Kis Ujság, 1949. július (3. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-08 / 156. szám

Állandó m­űsorszámoki KOSSUTH RÁDIÓ. 6.30: Hanglemezek. 7.00: Hírek Lapszemle (va­sárnap 8.00 kor). 8.00:Zeneszámok. 11.30:Zene. 12.00:Déli harangsző Hírek 13.45: Hírek németül. 14.00:Hírek. 16.55: Műsorismertetés. 17.00:Hírek. 17.10: Szovjet napok —* szovjet emberek. 17.20: Hangos Ujság. 17.50: Hírek orosz nyelven 18.00: Hírek szerb nyelven 20.00:Hírek 20.20:Hírek németül 20.35: Hírek szerb nyelven 22.00:Hírek. 24.00:Hírek. 0.10: Hírek francia nyelven 0.20: Hírek angol nyelven 0.30: Kedd, csötörtök szom­bat:­banalemezek: hétfő szer­da, péntek, vasárnap: eszpe­rantó. PETŐFI­ RÁDIÓ. 5.30: Hanglemezek. 6.45: Reane- torna. 7.00: Zene. 8.00: Hírek. Lapszemle 8.15: Délelőtti muzsika. 9.00: Zene 10.00: Hírek. 17.00: Tánczene. 20.20: Hannos Visás. 21.00: Hírek. Hétfő Július 11. KOSSUTH RÁDIÓ 6.00: Falurádió. 1. Gazda­kalendárium. 2. Ezt adja a föld ráadásnak. 3. Mitől dög­­lik a légy? 7.45: A szerelők a repülés láthatatlan hősei. Előadás. • 11.40: Komámné. Semjén Gyula elbeszélése. 12.15: Orosz hanglemezek. 13.00: Az Offenbach-zenekar keringőket játszik 14.15: Szórakoztató zene. 15.08: Női szemmel... A Rádió asszonyrovata. 15.30: Vadas Ágnes hegedül. 16.00: Rádióiskola. 1. A táv­cső világa. 2. Gyarmati népek zenéje: Indonézia. 16.40: Marxista-leninista ne­gyedóra. 17.20: Hanglemezek. 18.15: A Bartók­ Szövetség dalnegyedórája. 18.30: Előadás a stúdióban: Csillag. Rádiójáték. Személyek: Szerbicsenkó, hadosztálypa­rancsnok — Zách János; Gali­­jev, alezredes — Bodonyi Béla; Travkin, hadnagy — Bodó György; Anikanov — Pongrácz Imre; Brazsnyikov — Hindy Sándor; Mamocskin — Sárosi Andor; Bikov — Somogyvári Rudolf; Mescserszkij — Pándy Lajos; Kalja — Demeter Hed­vig; Lihacsov — Pethő Endre; I. német — Horkay János; II. német — Csákány László; III. német — Árossy Aladár. 19.00: Táncszámok. 19.15: A Falu Hangja. 19.45: Hangképek a francia­­magyar Davis Kupa-mérkőzés­ről. 20.50: Magyar muzsika. Köz­reműködik az Arco-vonós­­négyes. Szegedi Ernő (zongo­ra), Rosier Endre (ének), zon­gorán kísér Hajdú István. 22.20: Bolgár műsor. 23.00. ..Költők —■ muzsiku­sok.“ A Rádiózenekar játszik. Közreműködik Nagykovácsi Ilona. PETŐFI RADIO 7.20: Mit főzzünk? 8.10: Heti zenés kalendá­rium. 10.15: Szíji Szivanna énekel. Barna István tánczenekarával. 10.50: Rádióiskola. 1. Az Út­törők műsora. 2. Tanuljunk énekelni. 14.30: Élő antológia. Közre­működnek: Demeter Hedvig, Parragh Éva, Szakáts Miklós és Újlaki László. 15.00: Orosz dallamok. 15.30: Film szaxofonozik.. Marliny Lajos zongorázik. 16.00: A Szovjetunió ajándék­lemezei. 16.15: Művészlemezek. 16.45: Kíváncsi mikrofon. 18.00: A Rádió esti iskolája. 1. Orosz nyelvtanfolyam. 2. Könyvelési tanfolyam. 18.30: Ferenczy György zon­gorázik. 19.00: Professzor úr, téved! Mátrai László előadása. 19.20: Kalandozások a zene­­történetben. 21.05: Szív küldi szívnek szívesen. 21.25: Mi történik a világ­­gazdaságban? Ádám György előadása. 21.40: Mi újság a sport világ­ban? 22.00: Mit hallunk holnap? 22.05: Nagy Ákos zenekara magyar nótákat muzsikál. Kiss­­házy Sári énekel. Műsora: 1- Nem akar az ökörcsorda le­gelni. 