Kis Ujság, 1949. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

Hogyan alszik el és hogyan ébred a téli álomból az állatvilág? Az állatvilág egyik legcsodálatosabb jelensége a téli álom Ennek lényege abban áll, hogy egyes állatok hónapokra álomba me­rülnek és azalatt se­milyen táplálékot nem vesznek magukhoz. Lélegzésük és szívműködésük üteme a legkisebb mértékre szorítkozik, hőmérsékletük lecsökken. Bogarak a fagypont alatt Rovaroknál megfigyeltek fagypont alatti testhőmérsékletet is, ami még­sem akadályozta meg őket abban, hogy ismét életre keljenek. A téli álmot a legmegfelelőbb vacok felkutatása előzi meg. Amikor ezt megtalálták, hosszabb böjtölés követ­kezik, hogy beleik teljesen kiürülje­nek. A test minden nyílását elzárják. A csiga például, amikor házába visz­­szavonult, a nyílást előbb egy hártyá­val zárja el, majd erre meszes vála­dékot rak le, mely teljesen légmente­sen zárja el a csigaház száját. A sün­disznó elzárja torokbejáratát, nehogy tüdeje a külső levegővel közlekedhes­sék. Mivel azonban az állatok léleg­zése téli álmuk alatt sem szünetel, a testükben felhalmozott levegő a­z oxigén szükségletük fedezésére szol­gál. Lélegzés — negyed­óránként A vér körforgása is módosul a téli álom alatt. A vér visszahúzódik az izmokból s kizárólag a belek, a nagy véredények és a szív között közleke­dik. A szervezet változását szemlélte­tően mutatják az alábbi számok: a mormoták érvelése percenként 100-ról 10-re száll alá és amíg ébrenlétük alatt óránként 1500-szor vesznek lé­legzetet, addig ugyanennyi idő alatt csak lé­szer lélegzenek a téli álom alatt. A csigák érvelése ébren per­cenként 25—26, míg téli álmuk alatt 5—10. A fagypont alatt egy foknál már csak negyedóránként egyszer lé­­legzenek. Roppanó „jégbogarak" A denevérek téli álmuk alatt hét percig is elélnek légüres térben, míg egyébként három percnél többet nem bírnak ki. A fedelesszárnyú rovarok és her­s­nyók szinte jéggé fagyni látszanak s acélos hangot adnak, ha egy asz­­ta­b­a leejtjük. Mégis, amikor itt az ideje, ismét felélednek. Másrészt ha­lakkal olyan kísérletet is végeztek, hogy élve jégtáblába fagyasztották őket. Amikor a jeget felolvasztoták, a halak is visszanyerték fürgeségü­ket. Ami az élelmet illeti, a legtöbb állat testében halmozza fel a szük­ségletét zsír formájában, mníg a me­zei egér és hörcsög vackukban tárol­ják az élelmet. Ez utóbbiak azután időnként megszakítják téli álmukat, hogy táplálékot vegyenek magukhoz. Veszé­l esetén... Bár­ az a benyomásunk, hogy a téli álmukat alvó állatoknál minden élet megszűnt, érzékenységük mégis nagy­mértékben megmarad, így rendes lé­legzésük azonnal visszatér veszély esetén. Megfigyelték például, hogy a denevérek, amelyek téli álmuk alatt látszólag egyáltalában nem lélegze­­nek, azonnal újra szabályosan léleg­zetű kezdenek, amint őket a legki­sebb mértékben is izgatják. A sün­disznónak abban a pillanatban visz­­szatér a rendes lélegzése, amikor léptek közelednek búvóhelyéhez. Számtalan állat maga szakítja meg téli álmát és keres magának megfele­lőbb vackot, ha túl nagy hideg a helyzetét lehetetlenné teszi eddigi bú­vóhelyén Érdekes