Kis Ujság, 1949. október (3. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-14 / 239. szám

Egy város, amely a jövőbe néz... Riport Miskolc gyomráról az épülő malomról, a meg­szűnt barlanglakásokról és a jövő lakáskultúrájáról III. Egy évvel ezelőtt Győr talán Mis­kolc volt az ország legdrágább vidéki városa. Nemcsak az árkülönbözet volt kirívó itt a többi városéhoz képest, hanem a viszonylagos áruhiány is. Hetenként időszakosan ismétlődtek a közellátási zavarok. Minden más du­­náninneni városban rég elfeledték már az élelmezési gondokat, mikor Miskolcon még mindig — az orszá­gos bőség fokozódó jelei láttán is — időszakos nehéz gondot jelentett a napi­­élelmiszerbeszerzés. Magánház­tartások és étkeztető üzemek konyha szükségleteinél egyaránt. Majdnem mindenütt elfeledték már a háború­tól és a régi Magyarország csődtö­megéből itthagyott szörnyű infláció feketelovagjainak üzérségeit, mikor Miskolcon még mindig nagyon erős maradt a spekulánsok frontja a az élel­­m­iszervonalon is. Ez adott itt egy­­ideig tápot a reakciós hangulatkel­tőknek is, elhomályosítva az elége­detlenek előtt a való tényt, hogy va­lamennyi hírhedt spekuláns a régi földesúri­ nagytőkés Magyarország hét­­próbás helyi oszlopai közül került ki. Nagy gyomra tem Nagy Miskolcnak, Budapest után a leg nagyobb gyomra, nehéz azt ki­elégíteni — panaszkodott folyvást még egy évvel ezelőtt is a város egyik akkori közellátási felelőse. — Bármilyen nagy is a környék, még­sem elég nagy ahhoz, hogy minket minden szükséges élelmiszerrel ellás­son. S egyébként nemcsak Nagy- Miskolcot kell ellátni a környék pa­raszti termelőinek, hanem még Őz­étől és Szerencset, no meg a borsodi és gömöri bányásznépet is. Azóta, rövid idő alatt, lényegé­ben megjavult a helyzet. A kiépült KÖZÉRT-boltok­­olcsón és bőségesen biztosítják Nagy-Miskolc élelmiszerel­látását. S a spekuláció visszaszorítá­sáért igen hálásak a kiskereskedők is, akiknek áruteli boltjai jó ará­nyossággal egészítik ki a népboltok s belkereskedelmi állami és községi vállalatok helyi fiókjainak forgalmát. Nagy-Miskolc gazdasági albizottsága épp a múlt héten tartott egy érdekes ülést a FŰSZERT, GYOMÉRT és Bur­­gonyaértékesítő Nemzeti Vállalatok, a Porsort­ Népbolt és a Földművesszö­­vetkezet meghívott képviselőinek be­kapcsolásával s itt a város téli ellá­tásának kérdéseit tárgyalták meg. A megbeszélés eredményeként megállap tították, hogy Nagy-Miskolc közön­ségének téli ellátásában nem lesz fennakadás, mert e nemzeti vállalatok a KISOSz kiskereskedőivel karöltve olyan töké­letesen biztosítják a nagym­iskolci dol­gozó nép téli szükségjeleit, amilyen megnyugtató biztosítékra még soha eddig itt példa nem volt. — Mi tette mindezt lehetővé? — kérdezzük Tóth Dezső polgármester­től. — Nem közönséges helyi sikerek­­— válaszolja Tóth polgármester —, hanem országos eredmények, a terv­­gazdálkodás nagyszerű nemzetga­da­­sági eredményei azok, amik Miskol­con is megkönnyítették az életet. A szerény válasz kiegészítéséül azért jó tudni, hogy a helyi eredmé­nyek jó alakulásában a helyi emberek jó munkája is jelentős súlyt