Kis Ujság, 1949. július (3. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-08 / 156. szám
Állandó műsorszámoki KOSSUTH RÁDIÓ. 6.30: Hanglemezek. 7.00: Hírek Lapszemle (vasárnap 8.00 kor). 8.00:Zeneszámok. 11.30:Zene. 12.00:Déli harangsző Hírek 13.45: Hírek németül. 14.00:Hírek. 16.55: Műsorismertetés. 17.00:Hírek. 17.10: Szovjet napok —* szovjet emberek. 17.20: Hangos Ujság. 17.50: Hírek orosz nyelven 18.00: Hírek szerb nyelven 20.00:Hírek 20.20:Hírek németül 20.35: Hírek szerb nyelven 22.00:Hírek. 24.00:Hírek. 0.10: Hírek francia nyelven 0.20: Hírek angol nyelven 0.30: Kedd, csötörtök szombat:banalemezek: hétfő szerda, péntek, vasárnap: eszperantó. PETŐFI RÁDIÓ. 5.30: Hanglemezek. 6.45: Reane- torna. 7.00: Zene. 8.00: Hírek. Lapszemle 8.15: Délelőtti muzsika. 9.00: Zene 10.00: Hírek. 17.00: Tánczene. 20.20: Hannos Visás. 21.00: Hírek. Hétfő Július 11. KOSSUTH RÁDIÓ 6.00: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Ezt adja a föld ráadásnak. 3. Mitől döglik a légy? 7.45: A szerelők a repülés láthatatlan hősei. Előadás. • 11.40: Komámné. Semjén Gyula elbeszélése. 12.15: Orosz hanglemezek. 13.00: Az Offenbach-zenekar keringőket játszik 14.15: Szórakoztató zene. 15.08: Női szemmel... A Rádió asszonyrovata. 15.30: Vadas Ágnes hegedül. 16.00: Rádióiskola. 1. A távcső világa. 2. Gyarmati népek zenéje: Indonézia. 16.40: Marxista-leninista negyedóra. 17.20: Hanglemezek. 18.15: A Bartók Szövetség dalnegyedórája. 18.30: Előadás a stúdióban: Csillag. Rádiójáték. Személyek: Szerbicsenkó, hadosztályparancsnok — Zách János; Galijev, alezredes — Bodonyi Béla; Travkin, hadnagy — Bodó György; Anikanov — Pongrácz Imre; Brazsnyikov — Hindy Sándor; Mamocskin — Sárosi Andor; Bikov — Somogyvári Rudolf; Mescserszkij — Pándy Lajos; Kalja — Demeter Hedvig; Lihacsov — Pethő Endre; I. német — Horkay János; II. német — Csákány László; III. német — Árossy Aladár. 19.00: Táncszámok. 19.15: A Falu Hangja. 19.45: Hangképek a franciamagyar Davis Kupa-mérkőzésről. 20.50: Magyar muzsika. Közreműködik az Arco-vonósnégyes. Szegedi Ernő (zongora), Rosier Endre (ének), zongorán kísér Hajdú István. 22.20: Bolgár műsor. 23.00. ..Költők —■ muzsikusok.“ A Rádiózenekar játszik. Közreműködik Nagykovácsi Ilona. PETŐFI RADIO 7.20: Mit főzzünk? 8.10: Heti zenés kalendárium. 10.15: Szíji Szivanna énekel. Barna István tánczenekarával. 10.50: Rádióiskola. 1. Az Úttörők műsora. 2. Tanuljunk énekelni. 14.30: Élő antológia. Közreműködnek: Demeter Hedvig, Parragh Éva, Szakáts Miklós és Újlaki László. 15.00: Orosz dallamok. 15.30: Film szaxofonozik.. Marliny Lajos zongorázik. 16.00: A Szovjetunió ajándéklemezei. 16.15: Művészlemezek. 16.45: Kíváncsi mikrofon. 18.00: A Rádió esti iskolája. 1. Orosz nyelvtanfolyam. 2. Könyvelési tanfolyam. 18.30: Ferenczy György zongorázik. 19.00: Professzor úr, téved! Mátrai László előadása. 19.20: Kalandozások a zenetörténetben. 21.05: Szív küldi szívnek szívesen. 21.25: Mi történik a világgazdaságban? Ádám György előadása. 21.40: Mi újság a sport világban? 22.00: Mit hallunk holnap? 22.05: Nagy Ákos zenekara magyar nótákat muzsikál. Kissházy Sári énekel. Műsora: 1- Nem akar az ökörcsorda legelni. 