kísérletet folytattak téli álmukat alvó denevérekkel. Kivették őket búvóhelyükről és egyenként egy fa ágaira akasztották őket. Megfigyel­ték, hogy ösztönszerűen megkapasz­kodtak az ágon. Erősebben szorítot­ták, ha zavarták őket, de ha békében­ hagyták őket, szorításuk engedett. Már-már úgy látszott, hogy leesnek, amikor észrevették, hogy egyik lá­bukkal már egy lejjebb fekvő ágon megkapaszkodtak, így fokról-fokra ereszkedtek le a földre, ahol lelki nyugalommal folytatták álmukat. Az ébredés láza Ébredésük éppen olyan különös, mint álmuk Úgy látszik, mintha az állatot hirtelen lázrohamok ráznák. A test hőmérséklete ugrásszerűen emelkedik. A hosszú alvástól elgém­beredett állat hirtelen tele van élettel és étvággyal, mintha csak új erőt nyert volna téli álmából. A „téli álom“ kifejezés azonban ne felejtesse el velünk, hogy hasonló je­lenségek nyáron is előfordulnak, pél­dául a piócáknál. De a krokodilus is téli álomba menekül hosszantartó aszály elől. De a téli álom nemcsak az állatok monopóliuma. Az indiai fakir is, aki képes arra, hogy szívverésének üte­mét és lélekzését mesterségesen csök­kentse, a halálhoz hasonló álomba tud merülni. SPORT Megnyílt a téli főiskolai világbajnokság Vasárnap délelőtt ünnepélyes kere­tek között nyitotta meg Zapotocky csehszlovák kormányelnök a téli fő­iskolai világbajnokságokat a spind­­lerny-mlgni téli sporthelyen. A cseh­szlovák himnusz elhangzása után fel­vonták a csehszlovák lobogót és a Nemzetközi Diákszövetség zászlaját. Felvonultak a résztvevő nemzetek A férfi műkorcsolyázó Európa­­bajnokság szabadkorcsolyázását va­sárnap délután bonyolították le a milánói Jégstadionban nagy érdek­lődés mellett. A kötelező gyakorla­toknál az osztrák Hada minimális előnyre tett szert és várható volt, hogy a szabad korcsolyázásnál ezt az előnyt a magyar Király Ede be­hozza. Nem így történt. Király, ahogy a jégre lépett, elbukott. Ké­sőbb kiderült, hogy a verseny előtt leseperték a pályát és egy cirok­­seprő ottmaradt szájában csúszott el. A pályahibát azonban a pontozó­bírók Király hibájának tudták be és a kitűnően végzett gyakorlatok ellenére, csak a második helyre he­lyezték az osztrák Rada mögött. Részletes eredmény: Férfi műkorcsolyázó Európa-baj­­ntok: Rada (osztrák) 6 helyezési Számmal­, 209,84 ponttal, 2. Király Ede (magyar) 9 hsz., 208.05 p., 3. Seibt (osztrák) 16 hsz., 193.84 p., 4. Fassi (olasz) 22 hsz., 185.99 p., 5. Cap (csehszlovák) 26 hsz., 184.83 p., 6. Fikár (csehszlovák), 27 hsz. 181.58 ponttal. Utána a műkorcsolyázó Európa­­bajnokság győztesei és 2. és 3. he­lyezettjei bemutatót futottak. A kö­zönség nagy lelkesedéssel fogadta a Kékessy­ Király párt, amelynek oly nagy sikere volt, hogy alig akarták leengedni a pályáról. A magyar műkorcsolyázók hétfőn reggel Csehszlovákiába utaznak a fő­iskolai világbajnokság színhelyére. Az Asbóth­ - Klopfstein kenős kikapott Stockholmban a stockholmi Nemzetközi Fedett pálya teniszverseny vegyespáros dön­tőjében az Asbóth-Klopstein vegyes­csapatai. A menet élén a belgák ha­ladtak utána a bolgárok, ameri­kaiak, finnek, franciák meneteltek. Ezután következett a magyar kikül­döttek