Kis Ujság, 1949. május (3. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-13 / 110. szám
Justh Zsipmond egykori „asztali katonájának“ fia képviselőjelölt „A földet túró népé a jövő!" — írta egykor a világjáró földesúr Szentiványi Sándor már ennek a jövőnek a céltudatos munkája Orosháza, május ha Szentiványi Sándor a Kisgazda Párt orosházi képviselőjelöltje Szentetornyán született, kis parasztviskóban, 1908-ban. Akkor már tizenkét esztendeje stílt halott a szentetornyai kastély lázrózsás orcájú, szőke, krisztusszakállú, egykori híres ura, akit utolsó kívánsága szerint a tanyai parkban épített parasztszínházának földje alá temették. Alig harmincegy éves volt Justh Zsigmond, amikor nyugtalan életével végzett a tüdőbaj. De rövid élete elég volt ahhoz, hogy hiteles beszámolókban hírt adjon felbomló társadalmi osztályáról, a feudális nagybirtokososztály haláltáncáról s feltartóztathatatlan végzetéről. Kora egyik legműveltebb magyar írója volt. Főúri barátai között akadt olyan is, aki már olvasta Marxot és töprengett a könyv igazságain, így például egyik legjobb barátja, gróf Keglevich Imre, a nagyvonalú intendáns fia, aki: „...ajánlja, hogy Marxot olvassam el, ki conclusiókra (következményekre) épít, megmagyarázva olyan dolgokat, amelyek a legtisztábban állnak előttünk“ — jegyzi fel egy napon. Justh Zsigmond a Naplójába. A világjáró „asztali katona" és a házassága — Édesapám, Szentiványi István, Justh Zsigmond úgynevezett ,,asztali katonája“ volt — mondja Szentiványi Sándor, midőn felkerestük Orosházán, hogy elbeszélgessünk vele a paraszti múltról és jövendőről. — Tulajdonképpen egyidős volt ,lusth Zsigmonddal, aki ezért is kedvelte különösképpen édesapámat. Mint házi inasát, külföldi útjára is mindig magával vitte. Édesapám ilyen módon világlátott ember volt. Sok esztendőt töltött Pakisban, bejárta a Földközi-tenger partvidékeit, ahol gazdája a tüdőhajára keresett gyógyulást, vele volt Afrikában és Ázsiában, hosszabb ideig Indiában is. — Akkor bizonyára sok érdekes dolgot hallott az édesapjától? — Nagyon szeretett beszélni az utazásairól. Édesapám két év előtt, 1947 novemberében halt meg Szentetornyán nyolcvannégy esztendős korában. Még idős korában is sokszor beszélt tapasztalatairól. Különösen sokat mesélt nekünk Justh Zsigmond egyik barátjáról, a főúri környezetben csak „bolondbáró“-mik csúfolt : állandóan koldusgunyában járó, elhanyagolt külsejű híres festőművészről, Mednyánszky Lászlóról, aki nagyon kedvelte édesapámat. — És az édesanyja? — Szentetornyai parasztcsalád leánya volt, apja tizenhét holdon gazdálkodott. Érdekes volt a megismerkedésük. Justh Zsigmond a kastély parkjában parasztszínházat építtetett, amelyben műkedvelőkkel játszatott színdarabot. Egy francia író mulatságos darabjában, amelyikben mindketten játszottak, kezdődött el szüleim szerelme. Valószínű, hogy ez alkalommal éppen Moliére mester volt az „asztali katona" és a fiatal parasztlány frigyének elindítója. Mert Justh Zsigmond a parasztlegényekből és parasztleányokból szervezett színtársulattal főleg Shakespeare és Moliére műveit játszatta el a messze környék úri vendégei előtt. Az osztálya pusztulását érző földesúr ösztönösen megérezte a jövő fejlődését, midőn így beszélt rajongással: „Nézd az Alföldet és nézd a fölélett úró népét. Az övék a magyar jövő, ők az igazi magyarok érzéseikben, lábukkal mélyen az anyaföldben,ekeredzve, magasba néző tekintetükkel.