2. Szól a kakas már. 3. Felkelt már az esthajnali csillag. 4. Ellopták szívemet. 5. Túl a Tiszán mandulafa virágzik. 6. Hej rózsa, rózsa, ékes vagy. 7. Kikiáltom magamat. 8. Kihajtom a libám a rétre. 9. A Vargáék ablaka. 10. Utca, utca, ég az utca. Kedd Július 12. KOSSUTH RÁDIÓ 6.00: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Mi lesz, ha jön a vihar ... 3. Nem a föld a hibás — érteni kell hozzá. 4. Rendeletismertetés. 7.45: Előadás Csehovról. 11.30: Hanglemezek Debussy műveiből. 12.15: Magyar szerzők új könnyű muzsikája. 13.00: Asztali muzsika. 14.15: Ifj. Fazekas István tánczenekarával Baker Anikó énekel. 15.00: Az óbudai dohánygyár ifjúsági Énekkara énekel. 15.30: Csorba Dezső zenekara magyar nótákat muzsikál. 16.00: Rádióiskola. 1. A magyar Szahara. (Kiskúnság.) 2. Szép magyar versek. 16.40: A Vöröskereszt közleményei. 17.20: Hangos Újság. 18.15: Termelési híradó. 18.30: Táncszámok. 19.00: Magyar népi muzsika. Közreműködik Török Erzsébet és Tóth Lajos (ének) és Toki Horváth Gyula zenekara. 19.30: Falurádió. 20.50: Zenopotámia XXIII. díszhangversenye. 22.20. Előadás a stúdióban. ..Iván Iljics halála.“ Személyek: Iván Iljics Golovin, törvényszéki bíró — Rátkai Márton; Golovina, felesége — Ladomerszky Margit; Liza, leányuk — Feleki Sári; Fjodor, Liza udvarlója — Kállai Ferenc; Vaszja, gimnazista fiú — Bánffy András; Geraszim, szolga — Gonda György; Orvos — Győző László; Iván Iljics apja — Lázár Tihamér; Asszisztensnő — Láng Mária. 23.30: Haydn-hanglemez. PETŐFI-RÁDIÓ 7.20: Többet ésszel, mint erővel! 7.30: Magyar operettrészletek. (Hanglemezek.) 10.15: Kamarazene. 10.50: Rádióiskola. 1. Tanuljunk sportokat. Kézilabda. 2. Dalol a tábor. 3. A Rádióiskola hírei és postája. 14.30: A fémöntés egykor és ma. Eseményjáték. 14.50: Magyar nóták. (Hanglemezek.) 15.20: Gyermekrádió. 1. Óvodások műsora. Közreműködik Kéry Margit (ének). 2. Cseppecske. Orosz mesejáték. Szereplők: Óvatos Cseppecske — Bánfalvi Gabi; Merész Cseppecske — Bánffy András; A Tenger — Andrássy Ilona; öreg Csepp — Pápay Klára; A Gyökér — Petrik Jóska; A Hóvihar — Sinkovics Imre; Mesélő — Nijinsky Tamara. 16.00: Peskó Zoltán orgonái a vasutcai protestáns helyőrségi templomból. 16.30: Századunk Hangja. Irodalmi antológia. Közreműködik: Bánki Zsuzsa, Demeter Hedvig, Gyimesi Pálma, Gáti József, Ruttkai Ottó, Viktor Gedeon, valamint a Földényikórus. Feleki Rezső énekel. 17.00: A Rádió tánczenekara. Vadas Zsuzsa énekel. 18.00: Montág Lajos nagybőgőzik. 18.30: Fényképezési tanácsadó. 18.45: Dolgozók Zeneiskolája. 19.15: Társadalomtudományi folyóiratszemle. 19.30: A debreceni cigányzenészek kamarazenekara. 20.05: Szórakoztató zenekari muzsika. 29.20: Hangos Újság. 21.05: Szív küldi szívnek szívesen. 21.40: Mi újság a sportvilágban? 22.00: Mit hallunk holnap? 22.05: Medgyaszay Vilma sanszonokat énekel. Műsora: 1. Nádor—Petőfi: Reszket a bokor. 2. Reinitz—Ady: Egyedül a tengerrel. 3. Reinitz—Babits: A költő szól. 4. Kardos István —József Attila: A kanász. 5. Burns—Nádor—Szabó Lőrinc: John Anderson szívem. 6. Nádor—Nagy E.: Tipegő kis módik. 7. Nádor—Szép: Adja a nőnek. 