Kis Ujság, 1947. október (1. évfolyam, 81-107. szám)
1947-10-12 / 91. szám
Október 31-éig be kell szolgáltatni a gabona- és lisztfeleslegeket Rendezték a svábkérdést — Befejezték a kormányprogram vitáját — A munkásegység problémái az előtérben A csütörtöki minisztertanács elfogadta azt a nagyfontosságú rendelettervezetet, amelyet a belügyminiszter a svábok kitelepítésére vonatkozólag beterjesztett. Ez a rendelettervezet lényegesen megszűkíti az áttelepítésre kötelezettek számát, amennyiben előírja, hogy áttelepítésre kötelezettek azok, aik az 19-i1. évi népszámlálás alkalmával magukat német nemzetiségűeinek vallották, akik a Volksbund tagjai voltak, fegyveres német alakulatba önként leléptek, vagy magyarosított nevűjét német hangzásúra változtatták. Kiveszi a rendelet a kitelepítésre kötelezettek közül tíz ipari, bánya- és mezőgazdasági munkásokat, részben az iparosokat és kézműveseket. A kivételezettség kérdését a belügyminiszter által kiküldendő bizottság jogorvoslat kizárásával dönti el. A rendelet megfelel azoknak a közérdekű kívánalmaknak, amiket a Kisgazda Párt mindig hangoztatott, mikor védelmére kelt az országhoz hű maradt sváboknak. Igen fontos, hogy a végrehajtásból sikerüljön végre kiküszöbölni az eddig tapasztalt visszásságokat. Kulturális egyezmény Jugoszláviával A minisztertanács felhatalmazta a külügyminisztert a Jugoszláviával kötendő kulturális egyezmény aláírására. Elfogadta a minisztertanács az úgynevezett SZFE-lakások kérdésének rendezésére vonatkozó rendelettervezetet. Ez a rendelet felsorolja azokat az eseteket, amikor a lakásokat a régi bérlő nem nyerheti viszsza. Ilyen eset, amikor a bérlőt gazdasági bűntett, avagy háborús vagy népellenes bűntett miatt jogerősen elítélték, vagy ilyen miatt letartóztatásban van. Nem kaphatják vissza lakásukat a kitelepítésre kötelezettek, valamint a volt bérlő, ha indokolt lakásszükségletének megfelelő lakással bír, kivéve, ha különös méltánylást érdemlő körülmények forognak fenn. Végül nem kaphatják vissza lakásukat azok, akik Németországba vagy német megszállási területre távoztak A kérelmeket egy döntőbizottság bírálja el, amelyet a népjóléti miniszter a polgármesterrel egyetértésben jelöl ki. Ennek a bizottságnak a határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. A legsúlyosabb cselekmények kerülnek a dolgozók bírósága elé Elfogadta a minisztertanács az uzsorabírósági különtanácsról szóló javaslatot is. Eszerint a különtanács elé a közellátás érdekeit veszélyeztető legsúlyosabb cselekmények tartoznak. A különtanács elnöke az igazságügyminiszter által kijelölt ítélőbíró, tagjai pedig a rendeletben előírt jegyzékbe felvett munkavállalók közül azok, akiket sorshúzás útján kijelölnek. A különtanács minden esetben szakértőt tartozik meghallgatni, halálbüntetés esetén a kegyelmi kérvényt az igazságügyminiszterhez terjeszti fel. A különtanácsról szóló törvényjavaslat már legközelebb az országgyűlés elé kerül, ahol a Független Kisgazda Pártnak alkalma lesz, a javaslat egyes részleteihez állást foglalni tettek volna. Végül rendeletet fogadtak el a kenyérgabona- és a lisztfeleslegek zár alá vételéről és beszolgáltatásáról. A beszolgáltatás ideje ez év október 31-ike. A