Kis Ujság, 1949. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-01 / 26. szám
Hogyan alszik el és hogyan ébred a téli álomból az állatvilág? Az állatvilág egyik legcsodálatosabb jelensége a téli álom Ennek lényege abban áll, hogy egyes állatok hónapokra álomba merülnek és azalatt semilyen táplálékot nem vesznek magukhoz. Lélegzésük és szívműködésük üteme a legkisebb mértékre szorítkozik, hőmérsékletük lecsökken. Bogarak a fagypont alatt Rovaroknál megfigyeltek fagypont alatti testhőmérsékletet is, ami mégsem akadályozta meg őket abban, hogy ismét életre keljenek. A téli álmot a legmegfelelőbb vacok felkutatása előzi meg. Amikor ezt megtalálták, hosszabb böjtölés következik, hogy beleik teljesen kiürüljenek. A test minden nyílását elzárják. A csiga például, amikor házába viszszavonult, a nyílást előbb egy hártyával zárja el, majd erre meszes váladékot rak le, mely teljesen légmentesen zárja el a csigaház száját. A sündisznó elzárja torokbejáratát, nehogy tüdeje a külső levegővel közlekedhessék. Mivel azonban az állatok lélegzése téli álmuk alatt sem szünetel, a testükben felhalmozott levegő az oxigén szükségletük fedezésére szolgál. Lélegzés — negyedóránként A vér körforgása is módosul a téli álom alatt. A vér visszahúzódik az izmokból s kizárólag a belek, a nagy véredények és a szív között közlekedik. A szervezet változását szemléltetően mutatják az alábbi számok: a mormoták érvelése percenként 100-ról 10-re száll alá és amíg ébrenlétük alatt óránként 1500-szor vesznek lélegzetet, addig ugyanennyi idő alatt csak lészer lélegzenek a téli álom alatt. A csigák érvelése ébren percenként 25—26, míg téli álmuk alatt 5—10. A fagypont alatt egy foknál már csak negyedóránként egyszer lélegzenek. Roppanó „jégbogarak" A denevérek téli álmuk alatt hét percig is elélnek légüres térben, míg egyébként három percnél többet nem bírnak ki. A fedelesszárnyú rovarok és hersnyók szinte jéggé fagyni látszanak s acélos hangot adnak, ha egy asztaba leejtjük. Mégis, amikor itt az ideje, ismét felélednek. Másrészt halakkal olyan kísérletet is végeztek, hogy élve jégtáblába fagyasztották őket. Amikor a jeget felolvasztoták, a halak is visszanyerték fürgeségüket. Ami az élelmet illeti, a legtöbb állat testében halmozza fel a szükségletét zsír formájában, mníg a mezei egér és hörcsög vackukban tárolják az élelmet. Ez utóbbiak azután időnként megszakítják téli álmukat, hogy táplálékot vegyenek magukhoz. Veszél esetén... Bár az a benyomásunk, hogy a téli álmukat alvó állatoknál minden élet megszűnt, érzékenységük mégis nagymértékben megmarad, így rendes lélegzésük azonnal visszatér veszély esetén. Megfigyelték például, hogy a denevérek, amelyek téli álmuk alatt látszólag egyáltalában nem lélegzenek, azonnal újra szabályosan lélegzetű kezdenek, amint őket a legkisebb mértékben is izgatják. A sündisznónak abban a pillanatban viszszatér a rendes lélegzése, amikor léptek közelednek búvóhelyéhez. Számtalan állat maga szakítja meg téli álmát és keres magának megfelelőbb vackot, ha túl nagy hideg a helyzetét lehetetlenné teszi eddigi búvóhelyén Érdekes