Kis Ujság, 1949. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-09 / 7. szám
Iffódozs Avasozék, szecestorkifuty ládáját... Örökbefogadási láz a fővárosban A főváros központi szakhivatala közül az árvaszék az a hivatal, amely a maga hatósági tevékenységét a nagy nyilvánosságtól távol fejti ki. Mégis nagyon közel áll a mindennapi élethez. Erre a csendben folyó szakmunkára vagyunk kiváncsiak, amikor elindulunk a központi városháza labirintusában. Az árvaszéki tudakozó iroda előtt már korán reggel nagy csoport várakozik. Fiatal menyecske áll éppen a fogalmazó előtt. Férje szakmunkás, rendezett anyagi körülmények között élnek és minden rendben is volna, csakhogy — de hallgassuk meg a csendes, halkszavú fiatalasszonyt: — Örökbefogadnánk egy csöppséget, egy aranyos kislányt, mert hát nekünk nem lehet gyermekünk ... Pedig a férjem velem együtt vágyódik egy feketeszemű gyerek után. Ha lehetne fogalmazó úr, már most magammal vinném. Az új szülők kötelességei Sugárzik arcáról a szeretet, ugyanakkor ott bujkál a tekintetében a szomorúság, amiért nem a saját gyerekére pazarolhatja mindazt a gyöngédséget, amely szinte megrepeszti szívét. Látszik rajta, régóta emészti a bánat és talán ezért szeretne már most elvinni egy kisbabát Bizonyára azt hiszi, hogy az árvaszéken raktáron vannak a gyermekek. A fogalmazó jóindulatúan mosolyog: — Mielőtt kérését jegyzőkönyveznék, jól gondolja meg, mire vállalkozik. Ha megköti az örökbeadóval a szerződést és azt az árvaszék jóváhagyja, gondos nevelést kell biztosítania a gyermeknek, aki természetesen az önök örököse is lesz majd. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a gyermeken olyan tulajdonság ütközne ki később, amely nem rokonszenves. A szerződést később már csak a kiskorú érdekében lehet felbontani, mondjuk, ha jobb örökbefogadó jelentkezik. Most pedig tessék elmenni a Vas utca 10-be, vagy az Üllői út 86-ba és válasszon ki a gyermekek közül egyet, aki megtetszik. Pesti kisfiú vidéken A következő fél egy vidéki aszszony, pesti kisfiút szeretne örökbefogadni. — Szeretném, ha a kisfiú édesanyjával nem közölnék, ki fogadja örökbe kisfiát. Ne zaklasson bennünket — mondja. — Ez lehetetlen. Akkor talán tessék inkább egy teljesen árva gyermeket választani. — Nekünk a Incika kell, inkább belenyugszunk mindenbe — szánja el magát végül. Alig van családi probléma, amely végül is ne az árvaszéken intéződne el. „Otthagyott a férjem" — Otthagyott a férjem, egy fiatal nővel lépett barátságra — halljuk egy másik szobában. A gyermekes anyát az árvaszék pártfogásába veszi és sürgős tárgyalást tűz ki. A köteléki per elbírálása a bíróságra tartozik, a tartásdíj ügyében pedig az árvaszék hoz határozatot. Ez adja a legtöbb munkát, mert valahányszor növekedik a szülők jövedelme, annyiszor lehet kérni a tartásdíj emelését. — Eljött velem a gyermek természetes apja s most kérjük, hogy a házasságon kívül született gyermek az ő nevét viselhesse — halljuk az árvaszék hivatalos gyámjának szobájában. Amióta megszületett a szociális jelentőségű törvény, amely megszüntette a káros megkülönböztetést a „törvényes“ és „törvénytelen“ gyermek között, jelentős mértékben kiterjedt a gyámhatóság hatásköre A házasságon kívül született gyermekekről most már értesítik minden esetben az árvaszéket és az árvaszék szorgalmazza, hogy a vérszerinti apa magáénak elismerje az újszülöttet, vagy ha ez nem megy simán, úgy az árvaszék gondnokot rendel ki az atyasági per lefolytatására. Az apa neve Ha nem lehet eldönteni az apaságot, akkor a gyerek a képzelt apa vezetéknevét kapja. A képzelt apa csak az anyai nagyapa neve