Kis Ujság, 1949. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-01 / 126. szám

Hej halászok, halászok, Mit fogott a hálótok... Tihanyi halászok között, akik még a régi mesterség is mes­élnek, de már alig várják a „gépesítést" Tihany, május — (A Kis Újság munkatársától) Reggel hét órakor a kompjárat mólójánál gyülekeznek a halászok. Néhányat­ már munkába fogtak, a hálót teszik a bárkába. A tihanyi ha­lászok egyelőre még kézierővel ha­lásznak, de a Balatoni Halászati Nemzeti Vállalat halászcsoportjai kö­zül egy-két év múlva már a tihanyi csoport is gépesített halászatot foly­tathat. Siófok felől a Balatonon fel­tűnik a ,,Kárász“, a tihanyi móló felé pöfékel, hogy majd maga után vontassa a bárkákat. A csoport ve­zetője, Varró József halászmester még nincs a mólónál, de már áron van lefelé a hegyoldalról. Akkor in­dul el hazulról, amikor már látja a közeledő gőzöst. Mi a halész megértő fizetése ? Tegnap az üzemi bizottság ülé­sén megállapítottuk az új fizetéseket — újságolja Szalai Ferenc fiatal halászlegény, a halászok DÉFOSZ- titkára Szabó Jenő telepvezetőnek. — A havi alapfizetés 40 forint. Ehhez járul minden mázsa keszeg után négy forint ötven fillér és egy mázsa nemes hal után huszonnégy forint csoportonként. Mi, tihanyi ha­lászok a halfogások után huszonöt százalékkal többet kapunk, mert még nincs motorosított halászatunk. Mindegyik halász kétévenként két pár csizmát kap, egy gumicsizmát és egy bőrcsizmát, ezenkívül esőköpenyt és gumikötényt. Meghatározták a családi pótlékot is. Az is­j fizetésrendezés öt fizetett ünnepnapot állapít meg. — Ez akkor előnyösebb, mint amilyen a régi megállapodás volt — mondja Szabó Jenő telepvezető. — Mi volt mostanáig a keresetük? — kérdeztük a halászokat. — Azelőtt csak százalékot kap­tunk a halfogásból. Semmi fixünk nem volt — feleli a telepvezető. — A régi halászatoknál a halfogás hu­szonöt százaléka, a vízi halászatok­nál pedig a halfogás húsz százaléka illetett meg bennünket. Varró bácsi a viziember A hegyoldalról lassan leballagott Varró József bácsi. Napbarnított arcú, igazi „víziember“ az ötven év körüli halászmester,„aki a­ tihanyi félsziget egyk legrégbb halászcsalád­­jából származó. Apja, nagyapja, déd­apja mind balatoni halászmester volt. — öregapám százötéves volna most — mondja a halászmester, egyik kezében a mérleget tartva. — Dédöregapám egyike volt a legerő­sebb embereknek az országban. De erős embernek is kellett akkor len­nie a balatoni halásznak. Bizony néha olyan nagy volt a halfogás, hogy alig tudták a hálót kihúzni a vízből. Akkor még sokkal több hal volt a Balatonban, mint most, a gé­pesített halászat idejében, öregapám emlegette, hogy egyszer, egyetlen fo­gással tizennyolc kocsi pontyot és harcsát fogtak. Különösen sok hal volt a Csigás tanyában és a Gazda­tanyában, ahol a legmélyebb a víz. Nyolcvanéles hálókkal halásztak ak­kor, tíz háló száz métert vett igénybe. Sokszor sorsot késlek­ húzni, hogy melyik csoport men­jen ezekre a mély­­vizű, nagy halbőségű tanyákra, mert hiszen mindegyik nem mehetett oda. Merre van a sok hal Barnapiros arcán a szeme a leg­érdekesebb. Ez a kékesszürke, min­dig messzire tekintő szem, beszéd közben is a Balaton vizén pihen. Ha a gazda nagy tömegben vonul a Ba­laton vizében, a halászmester nyo­­monköveti tekintetével és odavezeti a halászokat. — Sötétlila színe van ilyenkor a