2. Szól a kakas már. 3. Felkelt már az esthajnali csil­lag. 4. Ellopták szívemet. 5. Túl a Tiszán mandulafa virág­zik. 6. Hej rózsa, rózsa, ékes vagy. 7. Kikiáltom magamat. 8. Kihajtom a libám a rétre. 9. A Vargáék ablaka. 10. Utca, utca, ég az utca. Kedd Július 12. KOSSUTH RÁDIÓ 6.00: Falurádió. 1. Gazda­kalendárium. 2. Mi lesz, ha jön a vihar ... 3. Nem a föld a hibás — érteni kell hozzá. 4. Rendeletismertetés. 7.45: Előadás Csehovról. 11.30: Hanglemezek Debussy műveiből. 12.15: Magyar szerzők új könnyű muzsikája. 13.00: Asztali muzsika. 14.15: Ifj. Fazekas István tánczenekarával Baker Anikó énekel. 15.00: Az óbudai dohánygyár ifjúsági Énekkara énekel. 15.30: Csorba Dezső zenekara magyar nótákat muzsikál. 16.00: Rádióiskola. 1. A ma­gyar Szahara. (Kiskúnság.) 2. Szép magyar versek. 16.40: A Vöröskereszt közle­ményei. 17.20: Hangos Újság. 18.15: Termelési híradó. 18.30: Táncszámok. 19.00: Magyar népi muzsika. Közreműködik Török Erzsébet és Tóth Lajos (ének) és Toki Horváth Gyula zenekara. 19.30: Falurádió. 20.50: Zenopotámia XXIII. díszhangversenye. 22.20. Előadás a stúdióban. ..Iván Iljics halála.“ Szemé­lyek: Iván Iljics Golovin, tör­vényszéki bíró — Rátkai Már­ton; Golovina, felesége — Ladomerszky Margit; Liza, leányuk — Feleki Sári; Fjo­dor, Liza udvarlója — Kállai Ferenc; Vaszja, gimnazista fiú — Bánffy András; Geraszim, szolga — Gonda György; Or­vos — Győző László; Iván Iljics apja — Lázár Tihamér; Asszisztensnő — Láng Mária. 23.30: Haydn-hanglemez. PETŐFI-RÁDIÓ 7.20: Többet ésszel, mint erő­vel! 7.30: Magyar operettrészle­tek. (Hanglemezek.) 10.15: Kamarazene. 10.50: Rádióiskola. 1. Tanul­junk sportokat. Kézilabda. 2. Dalol a tábor. 3. A Rádió­iskola hírei és postája. 14.30: A fémöntés egykor és ma. Eseményjáték. 14.50: Magyar nóták. (Hang­lemezek.) 15.20: Gyermekrádió. 1. Óvo­dások műsora. Közreműködik Kéry Margit (ének). 2. Csep­pecske. Orosz mesejáték. Sze­replők: Óvatos Cseppecske — Bánfalvi Gabi; Merész Csep­pecske — Bánffy András; A Tenger — Andrássy Ilona; öreg Csepp — Pápay Klára; A Gyökér — Petrik Jóska; A Hóvihar — Sinkovics Imre; Mesélő — Nijinsky Tamara. 16.00: Peskó Zoltán orgonái a vasutcai protestáns helyőr­ségi templomból. 16.30: Századunk Hangja. Irodalmi antológia. Közremű­ködik: Bánki Zsuzsa, Demeter Hedvig, Gyimesi Pálma, Gáti József, Ruttkai Ottó, Viktor Gedeon, valamint a Földényi­­kórus. Feleki Rezső énekel. 17.00: A Rádió tánczenekara. Vadas Zsuzsa énekel. 18.00: Montág Lajos nagy­­bőgőzik. 18.30: Fényképezési tanács­adó. 18.45: Dolgozók Zeneiskolája. 19.15: Társadalomtudományi folyóiratszemle. 19.30: A debreceni cigány­zenészek kamarazenekara. 20.05: Szórakoztató zenekari muzsika. 29.20: Hangos Újság. 21.05: Szív küldi szívnek szí­vesen. 21.40: Mi újság a sportvilág­ban? 22.00: Mit hallunk holnap? 22.05: Medgyaszay Vilma san­­szonokat énekel. Műsora: 1. Nádor—Petőfi: Reszket a bo­kor. 2. Reinitz—Ady: Egyedül a tengerrel. 3. Reinitz—Babits: A költő szól. 4. Kardos István —József Attila: A kanász. 5. Burns—Nádor—Szabó Lőrinc: John Anderson szívem. 6. Ná­dor—Nagy E.: Tipegő kis mó­dik. 7. Nádor—Szép: Adja a nőnek. 