Kis Ujság, 1949. augusztus (3. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-02 / 177. szám

A szántási szerződést nagy megelégedéssel fogadják a dolgozó parasztok Kisparasztok között a szolnoki talajművelési értekezleten Szolnok, augusztus hó. Vasárnap országszerte nagyjelentőségű értekezletekre gyűltek össze a gépállomsok, a termelőcsoportok, a földmívesszövetkezetek vezetői a gazdasági felügyelők és a gazdajegyzők. Debrecenben, Nyíregyházán, Békéscsabán, Győrött, Székesfehérvárott, Kaposváron, Szentesen, Baján, Szekszárdon Mátészalkán, Miskolcon, Zalaegerszegen, Berettyóújfaluban és Szolnokon népes értekezletek keretében vitatták meg a termelőszövetkezetek és a gépállomások, valamint az egyéni gazdálkodók és a gépállomások között a talajművelésre megkötendő szerződéseket. Szolnokon a megyeháza nagy tanácstermében zajlott le ez a megbeszélés. Tóth László a szolnoki gépálomás alközpontjának vezetője és Oláh György szövetkezeti felelős, mindegy 150—200 helyi és környékbeli dolgozó paraszt előtt ismertette a szerződést, majd élénk vita fejlődött. — Sokat köszönhetünk ennek a szerződésnek — halljuk itt is, ott is. — Talán az idén végre már idejében fel lesz szántva a földünk ... Tavaly késlekedtünk a szántással, mert nem szerződhettünk a gépállomással... Ez a szerződés sok mindentől megkímél bennünket. ..Piftre! Kezdve Kiiinye Maiminh&nh“ Sarkadi Kálmán turkevei dolgozó paraszt viszi a szót: — Ha ezt a minden ízében jól megszerkesztett szántási szerződést kivisszük parasztjaink közé és alaposan megismertetjük velük, hogy miről van szó, biztosra veszem, nagy lesz köztük a megelégedettség. Hiszen nagy dolog ez a szerződés a mi életünkben, mert mától kezdve könnyebb lesz a munkánk. Kijelentését okos kun- meg jászparasztok hallgatják nagy helyesléssel. Sarkadi Kálmán csak tudja, hiszen ő Szolnok megye legjobb termelőcsoportjának, a „Vörös Csillag“nak vezetője. Milyen könnyebbséget jelent ez a szerződés a termelőcsoportoknak? — kérdezzük. — Nehéz volna ezt itt egy félekezetre megmondani — vélekedik Lengyel György arpádszalóki dolgozó paraszt. Orosz János tiszaszentimrei paraszttársa válaszol helyette: — Hát először is azt, hogy a szerződés véget vet a Magántraktorok uzsorájának. Eztán a gépállomással szerződünk és jobb meg biztosabb lesz a munkánk. Víg András jászszentandrási kisparaszt közbeszól: — A magántraktorok bizony csak odamentek szántani elsősorban, ahol jó élelmet kaptak. A gépállomás biztosan nem fog válogatni és nem a hasa, hanem a munka lesz az első szempontja. — Na meg nem kell többé kölcsön ... Nincs többé szükség kölcsönre — Az ám, a kölcsön__ Vége a sok utánajárásnak — lelkendezik egy bronzbőrű kisparaszt, Pap Mihály, a tiszabői termelőcsoport elnöke. — Nem kell többé járni a bankhoz, hogy adjon szántási hitelt, a gépállomásnak terményben fizethetünk. — Nekünk is ez tetszik a legjobban — szól közbe Bence Kálmán, a kisújszállási táblás csoport elnöke. — Az itt a legnagyobb könnyítés az eddigivel szemben — veszi át a szót Takács Sándor mezőtúri termelési felelős —, hogy a szántásért járó összeget a jövőben majd csak a betakarítás után kell