rendelet pontosan körülírja a feiyen figyelemreméltó az a két beszéd, amely Révai József és Farkas Mihály részéről pénteken délután a Sportcsarnokban elhangzott, azon a gyűlésen, amelyen a két szónok a kilenc kommunista párt lengyelországi értekezletéről beszélt, mert ezek a beszédek nemcsak beszámolót tartalmaztak, hanem választ is a Szociáldemokrata Párt vezetőségének tegnapi határozatára. Révai József beszámolójának elején heves támadást intézett az Egyesült Államok imperialista politikája ellen és többek között megemlítette azt is, hogy a békeszerződés ratifikálása után amerikai repülőgépek a magyar állam szuverenitását megsértve szállanak le magyar repülőterekre. Beszéde további során visszautasította azt az állítást, hogy a kommunista pártok a külföldi szocialista pártok belső ügyeibe avatkoztak volna bele és kijelentette, hogy a munkásmozgalomban, ha nagy elvi kérdésekről van szó, nincsenek belső ügyek. Nyíltan felvetette Révai azt a kérdést, hogy a nemzetközi szociáldemokrata mozgalomban egyre jobban kialakuló két irányzat közül melyiket támogatja a magyar Szociáldemokrata Párt? Hangsúlyozta, hogy a kilenc kommunista párt értekezlete a leghatározottabban lándzsát tört a kommunista és szociáldemokrata egységfront folytatása és megerősítése mellett és a munkásegység ügyét az egész magyar nemzet ügyének nevezte. Farkas Mihály ugyancsak foglalkozott a Szociáldemokrata Párt vezetőségének tegnapi határozatával és kijelentene, hogy a Szociáldemokrata Párt politikája ma az egész magyar demokrácia életbevágó ügye, sőt ennél több is: a nemzetközi imperialistaellenes front ügye is és ezért a Kommunista Párt feladata, hogy teljes erővel támogassa a Szociáldemokrata testvérpártban a munkásegység harcos híveit. Rendkívül érdekesen fejtegette Farkas Mihály azt az új politikát, amelyet szerinte a Kommunista Pártnak a szociáldemokratákkal szemben követnie kell. Azt mondta, hogy az ellenséges viszonynak, amely eddig az üzemekben a vizet a munkásegység ellenfeleinek a malmára hajtotta, most meg kell szűnnie, újra kezet kell nyújtani a szociáldemkorata munkásoknak, közeledni kell hozzájuk és közösen kell velük megtárgyalni a magyar munkásmozgalom, a magyar demokrácia, a nemzetközi helyzet problémáit és az azokból adódó feladatokat. Magyar-bolgár barátság Tildy Zoltán köztársasági elnök pénteken délben kihallgatáson fogadta Nikola Vancsel bolgár követet, aki ez alkalommal átnyújtotta megbízólevelét. A kihallgatáson jelen volt Molnár Erik külügyminiszter, valamint Mihályit Ernő miniszter, a köztársasági elnöki hivatal főnöke. Az új bolgár követ megbízólevelének átadásakor üdvözlőbeszédet mondott, amelyben hangsúlyozta azt a meleg rokonszenvet, amelyet a bolgár nép a magyar nép irányában érez és kijelentette, hogy semmi fáradságot sem fog kímélni a bolgárok és a magyarok közötti őszinte kulturális együttműködés fejlesztése érdekében. Tildy Zoltán köztársasági elnök válaszában utalt arra, hogy az őszintén demokratikus magyar és bolgár nép között a tartós baráti kötelékek a dunavölgyi nemzetek egymáshoz való fesleges mennyiséget és megállapítja a tartható készlet mérvét is. Pártközi értekezlet Itt említjük meg, hogy szombaton délelőtt 11 órára