lehet. A törvény itt túl merev, mert ha az anya nem tudja okmányokkal igazolni az anyai nagyapát, úgy a házasságon kívül született gyermek nem részesülhet a jótéteményben, ami pedig éppen a célja a vonatkozó törvénynek. Nemrégiben kormányrendelet jelent meg, amely lehetővé tev, hogy a keletre távozott és vissza nem tért személyeket is holtnak nyilvánítsák. A rendelet megjelenése után számolnak azzal, hogy a holttányilvánítási eljárások emelkednek és fokozódik a hagyatéki ügyek mennyisége is. Az árvaszék van talán a legszorosabb kapcsolatban a mindennapi élettel. Igen kiterjedt és sokrétű hatásköre van, s mert tisztviselői és dolgozói állandó kontaktusban vannak a mindennapi élettel, a feladatot és hivatást nemcsak paragrafusokkal, de szívvel is végzik. Merly István Nagy nyerési lehetőségek az osztálysorsjáték fahuác 73-án Uczdádá húzásait* Saját érdekében vegyen osztálysorsjegyet Új rendszer az illetékek lerovására Megszüntették az illeté idlerovási könyvet A kereskedők és az iparosok illetékeiket eddig kétféle módon róhatták le, illetéklerovási könyv és illetéklerovási ív használatával. Most egy új rendelkezés az illetéklerovási könyv használatát megszűntette, úgy hogy a legtöbb illetéket illetéklerovási ív használatával lehet csak leróni. A múlt évben használatban lévő illetéklerovási könyvet január végéig be kell szolgáltatni az Illetékkiszabási Hivatalhoz, 15-ig pedig új illetéklerovási íveket kell beszerezni az illetékek lerovása céljából. Az illetéket magának a kereskedőnek és iparosnak kell kiszámítani, a megszerzett illetéklerovási ívbe bevezetni és az illetéklerovási ív megfelelő helyén az illetékbélyegeket beragasztani. A felragasztott bélyegeket bármelyik állami adóhivatalnál vagy a postahivatalnál az illeték lerovására megállapított határidőn belül felül kell bélyegeztetni. Az egyszámla rendszerbe kapcsolt vállalatok az illetékeket pénzben is befizethetik. Ebben az esetben azonban a befizetett összeg átutalásáról szóló értesítést az illetéklerovási ívnek arra a részére kell felragasztani, amely rész a bélyeg felragasztására szolgál. Egyes rendelkezések előírják, hogy a befizetett illetékek összegét számlával vagy egyéb bóleggel igazolni kell. Ezeket az igazolásokat az illetéklerovási ívhez csatolni kell, annak mellékleteként meg kell őrizni és év végén az illetéklerovási ívvel együtt be kell szolgáltatni az Illetékkiszabási Hivatalhoz. A régi illetéklerovási könyvet, mint fentebb említettük, január végéig be kell szolgáltatni az Illetékkiszabási Hivatalhoz. Az új illetéklerovási ívet a következő év január végéig kell beszolgáltatni. A megadott határidők betartása fontos, mert azok elmulasztása esetén bírságot szabnak ki. — ....... Mé—I— Kik indulhatnak az országos kultúrversenyen Az Országos Szabadművelődési Tanács január 1-ével négyhónapos országos kultúrversenyt indított a tömegszervezeti színjátszó-, bábjátszó- és tánccsoportok, tánc-, zene- és énekkarok részére. A kultúrverseny vezetősége gondoskodott arról, hogy megfelelő műsoranyag álljon a csoportok rendelkezésére. Az ajánlott műsoranyagban a haladóvilág művészetének legjava megtalálható. Színdarabok: Plautus, a nagy latin szatirikus, a „Hetvenkedő katona“ című darabjától Szimonov nagysikerű drámájáig, az „Orosz kérdésiig. A nagy magyar klasszikus darabok: Ludas Matyi, Csongor és Tünde, a Bánk bán, Mikszáth: Különös házassága. Kórusművek: Cherubini, Haydn és Beethoven, Bartók, Kodály és Sosztakovics művei. Móricz Zsigmond és Fazekas Mihály alkotásaiból készült bábjátékok ... ilyen anyagból futja majd tartalmas, magas színvonalú előadásokra. A