Kis Ujság, 1947. október (1. évfolyam, 81-107. szám)

1947-10-12 / 91. szám

Október 31-éig be kell szolgáltatni a gabona- és lisztfeleslegeket Rendezték a svábkérdést — Befejezték a kormány­­program vitáját — A munkásegység problémái az előtérben A csütörtöki minisztertanács el­­fogadta azt a nagyfontosságú rende­letterve­zetet, amelyet a belügyminisz­ter a svábok kitelepítésére vonatko­­zólag beterjesztett. Ez a rendeletter­vezet lényegesen megszűkíti az át­telepítésre kötelezettek számát, amennyiben előírja, hogy áttelepí­tésre kötelezettek azok, aik az 19-i1. évi népszámlálás alkalmával magu­kat német nemzetiségűeinek vallot­ták, akik a Volksbund tagjai voltak, fegyveres német alakulatba önként leléptek, vagy magyarosított nevű­jét német hangzásúra változtatták. Kiveszi a rendelet a kitelepítésre kötelezettek közül tíz ipari, bánya- és mezőgazdasági munkásokat, részben az iparosokat és kézműveseket. A ki­­vételezettség kérdését a belügymi­niszter által kiküldendő bizottság jogorvoslat kizárásával dönti el. A rendelet megfelel azoknak a közérdekű kívánalmaknak, ami­ket a Kisgazda Párt mindig han­goztatott, mikor védelmére kelt az országhoz hű maradt svábok­nak. Igen fontos, hogy a végrehajtásból sikerüljön végre kiküszöbölni az ed­dig tapasztalt visszásságokat. Kulturális egyezmény Jugoszláviával A minisztertanács felhatalmazta a külügyminisztert a Jugoszláviával kö­tendő kulturális egyezmény aláírá­sára. Elfogadta a minisztertanács az úgynevezett SZFE-lakások kérdésé­nek rendezésére vonatkozó rendelet­tervezetet. Ez a rendelet felsorolja azokat az eseteket, amikor a lakáso­kat a régi bérlő nem nyerheti visz­­sza. Ilyen eset, amikor a bérlőt gaz­dasági bűntett, avagy háborús vagy népellenes bűntett miatt jogerősen elítélték, vagy ilyen miatt letartózta­tásban van. Nem kaphatják vissza lakásukat a kitelepítésre kötelezet­tek, valamint a volt bérlő, ha indo­kolt lakásszükségletének megfelelő lakással bír, kivéve, ha különös mél­tánylást érdemlő körülmények fo­rognak fenn. Végül nem kaphatják vissza lakásukat azok, akik Német­országba vagy ném­et megszállási te­rületre távoztak A kérelmeket egy döntőbizottság bírálja el, amelyet a népjóléti miniszter a polgármesterrel egyet­értésben jelöl ki. Ennek a bizottságnak a határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. A legsúlyosabb cselekmények kerülnek a dolgozók bírósága elé Elfogadta a minisztertanács az uzsorabírósági különtanácsról szóló javaslatot is. Eszerint a külön­­tanács elé a közellátás érdekeit ve­szélyeztető legsúlyosabb cselekmé­nyek tartoznak. A kü­löntanács elnö­ke az igazságügyminiszter által kije­lölt ítélőbíró, tagjai pedig a rende­letben előírt jegyzékbe felvett mun­kavállalók közül azok, akiket sors­húzás útján kijelölnek. A különtanács minden esetben szakértőt tartozik meghallgatni, halálbüntetés esetén a kegyelmi kérvényt az igazságügymi­­niszterhez terjeszti fel. A különtanácsról szóló törvény­­javaslat már legközelebb az ország­gyűlés elé kerül, ahol a Független Kisgazda Pártnak alkalma lesz, a ja­vaslat egyes részleteihez állást fog­lalni­ tettek volna. Végül rendeletet fogad­tak el a kenyérgabona- és a lisztfelesle­gek zár alá vételéről és beszol­gáltatásáról. A beszolgáltatás ideje ez év