jelent a latban, igaz, hogy a tokaji Tisza­­híd újjáépítése — amely Nagy-Mis­kolc zöldség-, burgonya- és gyümölcs­ellátását megkönnyítette Szabolcs felől —, közlekedési kormányzatunk előre­látását dicséri. Az is igaz, hogy a németek által felrobbantott vásár­­csarnok — a vidéki városok egyetlen nagy és korszerű vásárcsarnoka — újjáépítése az építési kormányzatunk tervszerű munkájának köszönhető. Elvitathatatlan helyi érdem azonban a Községi Kenyérgyár három hatal­mas üzemének fölépítése — most épül a negyedik —, a miskolciak közmegelégedésére immáron véglege­sen eldöntötte itt a dolgozók „ke­nyércsatáját" s megszüntette a közel­harcokat a süteményekért. Kétszáz mázsa lisztet dolgoz fel naponta a Nagy-Miskolci Községi Kenyérgyár kétszázhúsz dol­gozója — tájékoztat a polgármester —, a város kenyérszükség­etének 75 százalékát, szemlye- és ki­liszükségle­­tén­ek pedig 100 százalékát látjuk el ebből. Egy nagy baj volt itt is minded­dig. Nevezetesen az, hogy Karcagról ke­l szállítani a lisztet, mert a bor­­sodmiskolci Gőzmalmot, Észak-Ma­­gyarország leghatalmasabb malmát épúgy, mint a Tiszántúl malomóriá­sát — a debreceni István-gőzmal­mot —, romokban hagyták a visszavo­nuló németek. — Ezt a bajt is kiküszöböljük nemsokára — fűzi hozzá derűsen a po­gármester — mert ipari kor­mányzatunk erejéből december dere­káig f­ölépül a malom. Rengeteg energiát, időt, szállítási költ­séget s raktározási hegyet szabadí­tunk fel ezzel az új malommal. Amel­lett, hogy ezután mindig a legfris­sebb őrlésű lisztből adhatjuk a ke­nyeret és süteményeket. Azérre­tl is sokat jelent ez a malom. Többszáz dolgozónak ad állandó munkahelyet. A Borsodmiskolci Gőzmalom lenne az egész felsőt­iszaviszéjki bú »termelő« őrlési központja. A minőségi búzáh­oz­­méltó finom minőségű lszt kerül majd ki innen: a legfinomabb cuk­rászsüteményekhez, gyógykekszekhez s külföldi országokba, exportra menő kétszersültek készítéséhez. Ugyancsak helyi hivatalosak kezde­ményezése a hatalmas miskolci ételgyár, amely az eddigi hivatali, üzemi és ko­légiumi konyháknál lényegesebben olcsóbban és minőségi kidolgozásban készít és szállít ebédet naponta a helyi munkások, értelmiségi dolgozók és intézeti tanulók ezreinek, sőt nem­sokára tízezreinek. Miskolc ezzel a mega­dással minden más várost meg­előzött. Mondhatjuk, még a fővárost is. Amilyen kitűnően megoldódott itt a közélel­mezés ugyanígy kell meg­oldani a szállodák és e szállásolások kérdését is. E kérdéshalmrzatban em­lítjük mindjárt a népi kollégiumokat. Sehol annyi népi kollégista nem várt elszállásolásra szeptemberben, mint itt, ahol ők jelentik a város és Észak-Magyarország új életéhez a ke­­leszte kovászt s egyben a legszüksé­gesebb ízesítő sót is. Sajnos, nehéz volt helyet találni a tömérdek új kol­­égista kollégiumszerű elszállásolásá­ra, mert Miskocon egyelőre a mis­kolciak is nehéz lakásínségben maradtak mindmáig. Átmenő vendé­gek­ számára pedig mindössze két szálloda van a városban: a Kossuth- és az Abbázia-szálló hatvan, illetőleg negyvenhat szobával s nem sokka több ággyal. — Ha legközelebb Miskolcra jön­nek — tanácsolta az egyik szállodá­ban a portás —, kérem, okvetlenül sürgönyözzenek, mert csakis így tu­dunk he­tet biztosítani. — Most csak egész kivételesen adhattak üres szo­bát a kevésből. Bizony ezt a kérdést is meg kell oldani. Mert ahol annyi bel- és kül­­forgalmi út fut össze, mint Miskol­con, ott nem szabad sokáig a szeren­csére bízni hogy me­g átutazó ven­dégnek jut — vagy nem jut — szál­láshely. Mindenkinek kell, hogy jus­­­son. Persze, azért mégiscsak a helyi dolgozók korszerű lekésvi­z'-,-—-­nak biztosítása a legfontosabb feladat — a gyárak, isko­ák, laktanyák, kollé­giumok s a szükséges hivatali helyi­ségek biztosítása mellett. Építéskor­­mányzatunk­ mindennek tudatában készítette el Nagy-Budapest város­­rendezési tervrajza után elsőnek Nagy-Miskolc tervrajzát. E terv nagy vonalai szerint már egy olyan Nagy-Miskolc rajzoódik ki kedvesen, ahol nincsenek többé nyo­masztó elhelyezési gondok, sem a lakosok számára, sem a belföldi vagy külföldi vendégek számára. A nagy­­vonalú­­terv folyamaatosan s részletek­ben válik valóra, de tökéletesen va­lóra válik. S az első részmunka a nagy terv kivitelezéséhez nemcsak megindult, de­ már eredményeiben is látható és élvezhető. Az Avas kőkorszakból, ittmaradt barlanglakásaiban 1944-ig még emberek laktak tömeg­­lakásszerű nyomorúságban. Ezekben a­­tufabarlangokban — a Dányi-völ­­­gyiben s egyebütt —, most már nem laknak emb­erik s többé némi is‘,"fog­nak itt barlak­gunkásokban emberek nyomorogni. Emberek helyett immá­ron boroshordókat zsúfoltak össze a vulkáni üregekben, ahol egyes szak­véleményezők állítása szerint ugyan­olyan aromájú borrá­ érik a kispa­­rasztok mustja, mint a hegyaljai p­e­­­rákben. S ahogyan megszűntek Mis-­­kolcon a kőkorszaktól fennmaradt barlangok emberi lakások lenni, úgy a legújabb emberek társas közössé­géhez méltó lakáskultúrának is itt örülhetnek dolgozóink a legjobban. Többszáz ilyen kis lakás épült fel már Miskolcon a tervgazdálkodás kezdete óta a dolgozók korszerű össz­­komfortos­ kényelmére s még több új épül. Sohasem fog megállni ez az építés. Az avasi kőbarlangokban pe­dig soha többé nem fognak emberek lakni, hanem mindig csak bor érle­lődik itt ezután, hogy ünnepi alkal­makkor megtüzesítse a vért ama testben, amit a mindennapi kenyér táplál. Nagy Tibor Atnirfé­mfilm­Niámnb: KOSSITHRAUIÓ 5.00: Hanglemezek. 15.20: Lapszemle. 5.30: Hanglemezek. 8.30: It­ttud­­ muzsika. 7 00: Hírek 7.20: I In­ng emezek 7.35: Műsor­imertetés. 7 45: Zeneszámok 8.08: Lapszemle. 11.30: Zone 12 00- iv-li hai­nti*7­5 Hírek 13.30: Ilírek németül. 14.00: I­í­rek 16.*5- ’p'e* 17.3»: TermeléU hírek. Han­gos Újság. Hírek nr-Asz nyelven 18.00: ILrek szerb nyelven 20.00: Ifiről! 20.20: ifrek németül 20.40: Hírek szerb nyelven 22 00: ilirik 24.no- Hírek •.10: Hírek francia nyelven. • 10: Hírek antíi­l nyelven 0.00: KCilii esaift-Iek *r«m bat: ha:­­*lemezek hétfő szer­da délitek vasárnap: eszpe tan­ó 1‘KTűFMUDIA 5.00: Hanglemezek 5.30: M­H K negyedóra 5.45: Termelési lapszemle. 5.55: Hanglemezek. *.35: Mit főzzünk? 7.0» Z-ne I»««. Hírek. 10.15» Zene. 14.50: Hírek. 