összehívták a koalíciós pártok vezetőinek értekezletét Dönteni fognak az államtitkári pozíciókról és a főispánságokról, közeledésének és egyetértésének biztos zálogát jelentik és szilárd pillérei a békének és biztonságnak. Molnár Erik külügyminiszter beszédet tartott annak a tanfolyamnak a megnyitásakor, amelyet a külügyi szolgálatba lépni kívánók részére rendszeresítettek. Beszédében a népi demokratikus berendezésről szólott és azt fejtegette, hogy mit jelent a néli demokrácia, amelyben a nagytőke nem gyakorolhat döntő befolyást a társadalmi életre, nem hamisíthatja meg a tömegek akaratát, miután nem rendelkezik többé az ehhez szükséges pénzügyi eszközökkel és államhatalommal. Éppen ezért nem lehetséges többé a visszaesés a fasiszta barbárság formáiba és így lehetséges békés eszközökkel biztosítani a fejlődést a magasabbrendű társadalmi formák felé. Bölöny György kezdeményezésére pénteken megalakult a Franciabarát Képviselők csoportja és megválasztotta az egyes politikai pártok képviselőiből álló ideiglenes vezetőségét. Többek felszólalása után a csoport elhatározta, hogy mielőbb felveszi a kapcsolatot a francia parlamentmagyarbarát tagjaival. Sz. J. Révai és Farkas a munkásegység*frontról és az egység ellenségeiről Zárolták a gabonát és a lisztet A minisztertanács továbbá határozatot hozott arra vonatkozólag, hogy az esti munkástanfolyamok első évfolyamában sikerrel vizsgázott hallgatók ugyanúgy folytathatják tanulmányaikat, mintha érettségi vizsgát !p // 1 »EL-81 Parki:Kereskedelem Iagykereskedői áron &£ £ » I l—W— ipusul älvan Baráth Endrét a TeTeOSz igazgatójává nevezték ki Kiss Tóth József, a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségének igazgatója és Patakfalvy László dr. a szövetséghez kiküldött miniszteri biztos állásukról lemondottak. A földmívelésügyi miniszter helyükbe igazgatóvá Baráth Endre országgyűlési képviselőt, a Kisgazda Párt alelnökét, miniszteri biztossá pedig Cokes Ernő kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszteri tanácsost nevezte ki. A TETEOSz-t a földmívelésügyi miniszter annak idején a magyar tejgazdaság védelmére és fejlesztésére hívta létre. Ehhez csatlakozott a jelenlegi felelősségteljes feladata, a tejnek a városi dolgozóhoz juttatása, vagyis ellenőrzése annak, hogy a falvakban összegyűlt tej a törvényes útra és ne a feketepiacra kerüljön. Ennek a feladatnak maradéktalan végrehajtására vállalkozott Baráth Endre, akinek tapasztalata, energiája és közérdekű gondolkozása kellő biztosítékot nyújt, hogy a jelzett feladat megoldása további akadályokba nem ütközik és a TETEOSz ügye nyugvópontra talál. — Mai egyes vidéki lappéldányunkhoz mellékeltük Kazár Magkereskedő (Bp., IV., Váci utca 84) felhívását, amelyben sertéscsemegét ajánl. állapítja meg, hogy sok bajnak az elégtelen táplálkozás a kútforrása. Az egészséges fejlődést az Ovomialline biztosítja, tápanyagai maradéktalanul hússá és vérré válnak, a csont-, izom- és idegrendszert erősítik. REGGELIRE — UZSONNÁRA ►VOMALTJ Friss erő -jobb egészség Zadravecz püspök vidékre utazott és nem szerepel többé a nyilvánosság előtt Ismeretes, hogy a NOT szerdán délelőtt hirdette ki ítéletét P. Uzdóczy-Zadravecz István nyugalmazott tábori