október 31-ike. A rendelet pontosan körülírja a fe­iyen figyelemreméltó az a két be­széd, amely Révai József és Farkas Mihály részéről pénteken délután a Sportcsarnokban elhangzott, azon a gyűlésen, amelyen a két szónok a kilenc kommunista párt lengyelor­szági értekezletéről beszélt, mert ezek a beszédek nemcsak beszámolót tar­talmaztak, hanem választ is a Szociál­demokrata Párt vezetőségének teg­napi határozatára. Révai József be­számolójának elején heves támadást intézett az Egyesült Államok impe­rialista politikája ellen és többek kö­zött megemlítette azt is, hogy a béke­­szerződés ratifikálása után amerikai repülőgépek a magyar állam szuvere­nitását megsértve szállanak le ma­­gyar repülőterekre. Beszéde további során visszautasította azt az állítást, hogy a kommunista pártok a külföldi szocialista pártok belső ügyeibe avat­koztak volna bele és kijelentette, hogy a munkásmozgalomban, ha nagy elvi kérdésekről van szó, nin­csenek belső ügyek. Nyíltan felvetette Révai azt a kérdést, hogy a nemzet­közi szociáldemokrata mozgalomban egyre jobban kialakuló két irányzat közül melyiket támogatja a magyar Szociáldemokrata Párt? Hangsúlyoz­ta, hogy a kilenc kommunista párt értekezlete a leghatározottabban lándzsát tört a kommunista és szo­ciáldemokrata egységfront folytatása és megerősítése mellett és a munkás­egység ügyét az egész magyar nem­zet ügyének nevezte. Farkas Mihály ugyancsak foglal­kozott a Szociáldemokrata Párt ve­zetőségének tegnapi határozatával és kijelentene, hogy a Szociáldemo­krata Párt politikája ma az egész magyar demokrácia életbevágó ügye, sőt ennél több is: a nemzetközi im­perialistaellenes front ügye is és ezért a Kommunista Párt feladata, hogy teljes erővel támogassa a Szo­ciáldemokrata testvérpártban a mun­kásegység harcos híveit. Rendkívül érdekesen fejtegette Farkas Mihály azt az új politikát, amelyet szerinte a Kommunista Pártnak a szociálde­mokratákkal szemben követnie kell. Azt mondta, hogy az ellenséges vi­szonynak, amely eddig az üzemek­ben a vizet a munkásegység ellen­feleinek a malmára hajtotta, most meg kell szűnnie, újra kezet kell nyújtani a szociáldemkorata mun­kásoknak, közeledni kell hozzájuk és közösen kell velük megtárgyalni a magyar munkásmozgalom, a ma­gyar demokrácia, a nemzetközi hely­zet problémáit és az azokból adódó feladatokat. Magyar-bolgár barátság Tildy Zoltán köztársasági elnök pénteken délben kihallgatáson fogadta Nikola Vancsel bolgár követet, aki ez alkalommal átnyújtotta megbízó­levelét. A kihallgatáson jelen volt Molnár Erik külügyminiszter, vala­mint Mihályit Ernő miniszter, a köz­társasági elnöki hivatal főnöke. Az új bolgár követ megbízólevelének át­adásakor üdvözlőbeszédet mondott, amelyben hangsúlyozta azt a meleg rokonszenvet, amelyet a bolgár nép a magyar nép irányában érez és ki­jelentette, hogy semmi fáradságot sem fog kímélni a bolgárok és a ma­gyarok közötti őszinte kulturális együttműködés fejlesztése érdekében. Tildy Zoltán köztársasági elnök vála­szában utalt arra, hogy az őszintén demokratikus magyar és bolgár nép között a tartós baráti kötelékek a dunavölgyi nemzetek egymáshoz való fesleges mennyiséget és megállapítja a tartható készlet mérvét is. Pártközi értekezlet Itt említjük meg, hogy szombaton délelőtt 