket képviselő aranytárgyait. Az igazségispmfstiszter a választások tisztaságáról A Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdést intézett dr. Ries István igazságügyminiszterhez a választások tisztaságára vonatkozólag. Az igazságügyminiszter a következőket mondta: A választással, tehát a névjegyzék összeállításával kapcsolatos minden törvénytelenséget azonnal fel kell jelenteni az illetékes ügyészségnél. Én utasítom az ügyészeket, hogy a feljelentett eseteket a legszigorúbban vizsgálják ki, a tetteseket azonnal helyezzék előzetes letartóztatásba és a főtárgyalásig nem helyezhetők szabadlábra. Figyelmeztetem azokat, akik törvényellenes cselekedetükkel az ország jó hírnevét is veszélyeztetik, hogy a választások után választási bűncselekményekre semmi körülmények között nem lesz amnesztia. Itt jegyezzük meg, hogy Dobi István államminiszter, a Független Kisgazda Párt elnöke péntek esti rádióbeszédében már bejelentette, hogy a Kisgazda Párt a választások után , keresni fogja a sérelmek vagy esetleg előforduló törvénytelenségek orrvoslásának módozatait. LEGOLCSÓBB ÉS LEGJOBB mim BEVÁSÁRLÁSI FORRÁSOK KÉP főnk. szoba 2-személyis___isso ft 2-sz.sica9db-bál 2400, Rímet sím síd.eltel 3980.. Gyömörű 3660 Háló 1430 Ft Szép diófa 2020 F Remek 3040 f Konyhák Olcsó árak heti törlesztésre is Irodabútort csak ■VBÜffifttót TOGHIA fiS .NÉMETH Somogyi , Béla út 3/c. Telefon: 226—631 Hajlított szék, gyári képviselet tgtfNAI !..OSI vili.i*taiud* tilis 28/9 3 éves terv TIPNMl olcsó áron, j ó t á 1 1 a #/$ a 1 fiz. kedvezménnyel vidékre szakszerű csomagolással hozzuk forgalomba. Kérjen árajánlatot hálókra, komb berendezésekre, konyhákra és irodabútorokra ÉBNEK VIII.« Karácsony Sándor-utca 2/a Sszkimérnpultok, székek, asztalok, billiárdasztalok, vendéglői tányérok. Dohaiak. alpacén felszerelések Népszínház-utca 31 __Telefon- t'*9 2^4 ionyhabutétösít nagy . választékban olcsó árban fizetés» Kedvezőtlenv Ptlfti-tif r»r?% » .’n»ivoltili (Thék Endre-u. sarok) • 300/° előleggel^ havi részletre is vásárolhat Készítőnél 30 ? © üt Gyermekágyak gyári árban Gebier-töl VIII«. Népszínház utca 32 ’ Évtizede* céa Vidékre díjtalan árjegyzék Telefon: 136-439 kombinált *501 rekamié 700 új háló 13511 konyha N úti fotelágyak 33(1 t O 0 A 8 L 10 MBDShírj'sft/em tip 12 havi részletre iloki nélkül is a 66 Használt három olcsón Mandéitól. Ronen biller-u 37'e Tel : 226-920 Vetel — eladás UJ BÚTOROM szítra szenesztett asztalii» üzletében Vidékre -somacolás Király a Fióküzlet nincs Címre "ügyeim Hálók konyhák, kombiné'«^02 a to uurox \b»derr «til fogalom bizalom hizeres kedve/men* ?-Dsiinszky út METt.-5tVEL ftincs lelkes tútaca 1 Bútorüzlet az udvarban Somosys Béla út 16 Fundá« VÚtpl rcrV Vasárnap, 1947 augusztus 31