Kis Ujság, 1949. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

Iffódozs Avasozék, szecestorkifuty lád­áját... Örökbefogadási láz a fővárosban A főváros központi szakhivatala közül az árvaszék az a hivatal, amely a maga hatósági tevékenysé­gét a nagy nyilvánosságtól távol fejti ki. Mégis nagyon közel áll a mindennapi élethez. Erre a csendben folyó szakmunkára vagyunk kiván­csiak, amikor elindulunk a központi városháza labirintusában. Az árva­széki tudakozó iroda előtt már ko­rán reggel nagy csoport várakozik. Fiatal menyecske áll éppen a fo­galmazó előtt. Férje szakmunkás, rendezett anyagi körülmények között élnek és minden rendben is volna, csakhogy — de hallgassuk meg a csendes, halkszavú fiatalasszonyt: — Örökbefogadnánk egy csöppsé­get, egy aranyos kislányt, mert hát nekünk nem lehet gyermekünk ... Pedig a férjem velem együtt vágyó­dik egy feketeszemű gyerek után. Ha lehetne fogalmazó úr, már most magammal vinném. Az új szülők kötelességei Sugárzik arcáról a szeretet, ugyan­akkor ott bujkál a tekintetében a szomorúság, amiért nem a saját gyerekére pazarolhatja mindazt a gyöngédséget, amely szinte megre­peszti szívét. Látszik rajta, régóta emészti a bánat és talán ezért sze­retne már most elvinni egy kisbabát Bizonyára azt hiszi, hogy az árva­­széken raktáron vannak a gyerme­kek. A fogalmazó jóindulatúan mo­solyog: — Mielőtt kérését jegyzőkönyvez­­nék, jól gondolja meg, mire vállalko­zik. Ha megköti az örökbeadóval a szerződést és azt az árvaszék jóvá­hagyja, gondos nevelést kell biztosí­tania a gyermeknek, aki természete­sen az önök örököse is lesz majd. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a gyermeken olyan tulajdonság üt­közne ki később, amely nem rokon­szenves. A szerződést később már csak a kiskorú érdekében lehet fel­bontani, mondjuk, ha jobb örökbe­fogadó jelentkezik. Most pedig tes­sék elmenni a Vas­ utca 10-be, vagy az Üllői­ út 86-ba és válasszon ki a gyermekek közül egyet, aki meg­tetszik. Pesti kisfiú vidéken A következő fél egy vidéki asz­­szony, pesti kisfiút szeretne örökbe­fogadni. — Szeretném, ha a kisfiú édes­anyjával nem közölnék, ki fogadja örökbe kisfiát. Ne zaklasson bennün­ket — mondja. — Ez lehetetlen. Akkor talán tessék inkább egy teljesen árva gyer­meket választani. — Nekünk a I­ncika kell, inkább belenyugszunk mindenbe — szánja el magát végül. Alig van családi probléma, amely végül is ne az árvaszéken intéződ­ne el. „Otthagyott a férjem" — Otthagyott a férjem, egy fiatal nővel lépett barátságra — halljuk egy másik szobában. A gyermekes anyát az árvaszék pártfogásába veszi és sürgős tárgya­lást tűz ki. A köteléki per elbírálása a bíróságra tartozik, a tartásdíj ügyé­ben pedig az árvaszék hoz határoza­tot. Ez adja a legtöbb munkát, mert valahányszor növekedik a szülők jö­vedelme, annyiszor lehet kérni a tar­tásdíj emelését. — Eljött velem a gyermek termé­szetes apja s most kérjük, hogy a házasságon kívül született gyermek az ő nevét viselhesse — halljuk az árvaszék hivatalos gyámjának szobá­jában. Amióta megszületett a szociális je­lentőségű törvény, amely megszün­tette a káros megkülönböztetést a „törvényes“ és „törvénytelen“ gyer­mek között, jelentős mértékben kiter­jedt a gyámhatóság hatásköre A házasságon kívül született gyermekek­ről most már értesítik minden esetben az árvaszéket és az árva­szék szorgal­mazza, hogy a vérszerinti apa magáé­nak elismerje az újszülöttet, vagy ha ez nem megy simán, úgy az árvaszék gondnokot rendel ki az atyasági per lefolytatására. Az apa neve Ha nem lehet eldönteni az apasá­got, akkor a gyerek a képzelt apa vezetéknevét kapja. A képzelt apa csak az anyai nagyapa neve lehet. A