Kis Ujság, 1949. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-01 / 26. szám
Vasárnap 25 mintaközség és 131 mintagazda kapta meg ktüntetését Készül a parasztság a tavaszi munkaversenyre Vasárnap adták át ünnepségek keretében az ország 25 mintaközségének az ipari munkásság és a Mezőgazdasági Termelési Iroda küldöttei a „mintaközségi" kitüntetést és azokat a vándordíjakat, amelyeket az 1948-as mezőgazdasági termelési verseny során kiváló munkájukért ezek a községek nyertek. Ugyanakkor tüntették ki a mintaközségek új mintagazdáit, azokat a dolgozó parasztokat, akik verseny keretében nemcsak mintaszerűen termesztettek és művelték meg földjeiket, hanem ezen túlmenően tevékenyen részt vettek a termelési versenyek szervezésében s általában paraszti tömegszervezeteknek, a szövetkezeteknek fejlesztésén dolgoznak. Összesen 1750-en kaptak mintagazda kitüntetést, de ebből most vasárnap csak a mintaközségekben lakó mintegy 130 dolgozó paraszt mellére tűzték fel a szépen csillogó jelvényt. A vármegyék díjazott községeiben a közeljövőben kapják meg a népi demokráciánk elismerését kifejező kitüntetést. A vasárnap kitüntetett mintagazdák névsora Csontszád vm.: Mintaköiség: Mindszent. Mintagazdák: Elekes Lajos, Bozó Ferenc, Kagy György, Gyapjas Lajos, Korom Mihály, Papp György. Borsod vm.: Mintaközség: Tiszabábolna. Mintagazdák: Varga Elemérné, Czakó András, ifj. Bessenyei László, Bényei József, Yg.és Varga János. Bihar vill.: Mintaközség: Monostorpály. Mintagazdák: Géczi József, Gurzó Lajos, Vágó Imre, Kincses Benjáminná, Virág Lajosáé. Győr vm.: Mintaközség: Móriczhidté. Mintagazdák: Kósa Lászlóné Véland Sándor, Sipos Sándor, Csöngei József, Varga Ferenc, Szalai Mihály, Márkus Mihály. Szolnok vm.: Mintaközség: Jászladén?. Mintagazdák: Lajkó József, Batfi Jenő, Kiss Imre, Molnár András, Cseh Mihály, özv. Kovács Jánosné, Józsa Károly, Rimóczi Jánosné. Bács-Bodrog vm.: Mintaközség: Tataháza. Mintagazdák: Görömb György, Magyar Antal, Kovács Pál, Juhász Péter, özv. Fábián Jánosné, Busa Ferenc. Baranya vm.; Mintaközség: Dunaszekcső. Mintagazdák: özv. Csányi Ferencné, Kékes Bálint, Deli István. Gianéri vm.; Mintaközség: Meggyesházfi. Mintagazdák: Rálik András, Gyula Mihály, Megyeri Istvánnáé, Hubák András. Abaúj vm.: Mintaközség: Felsődobsza. Mintagazdák: Király István, Máté Mihály, Kelles Ferenc, ifj. Szeszák István, Mohsár József. Békés vm.: Mintaközség: Gyulavári. Mintagazdák: Tóth Károly, Peremi István, Nagy Ferenc, Erdődi István, Dandé József. Vas vm.: Mintaközség: Salkeresikut. Mintagazdák: ifj. Csenner József, Fejős János, Szíjjártó János, Nádasdi József. Hajdú vm.: Mintaközség: Nádudvar. Mintagazdák: RásóLajos, Egri András, Varga Károly, Palánki József, Kiss Lajos, Nagy Zsigmond. Fejér vm.: Mintaközség: Perkáta. Míntagazdák: B. Nagy Lajos, Nagy Lajos, Pavlicsek László, Király Pál, Nikódi József, Kohut Mihály. Zemplén vm.: Mintagözög: Megyaszó. Mintagazdák: Forgács Bertalan, Szmerek Istvánná, Picsor Mihály, Nyíri Ferenc. Zala vm.: Mintaki?