püspök bűnügyében, büntetését a 29 hónapig tartott előzetes letartóztatásával kitöltöttnek vette. A SIOT tanácsterméből visszakísérte a fogházőr Zadraveczet a népügyészség Markó-utcai fogházába, ahonnan másnap délelőtt átkísérték az államrendőrség népügyészségi kirendeltségnek a törvényszéki épületben lévő helyiségébe. Innen rövid kihallgatás után autón átvitték az államvédelmi osztály központjába, ahol az osztály Vezető elé vezették. Zadravecz püspök itt hallotta meg, hogy az államvédelmi osztály minden korlátozás nélkül visszaadta szabadságát és autón a Szt. Ferenc-rend budai zárdájába távozott. Zadravecz püspök nem egészen 24 órával a NOT ítéletének kihirdetése után visszanyerte szabadságát. Szabadulása után, amiről egyébként csak rendtársai tudtak, senkit nem fogadott, hanem elutazott a fővárosból. Zadravecz püspök — mint a Kis Újság értesült — ezután kizárólag egyházi hivatásának szentelt idejét és a nyilvánosság előtt nem fog többé szerepelni. Zsarolók és megzsaroltak a vádlottak padján Rosszul értelmezte rendőri hivatását négy fiatalember, névszerint Fehér Lajos, Kovács Sándor, Schubert Ferenc és Kufpert Alfréd. Azt, hogy a rendőrséghez tartoztak, pénzét értékszerzésre használták fel s főleg Óbudán, a Vörösvári út és Bécsiút környékét veszélyeztették a köz- és vagyoni biztonságot. Azon a címen, hogy razzián feketézőket keresnek, főleg vendéglősökre és mészárosokra vetették ki hálójukat. De nem tartották megvetendő „falatnak“ az olyan kisembereket sem, akikről valamilyen szabálytalanságot tudtak meg, vagy megsejtették, hogy az illető könnyen megfélemlíthető. Egyik Áldozatuiktól, Juhász Bóka Eteltől például csak két sonkát és 30 forintot tudak kizsarolni. Juhász Bóka Etel természetesen velük együtt szintén a vádlottak padjára került. A tanúknak ugyanis, miután megtették vallomásukat a volt rendőrök ellen, maguknak is le kellett ülniük a vádlottak padjára megvesztegetés miatt. A vádlottak természetesen csak addig űzhették garázdálkodásukat, amíg felettes hatóságuk tudomást nem szerzett dolgaikról, mert abban a pillanatban letartóztatták az egész társaságot. A vesztegetési és zsarolási ügy fővádlottja Fehér Lajos, volt nyomozó alhadnagy. A hozzáintézett kérdésekre csak azzal válaszol, hogy eszméletlenül ittas volt. — S mégis tudott alkudozni áldozataival? — teszi fel a kérdést Sehóczky tanácselnök Erre természetesen már nem tudott válaszolni, mint ahogy nem tudott válaszolni másik három vádlottársa sem. Kovács Sándor, akiről kiderült, hogy kereskedelmi érettségit tett,szintén ilatosságát hangoztatta, de arra a kérdésre, hogyan züllött ennyire, ő sem tudott választ adni. Hogy hogyan végezték „rendőri kötelességüket“, Kovács Matild tanú számolt be. Bementek lakásába — vallotta a tanú — és magukkal akarták vinni fivérei. Hogy milyen elmen, azt nem voltak hajlandók megmondani. — Én gengsztereknek nézem őket, nem detektíveknek — mondotta az asszony, s végül bevallotta, hogy ezer forinttal vesztegette meg a „gengsztereket“. — Ha gengsztereknek nézte őket, miért akarta megvesztegetni? Erre már az asszony sem tudott felelni. Ugyanilyen jelenetek között folyt le a bűnper többi tanújának kihallgatása is, többek között Bonyhádi