kísérletet folytattak téli álmukat alvó denevérekkel. Kivették őket búvóhelyükről és egyenként egy fa ágaira akasztották őket. Megfigyelték, hogy ösztönszerűen megkapaszkodtak az ágon. Erősebben szorították, ha zavarták őket, de ha békében hagyták őket, szorításuk engedett. Már-már úgy látszott, hogy leesnek, amikor észrevették, hogy egyik lábukkal már egy lejjebb fekvő ágon megkapaszkodtak, így fokról-fokra ereszkedtek le a földre, ahol lelki nyugalommal folytatták álmukat. Az ébredés láza Ébredésük éppen olyan különös, mint álmuk Úgy látszik, mintha az állatot hirtelen lázrohamok ráznák. A test hőmérséklete ugrásszerűen emelkedik. A hosszú alvástól elgémberedett állat hirtelen tele van élettel és étvággyal, mintha csak új erőt nyert volna téli álmából. A „téli álom“ kifejezés azonban ne felejtesse el velünk, hogy hasonló jelenségek nyáron is előfordulnak, például a piócáknál. De a krokodilus is téli álomba menekül hosszantartó aszály elől. De a téli álom nemcsak az állatok monopóliuma. Az indiai fakir is, aki képes arra, hogy szívverésének ütemét és lélekzését mesterségesen csökkentse, a halálhoz hasonló álomba tud merülni. SPORT Megnyílt a téli főiskolai világbajnokság Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között nyitotta meg Zapotocky csehszlovák kormányelnök a téli főiskolai világbajnokságokat a spindlerny-mlgni téli sporthelyen. A csehszlovák himnusz elhangzása után felvonták a csehszlovák lobogót és a Nemzetközi Diákszövetség zászlaját. Felvonultak a résztvevő nemzetek A férfi műkorcsolyázó Európabajnokság szabadkorcsolyázását vasárnap délután bonyolították le a milánói Jégstadionban nagy érdeklődés mellett. A kötelező gyakorlatoknál az osztrák Hada minimális előnyre tett szert és várható volt, hogy a szabad korcsolyázásnál ezt az előnyt a magyar Király Ede behozza. Nem így történt. Király, ahogy a jégre lépett, elbukott. Később kiderült, hogy a verseny előtt leseperték a pályát és egy cirokseprő ottmaradt szájában csúszott el. A pályahibát azonban a pontozóbírók Király hibájának tudták be és a kitűnően végzett gyakorlatok ellenére, csak a második helyre helyezték az osztrák Rada mögött. Részletes eredmény: Férfi műkorcsolyázó Európa-bajntok: Rada (osztrák) 6 helyezési Számmal, 209,84 ponttal, 2. Király Ede (magyar) 9 hsz., 208.05 p., 3. Seibt (osztrák) 16 hsz., 193.84 p., 4. Fassi (olasz) 22 hsz., 185.99 p., 5. Cap (csehszlovák) 26 hsz., 184.83 p., 6. Fikár (csehszlovák), 27 hsz. 181.58 ponttal. Utána a műkorcsolyázó Európabajnokság győztesei és 2. és 3. helyezettjei bemutatót futottak. A közönség nagy lelkesedéssel fogadta a Kékessy Király párt, amelynek oly nagy sikere volt, hogy alig akarták leengedni a pályáról. A magyar műkorcsolyázók hétfőn reggel Csehszlovákiába utaznak a főiskolai világbajnokság színhelyére. Az Asbóth - Klopfstein kenős kikapott Stockholmban a stockholmi Nemzetközi Fedett pálya teniszverseny vegyespáros döntőjében az Asbóth-Klopstein vegyescsapatai. A menet élén a belgák haladtak utána a bolgárok, amerikaiak, finnek, franciák meneteltek. Ezután következett a magyar