fizetnünk. Meg aztán mennyivel olcsóbb lesz a föld megmunkálása. Egy hold föld megművelése a szántástól a cséplésig mindössze 127 forintba kerül. Eddig egyedül a mélyszántásáért 60—80 forintot fizettünk holdanként s az is előre. — Bizony — mondja Díván János kőteleki kisparaszt — még rágondolni se jó, mennyit rettegtünk azért, hogy honnét teremtjük elő a betakarítás előtt a pénzt. Most már ez a gond se gond többé... Azután örömmel újságolja: — Mi a körzetünkben eddig csaknem kizárólag rizst termeltünk, őszre egyre szaporodó csoportunk létszáma megkétszereződik és a rizs mellett áttérünk a száraztermelésre is. A kőteleki parasztok első hallásra megértették, hogy a szerződés értük van. Lesz elég vontató — Van itt még egy másik fontos könnyítés is — fűzi tovább a beszédet Kocsis István, a karcagi termelőcsoport elnöke. — A szerződés a gépállomás közbejöttével nagy gondot hárít el a fejünk felől. Az idén már lesz elég vontatónk. Ez pedig nagy szó, mert ezideig mindig a vontatóhiány miatt késlekedett a munkánk. De most már ez a veszély megszűnik és jobban meg gyorsabban tudunk majd dolgozni. " — Nagyon helyesen mondja Kocsis szaktárs — Veti közbe Tuzson Menyhért, a mezőtúri földmívesszövetkezet vezetője. Sokan talán el sem hiszik, hogy milyen óriási gond volt ez nekünk. — Ha hazamegyek — mondja Varga József a kunhegyesi tábláscsoport tagja —, az lesz az első dolgom, hogy töviről-hegyire elmondjam az otthoniaknak azt, amit itt tapasztaltam. És tovább vitatják a kérdést, minden pontot aprólékosan letárgyalnak, gondolataikat kicserélik és valamennyien megegyeznek abban, hogya szerződéstől sorsuk jobbrafordulása függ. Oláh Béla A FORINT születésének évfordulóján kedvezően alakult a népélelmezés augusztusi mérlege Egy hónap alatt 15 fontos cikk ára olcsóbbodott jelentékenyen Ma három éve, hogy megszületett Magyarországon a jó forint. Az elmúlt három év szakadatlan munkában telt el. Az ipari termelés megszervezésével egyidejűleg megkezdődött a mezőgazdaság korszerűsítése is. A mezőgazdasági munkaversenyek megrendezésével piacainkon az áru egyre növekedett. A traktorállomások felállításával pedig 1948 őszén további rendkívül kedvező helyzet alakult ki a termelésünkben. A fontos talajelőkészítő munkálatoknak idejében való elvégzése a több termelés mellett biztos alapot adott a minőségi termelésnek is. Ennek jelei már a tavasszal mutatkoztak. Májustól kezdve fokozott mértékben és korán kerültek piacra a legfontosabb népélelmezési árak, úgy, hogy a háború előtti állandó tavaszi drágaság teljesen megszűnt piacainkon. Nyár elejétől kezdve is egyre emelkedett az árufelhozatal. A vagonszállítmányok hétköznapokon 20—30, ünnep előtti napokon pedig 40—50 százalékkal túlhaladták az 1938. évi árufelhozatalt. A fővárosi „zöldövezet“ felállításával pedig ugyancsak 20—30 százalékkal emelkedett a kertész- és kistermelői fuvarok száma. Az állandó árubőség a legbiztosabb alapja az olcsóbbodásnak. Ezt látjuk egész nyáron át piacainkon. Az olcsóbbodás mértékét az alábbi összehasonlító ártáblázatunk igazolja, amely 1949 július 1. és az augusztus 1-i árakat tünteti fel. Ment az ára a