víznek ott, mintha a felhő árnyéka esne reá — mondja­­a halászmester bölcs nyugalommal. — Meglátom a hegyről is, ahol lakom. De a hajó tetejéről is megfigyelhetem. Ahol a víz felszíne sötétlila színű, ott van a sok hal. Ezt a részt azután körül­kerítjük. Harminchét esztendeje halászat a mestersége. Most ötvenhárom éves. Tizennyolc éves korától napról-napra lejön a Balatonra, télen-nyáron, far­kasordító hidegben és forrótüzű na­pokon egyaránt. Gyerekkorában öreg­apjától még régi balatoni halászmesé­ket hallott, amelyekben boszorkányok és tündérek is szerepeltek, ősei a Ba­latonból kifogott halak után tizedet fizettek a tihanyi apátságnak. És régi halásztörténeteket is tud Varró Jó­zsef bácsi, olyanokat, melyekben a vihar és a köd és a jég hatalma a halászok életére tört és az istenítéle­­tes időben a félelmetes vihar zúgása végleg elfojtotta a halászok segély­­kiállását ... Hajívás ideje van most. .. szaporu­lat sokkal több, mint az elmúlt évek­ben volt a Balatonban. Rendelet kö­telezi a halászokat, hogyha ívóhalat fog ki a hálójuk, vissza kell dobni a halat a vízbe. Ezért is a halászmester egyik legfontosabb használati tárgya most a mérleg. — A halívás tilalmi idejében — mondja a halászmester — a két és hét kiló közti pontyokat vissza kell dobnunk a vízbe. Ugyanezt kell ten­nünk a harcsával, ha súlya három és tíz kilogramm között van. A rendelet megtartásáért a halászmester a fe­lelős. — Milyet égí tál­nak? — Tűrhet­i! Tegnap hu­szonöt mázsa ke­fóttunk és három mázsa neve halat Örömmel halljuk, hogy a Balaton­ban nagy a szaporodás a fogasban is és a jövőben még nagyobb lesz. A balatoni állami halásztelep volt igaz­gatójának, Szelestey Bélának kezde­ményezésére, akit most a déldunán­túli halászati ügyek főfelügyelőjévé neveztek ki, az alsóörsi halásztelepen dr. Woynárovich Elek halbiológus kiváló szaktudásának igénybevételé­vel nagy süllőkeltető medencét épí­tenek, ahol a fogasszaporulat a leg­gondosabban kezelik, amíg a Bala­tonba eresztik. Közben a „Kárász“ megérkezett a tihanyi mólóhoz Elbúcsúzunk a ha­lászmestertől és a halászót.­ól. Kis idő múlva Varró József bácsi már a fedélzetén­ mondja a hajó kormányo­sának merre menjen, melyik bala­toni tanya felé oda, ahol a Balaton vize sötétlila színű .. Környei Elek A Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség végrehajtó bizottsága hétfőn folytatta az elnöki beszámoló feletti vitát. Elsőként Luis Ascarate, a Spa­nyol Szocialista Ifjúsági Szövetség képviselője szólalt fel, aki hang­súlyozta, hogy a munkásosztály veze­tésével az egész spanyol nép egyre fokozottabb mértékben harcol a Franco-fasizmus ellen és fokozódik a partizánok tevékenysége is. Ebben a harcban a Spanyol Ifjúsági Szövetség tevékeny részt vesz. Adan Abelardo (Kuba), aki a Latin-Amerika ifjúságát képviseli az ülésen, szólalt fel ezután, ma­jd Mihail Fosztják, a Szovetúnió Antifasiszta Ifjúsági Bizottságának alelnöke be­szélt. — Magától értetődik — mon­dotta —, h hogy a világ demokratikus ifjúsága a békéért harcoló erők olda­lán sorakozik fel. A Szovjetúnió fia­taljai tevékenyen támogatják a DIVSZ munkáját. — Ugyanakkor, amikor bizonyos országokban az új háború stratégiai terveit készítik elő — folytatta — amikor az imperialisták mágnások parancsára elnyomják a szabadsá­gukért és függetlenségükért harcoló népeket, a szovjet nép, a szovjet ifjúság azt a