8. Nádor—Emőd: Dal az ifjúság vizéről. 22.30: Tánclemezek. Szerda Július 13. KOSSUTH RÁDIÓ 6.00: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Mi termelőszövetkezetiek így osztozunk. 3. Gergely bácsi megmagyarázza .. . 7.45: Egészségügyi negyedóra. 11.30: Adolf Busch hegedül. (Hanglemez.) 12.15: Bor Kálmán szalonzenekara játszik. 13.00: Asztali muzsika. 14.15: Csányi Ernő tánczenekara. 15.00: Az ifjúság hangja. 15.30: Reflektorfényben. Kiszely Gyula zenés beszélgetése Berki Lilivel és Gózon Gyulával. 16.00: Rádióiskola. 16.40: Marxista-leninista negyedóra. 16.55: KÖZÉRT-híradó. 18.15: Termelési híradó. 18.30: Szabad Népek Hazája: Harcos ifjúság. Békés István összeállítása. Közreműködik: Gábor Miklós, Horváth Ferenc, Romvári Gertrud, Szabó Sándor. 19.00: Magyar hanglemezek. 19.25: Falurádió. 1. Itt a termés: éljenek az aratók. Irta Gellért Endre. 2. Egy falu — egy nóta. 19.55: Totóhíradó. 20.50: A MÁV-zenekar játszik. 22.20: Budapesti szerenád. Közreműködik Karády Katalin és Pogány László (ének), a Lubik-trombitahármas és a Budapest Zenekar. 23.20: Hanglemezek orosz szerzők műveiből. PETŐFI RÁDIÓ 7.20: Hogyan főzzünk, mit együnk? 8.10: Művészlemezek. 9.00: Kolompár László zenekara magyar nótákat muzsikál. Birdócz Dénes énekel. Bardócz műsora: 1. a) A csitári hegyek alatt; b) Akkor szép az erdő; 2. a) Szánt a babám; b) Ablakomba, ablakomba; c) Általmennék én a Tiszán. 3. Gerencséri utca. 4. P. Tóth—Heródekné: Édesanyám, lelkem. 5. Ats Tivadar—Kiszner Imre: Két legény volt Hortobágyon. 6. Kárpát—Ságody: Nagyvárosban. 7. Zöld a kukorica. 9.50: A Vöröskereszt közleményei. 10.15: Részletek ..A csillag c. vígoperából. 10.50: Rádióiskola. 1. Ezermester. 2. Zenei utazások. 14.30: Puskin két költeményét magyarázza és elemzi Képes Géza. Közreműködik Szörényi Éva, Gáti József és Bánffy György. * 15.00: Fenyvessy Éva és Rátonyi Róbert énekel. 15.30: Oroszok a magyar szabadságharcról. Előadás. 16.00: Mire készül a Rádió? 16.15: A földkerekség egyhatodán. Szovjethíradó. 16.30: Névay Ilonka zongorázik. 18.00: A Rádió esti iskolája. 1. Magyar nyelv és helyesírás. 2. Számolás, mérés. 18.30: Zenei élő újság. 18.45: A Rádió sportfóruma. 19.00: A magyar hajógyártás. Rádióbeszélgetés. 19.15: A Bartók Béla Szövetség képviseletében a Lóden „Új élet“ Dalkör énekel. 19.45: Motoros tanácsadó. 20.00: Könnyű dallamok. 20.10: Hurikán-híradó. 21.05: Szív küldi szívnek szívesen. 21.40: Mi újság a sportvilágban? 22.09: Mit hallunk holnap? 22.05: Tánc-hanglemezek. Csütörtök Július 14. KOSSUTH-RÁDIÓ 6.00: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Az üres ágyás rossz gazdára vall. 3. Magfogás a lucernában. 4. Nézzünk körül az országban . . . 7.45: Szőlészet és borászat. Előadás. 8.00: A szabadegyházak vallásos félórája a stúdióból. 11.30: Hanglemez. 11.45: A 300 éves Pápai Páriz Ferenc. 12.15: „A hangnak lenge szárnyán . . .“ Előadás hanglemezekkel. 13.00: Az 1. honvédkerületi zenekar játszik. 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora. 1. A Birikumcirkusz Parisban. (Gyermekregény.) 2. Erdőn jártam. (Orosz népdalok.) 3. A boldogtalan hernyó. 