é£: Zalalövő. Mintagazdák: Farkas Dezső, Demján Pál, Dávid Istvánné, Lóránt Kálmán, Cseresznyés Sándor. Veszprém vm.: Mintaközség: Mezőszentgyörgy. Mintagazdák: Rostási József, Pap István, Zsoldos János, Takács József, Orbán István. Tolna vm . Mintaközség: Szárazd. Mintagazdák: Harcsa Dezső, Németh Károly, Sorombói Miklós, Gálér József. Szatmár vm.: Mintaközség: Gacsáj. Mintagazdák: Szegedi Ferenc, Bánóczi Lajos, Z-Zudák Endre. Szabolcs vrm.: Mintaközség: Búj. Mintagazdák: Román József, K. Tóth Sándor, Barna Antal, Kútvölgyi András. Sopron vVi.: Mintaközség: Vitnyéd. Mintagazdák: Varga Lajos, ifj. Csóka Ferenc, Anda János, Rabi Imre, Magyar Lajos. Somogy vm.: Mintaközség: Mozsgó. Mintagazdák: Hermann Imre, Illés Józsefné, özv. Lang Józsefné, özv. Kisgyura Istvánné, Takács Ferenc. Nógrád vm.: Mintaközség: Kozár. Mintagazdák: Szappanos József, Kelemen Ferenc, Bagyinszky Mihály. Komárom v.: Mintaközség: Baj. Mintagazdák: Varga Béla, Varga Vince, Ludas Gyula, Bambiasz Ede, Boros István. Heves vm.: Mintaközség: Tiszanára. Mintagazdák: Lányi Kálmán, id. Demeter József, Vajda Sámuel, Orosz Dávid. Az elmúlt gazdasági év mezőgazdasági versenye során nyert tapasztalatok lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a most kezdődő gazdasági évben is sikerrel induljanak meg és bonyolódjanak le a munkaversenyek. Mezőgazdasági tervünk végrehajtásának igen fontos tényezője a dűlőverseny. Az 1948-as őszi dülőverseny tapasztalatai közül kiemelkedik, hogy a szegémiparasztság felismerte a falu kizsákmányolóinak terv- és versenyellenes magatartását. A most kezdődő dülőversenyekben már nem engedik érvényesülni ezeknek az elemeknek befolyását. A verseny részleteit és a végrehajtás kötelezettségét dűlő-értekezleteken tárgyalják meg és foglalják határozatba. A teljesítményeket rendszeres értekezleten vitatják meg, majd felterjesztik a községi népi bizottsághoz. Ez a szervezet összesíti az eredményeket és a község forgalmasabb helyén kifüggesztett „fekete táblán“ nyilvánosságra hozza a legjobb és legrosszabb eredményeket. Azokban a községekben, ahol a dülőversenyt megszervezték, lényeges fejlődés állt be a szövetkezetek életében is. A termelőszövetkezeti csoportok jobban ki tudták használni a mezőgazdasági gépeket, éppen ezért számos községben a szövetkezeti tagok kezdeményezték a dülőversenyt. Nagyszeged: Mintaközség, Csengele. Mintagazdák: Tisovszki Sándor, Lippai Mihály, Tóth János, Magopy Mihály, Juhász Lajos, Túri Imre. Sopron, Veszprém, Csongrád vármegyékben, valamint a termelési versenyben az élre került Pest vármegyében és a szövetkezeti versenyben első Szolnok vármegyében mindenütt párhuzamosan halad a dülőverseny, a gépesítés és a szövetkezeti munka. Az ország más részein is felismerte a dolgozó parasztság a munkaverseny jelentőségét és az ősszel szerzett tapasztalatokat felhasználva lelkesen készül a most kezdődő tavaszi mezőgazdasági munkaversenyre. Megistün? a ffivárosi DÉFOSZ A DÉFOSZ országos székházának nagytermében vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között megalakult a szövetség fővárosi szervezete. Nagyszámú hallgatóság előtt Török János, a DÉFOSZ főtitkárhelyettese ismertette a szövetség célkitűzéseit és feladatait, s méltatta a magyar Függetlenségi Népfront megalakulásának nagy jelentőségét. Vasárnap országszerte folytatódott a DÉFOSZ helyi szervezeteinek megalakulása. A gyűléseken a dolgozó parasztság nagy tömegei vettek részt és őszinte lelkesedéssel fogadták a szónokoknak a DÉFOSZ programjáról és a Függetlenségi Népfrontról tartott beszámolóit. A mezőgazdasági sunkaterv alapja: a dűlőverseny Február 3-án kezdődik a Mindszenty-per Mindszenty József és hazaárulóiegyháza, Kalocsa, Szentendre, Gyula, matársai