“ A fiú szereti a szép jószágot és a gazdálkodást — Mi történt az „asztali katonával“, amikor meghalt a gazdája? — Édesapám kétezer forint végkielégítést kapott Justh Zsigmondtól, mielőtt a földesúr meghalt. Akkor tizenkét hold földet vett ebből. Hatan voltunk testvérek, három fiú és három leány. — Most magáról mondjon valamit, aki az egykori urasági inas fiából képviselőjelölt lett — fordulok Szentiványi Sándorhoz. — Szeretem a szép jószágokat — mondja —, ezért is szeretek gazdálkodni. Amikor 1934-ben megnősültem, apámtól kaptam segítséget. Később három hold földet vettünk évjáradékért. A meglevő kilenc hold földet mind a mai napig saját magam műveltem meg. Szentiványi Sándor felesége fényképeket vesz le a falról, a képeken büszkén mutatja a törzskönyvezett tehenét, lovát. A háborúban 1944 december 17-én fogságba esett Szentiványi Sándor, de alig egy év múlva, 1945 november végén már hazakerülhetett. Azóta együttműködik a különböző népi bizottságokban a demokratikus pártokkal. Múlt év novemberében a Kisgazda Párt szervezetének lett a titkára, ez év januárja óta pedig az Orosház és vidéke című kisgazdapárti napilap vezetője a párt megbízásából. Február elején megyebizottsági tagnak választották meg, majd a párt járási titkára lett, most pedig az orosházi Népfront alelnöke. — A parasztságtól nem tudok elszakadni, ezért is veszek részt szívesen a parasztság felemelkedéséért vállalt munkában. A parasztság egyik legfontosabb kérdését ő is a termelés korszerűsítésében látja, amit csak a szövetkezésen keresztül lehet megvalósítani. Olvas és fejlődik — Olvas-e, tanul-e? — Jaj, kérem, nagyon szeret olvasni az uram — siet a felelettel a felesége. — Alig, hogy kifogja a lovakat, máris könyv van a kezében. — Ezt a tulajdonságokat a szüleimtől örököltem. Édesapám és édesanyám is nagyon szerettek olvasni. Régebben inkább csak gazdasági szakkönyveket kerestem, amikor a mezőgazdasági tanfolyamot végeztem. De érdeklődésem azóta nagyon kibővült Ezt azért gondolom, mert ma már nagy érdeklődéssel olvasom a társadalomtudományi könyveket is. Azt hiszem, sokat fejlődtem. Néhány évvel ezelőtt Madách műve még nem kötött le különösebben. Most pedig már nagyon élveztem. Lehetetlen még nem látni Szentiványi Sándor életében a megváltozott világ képét. Édesapja még csak urasági iás volt, a fiú pedig a magyar nép országgyűlésének lesz a tagja. Nagyot fordult a világ képe Szentetornyán is, ahol a Justh-kastély ugyancsak a népé lett, ma kultúrház céljaira szolgál, az egykori nagybirtokon pedig önálló kisparasztok dolgoznak. De Justh Zsigmond mégis nyugodtantudhatja örök álmát a kastély parkjában. Mert a magyar jövő valóban a főidőtáró magyar népé már, pontosan úgy, ahogy ez a jobbérzésű, osztálya végzetét saját egyéni sorsában, a betegség belső lázában előre megérző földesúr még életében megsejtette. Környei Elek Állandó műsorszámok! KOSSUTH RÁDIÓ. 6.39: Manolexuezek. 7.90: Hirtk Lanszemir ivanárna( 8.00-kor). 8.09: Zeneszámok 11.30: Zene 12.80: Déli haranaszó Hírek 13.45: hirek németül. 14.00: Hírek 16.55: Műsorismertetés 17.00: Hírek. 