8. Nádor—Em­őd: Dal az ifjúság vizéről. 22.30: Tánclemezek. Szerda Július 13. KOSSUTH RÁDIÓ 6.00: Falurádió. 1. Gazda­kalendárium. 2. Mi termelő­szövetkezetiek így osztozunk. 3. Gergely bácsi megmagya­rázza .. . 7.45: Egészségügyi negyed­óra. 11.30: Adolf Busch hegedül. (Hanglemez.) 12.15: Bor Kálmán szalon­­zenekara játszik. 13.00: Asztali muzsika. 14.15: Csányi Ernő tánczene­kara. 15.00: Az ifjúság hangja. 15.30: Reflektorfényben. Ki­­szely Gyula zenés beszélgetése Berki Lilivel és Gózon Gyulá­val. 16.00: Rádióiskola. 16.40: Marxista-leninista ne­gyedóra. 16.55: KÖZÉRT-híradó. 18.15: Termelési híradó. 18.30: Szabad Népek Hazája: Harcos ifjúság. Békés István összeállítása. Közreműködik: Gábor Miklós, Horváth Ferenc, Romvári Gertrud, Szabó Sán­dor. 19.00: Magyar hanglemezek. 19.25: Falurádió. 1. Itt a ter­més: éljenek az aratók. Irta Gellért Endre. 2. Egy falu — egy nóta. 19.55: Totóhíradó. 20.50: A MÁV-zenekar ját­szik. 22.20: Budapesti szerenád. Közreműködik Karády Katalin és Pogány László (ének), a Lubik-trombitahármas és a Budapest Zenekar. 23.20: Hanglemezek orosz szerzők műveiből. PETŐFI RÁDIÓ 7.20: Hogyan főzzünk, mit együnk? 8.10: Művészlemezek. 9.00: Kolompár László zene­kara magyar nótákat muzsikál. Birdócz Dénes énekel. Bardócz műsora: 1. a) A csitári hegyek alatt; b) Akkor szép az­ erdő; 2. a) Szánt a babám; b) Abla­komba, ablakomba; c) Által­­m­ennék én a Tiszán. 3. Geren­­cséri utca. 4. P. Tóth—Heró­­dekné: Édesanyám, lelkem. 5. Ats Tivadar—Kiszner Imre: Két legény volt Hortobágyon. 6. Kárpát—Ságody: Nagyváros­ban. 7. Zöld a kukorica. 9.50: A Vöröskereszt közle­ményei. 10.15: Részletek ..A csillag­ c. vígoperából. 10.50: Rádióiskola. 1. Ezer­mester. 2. Zenei utazások. 14.30: Puskin két költemé­nyét magyarázza és elemzi Képes Géza. Közreműködik Szörényi Éva, Gáti József és Bánffy György. * 15.00: Fenyvessy Éva és Rá­­tonyi Róbert énekel. 15.30: Oroszok a magyar szabadságharcról. Előadás. 16.0­0: Mire készül a Rádió? 16.15: A földkerekség egy­­hatodán. Szovjethíradó. 16.30: Névay Ilonka zongo­rázik. 18.00: A Rádió esti iskolája. 1. Magyar nyelv és helyesírás. 2. Számolás, mérés. 18.30: Zenei élő újság. 18.45: A Rádió sportfóruma. 19.00: A magyar hajógyártás. Rádióbeszélgetés. 19.15: A Bartók Béla Szövet­ség képviseletében a Lóden „Új élet“ Dalkör énekel. 19.45: Motoros tanácsadó. 20.00: Könnyű dallamok. 20.10: Hurikán-híradó. 21.05: Szív küldi szívnek szívesen. 21.40: Mi újság a sportvilág­ban? 22.09: Mit hallunk holnap? 22.05: Tánc-hanglemezek. Csütörtök Július 14. KOSSUTH-RÁDIÓ 6.00: Falurádió. 1. Gazda­kalendárium. 2. Az üres ágyás rossz gazdára vall. 3. Mag­fogás a lucernában. 4. Nézzünk körül az országban . . . 7.45: Szőlészet és borászat. Előadás. 8.00: A szabadegyházak val­lásos félórája a stúdióból. 11.30: Hanglemez. 11.45: A 300 éves Pápai Pá­­riz Ferenc. 12.15: „A hangnak lenge szárnyán . . .“ Előadás hang­lemezekkel. 13.00: Az 1. honvédkerületi zenekar játszik. 14.15: A Rádió Gyermek­újság műsora. 1. A Birikum­­cirkusz Parisban. (Gyermek­­regény.) 2. Erdőn jártam. (Orosz népdalok.) 3. A boldog­talan hernyó. 4. Mese a pénz­ről. Ukrán népmese. 5. Hírek mindenfelől. 