népes csoportja, majd a len­gyelek, románok, végül a csehszlová­kok vonultak fel. Ma a sífutással kezdődik a verseny, páros vereséget szenvedett, mégpedig 6:2, 6:1 arányban a Rohlsson-Sper­­ling pártól. A férfi egyes döntőjében a dán Nielsen óriási küzdelmet ví­vott az amerikai Patty-val. A dán versenyző 6:3, 5:7, 16:14, 6:3 arány­ban legyőzte az amerikai teniszezőt és ezzel megszerezte a bajnoki címet. A magyar ökölvívók újabb győzelme Csehszlovákiában A magyar válogatott ökölvívócsapat vasárnap este mint Budapest csapata a betovani városi válogatott ellen mérkőzött és 10:6 arányban győzött. A meccset lengyel semleges bíró ve­zette. Bednar, Buday és Be­ne III. pontozással győzött, Horváth kiütötte­ ellenfelét, Farkas és Kapocsi döntet­lenül mérkőzött. Bene I.-et szabály­talanság miatt leléptette a bíró. Szalai megint sokáig ellenállót a csehszlo­vák színekben induló Torma II.-nek, aki végül is minimális pontaránnyal győzött. Vegyes sport Edzőjellegű barátságos labdarúgó­­mérkőzések Ferencváros—EMTK 3:0, MSK—Pamutipar 12:0, Újpest—Mező­­hegyes 12:0, Vasas—UMTE 6:3, Cse­pel— Ganz 3:0, SZAC—Rákoskeresz­túr 2:0, Kispest—Határvadászok 0:6. Vasutas labdarúgóbajnoki mérkő­zést rendeztek Győrött, ahol a Szom­bathelyi Lokomotiv 2:1 arányban verte a GYVSE DAC csapatát. A magyar B. válogatott birkózó­­csapat a győri sportcsarnokban 6:2 arányban verte a nyugati kerület birkózóit. Király Ede bukott és második lett Milánóban Jaj, hogyan élünk! Megdöbbentem, kérem. Minden ok és előre megfontolt szándék nélkül statisztikát böngész­tem s meg is jártam. Réguüten kel­lett megállapítanom, hogy haszonta­lan náció vagyunk emberek, akik egész életünket különféle lényegtelen hiábavalóságokra pazaroljuk. Sajnos. Tessék ámuldozni! — Mivel töltjük el drága időnket? — kérdezte a bölcs tudós, aki elég oktalan volt kiszámítani életünk be­osztását, így aztán röptében kiszámí­totta, hogy egy 70 éves ember ide­jének egyharmad részét egyszerűen átalussza. Ez a megállapítás nyilván nem a pesti emberre vonatkozik, akit már kora hajnalban különféle „Jegeeess“ aztán „Ószeressss, minden­féle cipőt, ruhát, szőnyeget veszelek!" és „Virágfődet tessééék!“ kiállások­kal zavarnak fel, így nemcsak a sta­tisztikai egyharmadot képtelen át­aludni, hanem elmegy a kedve életé­nek többi kétharmadától is. Nem csoda. Az öltözködésre és tisztálkodásra az ember 70 éve alatt 4 évet fordít, ami valószínűleg nem vonatkozik a nőkre. Őte ugyanis lényegesen többet töltenek a tükör előtt, no és aztán, hát van egyáltalán 70 éves női!... A járkálás összesen 6 esztendőt von el életünkből, de ezt kissé kevésnek találom az ügyes-bajos fél szempont­jából. Amennyit ez a szerencsétlen hivatalról­ hivatalra mászkál, az meg­van 10 év is, akárki meglássá. Olvasásra három év jut életünk­ből, am­i nem csoda, ha meggondol­juk, hogy pénzünk olvasása szinte pillanatokig tart havonta. Elsején, persze, mert 29-én már nincs mit olvasnunk! A tanulás öt kerek esz­tendőt rabol el tőlük egy életen át, már akitől. Én ugyanis elég korán befejeztem tanulmányaimat, ami miatt jóatyám kb. félévig vert is egyfolytában. A munkára 14 év