18 45» Ik­rek szerbül 20.20- Ihn-'os (­hág. 21­00: Hírek 21.45: Hírek szlovénül Hétfő Október 17. KOSSUTH RÁDIÓ 8.09: Falurádió. 1. Gazda­kalendárium. 2. Az istálló­trágya a szántóföld éltetője. 3. Ezt láttuk a Szovjetunió­ban. A Szovjetúnióban járt dolgozó parasztok válaszolnak a hallgatók kérdéseire. 11.40: Érdemrend. Zihni S­ko albán író elbeszélése. 12.15: Jáki Tóth Pál együt­tese. 13.03: Színes muzsika Hang­­lemezek 14.15: Az Offenbach-zenekar já­szik. 15. 00: Hanglemezek. 15.15: Hírek szerbül. 15 30: Női szemmel... A Rádió asszonyrovata. 15.45: Az elmúlt hét esemé­nye. 18.00: Rádióiskola 1 Mi tör­tént a múlt héten? 2. Képek a szovjet pionírok életéből. 3 Természettudomány a min­dennapi életben. 4. Műsor­ismertetés. 16.­­10: Alapfokú szem­nárium. 17. 00: Termelési hírek. 17.10: Sipos Erzsébet és Kis­falvi Ferenc énekel. 17.40: Szovjet napok — szov­­jet emberek. 18.15: Dalolj velünk] A Bar­tók Béla­ Szövetség dalnegyed­órája. 18.30: Jószomszédság muzsi­kája. A ..Gravita" vesek­ mű­helyek ifjúmunka"kórusa éne­kei, vezényel Radulescu Con­stantin. A VIT műsorából. 19­00: Előadás a stúdióban: Puskin dala. Pansztovszkij el­beszélését rádióra alkalmazta Székiny Júlia. 10.30: Hanglemezek. 10­40: Falurádió. 21.00: Chopin Megemlékezés a nagy lengyel zenekiiltó ha­­láláo­k 100. évfordulóján. 22.20: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. 23.00: Magyar muzsika. PETŐFI RADIO 7.20: Újjáépül a Kálvin-tér. Előadás. A Kis Újság rádióműsora 23-ig 1­940 7.30: Hanglemezek. 7.45: Könyvelési tanfolyam. 8.60: Hanglemezek. 8.30: Heti zenés kalendá­rium. 9.20: Magyar nóták. 14.30: Élő antológia. 15.00: Rádióiskola. 1. Átla­­gosan, körülbelül, pontosan. (Számtan ) 2. Jelenet l'asye­­kov „Ifjú gárda“ c. regényé­ből. 15.40: Beethoven: Naffy fala. Hanglemez. 10.00: Mi újság a Rádióban? 16.15: Bajkó Éva és Pak­a Anna két zongorán játszik. 16.4­5: Kíváncsi mikrofon. 17.00: Képek a Bolsevik Párt történetéből. I. 17.20: Magyar­ Imre és zene­kara játszik. Hanglemezek. 17.30: Horváth Jenő zongo­rázik, Csepeli István klariné­­tozik. 18.15: Gottwaldov, a cseh­szlovák ipar büszkesége. Elő­adás. . 18.30: Szív küldi szívnek szí­vesen. 19­00: Orosz nyelvoktatás. 19.15: „Bevonultam katoná­nak . . .”­ Szabó Miklós éne­kel. Csorba Dezső zenekara muzsikál. 20.00: Falurádió. Ecv .fald — t*y nóta. A Falurádió aján­dékműsora a termelésben élen­járó dolgozóknak. 20­20: Sha­ms I­jság. 21­10: Mi újság a sportvilág­­ban. 21.30: Hanglemez 22.00: A Rádió tánczenekara játszik. Pogány László énekel. 2245: Mi történik, a világ­gazdaságban? o­któber 17-től Kedd Október 18. KOSSUTH RADIO 0­00: Falurádió. 1. Gazda­kalendárium 2. Szénát eszik az ökröm. 3. Új községek szü­letnek. 4. Versenyben a jövő évi jobb­ termésért. 12.15: A háziegyüttes ját­szik. Rafael Márta énekel. 13.50: Hanglemezek. 13.45: Régi cseh muzsika. 14.15: Tánczene. 14.45: Ifjúsági énekkarok. A cinkolai tanulónőképző intézet énekkara. .­13.30: S­orenz Kornélia és Pászty Tibor énekel. 16.00: Rádióiskola 1. Orosz nyelvtanfolyam kezdőknek. 2. Muzsikálj velünk. 10.40: Az elmúlt hét ese­ménye. 