célt tűzte maga elé, hogy békés, boldog élete érdekében legyőzi és felhasználja a természet erőit. A Komszomol kongresszusa helyeselte a szovjet­ kormány békés külpolitikáját, amely arra irányul, hogy barátságot teremtsen a nemze­tek között. A szovjet ifjúság gyűlöli a hábo­rút és a háborúra uszító angol­amerikai imperialistákat, de jó tudja, hogy azokna­k semmi közük sincsen az Egyesült Államok és Anglia népéhez. Nagyon jól tud­juk, hogy az Atlanti Szerződést nem az Egyesült Államok és Anglia népe kötötte, hanem a monopolisták egy maroknyi csoport­ja. Ez a szerződés a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányul s a világ ifjúsága szá­­mára azt jelenni, hogy az imperialis­tái- úgy illeti Héjáként akariái, felkasz-A békéért küzdő népek r- ■ ge azonban meg tudja akadályozni az újabb háborút. Igen sok tény mutat arra, hogy kü­lönböző orzágok ifjúsága egyre nö­vekvő szolidaritást tanúsít a szovjet ifjúság iránt. Az ifjúság ma emléke­zetébe idézi legjobb hőseit, akik éle­tüket adták népük boldogságáért és új harcra indul­t a béke védelmé­ben. A DIVSZ nek pedig az a fel­adata, hogy vezesse az ijúságot eb­ben a harcban. Beszéde befejező részében a szov­jet kiküldött megállapította, hogy a Szovjetúnióban nagy az érdeklődés a budapesti Festival és az ifjúsági kon­gresszus előkészületei iránt. Non György, a Magyar Ifjúság Népi Szövetségének elnöke szólalt fel ezután. — A D­VSz-nek ma már egyre in­kább azért kell küzdenie — mon­dotta —, hogy megmentse a fiatalok életét, hogy megakadályozza azt, hogy a fiatalok milliói egy újabb háború áldozatai legyenek. A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége büszke arra, hogy erejéhez mérten részt vehet a DIVSz munkájában, támogathatja annak célkitűzéseit. Különösen sokat tanultunk a Szovjetunió ifjúságának és dicsőséges szervezetének, a Kom­szomulnak munkájából, amiért ez alkalommal is köszönetet mondunk a magyar ifjúság nevében Mi, ma­gyar fiatalok — folytatta —, a jövő­ben még nagyobb eredményeket vá­runk a DIVSz-től. Előttünk áll az a döntő feladat, hogy elmélyítsük a magyar ifjú­ságban a szabadságszerető népek iránti együttérzés­, a szolidaritás szellemét, hogy eredményes har­cot vívjunk a sovinizmus ellen. A Festival és a II. kongresszus ta­pasztalatai is rávilágítanak majd mind a magyar, mind a más nemzeti­ségű­ fiatalok előtt arra, hogy az im­perializmus ellen a békéért, a nem­zeti függetlenségért, a jólétért csak szilárd egységben lehet küzdeni, őszintén követve azt a tábort, amely­nek élén a Szovjetunió áll. Végül hangoztatta, hogy mind a Festival, mind a kongresszus harcos jellegét ki kell domborítani, hogy elsősorban azok jöjjenek el, akik hazájukba visszatérve még kemé­nyebb­b­é­ önfeláldozóbb harcosává válnak a béke ügyének. Ange­la Cour­dán delegátus a skandináv államok ifjúságának hely­zetéről és a béke érdekében folytatott küzdelméről beszélt.­­ A skandináv államok demokra­­tikus ifjúsága — mondotta — egyre fokozódó mértékben vesz részt a békéért folyó küzdelemben. Amikor Hasmussen külügyminiszter Koppen­hágában a parlamentben az Atlanti Szerződésről beszélt, két ifjú hatal­mas zászlót bontott ki, emelvén ez a felírás állott: „Az ifjúság nem haj­landó meghalni a Wall Street érde­keiért!