törvény itt túl merev, mert ha az anya nem tudja okmányokkal iga­zolni az anyai nagyapát, úgy a há­zasságon kívül született gyermek nem részesülhet a jótéteményben, ami pedig éppen a célja a vonat­kozó törvénynek. Nemrégiben kormányrendelet je­lent meg, amely lehetővé tev, hogy a keletre távozott és vissza nem tért személyeket is holtnak nyilvánítsák. A rendelet megjelenése után számolnak azzal, hogy a holttá­nyilvánítási eljárások emelkednek és fokozódik a hagyatéki ügyek mennyisége is. Az árvaszék van talán a legszoro­sabb kapcsolatban a mindennapi élettel. Igen kiterjedt és sokrétű ha­tásköre van, s mert tisztviselői és dolgozói állandó kontaktusban van­nak a mindennapi élettel, a felada­tot és hivatást nemcsak paragrafu­sokkal, de­­ szívvel is végzik. Merly István Nagy nyerési lehetőségek az osztálysorsjáték fahuác 73-án Uczd­ádá húzásait* Saját érdekében vegyen osztálysorsjegyet Új rendszer az illetékek lerovására Megszüntették az illeté idler­ovási könyvet A kereskedők és az iparosok illeté­keiket eddig kétféle módon róhatták le, illetéklerovási könyv és illeték­­lerovási ív használatával. Most egy új rendelkezés az illeték­­lerovási könyv használatát megszűn­tette, úgy hogy a legtöbb illetéket illetéklerovási ív használatával lehet csak leróni. A múlt évben használat­ban lévő illetéklerovási könyvet ja­nuár végéig be kell szolgáltatni az Illetékkiszabási Hivatalhoz, 15-ig pe­dig új illetéklerovási íveket kell be­szerezni az illetékek lerovása céljából. Az illetéket magának a kereskedő­nek és iparosnak kell kiszámítani, a megszerzett illetéklerovási ívbe be­vezetni és az illetéklerovási ív meg­felelő helyén az illetékbélyegeket be­ragasztani. A felragasztott bélyegeket bármelyik állami adóhivatalnál vagy a postahivatalnál az illeték lerovására megállapított határidőn belül felül kell bélyegeztetni. Az egyszámla rendszerbe kapcsolt vállalatok az illetékeket pénzben is befizethetik. Ebben az esetben azon­ban a befizetett összeg átutalásáról szóló értesítést az illetéklerovási ív­nek arra a részére kell felragasztani, amely rész a bélyeg felragasztására szolgál. Egyes rendelkezések előírják, hogy a befizetett illetékek összegét számlá­val vagy egyéb bóleggel igazolni kell. Ezeket az igazolásokat az illeték­lerovási ívhez csatolni kell, annak mellékleteként meg kell őrizni és év végén az illetéklerovási ívvel együtt be kell szolgáltatni az Illetékkiszabási Hivatalhoz. A régi illetéklerovási könyvet, mint fentebb említettük, január végéig b­e kell szolgáltatni az Illetékkiszabási Hivatalhoz. Az új illetéklerovási ívet a következő év január végéig kell be­szolgáltatni. A megadott határidők be­tartása fontos, mert azok elmulasz­tása esetén bírságot szabnak ki. — ....... Mé—­I— Kik indulhatnak az országos kultúrversenyen Az Országos Szabadművelődési Tanács január 1-ével négyhónapos országos kultúrversenyt indított a tö­megszervezeti színjátszó-, bábjátszó- és tánccsoportok, tánc-, zene- és énekkarok részére. A kultúrverseny vezetősége gondoskodott arról, hogy megfelelő műsoranyag álljon a cso­portok rendelkezésére. Az ajánlott műsoranyagban a ha­ladóvilág művészetének legjava meg­található. Színdarabok: Plautus, a nagy latin szatirikus, a „Hetvenkedő katona“ című darabjától Szimonov nagysikerű drámájáig, az „Orosz kér­désiig. A nagy magyar klasszikus darabok: Ludas Matyi, Csongor és Tünde, a Bánk bán, Mikszáth: Külö­nös házassága. Kórusművek: Cherubini, Haydn és Beethoven, Bartók, Kodály és Soszta­­kovics művei. Móricz Zsigmond és Fazekas Mihály alkotásaiból készült bábjátékok ... ilyen anyagból fut­ja ma­jd tartalmas, magas színvonalú elő­adásokra. A kultuszversenyben