11 órára összehívták a koa­líciós pártok vezetőinek értekezletét Dönteni fognak az államtitkári pozíciókról és a főispánságokról, közeledésének és egyetértésének biz­tos zálogát jelentik és szilárd pillérei a békének és biztonságnak. Molnár Erik külügyminiszter be­szédet tartott annak a tanfolyamnak a megnyitásakor, amelyet a külügyi szolgálatba lépni kívánók részére rendszeresítettek. Beszédében a népi demokratikus berendezésről szólott és azt fejtegette, hogy mit jelen­t a néli demokrácia, amelyben a nagy­tőke nem gyakorolhat döntő befo­lyást a társadalmi életre, nem hami­síthatja meg a tömegek akaratát, miután nem rendelkezik több­é az ehhez szükséges pénzügyi eszközök­kel és államhatalommal. Éppen ezért nem lehetséges többé a visszaesés a fasiszta barbárság formáiba és így lehetséges békés eszközökkel biztosí­tani a fejlődést a magasabbrendű társadalmi formák felé. Bölöny György kezdeményezésére pénteken megalakult a Franciabarát Képviselők csoportja és megválasz­totta az egyes politikai pártok képvi­selőiből álló ideiglenes vezetőségét. Többek felszólalása után a csoport elhatározta, hogy mielőbb felveszi a kapcsolatot a francia parlament­­ma­gyarbarát tagjaival. Sz. J. Révai és Farkas a munkásegység*frontról és az egység ellenségeiről Zárolták a gabonát és a lisztet A minisztertanács továbbá határo­zatot hozott arra vonatkozólag, hogy az esti munkástanfolyamok első év­folyamában sikerrel vizsgázott hall­gatók ugyanúgy folytathatják tanul­mányaikat, mintha érettségi vizsgát !p // 1 »E­L-8­1 Parki:Keresked­elem I­­agykereskedői áron &£ £ » I l—W— ipusul älvan Baráth Endrét a TeTeOSz igazgatójává nevezték ki Kiss Tóth József, a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetsé­gének igazgatója és Patakfalvy László dr. a szövetséghez kiküldött minisz­teri biztos állásukról lemondottak. A földmívelésügyi miniszter helyükbe igazgatóvá Baráth Endre országgyű­lési képviselőt, a Kisgazda Párt alel­­nökét, miniszteri biztossá pedig Co­kes Ernő kereskedelem- és szövetke­zetügyi miniszteri tanácsost ne­vezte ki. A TETEOSz-t a földmívelésügyi miniszter annak idején a magyar tej­gazdaság védelmére és fejlesztésére hívta létre. Ehhez csatlakozott a je­lenlegi felelősségteljes feladata, a tej­nek a városi dolgozóhoz juttatása, vagyis ellenőrzése annak, hogy a fal­vakban összegyűlt tej a törvényes útra és ne a feketepiacra kerüljön. Ennek a feladatnak maradéktalan végrehajtására vállalkozott Baráth Endre, akinek tapasztalata, energiája és közérdekű gondolkozása kellő biz­tosítékot nyújt, hogy­ a jelzett feladat megoldása további akadályokba nem ütközik és a TETEOSz ügye nyugvó­pontra talál. — Mai egyes vidéki lappéldá­nyunkhoz mellékeltük Kazár Mag­kereskedő (Bp., IV., Váci­ utca 84) felhívását, amelyben sertéscsemegét ajánl. állapítja meg, hogy sok baj­nak az elégtelen táplálkozás a kútforrása. Az egészséges fejlődést az Ovomialline biz­tosítja, tápanyagai maradék­talanul hússá és vérré válnak, a csont-, izom- és idegrend­szert erősítik. REGGELIRE — UZSONNÁRA ►VOMALTJ Friss erő -jobb egészség Zadravecz püspök vidékre utazott és nem szerepel többé a nyilvánosság előtt Ismeretes, hogy a NOT szerdán délelőtt hirdette ki ítéletét P. Uz­­dóczy-Zadravecz István nyugalma­zott tábori