ma­rad, ezzel szemben szórakozásra hét év jut. Eddig a statisztika. Most csak azt nem tudom, hogy az embernek a fe­leségével töltött ideje szórakozásnak avagy munkának számít-e? Erre leg­feljebb a férjek tudnának felelni, ha ki mernék nyitni a szájukat, szegé­nyek! (krj fi Vásáridén hitel A csepeli nagypiacra hétfőin reg­gel 26 vágón áru futott be. A szál­lítmányok a következők voltak: ve­gyes darabáru 8 vágón, tojás 1, kel­káposzta 3, káposzta 2, vegyes zöld­ség 4, alma 5, citrom 2 és cékla 1 vagonnal. A kertészek és kisterme­lők 28 szekérfuvar árut hoztak fel, tehergépkocsival 55 mázsa élelmi­szer érkezett. A Vásártelep hétfő reggeli forgal­mában élénken keresték a krumplit, hagymát, levesbevaló zöldséget és a kelkáposztát. Drágulás nem volt a piacon. A mai árak kilónként nagyban a következők voltak: Gülbaba és nyári rózsa krumpli 0.56, őszirózsa 0.54— 0.56, Ella 0.44, céklarépa 0.50—0.60, makói dughagyma 0.80, csemege kék­hagyma 0.60—1, makói vöröshagyma 0.69—0.64, másvidéki áru 0.56—0.60, makói fokhagyma 2.50—3.30, más­vidéki áru 1.40—2.40, póréhagyma 0. 80, fejeskáposzta 0.16—0.30, kelká­poszta 0.60—1, vöröskáposzta 0.70— 1, zeller 0.80—1, kararábé 0.40—0.50, tisztított karfiol 2.40—2.80, leveles karfiol 1.20—1.40, sárgarépa 0.40— 0.50, kelbimbó 2—4, paraj 2.20—3, petrezselyem 0.50—0.70, sütőtök 0.50 —0.60, torma 3—5.50, fehérretek 0.50 —0.60, tömött csiperkegomba 12—14 forint. Gyümölcs: alma, nemesfajú 2.80— 4.50, közönséges, válogatott 2.40— 2.80, közönséges, kevert 1.80—2.30, körte 3—4.50, aszalt szilva 5.50—7, hazai földi mogyoró 20—22, héjas mandula 5—10, aszalt alma 2.40—3, héjas dió 7—8 forint. Szárazfőzelék: fürjbab 1.60—1.80, lencse 2.60—3, mák 6.60—7.50, feles­borsó 3—3.50 forint kilónként. Tojás: friss áru 0.58—0.62 forint darabonként. Baromfipiac: Élő baromfi: csirke 10—11, tyúk 10—11, liba és kacsa 12—14, pulyka 12—13 és gyöngy­tyúk 10—11, forint kilónként. Vá­gott baromfi: csirke 12—14, tyúk 12 —13,50, liba és kacsa 14, pulyka 12 —13 forint kilónként. Tisztított bon­tott baromfi: libaaprólék 6, kacsa­aprólék 5, libazsírnak való bőr és háj 18, libazsír 21, libamáj 24—30, kacsamáj 20—24 és tyúkzsír 18 fo­rint kilónként. Teljesen a szövetkezetek kezébe kerül a magyar rizstermelés A földművesszövetkezetekbe tömö­rült dolgozó kis- és középparaszt­ság egyre jobban átérzi az öntöző­gazdálkodás és ennek keretében a rizstermesztés jelentőségét. A föld­­­művesszövetkezetek 1946-ban még csupán 120 kát.­holdnyi tenderen próbálkoztak a rizstermesztéssel, ve­tésterületük 1947-ben 1777 kát. holdra, 1948-ban pedig 5718 holdra emelkedett. A jövőben rizstermesz­tés teljesen a szövetkezetek kezébe kerül. Regény. Irta: Magyar László 11. — Megvan a nagypecsét! Előkerült a nagypecsét! A főbíró átveszi a kincset. Hosz­­szan vizsgál­gatja és kérdő tekintet­tel néz hol Tömösváryra, hol az öreg halászra, aki sehogysemm tudja megérteni a nagy gaudiumot. A fő­bíró kérdő tekintetét Tömösváry önti szavakba. Odafordul a halász­hoz, tőle kérdi. — Hogyan került magához, Bagi bácsi, hogyan akadt rá? — Úgy volt az — kezdi szélesen az öreg —, hogy tegnap alkonyatkor