csak a demo­kratikus pártszervezetek, tömegszer­vezetek, művészi szakszövetségek, a demokratikus honvédség és rendőr­ség kultúrcsoportjai indulhatnak. A versenyfeltételek általában a kö­vetkezők: Városokban műsoros es­ték rendezése, falvakban a Szabad Föld Téli Estéken való részvétel, a csoportok létszámának emelése, ti gyakorlati munka összekapcsolása elméleti tanulással, a kultúrmunka minőségének javítása, stb ... Minden csoport, amely teljesíti a versenyfeltételeket, oklevelet kap majd a Szabadművelődési Tanács­tól. A megyék legjobb csoportjai bemutatókat rendeznek majd a megyeszékhelyeken. Az ország leg­jobb csoportjai pedig budapesti or­szágos döntőn vesznek majd részt. Ismét megvalósul Verne Gyula egyik álma Még ebben az évben kilövik a világűrbe az első „mesterséges égitestet" A new mexikói „technikai kísérleti állomásán“ kidolgozták az új mester­séges bolygók megépítésének tervét, s még ebben az évben kilövik a vi­lágűrbe „az első emberi kézzel terem­tett égitestet“. A szaklapok szerint a mesterséges égitest német találmány és a rakétaelmélettel együtt született meg. Otto von Braun német tudós készítette a német hadsereg számára az első terveket 1942-ben, de a ki­vitelre már nem került sor. A német feltalálót a háború után Amerikáig­ szállították, ahol New-Mexikóban minden eszközt megadtak neki kísér­letei folytatására. A németek eredeti­leg katonai megfigyelő célokra akar­ták felhasználni a mesterséges boly­gókat, de egyébként is igen nagy tu­dományos és gyakorlati haszna van a találmánynak. Az első mesterséges bolygót rakéta hajtóerővel a délnyugat-amerikai si­vatagokból lövik ki. A rakéta a löve­déket oly magasságokig viszi el, ahol a föld vonzóereje nem halhat már oly módon, hogy visszaessen a földre, hanem függve marad a nap, a föld s a többi égitest kiegyensú­­lyozó vonzereje között, mint a hold , keringeni kezd a föld körül. Az első lövedék súlya körülbelül öt tonna lesz. A rakéta igen nagy magasságba viszi, de a hajtóerő a lapok szerint nem az atomerő. A mesterséges bolygót számos önmű­ködő és minden előfeltétellel szá­moló módon készült műszerrel lát­ják el, amelyek a rádió és a távol­balátás segítségével mindenről be­számolnak, amit a föld és az ég vi­szonylatában a magasban észlelnek. Egy-egy ilyen lövedék hónapokig, talán évekig is a pályáján marad­hat. A külföldi lapok Verne Gyula egyik álmát látják megvalósítva az új ta­lálmányban, mint ahogy a francia regényíró fantáziájának sok más szü­leménye is megvalósult már. Nem le­hetetlen, hogy évek múlva emberi vállalkozó is akad, aki a mesterséges bolygón a világűrbe emelkedik. Csak azt kell még kitalálni, hogyan jön vissza, ha egyszer kirepült a föld vonzóerejéből. Színes film egy szülésről. New­ Yorkból jelenti a Guru­post. Brook­lyn egyik nagy kórházában hármas ikrek születtek. A szülés lefolyásáról színes filmfelvételt készítettek, me­lyet az orvosi egyetemeken vetíteni fognak. FIATALEMBER PAPÍRTRÓNON írta Békessy Imre­ ­. A második világháború második évében egy fiatalember érkezett Hollywoodba. Ezzel a fiatalemberrel odáig nem törődött senki. Állása, foglalkozása nem volt, közelebbi vi­szonyairól annyit tudtak azok, aki­ket érdekelt, hogy Rothschild Lajos „báró“, az Amerikába vetődött auszt­riai bankársarj, havi ötszáz dollár járadékot folyósít neki. Hogy valami hasznos munkát végezzen, vagy egy­általán dolgozzék, nyilván eszébe se jutott. Korábbi amerikai közszerep­léséről még annyit lehetett tudni, hogy a fiatalember „oszrák-magyar brigádot“ akart szervezni az ameri­kai hadseregben, de felhívására ösz­­szesen nyolcan (!) jelentkeztek és az amerikai külügyminisztérium sietve és