püspök bűnügyében, bün­tetését a 29 hónapig tartott előzetes letartóztatásával kitöltöttnek vette. A SIOT tanácsterméből vissza­­kísérte a fogházőr Zadraveczet a népügyészség Markó-utcai fogházá­ba, ahonnan másnap délelőtt át­kísérték az államrendőrség nép­­ügyészségi kirendeltségnek a tör­vényszéki épületben lévő helyiségé­be. Innen rövid kihallgatás után autón átvitték az államvédelmi osz­tály központjába, ahol az osztály­ Vezető elé vezették. Zadravecz püs­pök itt hallotta meg, hogy az állam­­védelmi osztály minden korlátozás nélkül visszaadta szabadságát és autón a Szt. Ferenc-rend budai zár­dájába távozott. Zadravecz püspök nem egészen 24 órával a NOT ítéletének kihirdetése után visszanyerte szabadságát. Sza­badulása után, amiről egyébként csak rendtársai tudtak, senkit nem fogadott, hanem elutazott a főváros­ból. Zadravecz püspök — mint a Kis Újság értesült — ezután kizáró­lag egyházi hivatásának szentelt ide­jét és a nyilvánosság előtt nem fog többé szerepelni. Zsarolók és megzsaroltak a vádlottak padján Rosszul értelmezte rendőri hivatá­sát négy fiatalember, névszerint Fehér Lajos, Kovács Sándor, Schu­bert Ferenc és Kufpert Alfréd. Azt, hogy a rendőrséghez tartoztak, pénz­ét értékszerzésre használták fel s fő­leg Óbudán, a Vörösvári­ út és Bécsi­­út környékét veszélyeztették a köz- és vagyoni biztonságot. Azon a cí­men, h­ogy razzián feketézőket keres­nek, főleg vendéglősökre és mészá­rosokra vetették ki hálójukat. De nem tartották megvetendő „falatnak“ az olyan kisembereket sem, akikről valamilyen szabálytalanságot tudtak meg, vagy megsejtették, hogy az il­lető könnyen megfélemlíthető. Egyik Áldozatuiktól, Juhász Bóka Eteltől például csak két sonkát és 30 forin­tot tudak kizsarolni. Juhász Bóka Etel természetesen velük együtt szin­tén a vádlottak padjára került. A tanúknak ugyanis, miután megtették vallomásukat a volt rendőrök ellen, maguknak is le kellett ülniük a vád­lottak padjára megvesztegetés miatt. A vádlottak természetesen csak addig űzhették garázdálkodásukat, amíg felettes hatóságuk tudomást nem szerzett dolgaikról, mert abban a pillanatban letartóztatták az egész társaságot. A vesztegetési és zsarolási ügy fő­­vádlottja Fehér Lajos, volt nyomozó alhadnagy. A hozzáintézett kérdé­sekre csak azzal válaszol, hogy esz­méletlenül ittas volt. — S mégis tudott alkudozni áldo­­zataival? — teszi fel a kérdést Sehóczky tanácselnök Erre természetesen már nem tu­dott válaszolni, mint ahogy nem tu­dott válaszolni másik három vádlot­­társa sem. Kovács Sándor, akiről ki­derült, hogy kereskedelmi érettségit tett,­­szintén ilatosságát hangoztatta, de arra a kérdésre, hogyan züllött ennyire, ő sem tudott választ adni. Hogy hogyan végezték „rendőri kötelességüket“, Kovács Matild tanú számolt be. Bementek lakásába — vallotta a tanú — és magukkal akar­ták vinni fivérei. Hogy milyen el­men, azt nem voltak hajlandók meg­mondani. — Én gengsztereknek nézem őket, nem detektíveknek — mondotta az asszony, s végül bevallotta, hogy ezer forinttal vesztegette meg a „gengsztereket“. — Ha gengsztereknek nézte őket, miért akarta megvesztegetni? Erre már az asszony sem tudott felelni. Ugyanilyen jelenetek között folyt le a bűnper többi tanújának kihall­gatása is, többek között Bonyhádi