Andrissal leereszkedtünk a Boszor­kánysziget alá, ahol fordul a víz. Vittük a varsákat, meg a kisebb ke­­rítőt, hogy hajnalban jókor meg­kezdhessük a munkát. Mondom Andrisnak, maradjon ezen a parton, igazítsa el a hálókat, én addig áteve­zek a túlsó partra, hátha jobb he­lyet találok, így is volt. Andris ezen az oldalon maradt, én meg leeresz­kedtem egy darabon, aztán ahol erő­södött a víz sodra, átfordítottam a ladikot és szerencsésen el is értem a partot. Ott aztán nézelődtem egy kicsit, arra gondoltam ... — Ne szaporítsa már kend any­­nyira a szót — türelmetlenkedett a főbíró — azt mondja meg, hogy ke­rült magához ez a pecsét? — Azt is megmondom. Úgy, hogy reggel, mik­or megnéztük az este ki­rakott varsákat, hát az egyikben, az elsőben egy éktelen nagy kecskebé­kán kívül semmi más nem volt. A másodikban volt egy kis harcsa, nem nagyobb, mint a kezem feje, meg két nagyobbacska keszeg. A har­madikban megint nem volt semmi. A negyedikben egy kétfontos potyka volt. El is vittem reggel a várba, an­nak a Hóbörlénynek, vagy hogy a csudába hívják, már sohase tanulom meg a becsületes nevét. Adott a le­génye egy húszast a szép halért. — Áldja meg az Isten, Bagi bácsi, mondja már, hány varsát raktak ki az este? — kérdezte Tömösváry ne­vetve. — Kiraktuk mi szép sorjába’ mind a tizenkettőt, mert ennyi van. — És hányadikból került ki ez a mifene? — Ez? Hát ez egyikből se. Nem a varsába volt, hanem a kerítőbe. Azaz hogy mégis csak a varsába. Az utolsóba. De azt akkor nézték csak meg, amikor másodszor vontuk be a kerítőt. Szóval hát megnéztük a tizenkettediket is. Egy kis rák akadt bele. Ahogy kiemeltük a vízből, vala­mi húzta lefelé. Először azt hittük, valami nagyobb hal. Csuka, vagy harcsa lesz. De aztán láttuk, hogy nem hal. A fiam már hajítani akarta vissza a vízbe. Azt mondta, hogy rozsdás van. De én kivettem a kezé­ből, hogy jó nehéz, és mondtam, hogy ne dobjuk el, jó lesz nehezék­nek a nagy kerítőre. A múltkor, ami­kor azt a fene nagy harcsát fogtuk vele, úgyis leveszett róla három ne­hezék. Andris megint elvette tőlem, nézegette, hogy melyik részihez le­hetne kötni a madzagot. Ahogy nézi, látja ám, hogy valami írás is van rajta. Azt mondta, hogy deák­írás. Hát így volt... A főbíró előveszi a keszkenőjét és avval dörzsölgeti, törölgeti a pecsét­nyomót, majd az ablakhoz viszi, hogy jobban lássa és lassan betűzi az írást róla. — „Sigillum Liberae ac Regiae Segediensis". Később, amikor az ujjongó szená­torok és írnokok szertefutnak, hogy mindegyik elsőnek adja tovább a nagy esemény hírét, csak ketten ma­radnak a szobában, a főbíró, meg a főnótárius. Az öreg főbíró körülnéz, megnézi, jól becsukták-e az ajtót, aztén megcsóválja ősz fejét. — Nagy huncut vagy, János öcsém, de neked van igazad. Azokkal csak így lehet elbánni. De mondd csak, mit jelent itt, a címerpajzs fölött, ez a bárány? — Nem ismeri főbíró uram? Az a dorozsmai kőbárány. Új bizonyíték, hogy a városnak jussa van a kun pusztákra is. — Hát ez a megfelezett sasmadár? — A pallosjog bizonyítéka. — Szerencsés keze van ennek a te öreg halászodnak, János öcsém. — Ha már hal, legyen nagy hal. — Csak nagy baj