kiküldöttek népes csoportja, majd a lengyelek, románok, végül a csehszlovákok vonultak fel. Ma a sífutással kezdődik a verseny, páros vereséget szenvedett, mégpedig 6:2, 6:1 arányban a Rohlsson-Sperling pártól. A férfi egyes döntőjében a dán Nielsen óriási küzdelmet vívott az amerikai Patty-val. A dán versenyző 6:3, 5:7, 16:14, 6:3 arányban legyőzte az amerikai teniszezőt és ezzel megszerezte a bajnoki címet. A magyar ökölvívók újabb győzelme Csehszlovákiában A magyar válogatott ökölvívócsapat vasárnap este mint Budapest csapata a betovani városi válogatott ellen mérkőzött és 10:6 arányban győzött. A meccset lengyel semleges bíró vezette. Bednar, Buday és Bene III. pontozással győzött, Horváth kiütötte ellenfelét, Farkas és Kapocsi döntetlenül mérkőzött. Bene I.-et szabálytalanság miatt leléptette a bíró. Szalai megint sokáig ellenállót a csehszlovák színekben induló Torma II.-nek, aki végül is minimális pontaránnyal győzött. Vegyes sport Edzőjellegű barátságos labdarúgómérkőzések Ferencváros—EMTK 3:0, MSK—Pamutipar 12:0, Újpest—Mezőhegyes 12:0, Vasas—UMTE 6:3, Csepel— Ganz 3:0, SZAC—Rákoskeresztúr 2:0, Kispest—Határvadászok 0:6. Vasutas labdarúgóbajnoki mérkőzést rendeztek Győrött, ahol a Szombathelyi Lokomotiv 2:1 arányban verte a GYVSE DAC csapatát. A magyar B. válogatott birkózócsapat a győri sportcsarnokban 6:2 arányban verte a nyugati kerület birkózóit. Király Ede bukott és második lett Milánóban Jaj, hogyan élünk! Megdöbbentem, kérem. Minden ok és előre megfontolt szándék nélkül statisztikát böngésztem s meg is jártam. Réguüten kellett megállapítanom, hogy haszontalan náció vagyunk emberek, akik egész életünket különféle lényegtelen hiábavalóságokra pazaroljuk. Sajnos. Tessék ámuldozni! — Mivel töltjük el drága időnket? — kérdezte a bölcs tudós, aki elég oktalan volt kiszámítani életünk beosztását, így aztán röptében kiszámította, hogy egy 70 éves ember idejének egyharmad részét egyszerűen átalussza. Ez a megállapítás nyilván nem a pesti emberre vonatkozik, akit már kora hajnalban különféle „Jegeeess“ aztán „Ószeressss, mindenféle cipőt, ruhát, szőnyeget veszelek!" és „Virágfődet tessééék!“ kiállásokkal zavarnak fel, így nemcsak a statisztikai egyharmadot képtelen átaludni, hanem elmegy a kedve életének többi kétharmadától is. Nem csoda. Az öltözködésre és tisztálkodásra az ember 70 éve alatt 4 évet fordít, ami valószínűleg nem vonatkozik a nőkre. Őte ugyanis lényegesen többet töltenek a tükör előtt, no és aztán, hát van egyáltalán 70 éves női!... A járkálás összesen 6 esztendőt von el életünkből, de ezt kissé kevésnek találom az ügyes-bajos fél szempontjából. Amennyit ez a szerencsétlen hivatalról hivatalra mászkál, az megvan 10 év is, akárki meglássá. Olvasásra három év jut életünkből, ami nem csoda, ha meggondoljuk, hogy pénzünk olvasása szinte pillanatokig tart havonta. Elsején, persze, mert 29-én már nincs mit olvasnunk! A tanulás öt kerek esztendőt rabol el tőlük egy életen át, már akitől. Én ugyanis elég korán befejeztem tanulmányaimat, ami miatt jóatyám kb. félévig vert is egyfolytában. A munkára 14 év