17.38: Keringőegyveleg. 17.40: Szovjet napok — szem­­ét emberek. 18.16: Termelési híradó. 18.30: Vera Fierskova éne­kei. A V­T . műsorából.­18.55: Ormánsági népdalok 19.30: Hanglemezek 21.00: A Szomszédság Nevé­ben. Román bemutató:■" Fattyú* hajtás. Rádiójáték f.uoia De­metrius színművéből. 21.4.­: Hanelemez. 2220: Hanglemezek. 23.011: A moszkvai rádió mű­sorából. PETOFARADIA. 0.55: Többet­­esszel, mint erő­vel. (A dolgozó nő otthon.) 7.20: Koszta Hetagurov, az oszét irodalom megalapítója- Előadás. 7.30: Hanglemezek. 8.00: Hanglemezek. 8.30: Hanglemezek. 14.30: Ilani lemez. 15.00: Rádióiskola. 1. A si­vatagok átalakítása. (Föld­rajz.) 2. Táncos lábbal hegyen­­völgyön át. (A keringők vi­lága.) 15.40: Gyermekrádió. „Julis­ka és Puliszka.“ Rádiójáték. 16.10: Szimfonikus táncok. 16.30: Századunk Hangja „Magas északon . Rádiójáték Panov - regényéből. 17.00: A Magyar Népköztár­saság alkotmánya. III. Az állampolgárok joga. 17.15: Horvay Erzsébet he­gedül. 17.40: Verbunkosok és csár­dások. Kurina Simon zene­kara játszik. 18.10: Az Élet és Tudomány műsora. Az olaj láthatatlan munkásai. Rapaics Raymund előadása. 18.­25: Dolgozók Zeneiskolája 19.00: Technikai folyóirat­szemle. 19.15: Szabad népek tánc­­zenéje. A Rádió tánczenekara játszik. Turán László zongo­rázik, Labodi Gerard és Ákos Stefi énekel. 20.20: Hangos Újság. 20.10: Liszt: Mazeppa Hang­lemez. 21.10: Szív küldi szívnek szí­vesen . 21.30:­­Mi újság a sportvilág­ban? 22.00: Szlovák népdalok. Minden jogász legeled kötelessége, h­ogy segítsen államának és népének az áj társadalmi viszonyokat rögzítő új törvények megalkotásában A Szovjetúnió Legfelsőbb Bírósá­gának másodelnöke E. L. Zeldin, aki a szovjet jogászokat képviselte a hé­vízi magyar jogos kongresszuson, előadást tartott a Tudományegyete­men „A szovjet bíróság és a szocia­lista igazságszolgáltatás“ címmel. Ries István igazságügyminiszter a Jogász­­szövetség elnöke, üdvözölte a szovjet előadót. E. L. Zeitin előadásában rámuta­tott arra, hogy a Szovjetúnió bírói rendszere kezdettől fogva összeha­soníthatatlanul dek­og­ratikusabb volt, mint bármely burzsoá ország bíró­sága. A kapitalista országokban sem a törvény sem a bíróság, se­m a tár­­sadalom nem védi azt, aki munka­erején kívül semmivel sem rendelke­zik.­­ A sztálini alkotmány biztosította a szocialista állam polgárai számára azokat a jogokat amelyek teljes mértékben lehetővé teszik számára az alkotó fejlődést a személyes sza­badságot és érdekeinek védelmét. A sztálini alkotmányban megtestesült szocialista demokratizmus egyik leg­fontosabb sajátossága éppen az,hogy a szovjet állam nem szorulkozik a jo­gok formális elismerésére, hanem biztosítja azoknak megvalósítását is, míg a burzsoá­ demokratizmus csak a szabadságjogok formális elismeré­sére szorulkozik és egyáltalán nem gondoskodik azok megvalósításának valódi lehetőségeiről.