4. Mese a pénzről. Ukrán népmese. 5. Hírek mindenfelől. 14.50: Orosz tánclemezek. 15.00: Női szemmel... A Rádió asszonyrovata. 15.30: Szecsődi Irén énekel. 16.00: A magyar katonaköltészet. 16.40: Hanglemezek. 18.15: Szalonzene. 18.30: Szomszédaink , barátaink. Kultúrhíradó a baráti népek országaiból. 19.00: Előadás a stúdióban. „Vadorzók.“ Rádiódráma. Irta és rendezi Ispánki János. Személyek: Ambrus Jani, vadőr — Görbe János; Csik Mihály, nagygazda — Lehotay Árpád; Könye Márton, vadorzó — Bihari József; Bori, Csik leánya — Ruttkai Éva: Csik Mihályné A Kis Újság rádióműsora 1®49 Július 15-től 17-ig - i Vásártelep hírei A csepeli nagypiacra csütörtökön reggel 105 vagon áru futott be. A szállítmányok a következők voltak: vegyes darabáru 39 vagon, sárgabarack 13, cseresznye 5, főzőtök 6, körte 7, meggy 1, alma 5, hagyma 5, újkrumpli 19 és uborka 2 vagonnal. Nagy kereslet volt zöldbabban, uborkában és káposztafélékben. A gyümölcspiacon jól fogyott a sárgabarack, a meggy és az érett egres. Az almaparadicsom ára nagyban 5 Ft-ig olcsóbbodott kilónként. A hét elején legalacsonyabb ára 10 Ft volt. Lényegesen leszállították a kertészek a hegyes és a kecskeszarvú zöldpaprika árát is. A piac meglepetése az alföldi ringlószilva volt, bevezető ára nagyban 2—2.50, kicsinyben 2.56—2.80 Ft kilónként. A legutóbbi napok alatt sok kiváló minőségű őszibarack érkezett a nagypiacra, miért is éppen úgy, mint a háború előtt, megkezdték márkázását. A mai árak kilónként, csomónként és darabonként nagyban a következők voltak: Újkrumpli 0.76, főzőhagyma csomó 0.18—0.26, csemege zöldhagyma csomó 0.08—0.16, új makói vágott hagyma 0.50—0.65, új fokhagyma csomó 0.30—1, fejes káposzta 0.80— 0.90, vörös káposzta 1.80—2.20, kelkáposzta 0.90—1, zöldbab és vajbab 0.60—0.80, cukorborsó 1.20, velőborsó 1.50—1.60, kalarábé csomó 0.60—0.80, kalarábé súlyra 0.70— 0.80, saláta 0.20—0.40, tisztított karfiol 3—1.50, leveles karfiol 1—2.50, sóska 0.80—1.20, tisztított paraj 1.60—2, gyökeres paraj 1.20—1.40, új zöldség csomó 0.50—1.60, uborka salátának való 1—1.20, kovászolni való 0.60—1, főzőtök 0.10—0.20, csemegetengeri csöve 0.40—0.50, hegyes paprika darab 0.10—0.30, tölteni való darab 0.50—1.60, kecskeszarvú darab 0.40—0.80, almaparadicsom 5—10, jánosnapi retek 0.30—0.40, új sárgarépa csomó 0.50—1, petrezselyem zöldje köteg (10 csomó) 0.50—1, és tömött csiperke gomba minőség szerint 5—10 Ft kilónként. Gyümölcs: rétesalma 0.80—1.30, édes alma 1—1.60, vörösszilva 1— 1.20, kajszibarack közepes 1—1.20, nagy 1.30—1.50, apró majombarack 0.60—0.90, őszibarack fehér 2.50—7, őszibarack piros 2—8, piros ropogós cseresznye 1.20—2, fekete ropogós 1.20—2, fekete lágy cseresznye 1.50—2, nagyszemű meggy 1.20— 1.40, hólyagos meggy 0.50—1, ribizke 2, zöld egres 1.20, érett egres 1.20—2.50, málna 6.50—7,kerti nemesített szamóca 6—9, sárgadinnye kg 5—6, és ringlószilva újdonság 2—2.50 Ft kilónként. Tojás: eredeti ládaáru 0.64—0.65, kiolvasva 0.66 Ft darabonként. Hús- és baromfipiac: marhahús 20 Százalék csonttal 8.40, borjúhús 10, juhhús 9.40—12, sertéshús: hosszú és rövid karaj 19—1960, tarja, comb és lapocka 16.90, oldalas 