kultuszversenyben csak a demokratikus pártszervezetek, tömegszervezetek, művészi szakszövetségek, a demokratikus honvédség és rendőrség kultúrcsoportjai indulhatnak. A versenyfeltételek általában a következők: Városokban műsoros esték rendezése, falvakban a Szabad Föld Téli Estéken való részvétel, a csoportok létszámának emelése, ti gyakorlati munka összekapcsolása elméleti tanulással, a kultúrmunka minőségének javítása, stb ... Minden csoport, amely teljesíti a versenyfeltételeket, oklevelet kap majd a Szabadművelődési Tanácstól. A megyék legjobb csoportjai bemutatókat rendeznek majd a megyeszékhelyeken. Az ország legjobb csoportjai pedig budapesti országos döntőn vesznek majd részt. Ismét megvalósul Verne Gyula egyik álma Még ebben az évben kilövik a világűrbe az első „mesterséges égitestet" A new mexikói „technikai kísérleti állomásán“ kidolgozták az új mesterséges bolygók megépítésének tervét, s még ebben az évben kilövik a világűrbe „az első emberi kézzel teremtett égitestet“. A szaklapok szerint a mesterséges égitest német találmány és a rakétaelmélettel együtt született meg. Otto von Braun német tudós készítette a német hadsereg számára az első terveket 1942-ben, de a kivitelre már nem került sor. A német feltalálót a háború után Amerikáig szállították, ahol New-Mexikóban minden eszközt megadtak neki kísérletei folytatására. A németek eredetileg katonai megfigyelő célokra akarták felhasználni a mesterséges bolygókat, de egyébként is igen nagy tudományos és gyakorlati haszna van a találmánynak. Az első mesterséges bolygót rakéta hajtóerővel a délnyugat-amerikai sivatagokból lövik ki. A rakéta a lövedéket oly magasságokig viszi el, ahol a föld vonzóereje nem halhat már oly módon, hogy visszaessen a földre, hanem függve marad a nap, a föld s a többi égitest kiegyensúlyozó vonzereje között, mint a hold , keringeni kezd a föld körül. Az első lövedék súlya körülbelül öt tonna lesz. A rakéta igen nagy magasságba viszi, de a hajtóerő a lapok szerint nem az atomerő. A mesterséges bolygót számos önműködő és minden előfeltétellel számoló módon készült műszerrel látják el, amelyek a rádió és a távolbalátás segítségével mindenről beszámolnak, amit a föld és az ég viszonylatában a magasban észlelnek. Egy-egy ilyen lövedék hónapokig, talán évekig is a pályáján maradhat. A külföldi lapok Verne Gyula egyik álmát látják megvalósítva az új találmányban, mint ahogy a francia regényíró fantáziájának sok más szüleménye is megvalósult már. Nem lehetetlen, hogy évek múlva emberi vállalkozó is akad, aki a mesterséges bolygón a világűrbe emelkedik. Csak azt kell még kitalálni, hogyan jön vissza, ha egyszer kirepült a föld vonzóerejéből. Színes film egy szülésről. New Yorkból jelenti a Gurupost. Brooklyn egyik nagy kórházában hármas ikrek születtek. A szülés lefolyásáról színes filmfelvételt készítettek, melyet az orvosi egyetemeken vetíteni fognak. FIATALEMBER PAPÍRTRÓNON írta Békessy Imre . A második világháború második évében egy fiatalember érkezett Hollywoodba. Ezzel a fiatalemberrel odáig nem törődött senki. Állása, foglalkozása nem volt, közelebbi viszonyairól annyit tudtak azok, akiket érdekelt, hogy Rothschild Lajos „báró“, az Amerikába vetődött ausztriai bankársarj, havi ötszáz dollár járadékot folyósít neki. Hogy valami hasznos munkát végezzen, vagy egyáltalán dolgozzék, nyilván eszébe se jutott. Korábbi amerikai közszerepléséről még annyit lehetett tudni, hogy a fiatalember „oszrák-magyar brigádot“ akart szervezni az amerikai hadseregben, de felhívására öszszesen nyolcan (!) jelentkeztek és az amerikai külügyminisztérium