ügyében a népügyészség elkészült a vádirattal. A népbíróság február 3-ára tűzte ki az ügy tárgyalását. Az" ország dolgozói továbbra is a táviratok, levelek ezreivel fordulnak a kormányhoz, kérve, hogy a népi demokrácia bírósága a megérdemelt, méltó büntetést szabja a hazaáruló Mind,szényre és társaira. Győr, Nyír-Kiskunfélegyháza városok a miniszterelnökhöz Intézett táviratukban azt kívánják, hogy a kémeknek, hazaárulóknak kijáró büntetéssel sújtsa az igazságszolgáltatás Mindszennyt és cinkostársait, akik nem átallották a külföldi imperialistákkalszövetkezni a magyar népi demokrácia megdöntésére. mmm „KELMPEX“ Magyar Külkereskedelmi N.V. , új címe február 1-től: V. Nádor utca 4. Telefon: *129-457 129-450 *182-990 180-258 *129-496 129 490 184-960 184-969 A SZEMÉVEL „HALL ” NOÉ-tag... ”Látogatás a pesti süketeknél A NOÉ nem új eszpresszó, hanem egyszerű egyesületi helyiség a Ráday utca 5 alatt. A bejárat fölött tábla: Nagyotthallák Országos Egyesülete. Nem új intézmény, és napokban lett huszonöt éves. De a háború megnövelte az egyesület taglétszámát és jelentőségét. A klubszerű helyiségben férfiak, nők, öregek és fiatalok. Mindnyájukat a közös sors hozta össze. Romlik a hallásuk, vagy már teljesen megsüketültek. A háborús bombatámadások következtében igen sok ember hallása megromlott és igen sokan megsüketültek. A tapasztalat azt mutatja, hogy akinek romlani kezd a hallása, igen kevés kivétellel az idők folyamán teljesen elveszíti hallóképességét —■ mondja Papp Gyula tanár, az egyesület vezetője. — A hallásukat vesztő emberek azonban — halljuk informátorunktól felszegek, zárkózottak lesznek. Visszavonulnak a társaságtól. Családjukban és munkahelyükön türelmetlenek lesznek és szégyelik testi fogyatékosságukat. — Nem szabad várni, míg teljesen elromlik valakinek a hallása — kapcsolódik a beszélgetésbe Simányi Sándorné. — A szájról való leolvasással a nagyothalló és teljesen süket ember is tökéletesen megtanulhatja azt, hogy másokat megértsen. Persze nem hallja, hanem látja a szavakat. — Hogyan történik az ilyen tanulás? — kérdjük. — Emlékszik az elemi iskolai ábécé-tanulásra? Minden magánhantónak megvan a saját szájképe E hangoknak ilyen formában rögzített kénét kell a nagyothallóknak leolvasni a szál mozgásáról. — És mennyi idő alatt lehet meg tanulni így látással hallani? Az mindenkinek értelmi színvonalától függ. A tanuláshoz szorgalom és kitartás kell. Egy év alatt azonban kitűnően elsajátítható. Most vesszük csak észre, hogy Simonyiné is erősen „nézi“ a beszélgetést , is teljesen süket. Derűsen jegyzi meg: „Mint az ágyú.“ Nem szégyell, nem zavarja. — Pedig 18 éves koromban vesztettem el a hallásomat — mondja. — Annyira el voltara keseredve, hogy öngyilkos akartam lenni. Ezzel a gyógypedagógiai módszerrel teljesen megtanultam hallani. Az egyesületben minden szerdán tanfolyam van, sőt kulturális előadásokat is tartunk. Most készülünk egy egyfelvonásos bemutatására. Persze ezeken az előadásokon a főszereplők a szájak. A szájról minden hangot le lehet olvasni. Többszáznek tagja van az egyesület— Sajnálatos azonban — mondják hogy még mindig igen sokan szégyelik, titkolják hallási fogyatékosságukat. Csak Budapesten több mint tízezer nagyothalló és teljesen süket ember van. Ezeket is hívja az egyesület. Itt teljesen ingyenesen megtanulhatnak