Kis Ujság, 1949. május (3. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-28 / 123. szám

Ára 60 fillér Szombat, 1949 május 28 Csökkentették­ a helyreállítási kölcsön kamatait A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula A földművelésügyi miniszter nyilatkozata a jó termésről Fekete-csütörtök a futballban Visinszkij a ném­et kérdés rendezésének négy feltételét ismertette A szovjet javaslat részletes vitája a párisi kongresszuson A külügyminiszterek tanácsának csütörtöki ülésén Acheson elnökölt. A miniszterek folytatták az első napirendi pont megvitatását. Mint is­meretes, az előző üléseken csupán a Szov­jetunió küldöttsége terjesztett elő konkrét javaslatot a német gaz­dasági és politikai egység kérdé­sének gyakorlati megoldására. A szovjet küldöttség azt indítvá­nyozta: 1. állítsák helyre a négy­oldalú szövetséges ellenőrzést; 2. te­remtsenek a keleti és nyugati öveze­tekben fennálló német gazdasági szervek alapján egységes Német Államtanácsot, amely Németország­nak kormányzati feladatokkal el­látott gazdasági és közigazgatási köz­pontja lenne. Az egységes német államtanács hatáskörébe tartoznának az egész Németországot érintő fon­tosságú gazdasági­ és államépítési kérdések. A nyugati hatalmak küldöttségei általánosságban a szovjet javaslat el­len nyilatkoztak, maguk azonban egyetlen javaslattal sem álltak elő. Schuman francia külügyminiszter azt állította, hogy a Szovjetúnió küldött­ségének javaslatai nem eléggé vilá­gosak és hogy kiegészítő magyará­zatokat szeretne kapni. Ekkor Vi­sinszkij szovjet külügyminiszter szó­lalt fel: — A szovjet javaslatok elég vilá­gosan és határozottan megfogalma­zottak — mondotta Visinszkij. — Úgy tűnik, hogy nem kell őket magya­rázni. Minthogy azonban Schuman kiegészítő magyarázatokat kíván, a szovjet küldöttség kész azt megadni. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy Németország gazdasági és politikai egységét nem lehet egységes központi szerv nélkül megvalósítani. Ez az első feltétel. Ennek a szervnek kell intéz­nie az egész Németországot érintő fontosságú gazdasági és államépítési kérdéseket. Ez a másik feltétel. A har­madik feltétel abban áll, hogy az egységes német államtanács­nak a nyugati és keleti övezetek­ben most meglevő gazdasági szervek alapján kell felépülniük. A negyedik feltétel az, hogy az egy­séges német államtanácsra kormány­zati feladatokat kell ruházni, azaz kormányjellegű szervnek kell lennie, amely az Ellenőrző Tanács legfőbb hatalmának fenntartásával működik. Ez a javaslatunk. Felelet található benne Schuman kérdéseire és külö­nösen arra, előírnak-e a szovjet javas­latok valamilyen változást az önkor­mányzat tekintetében, — amint Schu­man kifejezte, — illetőleg Németor­szág nyugati és keleti övezeteinek meg­lévő politikai struktúrája tekinteté­ben. A szovjet javaslatok abból indul­nak ki, hogy a keleti megszállási öve­zetben egyrészről és a nyugati öveze­tekben másrészről vannak bizonyos német gazdasági szervek Ezeknek te­vékenységét egybe lehetne hangolni és alapjukban kormányzati feladatokat ellátó egységes német államtanácsot szervezni, mint fentebb mondottuk. — Említették itt — folytatta a szovjet külügyminiszter —, hogy a németeknek nagy önállóságot kell biztosítani a gazdasági és államépí­­tési kérdések megítélésében. A szovjet javaslat, amely a fennálló német szervek alapján egységes német államtanács léte­sítését ajánlja, éppen arra irá­nyul, hogy a németeknek lehető­ségük nyíljék arra, hogy az egész Németországot érintő gazdasági és államépítési kérdéseket maguk oldhassák meg. — A szovjet javaslatok elfogadása reális anyagi alapot biztosítana, amelyre támaszkodva a német nép nemcsak szavakkal, de tettekkel is hozzáláthatna az említett problémáit megoldásához. — Schumann tegnap bizonyos bi­zalmatlansággal közeledett a szovjet javaslatoknak gazdasági szerveket érintő részéhez. Miért beszél javasla­tunk a német