sietve és zavartan elejtette a tervet, hogy a fiatalember nevét vonzóerőként használja fel. Ilyen semmittevő fiatalemberek és ilyen fantasztikus „szervezési“ kísérletek igen gyakoriak Amerikában. Különösen Hollywoodban. Ha nincs véletlenül valaki, aki „apanázst" fizet nekik, végül vagy gazdag házasság után szaladnak, vagy pincéri állásban tűnnek fel valamelyik éjjeli mulatóban. A fiatalembernek, akiről itt szó lesz, más ambíciói voltak. Mindenáron meg akart ismerkedni a hollywoodi magyarokkal. A baj ott volt, hogy a hollywoodi magyaroknak az a túlnyomó többsége, amely mint munkás vagy iparos keresi meg kenyerét, egyáltalán nem volt kíváncsi a fiatalemberre. Akadt azonban néhány „társasági" figura, aki úgy gondolta, mindegy mivel tölti estéjét és elfogadott meghívást egy vacsorára, amit egy hollywoodi komikus és operett-zenész a fiatalember ismerkedési ambícióinak kielégítésére az operett-zenész otthonában rendezett. A dolog nem ment könnyen, de végül sikerült vagy harminc hollywoodi magyart összetoborozni. A házigazda operett-zenész úgy érezte, hogy a fiatalember jelenléte valami „attrakciót“ igényel. A vendégeket megkérte, hogy szigorúan formális ruhákban jelenjenek meg: a nők uszályos ruhában, a férfiak frakkban. Ezenkívül rendelt valamit, ami még hollywoodi bolondestélyeken is ritka. Egy trónszéket a vendég számára. A hollywoodi filmstúdiókban megvannak — persze papírmaséból készítve — a világ összes uralkodóinak trónszékei. Sohase lehet tudni, mikor kell egy filmhez ilyen trónszék. Az operett-zenész erre az estére a Metro—Goldwyn—Mayer-stúdióból egy különleges trónszéket bérelt. Papírból volt, kicsit hevenyészve behúzva műselyemmel, a királyi címer csak festve volt rá, az egész pedig már messziről a kopott színházi kellék benyomását tette Mégis: megfelelt a célnak. Ez a trónszék ugyanis papírmasém másolata volt a habsburgházi uralkodók bécsi trónszékének. A fiatalember pedig, akit beültettek ebbe a papírtrónszékbe, Habsburg Ottó volt, foglalkozására nézve osztrák magyar „trónkövetelő.“ II. Az egész kis hollywoodi eset nem lenne érdemes a följegyzésre, ha nem lehetett volna már akkor érezni, hogy ez a fiatalember a kölcsönkért papírmasé-trónon komolyan veszi ezt az operett-komédiát és valóban „császárt és királyt“ akar játszani. Ez a rotschildi segélyen élő, Amerikában élő „lézengő ritter“ egy percig se habozott felülni Hollywoodban a papírmasé-trónra, komoly képpel valami „szózatot“ olvasni fel egybegyűlt „híveinek“ — néhány cinikus hollywoodi írónak, színésznek és fölöttébb kéteshírű hölgynek — és elfogadni a hajbókolásokat, amik erre az estére elő voltak írva. Ha a nevetségesség élne, ez a Habsburg Ottó ott a papírmasetrónon halt volna meg. De mint az események mutatják, nagyon is vígan élt tovább és töretlen út vezetett a hollywoodi „trónfoglalástól“ a nemzetközi konspirációig, amelyet a magyar kormány — annyi türelem után, — végre szétzúzott az esztergomi pince titkos „irattárában“. Mert Habsburg Ottó azzal a ténynyel, hogy felült a papírmasé-trónra határozott célt követelt. Operettszerűen ugyan, hollywoodi stílusban, de — ahogy Amerikában mondják — „startot akart venni valahol“. Tudhatta, hogy csak eszköz azoknak a kezében, akik vissza akarják forgatni az idők kerekét Magyarországon, meg szeretnék fosztani a magyar népet a népi forradalom — elsősorban a földreform — vívmányaitól, háborút akarnak zúdítani Magyarországra, helyre akarják állítani az arisztokraták és csatlósaik feudális uralmát, de Habsburg Ottó dokumentálni akarta, hogy helyesli e terveket. III. Mindezzel kapcsolatban végül már föl kell