17.10: Szovjet napot — szovjet emberek 17.50: Hírek orosz nyelven 18.00: Hírek szerb nyelven 20.09: Hírek 20.20: Hírek németül 20.85: Hírek szerb nyelven 22.00: Hírek llamos Visítt (Csütörtökön és szombaton 22.29 23.29: Vasárnap rádióankét.) 24.00: Hírek 0.10: Hírek francia nyelven 0.20: Hírek angol nyelven 0.30: Kedd, csütörtök, szombat: hanglemezek; hétfő szerda péntek, vasárnap: eszperantó PETŐFI-RÁDIÓ 6.30: Hanalemezek 6.45: Heaseli láma. 7.00: Zene. 8.00: Hírek Lapszemle 8.15: Délelőtti muzsika 9.00: Zene 10.00: Hírek. 16.30: Hangos Vjság 17.00: Tánczene. 21.00: Hírek. 21.15: Mi újság a sportvilágban? Hétfő Május 10. KOSSUTH IUDE. 6.00: Falurádió. 1. Gazdag kalendárium. 2. A legelő jószág takarmányozása. 3. A kultúrnövények tavaszi kártevői. 4. Gergely bácsi megmagyarázza ... 7.45: 25 éves a rövidhullámú rádiózás. (Előadás.) 11.45: A kínai Nagy Fal legendája. 12.15: A háziegyüttes játszik. 13.00: A Rádió kamarazenekara játszik. 14.15:A Filu-jazzegyüttes játszik. 15.00: Női szemmel ... A Rádió asszonyrovata. 15.30: Népdalok a Balkánról. Közreműködik Kersics Anka (ének) és a Kamaraegyüttes. 16.00: Rádióiskola. Szegény ember élete. 16.40: Marxista-leninista negyedóra. 17.20: ..Rádiót a dolgozóknak!“ 17.35: Termelési Híradó. 18.15: A Bartók-szövetség negyedórája. 18.30: Előadás a stúdióban: „Az elcserélt kabát.“ P. Karatigin bohózata. Személyek: Oszip Oszipevics Razgilgyajev, idős hivatalnok Gózon Gyula; Iván fiatal tisztviselő, barátja — Pécsi Sándor; Anna, fiatal özvegy — Olthi Magda; Meluzga, Razgilgyajev főnöke — Pethes Sándor; Fjokla, Razgilgyajev szakácsnője — Pogány Margit; Inas — Heltai Andor; Hivatalsegéd — Lázár Tihamér. 19.00: Dvorzsák-hangverseny. (Hanglemezek.) 19.30: A Falu Hangja. 20.50. ..Rádiót a dolgozóknak!" A Magyar Rádió nyilvános adása. Vidám műsor. Közreműködik: Bársony Rózsi, Dénes Oszkár és a Rádió jazzzenekara. 23.00: Magyar muzsika. Közreműködik az Arco-vonósnégyes. Jámbor László (ének), Garai György (hegedű), Balassa György (klarinét) és Petri Endre (zongora). PETŐFI-RÁDIÓ 7.20: Mit főzzünk? 7.30: Szórakoztató zene. 8.10: Heti zenés kalendárium. 10.15: Wolff Endre zongorázik. 10.50: Rádióiskola. 1. A gyermek Lenin. Parasztgyerekek. 2. így készült az első rádió. 14.30: Élő antológia, írták: István Márián, Kaposi Ferenc, Kürthy Miklós, Lódi Ferenc, Polgár István és Szilágyi András. Közreműködnek: Gáborjáni Klára, Kárpáti Zoltán, Polgár István és Szakáts Miklós. 15.00: Magyar népdalok. 15.30: Orgonamuzsika gyermekeknek. 16.00: Ouantz és Bach. Előadás. Közreműködik Hartai Ferenc (fuvola). 18.00: Kalandozások a zenetörténetben. A rokokó zene. Előadás hanglemezekkel. 19.00: A magyar rádió népiskolája. 1. Magyar nyelv és helyesírás. 2. Számolás, mérés. 19.30: Szív küldi szívnek szívesen. 20.45: A hónap könyve. Lebedjev: A föld felfedezése. 21.35: Mi történik a világgazdaságban? 21.50: Kíváncsi mikrofon. 22.05: Mit hallunk holnap? 22.10: Könnyű zene a rég..múlt időkből. Közreműködik a Zenefőiskolások Kamarakórusa és Slalmy Lujza (ének). Kedd Május 17. KOSSUTH-RACKt. 6.00: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Miért szükséges a gyümölcsös ritkítása? 3. A jó borecet készítése. 4. Nézzünk körül az országban . . . 7.45: Nagy orosz tudósok. 12.15: Heinemann jazzegyüttese játszik. 13.00: Asztali muzsika. 14.15: Lukácsi Margit és Vámosi János énekel. Zongorán kísér Gyulai Gaál János. 