14.50: Orosz tánclemezek. 15.00: Női szemmel... A Rádió asszonyrovata. 15.30: Szecsődi Irén énekel. 16.00: A magyar katona­­költészet. 16.40: Hanglemezek. 18.15: Szalonzene. 18.30:­ Szomszédaink , bará­taink. Kultúrhíradó a baráti népek országaiból. 19.00: Előadás a stúdióban. „Vadorzók.“ Rádiódráma. Irta és rendezi Ispánki János. Sze­mélyek: Ambrus Jani, vadőr — Görbe János; Csik Mihály, nagygazda — Lehotay Árpád; Könye Márton, vadorzó — Bi­hari József; Bori, Csik leánya — Ruttkai­ Éva: Csik Mih­ályné A Kis Újság rádióműsora 1®49 Július 15-től 17-ig - i Vásártelep hírei A csepeli nagypiacra csütörtökön reggel 105 vagon áru futott be. A szállítmányok a következők voltak: vegyes darabáru 39 vagon, sárga­barack 13, cseresznye 5, főzőtök 6, körte 7, meggy 1, alma 5, hagyma 5, újkrumpli 19 és uborka 2 vagonnal. Nagy kereslet volt zöldbabban, uborkában és káposztafélékben. A gyümölcspiacon jól fogyott a sárga­barack, a meggy és az érett egres. Az al­maparadicsom ára nagyban 5 Ft-ig olcsóbbodott kilónként. A hét elején legalacsonyabb ára 10 Ft volt. Lényegesen leszállították a ker­tészek a hegyes és a kecskeszarvú zöldpaprika árát is. A piac meglepe­tése az alföldi ringlószilva volt, be­vezető ára nagyban 2—2.50, kicsiny­ben 2.56—2.80 Ft kilónként. A leg­utóbbi napok alatt sok kiváló minő­ségű őszibarack érkezett a nagy­piacra, miért is éppen úgy, mint a háború előtt, megkezdték márkázá­sát. A mai árak kilónként, csomónként és darabonként nagyban a követke­zők voltak: Újkrumpli 0.76, főzőhagyma csomó 0.18—0.26, csemege zöldhagyma csomó 0.08—0.16, új makói vágott hagyma 0.50—0.65, új fokhagyma csomó 0.30—1, fejes káposzta 0.80— 0.90, vörös káposzta 1.80—2.20, kel­káposzta 0.90—1, zöldbab és vajbab 0.60—0.80, cukorborsó 1.20, velő­­borsó 1.50—1.60, kalarábé csomó 0.60—0.80, kalarábé súlyra 0.70— 0.80, saláta 0.20—0.40, tisztított kar­fiol 3—1.50, leveles karfiol 1—2.50, sóska 0.80—1.20, tisztított paraj 1.60—2, gyökeres paraj 1.20—1.40, új zöldség csomó 0.50—1.60, uborka sa­látának való 1—1.20, kovászolni való 0.60—1, főzőtök 0.10—0.20, csemege­tengeri csöve 0.40—0.50, hegyes pap­rika darab 0.10—0.30, tölteni való darab 0.50—1.60, kecskeszarvú darab 0.40—0.80, almaparadicsom 5—10, jánosnapi retek 0.30—0.40, új sárga­répa csomó 0.50—1, petrezselyem zöldje köteg (10 csomó) 0.50—1, és tömött csiperke gomba minőség sze­rint 5—10 Ft kilónként. Gyümölcs: rétesalma 0.80—1.30, édes alma 1—1.60, vörösszilva 1— 1.20, kajszibarack közepes 1—1.20, nagy 1.30—1.50, apró majombarack 0.60—0.90, őszibarack fehér 2.50—7, őszibarack piros 2—8, piros ropo­gós cseresznye 1.20—2, fekete ropo­gós 1.20—2, fekete lágy cseresznye 1.50—2, nagyszemű meggy 1.20— 1.40, hólyagos meggy 0.50—1, ri­­bizke 2, zöld egres 1.20, érett egres 1.20—2.50, málna 6.50­—7,­­kerti ne­mesített szamóca 6—9, sárgadinnye kg 5—6, és ringlószilva újdonság 2—2.50 Ft kilónként. Tojás: eredeti ládaáru 0.64—0.65, kiolvasva 0.66 Ft darabonként. Hús- és baromfipiac: marhahús 20 Százalék csonttal 8.40, borjúhús 10, juhhús 9.40—12, sertéshús: hosszú és rövid karaj 19—1960, tar­ja, comb és lapocka 16.90, oldalas 16, zsírnak­­való szalonna 19, háj 20, sertészsír 