marad, ezzel szemben szórakozásra hét év jut. Eddig a statisztika. Most csak azt nem tudom, hogy az embernek a feleségével töltött ideje szórakozásnak avagy munkának számít-e? Erre legfeljebb a férjek tudnának felelni, ha ki mernék nyitni a szájukat, szegények! (krj fi Vásáridén hitel A csepeli nagypiacra hétfőin reggel 26 vágón áru futott be. A szállítmányok a következők voltak: vegyes darabáru 8 vágón, tojás 1, kelkáposzta 3, káposzta 2, vegyes zöldség 4, alma 5, citrom 2 és cékla 1 vagonnal. A kertészek és kistermelők 28 szekérfuvar árut hoztak fel, tehergépkocsival 55 mázsa élelmiszer érkezett. A Vásártelep hétfő reggeli forgalmában élénken keresték a krumplit, hagymát, levesbevaló zöldséget és a kelkáposztát. Drágulás nem volt a piacon. A mai árak kilónként nagyban a következők voltak: Gülbaba és nyári rózsa krumpli 0.56, őszirózsa 0.54— 0.56, Ella 0.44, céklarépa 0.50—0.60, makói dughagyma 0.80, csemege kékhagyma 0.60—1, makói vöröshagyma 0.69—0.64, másvidéki áru 0.56—0.60, makói fokhagyma 2.50—3.30, másvidéki áru 1.40—2.40, póréhagyma 0. 80, fejeskáposzta 0.16—0.30, kelkáposzta 0.60—1, vöröskáposzta 0.70— 1, zeller 0.80—1, kararábé 0.40—0.50, tisztított karfiol 2.40—2.80, leveles karfiol 1.20—1.40, sárgarépa 0.40— 0.50, kelbimbó 2—4, paraj 2.20—3, petrezselyem 0.50—0.70, sütőtök 0.50 —0.60, torma 3—5.50, fehérretek 0.50 —0.60, tömött csiperkegomba 12—14 forint. Gyümölcs: alma, nemesfajú 2.80— 4.50, közönséges, válogatott 2.40— 2.80, közönséges, kevert 1.80—2.30, körte 3—4.50, aszalt szilva 5.50—7, hazai földi mogyoró 20—22, héjas mandula 5—10, aszalt alma 2.40—3, héjas dió 7—8 forint. Szárazfőzelék: fürjbab 1.60—1.80, lencse 2.60—3, mák 6.60—7.50, felesborsó 3—3.50 forint kilónként. Tojás: friss áru 0.58—0.62 forint darabonként. Baromfipiac: Élő baromfi: csirke 10—11, tyúk 10—11, liba és kacsa 12—14, pulyka 12—13 és gyöngytyúk 10—11, forint kilónként. Vágott baromfi: csirke 12—14, tyúk 12 —13,50, liba és kacsa 14, pulyka 12 —13 forint kilónként. Tisztított bontott baromfi: libaaprólék 6, kacsaaprólék 5, libazsírnak való bőr és háj 18, libazsír 21, libamáj 24—30, kacsamáj 20—24 és tyúkzsír 18 forint kilónként. Teljesen a szövetkezetek kezébe kerül a magyar rizstermelés A földművesszövetkezetekbe tömörült dolgozó kis- és középparasztság egyre jobban átérzi az öntözőgazdálkodás és ennek keretében a rizstermesztés jelentőségét. A földművesszövetkezetek 1946-ban még csupán 120 kát.holdnyi tenderen próbálkoztak a rizstermesztéssel, vetésterületük 1947-ben 1777 kát. holdra, 1948-ban pedig 5718 holdra emelkedett. A jövőben rizstermesztés teljesen a szövetkezetek kezébe kerül. Regény. Irta: Magyar László 11. — Megvan a nagypecsét! Előkerült a nagypecsét! A főbíró átveszi a kincset. Hoszszan vizsgálgatja és kérdő tekintettel néz hol Tömösváryra, hol az öreg halászra, aki sehogysemm tudja megérteni a nagy gaudiumot. A főbíró kérdő tekintetét Tömösváry önti szavakba. Odafordul a halászhoz, tőle kérdi. — Hogyan került magához, Bagi bácsi, hogyan akadt rá? — Úgy volt az — kezdi szélesen az öreg —, hogy tegnap alkonyatkor Andrissal