15.00: Ifjúsági Énekkarok. 15.30: Szórakoztató zene. 16.00: Rádióiskola. 1. A magyar arany: az aluminium. 2. Zenés percek. 16.40: A Vöröskereszt közleményei. 17.20: Századunk Hangja. Kazina munkásköltő. Közre-, működik: Romvári Gertrud, Szende Mária, Újlaki László, Victor Gedeon, Simándy József (ének). 18.15: Magyar népi muzsika. Közreműködik: Sándor Judit és Molis György (ének) és a Kamaraegyüttes. 19.00: Szív küldi szívnek szívesen. 19.30: A Falu Hangja. 20.50: Zenopotámia díszhangversenye. 21.15: Előadás a stúdióban: ..Eső leső társaság." Személyek: Az ezredes — Rajnay Gábor; Jolánka, felesége — Somogyi Erzsi; Borbély Laci, földbirtokos — Kamarás Gyula; Kondorossy Zsiga, királyi kamarás — Schotay Árpád; Pali bácsi, földbirtokos — Kemény László; Aronffy, az erdélyi báró — Földényi László; Sándor, a dinnyecsősz — Bihari József; Mihály, Kocsis — Márkus Ferenc. Közreműködik Vattai Szabó Gyula (ének) és Körösi Dudás Zoltán zenekara. 23.00: Kadosa Pál zongorázik. 23.40: Egy amerikai Paris- Lan. (Hanglemez.) PETŐFI-RÁDIÓ 7.20: Többet ésszel, mint erővel! (A dolgozó nő otthon.) 7.30: Szórakoztató muzsika. 8.10: Művészlemezek. 10.15: Magyari Imre hegedül. Löbl Lili zongorázik. 10.50: Rádióiskola. 1. Komponáljunk! 2. Vízművek. Gázművek. Elektromos művek. 3. A Rádióiskola postája. 14.30: A tudomány úttörői. Marco Polo. (Eseményjáték.) 14.50: Ifj. Babos Gyula zenekara magyar nótákat muzsikál. 15.20: Gyermekrádió. 1. Óvodások műsora. 2. A bátor kecskebak. (Népmese.) 3. A furfangos teknősbéka. 16.00: Hurikán-híradó. 16.10: Hanglemezek. 18.00: „Aki siet, mindig elkésik“ 18.15: Hegedűszólók. 18.30: Dolgozók Zenei iskolája. 1. Hallásképzés. 2. Tanuljunk énekelni! 3. Hangszerismeret. 19.00: Stúdióoperett. Oscar Straus: „Csokoládékatona." Személyek: Nadina — Neményi Lili; Popac — Bilicsi Tivadar; Aurélia, a felesége — Patkós Irma; Nasa, szegény rokon — Orosz Vilma; Spiriduc — Fekete Pál; Bummerli — Szabó Miklós; Massacrac őrmester — Maleczky Oszkár; Beszélő — Szentgyörgyi Elvira. 20.36: A Rádió szabadegyeteme. 1. Osztályharc útján a tanácsköztársaság felé. 2. A dolgozó ember egészsége: a dolgozó ember tüdeje. 21.35: Zenopotámia XIX. díszhangversenye. 22.30: Mit hallunk holnap? 22.35: Forró melódiák. Közreműködik Nagykovácsi Ilona (ének) és az Európa-hangversenyzenekar. Szerda Május 18. KOSSUTH-RÁDIÓ. 6.00: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Száz kövér disznó. 3. Nézzünk körül az országban ... 7.45: Egészségügyi negyedóra. 12.15: A Harmónia Művészegyüttes játszik. 13.00: Asztali muzsika. 14.15: Hajdú Péter harmonikázik. Wolf Endre zongorázik. 15.00: Az ifjúság hangja. 15.30: Az, Opera műhelyéből. Dobay Líviával beszélget Kiszely Gyula. 16.00: Rádióiskola. 1. Mozart élete és művei: „Figaro házassága.“ 2. Állami bútorgyár. 16.40: Marxista-leninista negyedóra. 16.55: KÖZÉRT-híradó. 17.20: „Rádiót a dolgozóknak!“ Séta a Rádióban. 17.35: Termelési Híradó. 18.15: Szabad Népek Hazája: A népről, amely legyőzte a természetet. Közreműködnek: Basa György, Gáborjáni Klára, Győző László, Hindy Sándor, Kárpáti Zoltán, Lengyel Vilmos, Magyar Erzsi, Szakáts Miklós, Táray Ferenc és Turgonyi Pál. 18.45: Ifj. Veres Károly zenekara magyar nótákat muzsikál. Dőry József énekel. Műsora: 1. P. Tóth Erzsi—Németh Béláné: Mandulafa rózsaszínű virága. 