zavartan elejtette a tervet, hogy a fiatalember nevét vonzóerőként használja fel. Ilyen semmittevő fiatalemberek és ilyen fantasztikus „szervezési“ kí­sérletek igen gyakoriak Amerikában. Különösen Hollywoodban. Ha nincs véletlenül valaki, aki „apanázst" fizet nekik, végül vagy gazdag házasság után szaladnak, vagy pincéri állásban tűnnek fel valamelyik éjjeli mulató­ban. A fiatalembernek, akiről itt szó lesz, más ambíciói voltak. Minden­áron meg akart ismerkedni a holly­woodi magyarokkal. A baj ott volt, hogy a hollywoodi magyaroknak az a túlnyomó több­sége, amely mint munkás vagy ipa­ros keresi meg kenyerét, egyáltalán nem volt kíváncsi a fiatalemberre. Akadt azonban néhány „társasági" figura, aki úgy gondolta, mindegy mivel tölti estéjét és elfogadott meg­hívást egy vacsorára, amit egy holly­woodi komikus és operett-zenész a fiatalember ismerkedési ambícióinak kielégítésére az operett-zenész­ ottho­nában rendezett. A dolog nem ment könnyen, de végül sikerült vagy harminc holly­woodi magyart összetoborozni. A házigazda operett-zenész úgy érezte, hogy a fiatalember jelenléte valami „attrakciót“ igényel. A vendé­geket megkérte, hogy szigorúan for­mális ruhákban jelenjenek meg: a nők uszály­os ruhában, a férfiak frakkban. Ezenkívül rendelt valamit, ami még hollywoodi bolondestélye­ken is ritka. Egy trónszéket a ven­dég számára. A hollywoodi filmstúdiókban meg­vannak — persze papírmaséból ké­szítve — a világ összes uralkodói­nak trónszékei. Sohase lehet tudni, mikor kell egy filmhez ilyen trón­szék. Az operett-zenész erre az es­tére a Metro—Goldwyn—Mayer-stú­­dióból egy különleges trónszéket bé­relt. Papírból volt, kicsit heve­nyészve behúzva műselyemmel, a királyi címer csak festve volt rá, az egész pedig már messziről a kopott színházi kellék benyomását tette Mégis: megfelelt a célnak. Ez a trónszék ugyanis papírmasé­­m másolata volt a habsburgházi ural­kodók bécsi trónszékének. A fiatalember pedig, akit beültet­tek ebbe a papírtrónszékbe, Habsburg Ottó volt, foglalkozására nézve osz­­trák magyar „trónkövetelő.“ II. Az egész kis hollywoodi eset nem lenne érdemes a följegyzésre, ha nem lehetett volna már akkor érezni, hogy ez a fiatalember a kölcsönkért papír­­masé-trónon komolyan veszi ezt az operett-komédiát és valóban „csá­szárt és királyt“ akar játszani. Ez a rotschildi­ segélyen élő, Amerikában élő „lézengő ritter“ egy percig se ha­bozott felülni Hollywoodban a pa­­pírmasé-trónra, komoly képpel vala­mi „szózatot“ olvasni fel egybegyűlt „híveinek“ — néhány cinikus holly­woodi írónak, színésznek és fölöttébb kéteshírű hölgynek — és elfogadni a hajbókolásokat, amik erre az estére elő voltak írva. Ha a nevetségesség élne, ez a Habsburg Ottó ott a papírmase­­trónon halt volna meg. De mint az események mutatják, nagyon is vígan élt tovább és töretlen út vezetett a hollywoodi „trónfoglalástól“ a nem­zetközi konspirációig, amelyet a ma­gyar kormány — annyi türelem után, — végre szétzúzott az esztergomi pince titkos „irattárában“. Mert Habsburg Ottó azzal a tény­­nyel, hogy felült a papírmasé-trónra határozott célt követelt. Operett­­szerűen ugyan, hollywoodi stílusban, de — ahogy Amerikában mondják — „startot akart venni valahol“. Tud­hatta, hogy csak eszköz azoknak a kezében, akik vissza akarják forgatni az idők kerekét Magyarországon, meg szeretnék fosztani a magyar né­pet a népi forradalom — elsősorban a földreform — vívmányaitól, hábo­rút akarnak zúdítani Magyarország­ra, helyre akarják állítani az arisz­tokraták és csatlósaik feudális ural­mát, de Habsburg Ottó dokumentálni akarta, hogy helyesli e terveket. III. Mindezzel kapcsolatban végül már föl kell vetni a