látással, leolvasással hallani. ti A mezőgazdasági munkaterv A tavaszi mezőgazdasági munkálatok tervszerű elvégzése érdekében nagyfontosságú rendeletet adott ki a minisztertanács. A Kis Újság vasárnapi számában közöltük a rendelet szövegét s abból kitűnik, milyen részletes, mindenre kiterjedő gondoskodással fordul a kormányzat a magyar parasztság munkája felé, hogy ez a munka minél eredményesebb legyen. A magyar paraszt mindig elkészítette a maga kis szántási-verési tervét, beosztotta a rendelkezésére álló időt, anyagi erőt és munkaeszközöket, hogy birkózása a földdel s az időjárással, harca a kenyérért, meghozza fáradozása gyümölcsét. Ugyanez történik most nagyban, országos méretekben, amikor a kormányzat munkatervet dolgoz ki egész földműves népünk számára. A nagyfontosságú rendelet első ízben teszi lehetővé, hogy a dolgozó parasztság pontos és részletes terv alapján kezdje meg munkáját Rendkívül nagyjelentőségű a terv azért is, mert nemcsak azt írja elő, hogy mennyi területet kell felszántani, hanem azt is megszabja, hogy milyen határidőig, miből, mennyit kell elvetni. Ilyen átfogó, egységes és pontos munkatervre még nem volt példa mezőgazdaságunk történetében, aminthogy egyedülállóak lesznek az eredmények is, amia terv végrehajtásából származnak. A tavaszi mezőgazdasági munkaterv első pillantásra bárkit meggyőzhet arról, hogy az a parasztság érdekeit, munkájának biztonságát, erőfeszítéseinek eredményességét szolgálja. A múltban, a tervszerűtlen termelés következtében, mezőgazdaságunk válságból válságba bukdácsolt, állandóan eltolódás mutatkozott a termelt javak és az értékesítési lehetőségek között, többnyire sok volt a fölösleges és kevés a szükséges. A parasztság sohasem kapta a munkájával arányban álló árat mezőgazdasági termelvényeiért, a látástól-vakulásig tartó munka örök robottá tette a parasztság életét. Ára a tervszerűség biztosítja, hogy meglesz az ára annak, amit a parasztság termel. Megszűnik a bizonytalanság az értékesítés terén s könnyű átlátni, milyen haszonnal jár ez a föld népe számára. A munka menetének tervszerű kijelölése azonban még nem lenne elég, ha a kormányzat más módon is nem nyújtana segítséget a dolgozó parasztságnak. Népi demokráciánk mezőgazdasági politikája azonban minden téren és eszközzel elősegíti a parasztság munkájának eredményességét. A tavaszi munkatervnek szerves része többek között a nemesített vetőmag és a műtrágya-akció, melynek keretében sokezer vágón vetőmag, pétisó és szuperfoszfát jut el hitelbe vagy kedvezményes áron a szövetkezetek atján a dolgozó parasztsághoz. A legnagyobb segítséget azonban mégis a gépesítés jelenti, ami ugyancsak korszakalkotó újítás és hatalmas lépés előre mezőgazdaságunk történetében. Az idei mezőgazdasági évben a földmunkákat már jórészt gépi erővel végezhetjük. A jól felszerelt és nagyszámú dolgozó földműves népünk testi erejének kíméléséhez éppen úgy, mint a föld termelékenységének emeléséhez. Ipari munkásságunk a mezőgazdasági gépgyártás fokozásával tettekkel bizonyította be testvéri együttérzését a dolgozó parasztsággal és tanúságot tett arról, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a munkás-paraszt szövetségnek, eddig elért eredményeink és jövendő fejlődésünk legbiztosabb alapjának. A gépesítésnek köszönhető, hogy a kisparasztság a jövőben mentesül a kizsákmányolók Liga-Uzsorája