gazdasági szervekről és miért nem egyéb szervekről, — kér­dezte a francia külügyminiszter. Igen egyszerű okból. Azért, mert a meg­szállási övezetekben nem létezik egyéb megfelelő német szerv. A szovjet javaslat abból indul ki, ami a valóságban megvan. A Szovjetúnió kormánya szükséges­nek tartja, hogy Németország egysé­gét abból az anyagból építse fel, ami megvan, azokból 11 téglákból, melyek m megvannak. A szovjet kormány és a nevében itt eljáró szovjet küldöttség nem azért helyezi előnybe az indít­ványozott utat, mert a gazdasági in­tézkedéseket többre becsüli a poli­tikaiaknál, hanem azért, mert arra az alapra kell támaszkodni, ami a valóságban megvan. Visinszkij a továbbiakban emlékez­tetett arra, hogy a szovjet küldöttség már 1947-ben, a külügyminiszterek tanácsának londoni ülésszakán fel­vetette annak szükségét, hogy magu­kat a németeket bevonják Német­ország államépítési problémáinak megoldásába. A szovjet küldöttség már akkor kijelentette, hogy Német­ország gazdasági és politikai­­ egy­ségének megteremtése nem lehetséges a német nép részvétele nélkül. Most, két év elteltével más küldöttségek is erre a megoldásra jöttek — jegyezte meg Visinszkij. A szovjet külügyminiszter befeje­zésül hangsúlyozta, csupán azért szó­lalt fel, hogy röviden megvilágítsa a szovjet küldöttség álláspontját a vi­tatott kérdésben, amint azt Schuman kívánta. Acheson, Schuman és Bevin felszólalása Annak ellenére, hogy a Visinszkij után felszólaló Achenson kijelentette, a szovjet javaslatok „világosak és pontosak“, a nyugati hatalmak kép­viselői továbbra is határozatlan és ködös érveket hoztak fel a Szovjet­únió indítványai ellen, de egyetlen építő javaslattal sem áttoltak elő. Acheson azt állította, hogy a szov­jet javaslatok nem­ érintik a prob­léma lényegét, hanem csupán „szer­vezeti mechanikus jellegű kérdése­ket“. Megismételte előző napi kije­lentését, hogy a négyoldalú szövetsé­ges elk­ö­b­zés kérdését csak másod­­sorban kell megoldani, ha a Német­országra vonatkozó különféle gazda­sági problémákat már megvitatták. Az USA külügyminisztere ezután elé­gedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy — mint mondotta — a szovjet kül­döttség „kizárja“ elképzeléseiből a legújabban „életbe léptetett“ „alaptör­vényt“. Acheson ezzel az úgynevezett bonni alkotmányra utalt. Azt mon­dotta, hogy a szovjet javaslatok vé­leménye szerint „általában a Szövet­séges Ellenőrző Tanács visszaállítá­sára irányulnak, amelyben a dönté­sek az egyhangúság elve alapján tör­ténnek.“ Ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy éppen az egyhangúság elve akadályozza az Ellenőrző Tanács tevékenységének visszaállításáról szóló szovjet javaslat elfogadását. Az Acheson után felszólaló Schu­man kijelentette, hogy számára még így is „elég nehezen érthetők Visin­szkij javaslatai.“ Kifejezte elégedet­lenségét amiatt, hogy a szovjet javas­lat — mint mondotta — ,,egybe akarja hangolni Németország két, különböző struktúrája autonóm ré­szét“. Ami véleménye szerint megva­lósíthatatlan. Azonban éppen úgy, mint Acheson. Schuman sem mondotta meg pontosan, mit is kíván valójá­ban a francia küldöttség. Valamivel határozottabban beszélt K­evin. „Úgy gondolom — mondotta —, a fő dolog, ami bennünket elvá­laszt, az a különbség aközött, amit most egységes Német Államtanács for­májában ajánlanak és aközött, ami jelenleg a nyugati övezetekben meg­van. Úgy tűnik nekem, hogy ez a kü­lönbség teljesen világos és az a kér­dés nyugtalanít, vájjon hátrafelé ve­zető lépést kell-e tennünk a nyugati övezetekben, vagy a többiek lépnek előre, hogy találkozhassunk. Ebben van a kérdés lényege.