leereszkedtünk a Boszorkánysziget alá, ahol fordul a víz. Vittük a varsákat, meg a kisebb kerítőt, hogy hajnalban jókor megkezdhessük a munkát. Mondom Andrisnak, maradjon ezen a parton, igazítsa el a hálókat, én addig átevezek a túlsó partra, hátha jobb helyet találok, így is volt. Andris ezen az oldalon maradt, én meg leereszkedtem egy darabon, aztán ahol erősödött a víz sodra, átfordítottam a ladikot és szerencsésen el is értem a partot. Ott aztán nézelődtem egy kicsit, arra gondoltam ... — Ne szaporítsa már kend anynyira a szót — türelmetlenkedett a főbíró — azt mondja meg, hogy került magához ez a pecsét? — Azt is megmondom. Úgy, hogy reggel, mikor megnéztük az este kirakott varsákat, hát az egyikben, az elsőben egy éktelen nagy kecskebékán kívül semmi más nem volt. A másodikban volt egy kis harcsa, nem nagyobb, mint a kezem feje, meg két nagyobbacska keszeg. A harmadikban megint nem volt semmi. A negyedikben egy kétfontos potyka volt. El is vittem reggel a várba, annak a Hóbörlénynek, vagy hogy a csudába hívják, már sohase tanulom meg a becsületes nevét. Adott a legénye egy húszast a szép halért. — Áldja meg az Isten, Bagi bácsi, mondja már, hány varsát raktak ki az este? — kérdezte Tömösváry nevetve. — Kiraktuk mi szép sorjába’ mind a tizenkettőt, mert ennyi van. — És hányadikból került ki ez a mifene? — Ez? Hát ez egyikből se. Nem a varsába volt, hanem a kerítőbe. Azaz hogy mégis csak a varsába. Az utolsóba. De azt akkor nézték csak meg, amikor másodszor vontuk be a kerítőt. Szóval hát megnéztük a tizenkettediket is. Egy kis rák akadt bele. Ahogy kiemeltük a vízből, valami húzta lefelé. Először azt hittük, valami nagyobb hal. Csuka, vagy harcsa lesz. De aztán láttuk, hogy nem hal. A fiam már hajítani akarta vissza a vízbe. Azt mondta, hogy rozsdás van. De én kivettem a kezéből, hogy jó nehéz, és mondtam, hogy ne dobjuk el, jó lesz nehezéknek a nagy kerítőre. A múltkor, amikor azt a fene nagy harcsát fogtuk vele, úgyis leveszett róla három nehezék. Andris megint elvette tőlem, nézegette, hogy melyik részihez lehetne kötni a madzagot. Ahogy nézi, látja ám, hogy valami írás is van rajta. Azt mondta, hogy deákírás. Hát így volt... A főbíró előveszi a keszkenőjét és avval dörzsölgeti, törölgeti a pecsétnyomót, majd az ablakhoz viszi, hogy jobban lássa és lassan betűzi az írást róla. — „Sigillum Liberae ac Regiae Segediensis". Később, amikor az ujjongó szenátorok és írnokok szertefutnak, hogy mindegyik elsőnek adja tovább a nagy esemény hírét, csak ketten maradnak a szobában, a főbíró, meg a főnótárius. Az öreg főbíró körülnéz, megnézi, jól becsukták-e az ajtót, aztén megcsóválja ősz fejét. — Nagy huncut vagy, János öcsém, de neked van igazad. Azokkal csak így lehet elbánni. De mondd csak, mit jelent itt, a címerpajzs fölött, ez a bárány? — Nem ismeri főbíró uram? Az a dorozsmai kőbárány. Új bizonyíték, hogy a városnak jussa van a kun pusztákra is. — Hát ez a megfelezett sasmadár? — A pallosjog bizonyítéka. — Szerencsés keze van ennek a te öreg halászodnak, János öcsém. — Ha már hal, legyen nagy hal. — Csak nagy baj ne