“ Norvégiában és Svédország­ban a haladó ifjúság többszáz tilta­kozó gyűlést tartott, amelyen síkra szállt az imperialisták háborús tervei ellen. Végül elmondotta, hogy a skandi­náv államok ifjúsága nagy lelkesedés­sel készül a budapesti Festivalra, hogy a világ ifjúságával együtt ki­fejezésre juttassa szilárd elhatározá­sát, hogy rendíthetetlenül harcol a békéért. A szovjet ifjúság békés és boldog életért küzd — mondotta a szovjet ifjúság kiküldötte a DI­SZ végrehajtó bizottsági ülésén Egy híres pisli szálloda regénye -f A közelmúltban megkezdték a Duna palota—hitz-szálló lebontási munkálatait és ezzel egyszers minden­­korra eltűnik a dunaparti szálloda­sor legelső szállodája A négyemele­tes szálloda tetőterraszával,­ modern berendezésével nemcsak az idegen­­forgalom és a gazdasági élet terén, hanem a politikai életben is jelen­tős, sokszor döntő fordulatot játszott A szálló bejárata fölött gyakran húzták fel a különféle nemzetek lobogóit, ezzel is jelezvén, hogy a szállóban nemzetközi politikai hí­resség lakik. 11­45 óta kiégett rom­halmaz a híres szálló, amely né­hány hét múlva már teljesen eltűnik a Dunapartról. Az első világháború előtt, 1913-ban létesült a Ritz szálló, az akkori idő­ben horribilis alaptőkével­ Hatmillió aranykoronát fektettek be az új szálló építésébe, amelyet magyar részről Szapáry Pál, az egykori fiumei kormányzó kezdeményezett. Szapáry sokat tartókodott Párisban, ahol a Ritz-szállóban lakott Itt jóbarát­ságba került a Hotel­fritz tulajdonos­­nőjével, Mme Caesare Ritzzel, akit rábeszélt arra, hogy Budapesten nagy szállodát létesítsen. A Hatvani-cég közreműködésével meg is alakult az új hotelvállalkozás, amely ilyen for­mában rövid életű volt, mert 1913- ben már csődbe került. Nem hasz­nált az elegancia, a néger inas és egyéb, eddig nem látott luxus. A há­ború elriasztotta az idegeneket és az alapítók nem voltak hajlandók újabb áldozatot hozni, így aztán 1916-ban a Hungária Szálloda Rt. vette meg a Ritz-szállót a csődtömegből. A há­ború után a szálló nevét Dunapalo­­tára változtatták, a budapestiek azon­ban továbbra is csak Ritz néven em­legették. A Ritz egymagábavéve nem volt életképes. Száztíz luxusszobája volt, de ennyi idegen sohasem fordult meg Budapesten, kivéve az­ 1932—37-es éveket, amidőn Magyarország nagy idegenforgalmi központ lett és a Ritz is zsúfolt volt. Később hozzávették a szomszédos Lloyd-épület két emele­tét és itt 40 szobát rendeztek be. 150 szobával azután már jövedelmező lett a vállalkozás. Az első világháború végén, az ösz­­szeomlás után kezdődött meg a nagy élet a Ritz-ben. Ekkor politikai köz­pont lett a dunaparti szálloda 1918. novemberében ideérkezett az első fegyverszüneti bizottság, itt lakott Franchet d’ Esperey, a balkáni fran­cia hadsereg vezérlő tábornoka, majd később a Ritzben telepedett meg Bandholtz tábornok, az olasz misz­­szió, és a magyar fegyverszüneti bi­­zottság is, melynek első tolmácsa Zerkovitz Emil volt A Ritz előtt eb­ben az időben színes gyarmati kato­nák álltak őrt a francia generálisok­ védelmére és tiszteletére. Az inflációs korszak, 1920-ban, 21-ben és később, egészen 1925-ig a nemzetközi bankárok, főzösök, sike­rek tömegét vonzotta a Bűzbe Hul­lott a dollár, a frank, a szállóban vidám élet zajlott és már koradél­után jazz hangzott a dalban. Este pezsgődurrogás mellett Magyari ze­néjét hallgatták a nemzetközi fezö­rök, akik sokat kerestek az ország nyomorúságán, a magyar korona romlásán. De szerencsére nem