“ Acheson nyomán Bevin megállapí­totta, hogy véleménye szerint a négyoldalú szövetséges ellenőrzés helyreállítása előtt több gazdasági kérdést kell eldönteni. Visinszkij újból válaszol Ezután ismét Visinszkij szólalt fel és kijelentette, hogy Schumann, Ache­son és Bevin felszólalása után, akarva, nem akarva kénytelen vissza­térni azokhoz a kérdésekhez, amelye­ket már megvilágított. — Tegnap és ma — mondotta Visinszkij — azt mondották nekünk, hogy az Ellenőrző Tanács kérdése inkább formai, mint lényegbeli kér­dés. Azt mondják, hogy a négyoldalú szövetséges ele­nőrzés helyreállításá­nak kérdését csak azután kell meg­oldani, ha a Németországra vonat­kozó különféle gazdasági és politikai kérdések egész rendszerét megoldot­ták­. Ezt az állítást nem kellene elle­nezni, ha azt a mennyiségű új sza­bályt követnék, hogy az összeadan­ „Amerika haladó ifjúsága együtt kíván működni a Szovjetunió­ fiataljaival a béke védelmében" Budapestre érkezett külföldi if­júsági vezetők nyilatkozatai Szombaton kezdődik a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség végre­hajtó bizottságának ülése, amelyre csütörtökön a magyar fővárosba ér­kezett több külföldi demokratikus ifjúsági szervezet képviselője. Meg­érkezett Konstantin Orlov, a szovjet ifjúság képviselője a DÍVSZ titkár­ságánál, Frances Damon (USA), a DÍVSZ pénztárosa, Runjit Guha (India), a DÍVSZ gyarmati irodájá­nak vezetője, Bert Williams, a DÍVSZ ausztráliai titkára és Valdes Vivo, a kubai demokratikus ifjúsági szervezet képviselője. Bert Williams, aki a DÍVSZ kép­viseletében nemrég részt vett Lake Successben az Egyesült Nemzetek Szervezete szociális és gazdasági ta­nácsának ülésein, a következőképpen nyilatkozott amerikai tapasztalatairól: — Amerikai tartózkodásom során meggyőződtem arról, hogy az Egye­sült Államok haladószellemű ifúsága nagy lelkesedéssel készül a budapesti Festivalra. Az amerikai haladó ifjúsági szervezetek egyre fokozódó te­vékenységet fejtenek ki és egyre szélesebb tömegeket mozgósíta­nak a békéért folyó küzdelemre. ■ Ezek az ifjúsági szervezetek a kö­zelmúlt nagyjelentőségű akciókat in­dítottak: „barátsági csomagokat“ kül­denek a szabadságukért harcoló gö­rög ifjaknak, nagyszabású tiltakozó kampányt szerveztek Francának az UNO-ba való felvétele ellen, leg­utóbb pedig a philadelphiai ifjúsági szervezet táviratot küldött a lenin­­grádi Komszomolnak és hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Államok haladó szel­­lemű ifjúsága együtt kíván mű­ködni a Szovjetúnió fiataljaival a béke védelmében. Ez a kezdeményezés Angliában is visszhangra talált és a manchesteri ifjúsági szervezet hasonló táviratot küldött a leningrádi ifjaknak. A kö­zelmúlt napokban újabb nagyfontos­­ságú kampányt indítottak az ame­rikai haladó ifjúsági szervezetek: tíz­és tízezer amerikai ifjú aláírásával levelet intéznél­ az Egyesült Államok kormányához, ebben élesen elítélik az Atlanti Szerződést és tiltakoznak az amerikai kormány reakciós kül­politikája ellen. Bert Williams elmondotta azt is, hogy ausztráliai ifjúság harminc kép­viselőjét küldi el a budapesti Festi­­valra és tervbe vették, hogy az auszt­ráliai ifjak egy kengurut hoznak a budapesti Állatkert számára. Valdes Vivo, a kubai ifjúság kép­viselője, nyilatkozatában arról be-­­szélt, hogy a kubai ifjúmun­­­kásság a kormány terrorja ellenére is egrre jobban szervezkedik és ke­mény harcot folytat az amerikai gyarmatosító m­­ilika ellen. — Magyarország — folytatta a kubai delegátus — a közelmúltban sokat szerepelt a kubai lapok hasáb­jain, ugyanis Kuba volt az egyik or­szág, amelyik javasolta, hogy a Mindszenty-ügy az Egyesült Nemze­tek Szervezete elé kerüljön. A kubai dolgozókat azonban a reakciós jobb­oldali sajtó nem tudta félrevezetni. Ezerszámra érkeztek a levelek a különböző szervezetektől a kubai kormányhoz, amelyben a kubai dolgozók élesen tiltakoztak a kor­­mánynak e lépése ellen. A Festivalra egyébként folynak az előkészületek. Pünkösdkor Magyar­ország valamennyi városában és fal­­vában kuturális ünnepségeket ren­deznek az országos kultúrverseny záróünnepsége alkalmából és több ilyen ünnepségen megjelennek a DIVSZ budapesti végrehajtó bizott­sági ülésének résztvevői is.

Next