16, zsírnakvaló szalonna 19, háj 20, sertészsír 19 forint kilónként. Élő baromfi: tyúk 10—12, idei csirke 13—13.50, idei liba 13—15 forint kilónként. Amikor áprilisban egy késő éjszakai időpontban óránkat egy órával előreigazítottuk s áttértünk ezzel a nyári időszámításra, talán nem is gondoltunk arra, hogy lényegében milyen bonyolult műveletet hajtottunk végre. Beszéljünk kerek számokban és tegyük fel, hogy a Nap azon a hajnalon pontosan négy órakor kelt — a téli időszámítás szerint. A mi „nyári“ óránk ekkor már öt órát mutatott, hiszen egy órával előre igazítottuk. A mi óránk szerinti hat órakor a Nap még úgy tudta, hogy öt óra van, déli tizenkettőkor meg volt róla győződve, hogy még csak 11 óra van. Mert ő szegény még a téli időszámítás szerint bámult a végtelenségbe. A rejtett nyereség Mi következik ebből? Újra kerek számokban kell beszélnünk és feltennünk, hogy a nyári időszámításra való áttérés napján a Nap este nyolc órakor nyugodott — ismét a téli időszámítás szerint. A mi óránk azonban már kilenc órát mutatott, vagyis kilenc órakor következett be az alkonyat. Egy órával később jött a napfelkelte és egy órával később az alkonyat. Az első pillantásra talán észre sem lehet venni a nyereséget. A nyereséget, amely nem időtartamban következik be — mert hiszen a nap 24 óra maradt —, hanem „Nap-tartamban“, „világosságmennyiségben“. Nem kellett már nyolckor villanyt gyújtanunk, hiszen a napnyugta csak úgy kilenc-féltíz tájban következett be és napi munkánkat is befejezhettük már akkor amikor a Nap még gyönyörűen ragyogott az égen. Nyertünk tehát egy teljes órát a Nap világosságából, olyan órát, amelyet nem a munkapad mellett, hanem a szabadban tölthettünk. Az „eltűnt“ óra Ennek a nyereségnek egészségügyi szempontja sem mellőzhető mindama más szempont mellett, amely miatt minden év tavaszán áttérünk a nyári időszámításra. Az üzemek munkabeosztása, az utcák esti világítása, a szénnel való takarékosság mind olyan szempont volt, amely alaposan megindokolta a nyári időszámítás bevezetését, de nem magyarázta meg. Mert bizony sokan akadtak, akik úgy gondolkoztak, hogy „egy óra eltűnik az életünkből azon a bizonyos napon...“ Nézzük meg hát az Élet és Tudomány adatai alapján ennek az „eltűnt órának“ útját a nagy világmindenségben. Januárban és február elején már észrevesszük, hogy a nappalok meghosszabbodnak, közeledik a tavasz, végefelé jár a tél, később bukik le a Nap a láthatár peremén. De miért vesszük észre a nappalok hosszabbodását csak az estébe hajló órákban? Azért, mert nem vagyunk koránkelők — mondja a tréfáskedvű ember. Nevel a tréfáján, pedig nincs is igaza. Mert bizony hiába kelnénk fel akármilyen korán, reggel nem vennék észre azt, hogy a Nap is korábban kelt és ezért lesz hosszabb a nappal. A Föld is „szuszog" Mi történik itt, milyen varázslat ez már megint? Semmi különös. Tudjuk, hogy a jó öreg Föld egy év alatt kerüli meg a Napot. Csakhogy időnként lassít, hogy szuszoghasson. Elliptikus pályáján hol közelebb van a Naphoz, hol meg távolabb van ettől a fényes égitesttől. Ha közelebb van, akkor gyorsabban kering, ha meg távolabb kerül, akkor lassabban járja a wiener-walzert. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 365 nap mind a 24 órája más és más időtartam aszerint, hogy a Földanya gyorsabban, vagy lassabban kegyeskedik-e keringőzni. Fellázadt a toronyóra Pedig hát — mi tagadás — az év minden napjának minden órája egyenlő — a mi mai zsebóráink, a mi toronyóráink, a mi vekkereink, a mi karóráink szerint. Ezek a mi időmérő műszereink, amelyeknek őse, több mint fél évezreddel ezelőtt elkövette azt a csintalanságot, hogy fellázadt a Nap ellen. A napóra ugyanis, amelyet az ókorban használtak, az óráknak azt a változó múlását mutatta, amely akként állt elő, hogy a Föld nem egyforma sebességgel forgott a Nap körül s ennek következtében nem voltak egyenlő hosszúak az órák sem. Ilyen időbeosztás szerint robotoltak Róma rabszolgái. Ennek keserves mivolta abban mutatkozott meg, hogy amikor a nappalt és az éjszakát 12—12 részre osztották, akkor a nyári időszakban a nappali munkaórák majdnem kétszer olyan hosszúak voltak, mint az éjszakai pihenés rövid időszaka, mert hiszen nyáron a „Nap világossága“ miatt hosszabbak a nappalok, hosszast ideig dolgoztatták tehát a rabszolgákat. Ez volt tehát a napóra időjelzési rendszere. Ez ellen alkották meg a középkorban a „mesterséges időjelzőt“, az árát, amely már nem igazodott a Nap járásához, hanem egy egészen különleges időbeosztást, az úgynevezett „középidőt“ vette alapul. Igaz, hogy a XIV. században az első toronyórákat a toronyőrök még a Nap járásához igazították, de a fejlődő ipar csakhamar meghozta a maga gyümölcsét az egyre tökéletesedő órák viszonylatában is. Megszületett a középnap órája. Nyugdíjba mehetett a Notre Dame-i toronyőr. Minden délben „delel“ a Nap és két delelés között eltelt időt nevezik valódi napnak. Ezt jelezték egykor a napórák. Mivel azonban a Föld nem forog mindig egyenlő sebességgel a Nap körül, így a valódi nap hossza sem egyelő az év minden szakában. Hosszabb idő alatt nagyra nő meg a valódi napok közti különbség, így például szeptember 2-től november 4-ig 17 perc a különbség. Ezt az időkülönbséget az egész évre egyenletesen szétosztották s így született meg a középnap, a középidő. A Nap is késik az ebéddel Csakhogy ez is nemvárt bonyodalmakhoz vezetett. Más-más időpontban volt dél minden faluban, városban, aszerint, hogy milyen távolságra feküdtek egymástól keletre vagy nyugatra. A Napból érkező sugár ugyanis nem világítja meg egyszerre teljes egészében a Földet. Amikor az egyik felén nappal van, a másik felén éjszaka borul a világra. Keletről nyugat felé haladva, mindig később és később delel a Nap. Magyarországon például a legkeletibb és legnyugatibb pont, Csenger és Szentgotthárd között 26 perc a delelések közti különbség. Így hát új időmértéket vezettek be, a vasúti, vagy normál időt, nehogy az egyes területek között keleti-nyugati irányban kimozdulva állandó óraigazítást kelljen eszközölni — roszszul. Ez sem vált be, mert ahány állomás volt Európában, mindenütt más és más időt mutattak az órák. Végeredményben az úgynevezett zónaidőben állapodtak meg, amelyet a Föld zónabeosztása útján értek el. Európát például öt zónaórára