kizárólag ezekből az elemekből kerültek ki a Ritz lakói. Híres művészek, írók is laktak őtt, köztük Saljapin, Kálmán Imre, Molnár Ferenc, Jan Kiepura, Fygeri Márta, Reinhardt és felesége, Helene Hamig, továbbá világhírű or­vosok, köztük a svéd Olivecrona a bácsi magyar származású Neumann és Hayck professzorok, mint aho­gyan azt a Ritz „aranykönyve“, a világhírű vendégek aláírásával iga­zolta is. De azóta a vendégek nagy­része meghalt, elveszett és a tűzvész­ben, amely a Ritzet kiégette, elpusz­tult a szálló vendégkönyve is. A Ritz igazi aranykorszaka 1932- től 1937-ig tartott, a magyarországi nagy idegenforgalom idején, amikor a szálló reggeliül estig zsúfolt volt. Ebbe az időszakba esik a walesi herceg látogatása is, ami elég nagy torlódást idézett elő. Ez elképzelhető abból is, hogy a­ walesi herceg ma­gának és kíséretének 12 szobát fog­laltatott le Autók tömege állt a hű­lél előtt és a hall állandóan tele volt kíváncsiskodókkal és okvetlenkedők­­kel. A zsúfolt szállóban jóformán fel sem tűnt, hogy olykor-olykor fel­vonták az osztrák lobogót is, ha ott lakott egy-két napig Dollfuss, vagy Schuschnigg. A második világháború alat egyre jobban elszíntelenedett a sz­.iloen amelynek életében a nác­ügyről a h­oazaárulók és más fasiszta elemei mind nagyobb szerepet játszottak Lassankint nácik lettek úrrá a szál­lodában is és a Gestapo figyelte a vendégeket, akik éppen ezért elmara­doztak a szállodából. 1944-ben már csak olyanok laktak a hotelben, akiknek nem volt lakásuk, külföldi csak akkor, ha menekült, vagy né­met kém volt. 1944 szeptemberében azután meg­kezdődött a vég. A németek kórház­nak rendezték be a szállodát és a Ritz lakói beköltöztek a bunkerba. A háztetőre gépfegyvereket, légvédel­mi ágyúkat helyeztek el, az Eötvös­­térre négy ágyút. Napokon belül 4 tonna bomba zuhant a Bitzre és környékére, úgyhogy a szálló a má­sodik emeletig elpusztult és használ­­hatalanná vált. Ettől kezdve a Ritzet állandóan lőtték. A diadalmas Vörös Hadsereg ja­nuár 16-án szabadította fel a szállo­dát, de miután Budáról a németek lőtték a Ritzet, az további súlyos károkat szenvedett. Egy találat fel­gyújtotta a szomszédos Lloyd épüle­tét is és január 24-én a tűz átterjedt a Rűtzre. Miután víz nem volt és tűzoltóság sem állt rendelkezésre, a Ritzre is átterjedt a belső tűz, amely csaknem teljesen kiégette az egész szállodát, úgyhogy most már a belső berendezés is elpusztult. A tűzvész következtében a­ bunkerlakók, akik­ről a felszabadító orosz hadsereg a legmelegebben és bőségesen gondos­kodott, kénytelenek voltak január utolsó napjaiban elhagyni a szállót. A nagy tűz után még sokáig füstölt a Ritz Hotel, amely körülbelül éppen­­okban a napokban pusztult el tél­ién, amidőn fennállásának harminc­­­ettedik évfordulóját ünnepelhette volna. Kallós János (2) Szerda, 1949 június 1. A köztársasági elnök fogadta a DSVSZ végrehajtóbizottságának tagjait Szakosíts Árpád köztársasági elnök hétfőn délben fogadta a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség végre­hajtóbizottságának tagjait. A köztár­sasági elnököt Guy de Bysson, a DIVSZ elnöke üdvözölte, aki rámu­tatott arra, hogy millió és millió ha­ladó szellemű fiatal képviseletében a világ minden tájáról mintegy tízezer ifjú jön a Festiválra Magyarországra és ezek bizonyságot tesznek majd békeszeretet­ükről. Szakosíts Árpád köztársasági elnök