­­ Az új társadalmi államgépezet és az új termelési viszonyok kialakításá­ban nem kis szerepet játszik az ú­j­­szocialista jogrend kifejlesztése Ma­­gyarország jogászainak a közelmúlt­ban lezajlott kongresszusa kétségtele­nül jelentős eseménye volt ebből a szempontból Minden jogász legelső kötelessége, hogy segítsen államának és népének az új társadalmi viszo­nyokat rögzítő új törvények megal­kotásában — mondotta előadásában E­d Zeidin. Hogy nyúlszállítmány érkezett Itt a meszestojás! A csepeli nagypiacra csütörtökön reggel 149 vágón áru érkezett. A szállítmányok a következők voltak: vegyes darabáru 36 vágón, krumpli 36, hagyma 5, káposzta 11, paradi­csom 1, alma 22, körte 2, cékla 1, sárgarépa 2, szilva 2, dió 1, szőlő I­. zö­dség 4, fűzőtök 2, zöldpaprika 1, kalarábé 2, tojás 4, élőbaromfi 2 és birsalma 1 vagonnal. A kertészek és kistermelők 19­1 szekérfuvarárut hoz­tak fel, tehergépkocsival és hajóval 9­1 mázsa élelmiszer érkezett. Ma reggel nagy nyúlszállítmány jött az Alföldről. Az áru zömét a Tol­­buchin­ körúti nagycsarnokba szállí­tották. A friss nyári­­ bőrben 4—5 forintért árasí­tot­tak kilónként a fo­gyasztók részér­e. A KÖZÉRT fió­kai­­ban megkezdték a meszes tojás áru sítását darabonként 78 fillérjével. A friss tojá­st 80—82 fillérért adták. A baromfipiacon hívott áruban, zsírnak való bőr és hájban, libahúsban és libaaprólékban élénk kínálat van. .A mai árak kilónként és csomón­ként, nagyban a következők voltak: Gül baba krumpli és nyári rózsa 0.48, Ella 0.37 és fél, Krii­er 0.31 és fél, sárga cpa kg 0.70—1, petrezselyem kg 1.50—2, vöröskáposzta 1.60—1.80, makói vöröshagyma 0.58, fokhagyma 2. fejeskáposzta 0.80—1.10, kelká­poszta 1—1.20, vajbab 1—1.20, zöld­borsó 2.20—320, kalarábé 0.80-1, saláta 0.40—0.50, tisztított karfiol 1— 1.60, karfiol levéllel 0.70—0­00, sóska 1—1.20, tisztított parajt—1.40, sárga­répa csomó 0.30—0 60, petrezselyem csomó 0.30—0.70, uborka 0 70—­ 20, fűzőlök 0.40—0.50, csemegetengeri csöve 0.20—0.40, piros hegyespapr­ika kg 1—1.20, töltenivaló­­—1.10, para­dicsom 0 25—0.45, paradicsompaprika 0.80—1.40, hónaposretek csomó­ 0.30 —0.40, zeller csomó 1.20—2.20, tö­­rökparadicsom 1-»1.20, kecskeszarvú és hegyes zöldpaprika 0.50—0 70, petrezselyemzöldje csomó 0.80 — 1.ki­­fejlenivaló bab 1.40—1.60, csemege kékhagyma 0.80—0.90, sütő­ök 0.50 —0.60, zeller kg 1.20—1.40, tömött zsiperkegomba 3—11, Juliska bab 1.20—1.40 forint kilónként. Gyümölcs: nemesalma 1—1.20, asz­tali 0.10—0.90, rétesalma 0.60—0.80, nemeskörte 1.10—150, közönséges. 0.80—1, Alexander-körte 1.40—1.70, csemegeszőlő 1.20—1.70, fekete 1— 1.10, borszőlő 1.10—1.40, Kantaláp­­sárgadinnye 1—1.20, besztercei szilva 0.70—1, muskotályszil­va 0.80—1, savanyítanivaló zöld dinnye 1—1.20, hazai gesztenye 5—6, héjas mandula és héjas dió 3—4 forint kilónként. Szárazfőzelék: kifejtett nagyszemű bab 1.60—2, nagyszemű lencse 3— 3.20, középszemü 2­60—2.80, apró­szemű fehérbab 1.30—1.40 és kék mák 8.20—8.40 forint kilónként. Tojás: Eredeti ládaáru: friss tojás 0.75—0.77, meszes tojás ládaáru 0.73 forint darabonként. Hús- és baromfipiac: A hús és a zsír ára nem változott. Baromfi­paca: Árak nagyban: Élőbaromfi: c­ske 10, tyúk 9 50, lúd és ruca 11 50 fo­rint kilónként. Tisztitolt baro­mi: csirke béllel 7—12 34, bél nélkül 1 12, tyúk béllel 8—tyük-M né ül 12.41­, rUra -9—12.50 és -pulyka 14— .