Ferencé, Szakács Károlyé, Pivárszky Vilmosé és Juhász Róka Etelé. Miután a bűnper egyes részei még tisztázatlanok voltak, a Lehóczkytanács elrendelte a bizonyítás kiegészítését és a tárgyalást elnapolta. —a_____________________ lopott, mert rossz volt a Bosszúból kirabolta gazdáját egy fiatal leány A pesti aszfalt kis penészvirága áll Markóciy Miklós vizsgálóbíró előtt. Sárga arcán öreges ráncok húzódnak, tétován tekint maga körül, de fellépése magabiztos és határozott — Az úgy történt — mondja hogy már régen el akartam hagyni helyemet, de gazdám nem engedett. Enni olyat adtak, hogy ránézni sem tudtam. Mindennap leves volt, de az inkább főzeléknek illet be. Tele volt káposztával, céklával, répával, brr., még gondolni is rossz rá. — És ezért kellett lopni? — kérdi a vizsgálóbíró. — Igen, bosszúból. Meglátogatott nővérem. Elparlaszoltam neki, hogy gazdám nem enged el a helyből. Ő biztatott, hogy vigyünk el mindent, akkor majd kiadja a könyvemet... — A vizsgálóbíró olvassa. — Négy szőrmebunda, 17 kombiné, 9 pár cipő, 24 lepedő, 9 pongyola, 11 férfiruha stb. — Azután a leányra szól. — De hiszen maga százezrekre menő kárt okozott gazdijának. Hogyan vitte el ezt a tengernyi holmit? — Taxin kérem... — És mindezt azért, mert hajszálat talált a levesben? — jegyzi meg gúnyosan a vizsgálóbíró. Mi történt az elrabolt holmival? — Oh kérem — válaszolja — mindegyiknek akadt gazdája. Hogy mennyi pénzt kaptam, arra már nem end élszem. — Mit csinált a pénzzel? A szende „kisleányka" egykedvűen válaszolja: — Feléltem ... — Most jobb lesz, ha itt marad?. .. Pillanatnyi hallgatás, utána megszólal a leány: — A pénzt feléltem, a büntetésemet is leülöm. Nem dől össze a világ. Kor és kórkép 1947-ből. M. S. Országos vásárok Október 15., szerda: Csetény (Veszprém) oák, Erdőtelek (Heves) oák, Kereseliget (Somogy) oák, Kunhegyes (Szolnok) oák, Nyárád (Veszprém) oák, Rum (Vas) oák, Somogyvár oák, Székesfehérvár oák. 16., esztortök: Császár (Komárom) oák, Keszthely oák, Szarvas orsz. mirhav., Tornaszén tanórás (Abaúj) oák, Zánka (Zala) oák. 17., péntek: Aszód há, Csenger (Szatmár) oák, Hódmezővásárhely oák, Kistelek (Csongrád oák, Szarvas tóv. 18., szombat: Alpár (Pest) oák, Csanádpalota (Csanád) oák, Hódmezővásárhely oák. Kistelek (Csongrád) oák, Szalkszentmárton (Pest) oák, Szarvas (Békés) oák, Szentgotthárd (Vas) oák, Szentlőrinc (Baranya) oák, Szöllősgyőrök (Somogy) oák, Füzesgyarmat (Békés) oák. II., vasárnap: Tálya (Zemplén) oák. 21., hétfő: Devecser (Veszprém) oák, Egyed (Sopron) oák. Egyházaskozár (Baranya) oák, Hedrhely (Somogy) oák, Heves oák, Inke (Somogy) oák, Jászdózsa (Szolnok) oák. Kapuvár (Sopron) oák, Kecel (Pest) oák, Kőszeg (Vas) oák, Kúnszentmiklós (Pest oák. Nagybaracska (Bács) oák, Nagylózs (Sopron) oák. Nádudva (Hajdú) oák, Németboly (Baranya) oák, Nyíregyháza (Szabolcs) oák, Pápóc (Vas) oák, Péliföldszentkereszt (Esztergom) lk, Rajka (Győr) oák, Ricse (Zemplén) oák, Sajószentpéter (Borsod) oák, Salgótarján (Nógrád) vák. Söjtör (Zala)A Révai Irodalmi Intézet őszi újdonságai Mikszáth Kálmán: Alexis Carrel: Leo Tolsztoj:Ivipier Orvosok, kuruzslók, eretnekek Ára kartonárva 10.— forint Ara kötve 40.— forint Ára kötve 24.— forint J 1947 október 12 (51