válaszában kijelentette, hogy kitárt szívvel várjuk a világ harcos fiatal­jait­— Népünk legforróbb vágya, hogy annyi megpróbálatás után nyuga­lomban és békében építhesse hazáját és szabad, boldog jövőjét —­ mon­dotta a köztársasági elnök. — A ma­gyar nép kész a munkára, de kész a harcra is, hogy hazáját, országának békéjét, munkájának eredményét megvédemezze. Runjit Guba (India) a DIVSz gyar­mati irodájának vezetője arról be­szélt, hogy a DIVSz tagszervezetei­nek létszáma a gyarmati országok­ban megsokszorozódott. Fontos részét alkotja a békéért folyó harcnak a gyarmati ifjúságnak a jobb megélhe­tésért és a kulturális felemelkedésért vívott küzdelme is. Indiában az ifjú­ság nyomora egyre fokozódik, a bé­rek hihetetlenül alacsonyak, a mun­kanélküliség egyre nő. India ifjúsága továbbra is rendíthetetlenül folytatja küzdelmét a békéért, a demokrá­ciáért, a teljes nemzeti függetlenség kivívásáért és a küzdelem jegyében készül a kongresszusra. Jerzi Moravsky, a lengyel ifjúsági szövetség alelnöke a lengyel ifjúság országépítő munkájáról számolt be. Kétszázezer lengyel ifjúmunkás vesz részt a munkaversenyben A falusi ifjúság traktorvezetést tanul. 58 ifjú­sági brigád dolgozik Varsó újjáépíté­sén, folyók szabályozásán és új va­sútvonalak építésén A lengyel ifjú­ság ezzel az országépítő munkával a béke ügyét szolgálja, mert erősíti a béke védelmezőinek táborát. A vitát kedden folytatják. Az ijúsáíj mindenütt a békéért dolgozik A hétfő délutáni ülésen Petre Diacon, a román ifjúmunkás szö­vetség vezetőségi tagja beszámolt a román ifjúságnak a Festivalra való készülődéséről A résztvevőket a ter­melő munka és a tanulás terén leg­jobb eredményeket elért fiatalok kö­zül választják ki. A főiskolai világ­bajnokságra is a legjobb ifjúsági sportolók jönnek. Óriási átütemezés a nyári d'va­cila iránt A dolgozók érdeklődése a kötött­­szövött cikkek iránt olyan nagyará­nyú, hogy a gyárak szinte alig győzik kielégíteni a fogyasztást. A vásárlási kedv emelkedésének egyik oka az, hogy a minőség lényegesen javult ta­valy óta és ugyanekkor erősen csökkentek az árak. A nyári divat- és sportcikkek terén a kedvenc cikkek: a férfi pólóing, rö­vidujjú férfiing, úszónadrág, női mű­­selyemnadrág tréningruha és zokni. A tavalyinál sokkal jobb minőségű pólóing például 35—36 forint helyett ez idén 29—32 forintért kapható. Rövidujjú férfi kötött inget a tavalyi 30—43 forintos ár helyett 26—39 , fertőiért lehet kapni. Minősége, kidolgozása javult. A pamut-úszónadrág ára 24-ről 18 fo­rintra csökkent és ma már a leg­­drágább sem kerül 23 forintnál többe. Tenisz-zokniból majdnem kétmillió párat adunk el, a tavalyi 5—8 forintos ár helyett 5— 7 forintért. A női mírselyemnadrág tavaly 21—22 forintba került és nehezen fogyott. Idén 18 forintos áron már igen keresett cikk lett. Mi a szakállunk titka? Felel rá a DOLGOZÓK VILÁGLAPJA. Embergyilkosság a bőr színe miatt! Megrázó riport a Dolgozók Világlapjában. Mitől villám a villám? Felel rá a Dolgozók Világlapja. Mi van a cirkusz-ponyva mögött? Felel rá a Dolgozók Világlapja. Laboratóriumban készülnek a székeink! Érdekes riport a Dolgozók Világlapjában. Kitűnő novellák, rengeteg olvasnivaló, sok humor a Dolgozók Világlapja most megjelent új számában. 52 férfiruhát, vagy női kabátot sorsol ki olvasói és előfizetői között minden család hetilapja a­ DOLGOZÓK VILÁGLAPJA

Next