váljon belőle. — Száz tanunk van, hogy Bagi Szilveszter milyen véletlenül fogta ki a Tiszából. De különben is: mi igazat hazudunk, ha hazudunk, de azok odaát lehazudják a legfényesebb igazságot is. Ahogy beszélgetnek, Tömösváry szórakozottan játszik valami fényes aranypénzzel. Föl-földobja a levegőbe, aztán ügyesen elkapja, majd megpörgeti az asztal lapján, mint az orsót. — Hát ez miféle tallér? — Nem tallér ez, hanem érem. Nürnberg városa vezette tizenkilenc esztendővel ezelőtt, 1700-ban. Nagy ünnepe volt akkor annak a régi városnak. A főbíró kíváncsian veszi föl az asztalról az érmet. Vizsgálgatja egy darabig, majd ijedten nyújtja vissza Tömösvárynak. — Ezt pedig gyorsan tedd el, János, de jól eltedd, mert könnyen ráismernek a bárányodra is, meg a sasmadaradra is. — Még ma gyűrűt veretek belőle, de előbb megyek és megírom a Kamarának a jelentést, hogy előkerült a legfőbb argumentum, az öregpecsét. Külön futárok vitték a jó hírt a város bécsi, budai és pozsonyi ügyvivőinek és nem sok idő telt el, külön futár hozta Bécsből a drága császári diplomát, amely elismerte végre Szeged ősi jussát, szabad királyi jellegét, pallosjogát, továbbá azt is, hogy megilletik a kán puszták, hogy megilleti Tápé és Vártó, szóval mindaz a jog és szabadalom, amelyet még Ulászló király adott és sok későbbi király megerősített, Cometh annyira a szívére vette a döntő fordulatot, hogy hamarosan belehalt a méregbe. Herberstein takaródót fuvatott, különösen amikor újból megkapta a császár mérsékletre intő levelét. Békét kötött sürgősen a várossal a Csanádi püspök is. Szeged pedig nem is egy, hanem két követet küldött a pozsonyi diétára, ami ősi jogon megillet minden szabad királyi várost. Az egyik követ Tömösváry János fonótárius volt. Megállta becsülettel a diétán is a helyét, de azt, hogy miképen került Bagi Szilveszter öreg tiszai halász hálójába Szeged szabad királyi város vadonatúj öregpecsétje — a pecsét valóságát különben a királyi szabadalomlevél elismeri és szentesíti —■ soha nem árulta el senkinek. Pedig ha valaki, ő tudhatott róla. VÉGE Hölgyeim ! Egyszerre 130 kötőtű munkáiét végzi el a .RAPID“ «zuper KézikötöteészÜl&k Biztos megélhetést nyújt Munkái» kézimunka Minden minta köthető Kezelése epvs/erfl AuU'OKQALMI kft IV Sütő u 2. félemelet S Glória euodás foffelágy *drássy út 33 28 éves csinos leány házasság céljából megismerkedne özvegy férfival, akinek gyereke van. „Hortenzia“ jeligére a kiadóba ÖJ BÚTOROK SZTOPX8 képesített asztalost üzletében. Vidékre csomagolás Király-u. Fióküzlet nincs. Címre ügyelni Hálók konyhák kombináltak82 Használt és amflbútor hálók, konyhák kombinált szobák, egyes rek amiék minden árban Lászlónál Eötvös utca 17 írógépet, számológépet és vártól vennek T 258-214 KIS ÚJSÁG — gwawwjfwjiwmi 3. évfolyam 26. szám Felelős kiadó: HALLOSSY BÉLA Az előfizetés ára havonként 15 forint Csekkszámlaszám: 7149 Kiadja a Független Kisgazda Földmunkás- és Polgári Párt Szerkesztőség kiadóhivatal: Bpest VI. Eötvös-utca 12 Telefon: 426-760 Nyomatott a Független nyomdában. Bpest. VI., Eötvös-utca 12. Vállalatvezető: Földi Vilmos