- 12.50 fo­l kilónként. • . */41»-rTr. Az új hűtőnk­öny­vek rövidesen elkészü­lek A vallás- és közoktatásügyi minis®z­ter a római katolikus, református és evangélikus egyházak tudomására hozta, hogy az általános iskolai hit­­tankönyveket engedélyezte. Az enge­­délyezett összes tankönyvek száma 27. Az új hittankönyvek rövidesen el­készülnek.­­ Emelkedik a termelés a Pick szalámigyárban. A Pick szalámigyár­ban az egyéni verseny és a brigád, mozgalom-a helyes megszervezése ha­tékonyan járult hozzá a termelés nö­veléséhez Szeptember első hetében a­ermelési előirányzatot 114, a máso­dikban 124, szeptember utolsó he­tében pedig 199 százalékban teljesí­tették. Szerda Okt­ber 10. KOSSI­TH KAN­fft 6.00: Falurádió. 1. Gazda­­kalendárium. 2. Se nem ázik, se nem fázik a burgonya . . 3. Ez a tökéletes gazdálkodás. .4. Gergely bácsi megmagya­rázza .. Gergely Miklós vi­dám jelenete 7.45: Magyar nóták. 12.15: Kalmár Rezső és Ko­máromi Andor együttese. 13.00: Hanglemezek. 13.45: Prorzsak-hanglemez. 14.15: Háziegyüttes. 14.45: Az ifjúság hangja. 15.30: Reflektorfényben. Ki­­szely Gyula beszélget Ferenc­csik Jánossal. 16.00: Rádióiskola. 1. Orosz nyelvtanfolyam haladóknak. 2 Eleven zenetörténet. (A rene­szánsz és többszólamúság.) 16.40: Párttörténeti szeminá­rium. A Sz. K. B. P. történe­tének I. fejezete. 17.30: Indulók. 17.40: Szovjet napok — szov­jet emberek. 18.15: Szvitek. Hanglemezek 18.30: Halmy Lujza szüreti dalokat énekel. 18.00: Szabad Népek Hazája Hajrá, szép az élet. Vidám Szovjet dalok 19.30: Hanglemez. 19.45: Falurádió. 21.90: Rádiózenekar. 22.20: Tánczene. 23.00: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. PETEIFI RADIO 6.35: Nevelési tanácsadás. 7.20: Egészségügyi tíz perc. 7.30: Hanglemezek. 7.03: Hanglemezek. 1­8.30: Szól a zene — száll a dal! Hanglemezek. 14 30: Póka Jolán énekel. 15.00: Rádióiskola. 1. Német­ország. 2. A férgektől az ízeltlábúakig. (Természetrajz.) 15.40: Petőfi kora. Huszárok hazatérése a szabadságharc idején. 10.10: Mi újság a Rádióban? 10.25: A földkerekség egy­­hatodán. Szovjet híradó. 16.40: Írók a szabadságért. Agnes Smedley: Kína harci dala. 17.16: A Székesfehérvári Ka­marakórus énekei. 17.S­h A Rádió esti iskolája. I. Magyar nyelv és helyes­írás. 2. Számolás, mérés. 18.00: Tánczene. 18.30: Szimfonikus táncok. 19.00: A magyar munkás­mozgalom története: II. A választójogi harc időszaka. 1905—1914-ig. 19.15: Szép esti muzsika. A Harmonia-zenekar játszik. 30.00: Falurádió. Egy lain— egy nóta. 2110: Szív küldi szívnek szí­vesen. 21.30: Mi újság a sportvilág­­ban? 22.00: Tölgyessy Júlia éne­kel. Rácz Zsigmond zenekara muzsikál. 1. Feljött már az esthajnali csillag. 2. Csillagos a nagy ég, csillagos. 3. Fekete­­szem éjszakája. 4. Nézem, né­zem a sok csillagot. 5. P. Tóth Erzsi: Fényes csillag ra­gyogása. 6. Szerelmes a nap a holdba 7. Csillagok, csilla­gok. 8 A réfalji falu végén. 9. Azért csillag, hogy ragyog­­jon. 10. Csendes éjjel ezer csillag az égen 11. Megyen már a­­ hajnalcsillag lefelé. 12. De szeretnék hajnalcsillag lenni. (Péntek, október­­)

Next