vetni a kérdést — mi más köze volt valaha a magyar népnek akármilyen Habsburghoz, mint a gyűlölet. Hiszen csak elő kell venni akármelyik történelemmel foglalkozó iskoláskönyvet és egyszerre világossá lesz mindenki előtt hogy a Habsburgok soha nem jelentettek mást a magyar nép életében, mint elnyomást, árulást, kizsákmányolást? Mi köze van a magyar népnek Habsburg Ottóhoz? Hogyne, a magyar nép vérzett a Habsburgokért — kezdve a morvamezei csatától, ahol Habsburgi Rudolf a magyar nép vérével teremtette meg birodalmát, végig az egész történelmen, az idegen földön vívott csatákon, háborúkon keresztül és kapott érte árulást, jobbágyságot, elnyomást. Nem lehet jobban jellemezni a magyar népnek a Habsburgházhoz való viszonyát, mint ezekkel a szavakkal, amikkel Kossuth Lajos 1849-ben a debreceni templomban a Habsburg-ház trónfosztását kísérte: „Ha valaha még ezen ház Magyarország fölött uralkodnék, nem találkozhatnék bíró az országban, aki a gyilkost, a rablót, a tolvajt, a gyújtogatót büntetni merje, midőn trónuson ül a rabló, gyújtogató, gyilkos és tolvaj. Az ausztriai háznak Magyarország trónusán ülése nemcsak a jobb érzésnek, de az erkölcsiségnek szertetiprása volna az ember keblében. S el kell bomlania a morál minden kötelékének, mely a státusban az országot összetartja s Magyarországnak rablók és hazaárulók országává kellene változni.“ Kossuth Lajos soha nem tért haza Magyarországra, mert a Habsburgházról való véleménye 51 esztendős emigrációja alatt sem változott meg. Az idők csak egyre jobban őt igazolták. És most, az 1848-as forradalom századok évfordulóján a magyar hercegprímás „politikai konceptusa“, hogyan lehetne hazahozni Habsburg Ottót és vele helyreállítani a feudális, népelnyomó uralmat. De majdnem olyan groteszk, mint a papírmasé: trón Hollywoodban, hogy Horthy Miklós legnagyobb gondja a magyar korona sorsa volt — azé a Horthyé, aki saját uralma érdekében Budaörsön ágyukat vonultatott fel az „utolsó Habsburg“ ellen .De ez is csak első pillanatra groteszk. Aztán kiderül, hogy a nemzteközi reakciónak közös frontja van a magyar nép ellen és ennek a reakciónak már szinte mindegy, ki veszi el a paraszttól a földet és a munkástól a gyárat, ki hajtja megint a feudalizmus jármába Magyarországot. A magyar népi demokrácia ellen való reakciós front egy komikusnak ható papírmase-trón felállításával kezdődött Hollywoodban. Most már látom, mennyire nem volt ez céltudatosság nélkül való.. De akárhogyan is volt, egy bizonyos: ha Habsburg Ottó királyt akar játszani, megint csak kölcsön kérheti a Metro- Goldwyn-Mayer stúdióból a papírmasé trónt. Más trónra már alig fog ülni. Azoknak a politikai kalandoroknak pedig, akik a magyar demokrácia ellen áskálódtak Habsburg Ottó trónja érdekében , alkalmuk lesz megtanulni Kossuth Lajos intelmét milyen alaposan elméjébe véste a magyar nép. Repülőgépszerencsétlenség, hat halott Wiesbaden, január 8 (Reuter) Az amerikai légierő wiesbadeni főhadiszállása jelenti pénteken este, hogy egy amerikai Skymaster-rendszerű repülőgép, amely a rajnamenti főtámaszpontról az amerikai felügyelet alatt álló burtonwoodi (Lancashire) repülőtérre igyekezett, Stakehouse Mill közelében lezuhan . A repülőgép hat személyt szállított, háromtagú legénysége volt és három utas tartózkodott a gépen. A jelentés szerint két holttestet megtaláltak. (MTI) BALATONFÜRED—t^g^wa^ie Napi penzió adókkal, kiszolgálással 50.— forint " Felvilágosítások Országos Fürdőügyi igazgatóság (Budapest, Molotov-tér 3), IBUSz és az összes utazási irodák, Bpest, Ftrdőigazgatóság, Balatonfüred TÉLEN IS NYITVA Vasárnap, 1849 január 9 m