krumplinak, hagymának és a vitamindús zöldfőzeléknek is. A gyümölcsárak összehasonlító ártáblázatát mellőztük, mert a romlandó nyári tömeggyümölcs forgalmában a felhozatal mértéke szerint alakulnak az árak. Bizonyos azonban, hogy hosszú évek óta nem volt ilyen olcsó a gyümölcs Magyarországon, mint az idén. Ami pedig az árak további alakulását illeti, a beérkezett jelentések szerint a kilátások kedvezőek. Az őszi áruk (krumpli, szárazfőzelék) terméskilátásai egyre javulnak. A zsírtermelés előmozdításának biztos alapja a várható jó kukoricatermés. A különféle takarmánynövények is jó hozamot adnak, tejtermékekben sem lesz hiány. Cukorrépatermésünkről szóló legújabb vetésjelentés szerint a várható terméseredmény meghaladja a múltévi közepes jó termést. Baromfiállományunk egyre bővül, tojás- és húsellátásunk is biztosítva van. Őszi gyümölcsökben, elsősorban szőlőben, kedvező termés várható, de a beérkezett jelentések szerint a legtöbb vidéken a téli nemesalma, körte és a kései magyaváló szilva is jó hozamot ígér. Németh Jenő Amint látjuk, éppen a legfontosabb ! A szabad kenyér 1, a baromfi 1—2, a népélelmezési termékek áraiban ma-r a juhhús 2—2,40 forinttal olcsóbb iratkozik igen jelentős olcsóbbodás. adott kilónként. Jelentékenyen csak- 1949. VII. 1. 1949. VIII. I. Juhhús ‚.■ r»†. • • 9.40—12.00 7.00—10.00 Vágott tyúk v.i fa •’‡• 12.00—13.00 11.00—12.00 Vágott csirke r**i ‡•1[• •! 14.00—16.00 13.00—14.00 Vágott liba †. fa • 1r* [• • 15.00—16.00 13.00—14.00 Tojás . .. ·'•1‡'•5 0.68— 0.70 0.56— 0.59 Szabad kenyér . f* 2.60 1.60 Újkrumpli . . fa *1 v ·'• 0.80— 0.90 0.66 Vöröshagyma .. fa! 0.70— 0.90 0.66— 0.72 Tisztított karfiol '•Vv• 3.80— 5.70 3.00— 4.80 Gyalult tök .. •.'.71* • 1.30— 1.36 0.80— 1.00 Sárgarépa csomója .• 0.60— 1.20 0.40— 0.90 Petrezselyem csomója• »1 0.70— 1.20 0.40— 0.90 Uborka ̋•v.j ‡ • • a’[• «| 2.00— 2.50 0.60— 1.56 Zöldbab .. • 1.26— 1.80 0.80— 0.92 Kalarábé csomója. . † • ’• a’ 1.00— 1.40 0.80— 1.10 Új meglepetések augusztusban a Fővárosi Nagycirkusz (Városliget) új műsorában! D. u. 4 és este háromnegyed 8-kor. Telefon 428-5501 Többszáz új gyümölcs- és virágfajta Szibériában Festői vidéken, a Jelsovka folyó partján fekszik a szovjet Tudományos Akadémia nyugatszibéria fiókjának központi botanikus kertje. Itt 60 hektárnyi területen különféle bogyós gyümölcsöket, micsurini almákat, továbbá gyógynövényeket, kalászos növényeket termesztenek. Az idén fokozott figyelmet szentelnek a fagyálló és bőhozamú bogyós gyümölcsöknek. A kísérleti táblákon száz különféle fajú málnát, epret, szedret és más rokonnövényt termesztenek. SAJÁT SZEMEMMEL, LÁTTAM • •Út heti Szovjetúnióban való tartózkodásom alatt felmérhetetlen sokat tanultam és tapasztaltam a világ legfejlettebb mezőgazdaságában, abban az országában, ahol legdrágább kincs az ember, vagyis a munkás. Láttam a kolhozokat, az állami gazdaságokat, gépállomásokat, kísérleti telepeket, ahol kitenyésztették a legjobb vetőmagvakat, ahol megszületett a Micsurin-féle ágasbúza, melyből egy kalászt hoztam haza és a paraszttársaimnak nem győzök róla magyarázni, olyan nagyon érdekli az embereket. Amióta a Szovjetúnióból