Ferencé, Szakács Károlyé, Pivár­szky Vilmosé és Juhász Róka Etelé. Mi­után a bűnper egyes részei még tisztázatlanok voltak, a Lehóczky­­tanács elrendelte a bizonyítás kiegé­szítését és a tárgyalást elnapolta. —a_____________________ lopott, mert rossz volt a Bosszúból kirabolta gazdáját egy fiatal leány A pesti aszfalt kis penészvirága áll Markóciy Miklós vizsgálóbíró előtt. Sárga arcán öreges ráncok hú­zódnak, tétován tekint maga körül, de fellépése magabiztos és határo­zott — Az úgy történt — mondja hogy már régen el akartam hagyni helyemet, de gazdám nem engedett. Enni olyat adtak, hogy ránézni sem tudtam. Mindennap leves volt, de az inkább főzeléknek illet be. Tele volt káposztával, céklával, répával, brr., még gondolni is rossz rá. — És ezért kellett lopni? — kérdi a vizsgálóbíró. — Igen, bosszúból. Meglátogatott nővérem. Elparlaszoltam neki, hogy gazdám nem enged el a helyből. Ő biztatott, hogy vigyünk el mindent, akkor majd kiadja a könyvemet... — A vizsgálóbíró olvassa. — Négy szőrmebunda, 17 kom­biné, 9 pár cipő, 24 lepedő, 9 pon­gyola, 11 férfiruha stb. — Azután a leányra szól. — De hiszen maga százezrekre menő kárt okozott gaz­dijának. Hogyan vitte el ezt a ten­gernyi holmit?­­ — Taxin kérem... — És mindezt azért, mert hajszá­lat talált a levesben? — jegyzi meg gúnyosan a vizsgálóbíró. Mi történt az elrabolt holmival? — Oh kérem —­ válaszolja — mindegyiknek akadt gazdája. Hogy mennyi pénzt kaptam, arra már nem end él­­szem. — Mit csinált a pénzzel? A szende „kisleányka" egykedvűen válaszolja: — Feléltem ... — Most jobb lesz, ha itt marad?. .. Pillanatnyi hallgatás, utána meg­szólal a leány: — A pénzt feléltem, a büntetése­­met is leülöm. Nem dől össze a vi­lág. Kor és kórkép 1947-ből. M. S. Országos vásárok Október 15., szerda: Csetény (Veszprém) oák, Erdőtelek (Heves) oák, Kereseliget (Somogy) oák, Kunhegyes (Szolnok) oák, Nyárád (Veszprém) oák, Rum (Vas) oák, Somogyvár oák, Székesfehérvár oák. 16., esztortök: Császár (Komárom) oák, Keszthely oák, Szarvas orsz. mirhav., Tornaszén tanórás (Abaúj) oák, Zánka (Zala) oák. 17., péntek: Aszód há, Csenger (Szatmár) oák, Hódmezővásárhely oák, Kistelek (Cson­­grád oák, Szarvas tóv. 18., szombat: Alpár (Pest) oák, Csanád­­palota (Csanád) oák, Hódmezővásárhely oák. Kistelek (Csongrád) oák, Szalkszent­­márton (Pest) oák, Szarvas (Békés) oák, Szentgotthárd (Vas) oák, Szentlőrinc (Ba­ranya) oák, Szöllősgyőrök (Somogy) oák, Füzesgyarmat (Békés) oák. II., vasárnap: Tálya (Zemplén) oák. 21., hétfő: Devecser (Veszprém) oák­, Egyed (Sopron) oák. Egyházaskozár (Ba­ranya) oák, Hedrh­ely (Somogy) oák, He­ves oák, Inke (Somogy) oák, Jászdózsa (Szolnok) oák. Kapuvár (Sopron) oák, Kecel (Pe­st) oák, Kőszeg (Vas) oák, Kúnszent­­miklós (Pest oák. Nagybaracska (Bács) oák, Nagylózs (Sopron) oák.­ Nádudva (Hajdú) oák, Németboly (Baranya) oák, Nyíregyháza (Szabolcs) oák, Pápóc (Vas) oák, Péliföldszentkereszt (Esztergom) lk, Rajka (Győr) oák, Ricse (Zemplén) oák, Sajószentpéter (Borsod) oák, Salgótarján (Nógrád) vák. Söjtör (Zala)A Révai Irodalmi Intézet őszi újdonságai Mikszáth Kálmán: Alexis Carrel: Leo Tolsztoj:­­Ivi­pier Orvosok, kuruzslók, eretnekek Ára kartonárva 10.— forint Ara kötve 40.— forint Ára kötve 24.— forint J 1947 október 12 (51

Next