2. Lement a nap a maga járásán — népdal. 3. Este van már, hetet ütött az óra — népdal. 4. Megyen már a hajnalcsillag lefelé — népdal. 5. Morvay Károly—Szigeti J.: Valamikor néked vittem. 6. Bányai Aladár—Magyarádi J.: Gyöngy virágos kis kertedben. 7. Erdő, erdő, de szép kerek erdő — népdal. 8. Szántó Ferenc—Polónyi Béla: Hogyha néha találkozunk. 9. Kiss Angyal Ernő: Nincsen nagyobb boldogságom. 10. Dóczi József: Szeretőt keresek. 19.25. Falurádió. 1. Híradó a Szovjetúnióból. 2. Gyertek lányok, ligetre . . . Közreműködik: Boros Jolán és Béres Ferenc (ének) és a Dobó Katica-gyermekotthon énekkara. 19.55: Totóhíradó. 20.50: A Rádiózenekar játszik. 23.00: Dénes Vera gordonkázik. 23.30: Jazz-számok. PETŐFI-RÁDIÓ 7.20: Hogyan főzzünk, mit együnk? 8.10: Hangszerszólók. 9.50: A Vöröskereszt közleményei. 10.15: Orosz zenekari művek. (Hanglemezek.) 10.59: Rádióiskola. 1. Főpapok és prédikátorok, főurak és polgárság. 2. Az Úttörők hírei. 14.30: Előadás a stúdióban: „Mullatuli.“ Rádiójáték. Szermélyek: Eduard Douwes Dekker — Szakáts Miklós; Tinne, a felesége — Feleki Sári; S’ymering, Hollandindia kormányzója — Kárpáti Zoltán; Dudáki; Verbugge; Soltnringné, gyarmati tisztviselők — Táray Ferenc, Lengyel Vilmos és Demeter Hedvig; Rendhean, törzsfőnök — Maklári János; Kuszamár, törzsfőnök — Gulyás Menyhért; Miniszter — Képesi József; Wattermann — Palotay István; Russelinek — Szilasi Gyula; Első nő — Bodonyi Györgyi; Második nő — Mikes Lilla. 15.00: A Darvas—Zipernovszky-trió játszik. 15.30: A nyakravaló-ügy. 16.00: Balázs Béla szalonzenekara játszik. 18.00: A Rádió Sportiskolája. 18.15: A Sárrétudvari Földműves Dalkör énekel. 18.45: Zenei élő újság. 19.80: A magyar rádió népiskolája. 1. Orosz nyelv. 2. Tíz perc a kölcsönkönyvtárban. 19.30: Beethoven variációs művészete. (Előadás.) 20.10: Magyar nóták. (Hanglemezek.) 20.45: A magyar ipar fellegvárai. Újpest. (Előadás.) 21.35: Mit hallunk holnap? 21.40: A háziegyüttes játszik. Iván Margit énekel. 22.35: Szív küldi szívnek szívesen. Csütörtök Május 19. KOSSUTH RÁDIÓ. 6.00: Falurádió. 1. Gazdakalendárium, 2. A dohány palántázása, 3. Neveljünk kacsákat! 4. Az ipari munkás üzeni. . . 7.45:Előadás az oroszországi öntözésről. 8.00: Szabadegyházak vallásos félórája a stúdióból. 11.45: Egy 48-as honvédaltiszt Budavár ostromáról. (Előadás.) 12.15: A háziegyüttes játszik. 13.00: A Postás Filharmonikus Zenekar játszik. 14.15: A Rádió Gyermekújságja. 1. A Biribum-cirkusz Parisban. 2. Tavaszi muzsika. 3. Mit látott a kakuk? Zagyva Mária meséje. 4. Nem hagyjuk magunkat . . . Siós Éva elbeszélése. 5. Hírek. 14.30: Könnyű dalok. 15.00: Női szemmel ... A Rádió asszonyrovata. 15.30: Inselt Kató és Nemes Kató zongorázik. A Kis Újság rádióműsora 1949 május 16-tól 22-ig ♦ Petőfi válogatott költeményei mint a Lidové Noviny közli, a közeljövőben Vilém Zavada, ismert cseh költő fordításában cseh nyelven jelennek meg. Fontos intézkedések a kiskereskedői üzletkör kiszélesítéséről A kereskedelmi miniszter több fontos és érdekes döntést hozott a kiskereskedelem területén, így a fűszer- és csemegekereskedés üzletköre a lőtt vad árusítását is felöleli. Az üvegárukereskedő demisont is árusíthat, a kosárkereskedő pedig kosárvesszőt is adhat el. A háztartási cikkekkel kereskedő cég üzletkörébe