hazajöttem, minden nap van látogatóm. Elmondtam újra és újra, hogy azokon a területeken, ahol a cár ideje alatt 17—3 mázsa gabona termett, ma 30—35 mázsa gabona terem és hogy mikor beleálltam a Sztálin nevű kolhoz búzájába, fejem, fölött összecsapott a búzakalász, pedig 160 cm magas ember vagyok,áttam a kombájnokat, amelyek aratnak, csépelnek, a szalmát bálába kötik le, a pelyvát összeszedik és rögtön fel is tárcsázzák és naponta learatnak 35 hektár területet. Láttam, hogy géppel ültetik az erdőt, repülőről permeteznek és műtrágyáznak, géppel kapálnak, géppel kaszálják a füvet. A kolhozisták, akik el sem tudják már képzelni a mezőgazdaságot gépesítés nélkül, vidám, könnyű és megelégedett életet élnek. Tudják, hogy amit termelnek, az övék és a népé. Látogattunk kolhozista lakásokat, ahol mindenütt villanyt, rádiót láttunk s minden kolhozparasztnak tehene, borja, disznaja, juha, aprójószága, méhe és veteményes kertje van. A legtöbb kolhoznak saját színháza, mozija, zenekara, klubja, villanyfejlesztője és téglagyára is van. A szovjet mezőgazdaságban a technika minden nagy vívmányát felhasználják s ezt látva, meggyőződtünk arról, hogy a mi parasztságunk felemelkedésének útja is a szövetkezés. Akkor lesz nálunk is anyagi gondoktól mentes parasztság, ha szövetkezetekbe tömörülünk s gépesített, nagyüzemi társasgazdálkodást folytatunk. Vincze Mihály, a közösen termelő Zalka Máté csoport elnöke, Kunszentmárton A köztársasági elnök fogadása a külföldi író tiszteletére Szakosíts Árpád köztársasági elnök vasárnap délután fogadást rendezett a Petőfi-ünnepség külföldi íróküldöttségei tiszteletére. A fogadáson részt vett a magyar szellemi élet sok kiválósága is. A köztársasági elnök rövid beszédben üdvözölte a vendégeket. — Minden igaz költő, a népszabadság minden nagy harcosa — mondotta — túlnő nemzete, népe határán és a világ minden szabadságszerető haladó és harcos népének közös kincsévé válik. A mi halhatatlan Petőfink is minden népek szabadságdalnokává magasztosult. — Nem véletlen, hogy a hatalmas Szovjetunió, Lenin és Sztálin dicsőséges népe, úgy ünnepli a magyar Petőfit, mint tulajdon nemzetének nagy fiát. Nem véletlen, hogy itt üdvözölhetjük körünkben a szovjet írókat, a népi demokráciák íróit és a francia, az olasz, a holland és az osztrák nép szellemi életének kiválóságait, akik eljöttek hozzánk, hogy Petőfi dicsőséges halálának 100 éves fordulóján kifejezzék testvéri szolidaritásukat a magyar nép iránt, amely törhetetlenül halad Petőfi lobogója alatt minden nép legnagyobb gondolkodójának, tanítójának és legdicsőségesebb forradalmárának az új világrend diadalmas építőmesterének a népek reménységének és a világbéke őrének Leninnek és Sztálinnak útján a szocializmus felé. Az elnök ezután a külföldi íróknak átnyújtotta a Petőfi Emlékbizottságnak az évfordulóra készült bronzplakettjét. A magyar írók Petőfi-ünnepe A Magyar Írók Szövetsége vasárnap délután Petőfi-ünnepséget rendezett. Gergely Sándor elnök bevezető szavai után a szovjet íródelegátus két tagja szólalt fel. Andrej Malisko beszédében kifejtette, hogy Petőfi rövid életének ideje alatt a népi szeretet elismert