kérdést — mi más köze volt valaha a magyar népnek akármilyen Habsburghoz, mint­­ a gyűlölet. Hiszen csak elő kell venni akármelyik történelemmel foglalkozó iskoláskönyvet és egyszerre világossá lesz mindenki előtt hogy a Habsbur­gok soha nem jelentettek mást a ma­­gyar nép életében, mint elnyomást, árulást, kizsákmányolást? Mi köze van a magyar népnek Habsburg Ottóhoz? Hogyne, a magyar nép vérzett a Habsburgokért — kezdve a morva­mezei csatától, ahol Habsburgi Ru­dolf a magyar nép vérével teremtette meg birodalmát, végig az egész tör­ténelmen, az idegen földön vívott csatákon, háborúkon keresztül és ka­pott érte árulást, jobbágyságot, el­nyomást. Nem lehet jobban jelle­mezni a magyar népnek a Habsburg­­házhoz való viszonyát, mint ezekkel a szavakkal, amikkel Kossuth Lajos 1849-ben a debreceni templomban a Habsburg-ház trónfosztását kísérte: „Ha valaha még ezen ház Magyar­­ország fölött uralkodnék, nem talál­kozhatnék bíró az országban, aki a gyilkost, a rablót, a tolvajt, a gyúj­­togatót büntetni merje, midőn tró­nuson ül a rabló, gyújtogató, gyil­kos és tolvaj. Az ausztriai háznak Magyarország trónusán ülése nem­csak a jobb érzésnek, de az erkölcsi­­ségnek szertetiprása volna az ember keblében. S el kell bomlania a mo­rál minden kötelékének, mely a stá­tusban az országot összetartja s Ma­gyarországnak rablók és hazaárulók országává kellene változni.“ Kossuth Lajos soha nem tért haza Magyarországra, mert a Habsburg­­házról való véleménye 51 esztendős emigrációja alatt sem változott meg. Az idők csak egyre jobban őt igazol­ták. És most, az 1848-as forradalom századok évfordulóján a magyar her­cegprímás „politikai konceptusa“,­­ hogyan lehetne hazahozni Habsburg Ottót és vele helyreállítani a feudá­lis, népelnyomó uralmat. De majdnem olyan groteszk, mint a papírmasé: trón Hollywoodban, hogy Horthy Miklós legnagyobb gondja a magyar korona sorsa volt — azé a Horthyé, aki saját uralma érdekében Budaörsön ágyukat vonultatott fel az „utolsó Habsburg“ ellen .De ez is csak első pillanatra groteszk. Aztán kiderül, hogy a nemzteközi reakció­nak közös frontja van a magyar nép ellen és ennek a reakciónak már szinte mindegy, ki veszi el a paraszt­tól a földet és a munkástól a gyárat, ki hajtja megint a feudalizmus jár­mába Magyarországot. A magyar népi demokrácia ellen való reakciós front egy komikusnak ható papírmase-trón felállításával kezdődött Hollywoodban. Most már látom, mennyire nem volt ez céltu­datosság nélkül való.. De akárho­gyan is volt, egy bizonyos: ha Habs­burg Ottó királyt akar játszani, megint csak kölcsön kérheti a Metro- Goldwyn-Mayer stúdióból a papír­masé trónt. Más trónra már alig fog ülni. Azoknak a politikai kalando­roknak pedig, akik a magyar demo­krácia ellen áskálódtak Habsburg Ottó trónja érdekében , alkalmuk lesz megtanulni Kossuth Lajos intel­mét milyen alaposan elméjébe véste a magyar nép. Repülőgépszerencsétlenség, hat halott Wiesbaden, január 8 (Reuter) Az amerikai légierő wies­­badeni főhadiszállása jelenti pénte­ken este, hogy egy amerikai Skymas­­ter-rendszerű repülőgép, amely a rajnamenti főtámaszpontról az ame­rikai felügyelet alatt álló burton­woodi (Lancashire) repülőtérre igye­kezett, Stakehouse Mill közelében le­zuhan . A repülőgép hat személyt szállított, háromtagú legénysége volt és három utas tartózkodott a gépen. A jelentés szerint két holttestet meg­találtak. (MTI) BALATONFÜRED—t^g^wa^ie Napi penzió adókkal,­­ kiszolgálással 50.— forint " Felvilágosítások Országos Fürdőügyi igazgatóság (Budapest, Molotov-tér 3), IBUSz és az összes utazási irodák, Bpest, Ft­rdőigazgatóság, Balatonfüred TÉLEN IS NYITVA Vasárnap, 1849 január 9 m

Next