ne váljon belőle. — Száz tanunk van, hogy Bagi Szilveszter milyen véletlenül fogta ki a Tiszából. De különben is: mi igazat hazudunk, ha hazudunk, de azok odaát lehazudják a legfénye­sebb igazságot is. Ahogy beszélgetnek, Tömösváry szórakozottan játszik valami fényes aranypénzzel. Föl-földobja a levegő­be, aztán ügyesen elkapja,­ majd megpörgeti az asztal lapján, mint az orsót. — Hát ez miféle tallér? — Nem tallér ez, hanem érem. Nürnberg városa vezette tizenkilenc esztendővel ezelőtt, 1700-ban. Nagy ünnepe volt akkor annak a régi vá­rosnak. A főbíró kíváncsian veszi föl az asztalról az érmet. Vizsgálgatja egy darabig, majd ijedten nyújtja vissza Tömösvárynak. — Ezt pedig gyorsan tedd el, János, de jól eltedd, mert könnyen ráismer­nek a bárányodra is, meg a sasmada­radra is. — Még ma gyűrűt veretek belőle, de előbb megyek­ és megírom a Ka­marának a jelentést, hogy előkerült a legfőbb argumentum, az öregpecsét. Külön futárok vitték a jó hírt a város bécsi, budai és pozsonyi ügy­vivőinek és nem sok idő telt el, külön futár hozta Bécsből a drága császári diplomát, amely elismerte végre Sze­ged ősi jussát, szabad királyi jellegét, pallosjogát, továbbá azt is, hogy meg­illetik a kán puszták, hogy megilleti Tápé és Vártó, szóval mindaz a jog és szabadalom, amelyet még Ulászló király adott és sok későbbi király megerősített, Cometh annyira a szívére vette a döntő fordulatot, hogy hamarosan belehalt a méregbe. Herberstein ta­karódót fuvatott, különösen amikor újból megkapta a császár mérsék­letre intő levelét. Békét kötött sürgő­sen a várossal a Csanádi püspök is. Szeged pedig nem is egy, hanem két követet küldött a pozsonyi diétára, ami ősi jogon megillet minden sza­bad királyi várost. Az egyik követ Tömösváry János fonótárius volt. Megállta becsülettel a diétán is a he­lyét, de azt, hogy miképen került Bagi Szilveszter öreg tiszai halász hálójába Szeged szabad királyi város vadonatúj öregpecsétje — a pecsét valóságát különben a királyi szaba­dalomlevél elismeri és szentesíti —■ soha nem árulta el senkinek. Pedig ha valaki, ő tudhatott róla. VÉGE Hölgyeim ! Egyszerre 130 kötőtű munkáiét végzi el a .RAPID“ «zuper KézikötöteészÜl&k Biztos megélhetést nyújt Munkái» kézimunka Minden minta köthető Kezelése epvs/erfl AuU'OKQALMI kft IV Sütő u 2. félemelet S Glória euodás foffelágy *­­drássy út 33 28 éves csinos leány há­zasság céljából megismer­kedne özvegy férfival, aki­nek gyereke van. „Hor­tenzia“ jeligére a kiadóba ÖJ BÚTOROK SZTOPX8 képesített asztalost üzletében. Vidékre csomagolás Király-u. Fióküzlet nincs. Címre ügyelni Hálók konyhák kombináltak82 Használt és a­­mflbútor hálók, konyhák kombinált szobák, egyes rek amiék minden árban Lászlónál Eötvös­ utca 17 írógépet, számológépet és vártól vennek T 258-214 KIS ÚJSÁG — gwawwjfwjiwmi 3. évfolyam 26. szám Felelős kiadó: HALLOSSY BÉLA Az előfizetés ára havonként 15 forint Csekkszámlaszám: 7149 Kiadja a Független Kisgazda Földmunkás- és Polgári Párt Szerkesztőség kiadóhivatal: Bpest VI. Eötvös-utca 12 Telefon: 426-760 Nyomatott a Független nyomdában. Bpest. VI., Eötvös-utca 12. Vállalatvezető: Földi Vilmos

Next