dalnoka lett. Álmai valóraváltak napjainkban, amikor a szabad demokratikus Magyarország a Szovjetúnióval való testvéri barátságban építi fel új életét. Georgi Leonidze grúz költő felszólalásában megemlítette, hogy a magyar és a grúz nyelvben a híd fogalmának kifejezésére ugyanaz a szó használatos. Legyen Petőfi neve is a barátság közös hídja a dolgozó magyar és grúz nép között. Ezután Branieski lengyel költő, Salajan román helyettes egészségügyi miniszter, a csehszlovák Jan Drda, a bolgár Sztojan karóiév méltatták Petőfi jelentőségét, majd Pablo Neruda a kiváló chilei költő szólalt fel: — Petőfi, te sugárzó ifjú, te angyali prófétai A te álmaidat már valóra váltották. A városokban és a pusztákon többé nem az urak és szolgák népe él, hanem öntudatos nemzetek. Míg nekem, üldözött költőinek, lóháton kellett átkelnem a Cordillerákon, távoli hazám vad hegységein — mert az én hazámban a te ellenségeid az urak — itt Magyarországon te vagy azúr, nagylelkű testvér, és te adsz nekem menedéket. Utána a holland Niko Rost, az olasz Bianci Bandinelli és az osztrák Odelbert Muhr mondtak rövid be» szédet. Kilenc ember munkáját végzi a vibrgonyaültetőgép Kilencvenegy százalékos önköltségmegtakarítást jelent Az egyre jobban szélesedő újítómozgalom mezőgazdaságunkra is átterjedt. Egymásután látnak napvilágot olyan újítások, amelyek ötéves tervünk keretében a mezőgazdaság gépesítését és ezzel dolgozó parasztságunk munkájának megkönnyítését szolgálják. Igen értékes találmány Temesvári Márton burgonyaültető- és kapálógépe. Ezt a gépet nagy eredménnyel próbálták ki a Bábolnapusztai Állami Gazdaságban. A gép négy munkafolyamatot végez el egyszerre: árkol, vet, takar és hengerel két sorban egyszerre. Szabályozni lehet azt is, hogy a kapák milyen mélyen dolgozzanak. A Temesvári-féle géppel végzett kísérletek a következő eredményekre vezettek: ha a gépet két lóval vontatták, 5 katasztrális holdat, ha 35 lóerős traktorral, 20 katasztrális holdat ültettek be burgonyával 10 munkaóra alatt. A burgonyaültetőgép a kézivetéssel szemben 900 százalékkal nagyobb teljesítményt ért el és alkalmazása 91 százalékos önköltségmegtakarítást jelent. •A burgonyaültető éskapálógép a kapálási munka termelékenységét is igen megnövelte. A géppel a Bábolnapusztai Állami Gazdaság mint újítást bevezette a „ritkítással egybekötött négyzetkapálást“. Egy lóvontatású géppel napi 10 órás munka mellett 10,5 katasztrális hold tengerit kapáltak és ritkítottak meg. Ezzel a lókapa normáját 200 százalékkal túlteljesítették és 60 százalékos önköltségmegtakarítást értek el. Egy traktorral három gépet egyszerre vontatva kilenc sorkapával 10 órás munkanap alatt 40 hold kukoricát kapáltak és ritkítottak meg. A traktorvontatású kapálógépek a kézikapával történő ritkítást 3900 százalékkal teljesítették túl és 96 százalékkal csökkentették az önköltséget. Selyemhetet tartanak Szegeden. Szegeden augusztus 1-től 6-ig selyemhetet tartanak, amelyen a vidéki kereskedőket jó minőségű változatos színű és munkájú selyemáruval látják el. Szegeddel egyidejűen a selyemhetet többi nagy városunkban is megtartják. ne __ L & Kedd, augusztus 3