19 forint kilónként. Élő baromfi: tyúk 10—12, idei csirke 13—13.50, idei liba 13—15 forint kilónként. Amikor áprilisban egy késő éjsza­kai időpontban óránkat egy órával előreigazítottuk s áttértünk ezzel a nyári időszámításra, talán nem is gondoltunk arra, hogy lényegében mi­lyen bonyolult műveletet hajtottunk végre. Beszéljünk kerek számokban és tegyük fel, hogy a Nap azon a hajna­lon pontosan négy órakor kelt — a téli időszámítás szerint. A mi „nyári“ óránk ekkor már öt órát mutatott, hiszen egy órával előre iga­zítottuk. A mi óránk szerinti hat órakor a Nap még úgy tudta, hogy öt óra van, déli tizenkettőkor meg volt róla győződve, hogy még csak 11 óra van. Mert ő szegény még a téli időszámítás szerint bámult a végte­lenségbe. A rejtett nyereség Mi következik ebből? Újra kerek számokban kell beszélnünk és fel­tennünk, hogy a nyári időszámításra való áttérés napján a Nap este nyolc órakor nyugodott — ismét a téli idő­számítás szerint. A mi óránk azon­ban már kilenc órát mutatott, vagy­is kilenc órakor következett be az al­konyat. Egy órával később jött a napfelkelte és egy órával később az alkonyat. Az első pillantásra talán észre sem lehet venni a nyereséget. A nyeresé­get, amely nem időtartamban követ­kezik be — mert hiszen a nap 24 óra maradt —, hanem „Nap-tartamban“, „világosságmennyiségben“. Nem kel­lett már nyolckor villanyt gyújta­nunk, hiszen a napnyugta csak úgy k­ilenc-féltíz tájban következett be és napi munkánkat is befejezhettük már akkor amikor a Nap még gyönyö­rűen ragyogott az égen. Nyertünk tehát egy teljes órát a Nap világossá­gából, olyan órát, amelyet nem a munkapad mellett, hanem a szabad­ban tölthettünk.­ Az „eltűnt“ óra Ennek a nyereségnek egészségügyi szempontja sem mellőzhető mindama más szempont mellett, amely miatt minden év tavaszán áttérünk a nyári időszámításra. Az üzemek munkabeosz­tása, az utcák esti világítása, a szénnel való takarékosság mind olyan szem­pont volt, amely alaposan megindo­kolta a nyári időszámítás bevezeté­sét, de nem magyarázta meg. Mert bizony sokan akadtak, akik úgy gon­dolkoztak, hogy „egy óra eltűnik az életünkből azon a bizonyos na­pon...“ Nézzük meg hát az Élet és Tudomány adatai alapján ennek az „eltűnt órának“ útját a nagy világ­mindenségben. Januárban és február elején már észrevesszük, hogy a nappalok meg­hosszabbodnak, közeledik a tavasz, végefelé jár a tél, később bukik le a Nap a láthatár peremén. De miért vesszük észre a nappalok hosszabbo­dását csak az estébe hajló órákban? Azért, mert nem vagyunk koránkelők — mondja a tréfáskedvű ember. Ne­vel a tréfáján, pedig nincs is igaza. Mert bizony hiába kelnénk fel akár­milyen korán, reggel nem vennék észre azt, hogy a Nap is korábban kelt és ezért lesz hosszabb a nappal. A Föld is „szuszog" Mi történik itt, milyen varázslat ez már megint? Semmi különös. Tud­juk, hogy a jó öreg Föld egy év alatt kerüli meg a Napot. Csakhogy időnként lassít, hogy szuszoghasson. Elliptikus pályáján hol közelebb van a Naphoz, hol meg távolabb van ettől a fényes égitesttől. Ha közelebb van, akkor gyorsabban kering, ha meg távolabb kerül, akkor lassabban járja a wiener-walzert. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy a 365 nap mind a 24 órája más és más időtar­tam aszerint, hogy a Földanya gyor­sabban, vagy lassabban kegyesk­e­­dik-e keringőzni. Fellázadt a toronyóra Pedig hát — mi tagadás — az év minden napjának minden órája egyenlő — a mi mai zsebóráink, a mi toronyóráink, a mi vekkereink, a mi karóráink szerint. Ezek a mi idő­mérő műszereink, amelyeknek őse, több mint fél évezreddel ezelőtt el­követte azt a csintalanságot, hogy fellázadt a Nap ellen. A napóra ugyanis, amelyet az ókorban hasz­náltak, az óráknak azt a változó múlását mutatta, amely akként állt elő, hogy a Föld nem egyforma se­bességgel forgott a Nap körül s en­nek következtében nem voltak egyenlő hosszúak az órák sem. Ilyen időbeosztás szerint robotoltak Róma rabszolgái. Ennek keserves mivolta abban mutatkozott meg, hogy ami­kor a nappalt és az éjszakát 12—12 részre osztották, akkor a nyári idő­szakban a nappali munkaórák majd­nem kétszer olyan hosszúak voltak, mint az éjszakai pihenés rövid idő­szaka, mert hiszen nyáron a „Nap világossága“ miatt hosszabbak a nap­palok, hosszast ideig dolgoztatták te­hát a rabszolgákat. Ez volt tehát a napóra időjelzési rendszere. Ez ellen alkották meg a középkorban a „mesterséges időjel­zőt“, az árát, amely már nem igazo­dott a Nap járásához, hanem egy egészen különleges időbeosztást, az úgynevezett „középidőt“ vette alapul. Igaz, hogy a XIV. században az első toronyórákat a toronyőrök még a Nap járásához igazították, de a fej­lődő ipar csakhamar meghozta a maga gyümölcsét az egyre tökélete­sedő órák viszonylatában is. Meg­született a középnap órája. Nyug­díjba mehetett a Notre Dame-i to­ronyőr. Minden délben „delel“ a Nap és két delelés között eltelt időt nevezik valódi napnak. Ezt jelezték egykor a napórák. Mivel azonban a Föld nem forog mindig egyenlő sebességgel a Nap körül, így a valódi nap hossza sem egyelő az év minden szakában. Hosszabb­ idő alatt nagy­ra nő meg a valódi napok közti különbség, így például szeptember 2-től november 4-ig 17 perc a különbség. Ezt az idő­­különbséget az egész évre egyenlete­sen szétosztották s így született meg a középnap, a középidő. A Nap is késik az ebéddel Csakhogy ez is nemvárt bonyodal­makhoz vezetett. Más-más időpont­ban volt dél minden faluban, város­ban, aszerint, hogy milyen távolságra feküdtek egymástól keletre vagy nyu­gatra. A Napból érkező sugár ugyanis nem világítja meg egyszerre teljes egészében a Földet. Amikor az egyik felén nappal van, a másik felén éjszaka borul a világra. Keletről nyu­gat felé haladva, mindig később és később delel a Nap. Magyarországon például a legkeletibb és legnyugatibb pont, Csenger és Szentgotthárd között 26 perc a delelések közti különbség. Így hát új időmértéket vezettek be, a vasúti, vagy normál időt, nehogy az egyes területek között keleti-nyugati irányban kimozdulva állandó óra­­igazítást kelljen eszközölni — rosz­­szul. Ez sem vált be, mert ahány állomás volt Európában, mindenütt más és más időt mutattak az órák. Végeredményben az úgynevezett zónaidőben állapodtak meg, amelyet a Föld zónabeosztás­a út­ján értek el. Európát például öt zónaórára osztot­ták, amelyeknek