beletartozik a kefe, meszelő és lábtörlő árusítás is. Az illatszerkereskedő illóolajat is árusíthat, a zsák-, zsineg- és ponyvakereskedő minden kenderből készült cikket eladhat. Az általános műszaki kereskedés üzletkörébe hordós, vagy ennél kisebb tételekben olajjal és műszaki zsírokkal, továbbá a tömlőkkel és szerszámokkal való kereskedés is beletartozik. A villamossági cikkekkel kereskedő cég üzletköre fényszórók és akkumulátorok árusítását is magába foglalja. A gumikereskedés üzletkörébe mindenféle gumiáru, így a gumicipő, hó- és sárcipő, gumiból készült rövidáru, ruházati cikkek és játékok árusítása is beletartozik. A mezőgazdasági terménykereskedő állati tápszerekkel és erőtakarmányokkal is kereskedhetik. A kereskedelemügyi miniszter egy külön rendeletében megállapította, hogy az üzlethelyiséggel össze nem függő helyen lévő kirakatszekrény elhelyezésének kérdései a magánjog körébe tartoznak, amiből következik, hogy ha e kérdésekben a bérlő és a bérbe adó között vita merül fel, a vita tárgyában nem a közigazgatósági hatóság, hanem a bíróság dönt. A Duna-tengerjárók megkezdték járataikat A magyar exportcikkek útja kelet felé Nemcsak a Dunán, hanem a tengeren is megindult magyar részről a tavaszi teheráruszállítás. A Dunatengerjáró hajók megkezdték járataikat Budapest és Egyiptom között. Ebben az évben, március elején az első útra Budapestről a Szeged, a másodikra a Budapest indult, májusban a Debrecenen van a sor. A menetidő Istambulig 12, Izmirig 14, Bejrutig 18, Haifáig 19, Port Saidig 23,Alexandriáig, az út végpontjáig, pedig 24 nap. Visszafelé az út — a Dunán át ellenében — négy nappal hosszabb. Egy-egy hajó útja így oda-vissza 60 napot igényel. Istambulban csatlakozó hajójárat van török és görög kikötők felé, Haifában pedig közvetlen gépkocsi-csatlakozás van Bagdadba és Teheránba, így a kiváló minőségű magyar exportcikkeket Egyiptomon kívül eljuttathatjuk Törökországba, Izraelbe, Irakba és az összes környező arab államokba Igen jó gyümölcstermésre van kilátás A Gyümölcstermelési NV gondoskodik védőszerekről és a gyümölcs értékesítéséről Ezen a tavaszon nagyszerű látványt nyújtottak a virágba borult gyümölcsfák. A bő virágzás láttán már előre meg lehetett állapítani, hogy olyan gyümölcstermés lesz idén, amilyenre még nem volt példa. A régi időkben a szép virágzás még nem jelentett be termést. A fák kártevői, tetvek, rovarok sokszor tönkretették a termést. A dolgozó paraszt — ha volt is talán pénze — nem jutott kellő időben és a szükséges mennyiségben a védőszerekhez, szerszámokhoz. Most a Gyümölcstermelési Nemzeti Vállalat már idejekorán a gazdák rendelkezésére bocsátja a szükséges eszközöket, növényvédőszereket, műtrágyát. Sőt permetező- és porozógépeket is ad a gyümölcstermelőknek. A juttatásokért a parasztoknak csak a termés árából kell megfizetniök az ellenértéket. Régente jó gyümölcstermés esetén súlyos gondot okozott a dolgozó parasztságnak az értékesítés. A termelőnek sokszor több kilométert kellett gyalogolnia, kosaranként cipelte be áruját a piacra. S még jó, ha el tudta adni. Ma már a NV helyben, napi piaci áron átveszi a gyümölcsöt és elszállításáról is gondoskodik. Kikapcsolja a lánckereskedelmet és így minden dolgozó hozzájut az olcsó, jó, egészséges gyümölcshöz. Péntek, 1949 május 13 (•M