alól s munkájának önmaga aratja le a hasznát. A tavaszi mezőgazdasági munkatervben megnyilvánuló harmadik nagy előny a dolgozó parasztság számára a szerződéses termelés kiterjesztése. A minisztertanács határozata értelmében a most kezdődő mezőgazdasági év folyamán több mint 800.000 holdra emelik fel azt a területet, amelyen szerződéses alapon végzik a termelést. A rendelet kimondja, hogy szerződéses termelést csak földművesszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, földbérlőszövetkezetek és dolgozó parasztok köthetnek. Ez a megszorítás is a dolgozó parasztság javai szolgálja, hiszen ismeretes, hogy a múltban a nagybirtokos mellett csak a módos paraszt látta hasznát a szerződéses termelésnek, most pedig éppen azok részesülnek előnyeiben, akiket az elmúlt rendszer kizárt a termelési lehetőségből. A tavaszi munkaterv olyan kereteket biztosít a dolgozó parasztságnak, melyekben az sikerrel munkálkodhat önmaga és az egész ország javára. Mert a parasztság munkáján múlik a dolgozók mindennapi kenyere, iparunk megfelelő ellátása nyersanyaggal éppen úgy, mint külkereskedelmünk egyensúlyi helyzete. Dolgozó parasztságunk bizonyára felismeri a tavaszi munkaterv jelentőségét s odaadó, lelkes munkával megvalósítja annak az egész ország javára szóló célkitűzéseit. Hatalmas árleszállítások a télivásáron Háromezer B!s kereskedő kapcsilódilt be a harisisp- és kürtfáni eladásába . Milyen árleszállítások isirtenfelé? Kedden indult a télivásár az 50 százalékkal leszállított árakkal. A közönség részéről hatalmas érdeklődés előzi meg a rendkívüli olcsó, vásárlási lehetőséget. Az áruházak, üzletek már felkészülve várják a vásárlókat, akik a február 1-től 15-ig tartandó nagy kiárusítási akció keretén belül a legjobb textilcikkeket, gumiárucikkeket, üveg- és játékipari árukat, konzerveket vehetik meg valóban alkalmi áron. Van olyan cikk is, amelynek ára 60—70 százalékkal lett olcsóbb. Erre a téli vásárra valóban azt lehet mondani, hogy talán soha vissza nem térő beszerzési alkalom. A harisnya- és kötöttáru Nemzeti Vállalatnál már eddig is mintegy háromezer kiskereskedő jelentette be részvételét az akcióba és ezek is kedvezményes áron hozzák forgalomba a kötöttárukat, alsó fehérneműt, harisnyát és zokniféléket. A Gyapjúszövet M. két fiókot állít fel, amelynek első feladata lesz ennek a vásárnak kapcsán a kiskereskedők kiszolgálása. Máris komoly érdeklődés mutatkozik a kiskereskedők részéről a 30—50 százalékig terjedő kedvezménnyel forgalomba kerülő férfi és női szövetek, kabátanyagok iránt. Alább közöljük néhány fontosabb árucikk új és régi áru: divatos, kockás női szövet 27,50 helyett 11, női svájci nadrág 15,30 helyett 11.80, cérnapiké 18.75 helyett 9.75, divatos iniprímé 37 helyett 17.50, divatos ruhaselyem 46 helyett 23, 140 centiméter széles férfi sportöltöny kelme 58 helyett 38, divat fejkendő 26-30 h- 10.40, csikós ingpaplin 18 helyett 12.06, női divatos bőrcipő 89 helyett 45 68, gyapjú kardigán divatszínekben 168 helyett 80, négyrészes gyermekmackó 218 forin helyett 98 forint. Női hócsizma kis hibával 110 helyett 36.80, villanyfőző 18 forint helyett 10 forint, melegítő palack 31.78 helyett 12 forint. FEBRUÁR 1-15IG / / fizk&aHuAtuhátakfai, * C4 a KÖZÉRT fidk/alkati (Mindenki GYÁRI ÁRON \vásár&okaf iskiránutf cdp$á, SgV Keimet, r\:il * hdih*Atdu'cikke& Kedd, 1949 február 13)