mindegyike egy-egy órával különbözik egymástól. A mi nyári időszámításunk tehát nem­ jelent egyebet, minthogy csatla­kozunk a középső zónához akkor, amikor óránkat egy órával előre iga­zítjuk. Ezzel aztán megszületik a béke az egykori valódi nap és az azt kö­vető többi nap között s helyre áll az egyensúly a nap hossza és a Nap vi­lágossága között. Ha süt a Nap, ak­kor hosszabb ideig napfürdőzhetü­nk, mert a nappalból kevesebbet töltünk munkahelyünkön. Dehát a Nap alaposan megtréfált minket az idei nyár eddigi „valódi­sága“ során. (maron) A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS kibékíti a nappalt a Nappal A „valódi nap" viszontagságos útja a napórától a zónaidőig A mai hivatalos lapból A Magyar Közlöny 143. száma a következő rendeleteket tartalmazza: Kormányrendelet az állami alkal­mazottak jóléti üzemeinek megszün­tetéséről. Földművelésügyi miniszteri rende­let a Magyar Agrártudományi­ Egye­tem állatorvosi-tudományi karán fel­vételi vizsga kötelező tételéről. •— A méznek állami ellen­őrző jeggyel való ellátásáról. — A tűzifa jogszerű kiter­melését és megszerzését tanúsító igazolványról szóló jogszabály mó­dosításáról. Belkereskedelmi miniszteri rende­let a tűzifa termelői, valamint a tüzelőanyagok kereskedői forgalmá­nak szabályozásáról. (Ennek a számnak az ára: 1,50 Ft.) 800.000 fogkefét, 45.000 körömkefét és 20.000 haj­kefét gyártunk az idén Az ország összes államosított kefe­gyárait a kefegyár NV irányítja. A racionalizálás következtében ma már minden gyár csak egy, legfeljebb két­féle fogkefét gyárt. Az államosítás óta a termelés gyors ütemben emelkedett és megkétszere­ződött a gyártás. Ez idén 2.160.000 kefét gyártanak, amiből 800.000 fog­kefe, 45.000 körömkefe és 20.000 haj­kefe. A kefeipar nyersanyagproblé­mája megoldást nyert azzal, hogy kiváló nyersanyagokat kapunk a Szovjetúniótól. Tapasztalatcsere a gyü­mölcstermeltető nagyüzemekben Az ipari dolgozók tapasztalataik ki­cserélésére időnként egy-egy üzem­ben jönnek össze. Ezt a gyümölcs­­termeltető vállalatok és a termelő­­szövetkezetek is bevezették. Leg­utóbb Kecskemét és környéke nagy­üzemi gyümölcstermeltetői jöttek össze tapasztalatcserére Ágasegy­házán. Csoportokra oszolva, egy-egy szakember vezetésével járták végig a 180 katasztrális hold gyümölcsöst, amely a nagyüzemi termeltetés terén úttörő. A telepen a gyümölcsfák fajok szerint vannak csoportosítva s az Agrártudományi Egyetem nagytétényi és budatétényi telepén folyó kísér­letek alapján készítette csöves öntö­zési berendezését. Elért eredményei igazolják, hogy a nagyüzemi terme­lés többet és jobbat tud létrehozni az egyéni gazdálkodásnál. A telep megtekintése után az egybe­gyűltek értekezletet tartottak, ame­lyen részint szakmai kérdéseket, ré­szint a bevált újításoknak gyakorlati alkalmazását tárgyalták meg. Az ér­tekezlet résztvevői kölcsönösen ki­cserélték egymás tapasztalatait, hogy azzal elősegítsék a termelés fokozását és a termelési árak csökkentését. Az értekezlet megállapította a látottak alapján, hogy az egyéni gazdálkodás ma már versenyképtelen a gépesített nagyüzemi termeléssel szemben a gyümölcsészetben is. Péntek, 1949 július 8 (5)

Next