osztották, amelyeknek mindegyike egy-egy órával különbözik egymástól. A mi nyári időszámításunk tehát nem jelent egyebet, minthogy csatlakozunk a középső zónához akkor, amikor óránkat egy órával előre igazítjuk. Ezzel aztán megszületik a béke az egykori valódi nap és az azt követő többi nap között s helyre áll az egyensúly a nap hossza és a Nap világossága között. Ha süt a Nap, akkor hosszabb ideig napfürdőzhetünk, mert a nappalból kevesebbet töltünk munkahelyünkön. Dehát a Nap alaposan megtréfált minket az idei nyár eddigi „valódisága“ során. (maron) A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS kibékíti a nappalt a Nappal A „valódi nap" viszontagságos útja a napórától a zónaidőig A mai hivatalos lapból A Magyar Közlöny 143. száma a következő rendeleteket tartalmazza: Kormányrendelet az állami alkalmazottak jóléti üzemeinek megszüntetéséről. Földművelésügyi miniszteri rendelet a Magyar Agrártudományi Egyetem állatorvosi-tudományi karán felvételi vizsga kötelező tételéről. •— A méznek állami ellenőrző jeggyel való ellátásáról. — A tűzifa jogszerű kitermelését és megszerzését tanúsító igazolványról szóló jogszabály módosításáról. Belkereskedelmi miniszteri rendelet a tűzifa termelői, valamint a tüzelőanyagok kereskedői forgalmának szabályozásáról. (Ennek a számnak az ára: 1,50 Ft.) 800.000 fogkefét, 45.000 körömkefét és 20.000 hajkefét gyártunk az idén Az ország összes államosított kefegyárait a kefegyár NV irányítja. A racionalizálás következtében ma már minden gyár csak egy, legfeljebb kétféle fogkefét gyárt. Az államosítás óta a termelés gyors ütemben emelkedett és megkétszereződött a gyártás. Ez idén 2.160.000 kefét gyártanak, amiből 800.000 fogkefe, 45.000 körömkefe és 20.000 hajkefe. A kefeipar nyersanyagproblémája megoldást nyert azzal, hogy kiváló nyersanyagokat kapunk a Szovjetúniótól. Tapasztalatcsere a gyümölcstermeltető nagyüzemekben Az ipari dolgozók tapasztalataik kicserélésére időnként egy-egy üzemben jönnek össze. Ezt a gyümölcstermeltető vállalatok és a termelőszövetkezetek is bevezették. Legutóbb Kecskemét és környéke nagyüzemi gyümölcstermeltetői jöttek össze tapasztalatcserére Ágasegyházán. Csoportokra oszolva, egy-egy szakember vezetésével járták végig a 180 katasztrális hold gyümölcsöst, amely a nagyüzemi termeltetés terén úttörő. A telepen a gyümölcsfák fajok szerint vannak csoportosítva s az Agrártudományi Egyetem nagytétényi és budatétényi telepén folyó kísérletek alapján készítette csöves öntözési berendezését. Elért eredményei igazolják, hogy a nagyüzemi termelés többet és jobbat tud létrehozni az egyéni gazdálkodásnál. A telep megtekintése után az egybegyűltek értekezletet tartottak, amelyen részint szakmai kérdéseket, részint a bevált újításoknak gyakorlati alkalmazását tárgyalták meg. Az értekezlet résztvevői kölcsönösen kicserélték egymás tapasztalatait, hogy azzal elősegítsék a termelés fokozását és a termelési árak csökkentését. Az értekezlet megállapította a látottak alapján, hogy az egyéni gazdálkodás ma már versenyképtelen a gépesített nagyüzemi termeléssel szemben a gyümölcsészetben is. Péntek, 1949 július 8 (5)