Kis Ujság, 1949. október (3. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-14 / 239. szám
Egy város, amely a jövőbe néz... Riport Miskolc gyomráról az épülő malomról, a megszűnt barlanglakásokról és a jövő lakáskultúrájáról III. Egy évvel ezelőtt Győr talán Miskolc volt az ország legdrágább vidéki városa. Nemcsak az árkülönbözet volt kirívó itt a többi városéhoz képest, hanem a viszonylagos áruhiány is. Hetenként időszakosan ismétlődtek a közellátási zavarok. Minden más dunáninneni városban rég elfeledték már az élelmezési gondokat, mikor Miskolcon még mindig — az országos bőség fokozódó jelei láttán is — időszakos nehéz gondot jelentett a napiélelmiszerbeszerzés. Magánháztartások és étkeztető üzemek konyha szükségleteinél egyaránt. Majdnem mindenütt elfeledték már a háborútól és a régi Magyarország csődtömegéből itthagyott szörnyű infláció feketelovagjainak üzérségeit, mikor Miskolcon még mindig nagyon erős maradt a spekulánsok frontja a az élelmiszervonalon is. Ez adott itt egyideig tápot a reakciós hangulatkeltőknek is, elhomályosítva az elégedetlenek előtt a való tényt, hogy valamennyi hírhedt spekuláns a régi földesúri nagytőkés Magyarország hétpróbás helyi oszlopai közül került ki. Nagy gyomra tem Nagy Miskolcnak, Budapest után a leg nagyobb gyomra, nehéz azt kielégíteni — panaszkodott folyvást még egy évvel ezelőtt is a város egyik akkori közellátási felelőse. — Bármilyen nagy is a környék, mégsem elég nagy ahhoz, hogy minket minden szükséges élelmiszerrel ellásson. S egyébként nemcsak Nagy- Miskolcot kell ellátni a környék paraszti termelőinek, hanem még Őzétől és Szerencset, no meg a borsodi és gömöri bányásznépet is. Azóta, rövid idő alatt, lényegében megjavult a helyzet. A kiépült KÖZÉRT-boltokolcsón és bőségesen biztosítják Nagy-Miskolc élelmiszerellátását. S a spekuláció visszaszorításáért igen hálásak a kiskereskedők is, akiknek áruteli boltjai jó arányossággal egészítik ki a népboltok s belkereskedelmi állami és községi vállalatok helyi fiókjainak forgalmát. Nagy-Miskolc gazdasági albizottsága épp a múlt héten tartott egy érdekes ülést a FŰSZERT, GYOMÉRT és Burgonyaértékesítő Nemzeti Vállalatok, a Porsort Népbolt és a Földművesszövetkezet meghívott képviselőinek bekapcsolásával s itt a város téli ellátásának kérdéseit tárgyalták meg. A megbeszélés eredményeként megállap tították, hogy Nagy-Miskolc közönségének téli ellátásában nem lesz fennakadás, mert e nemzeti vállalatok a KISOSz kiskereskedőivel karöltve olyan tökéletesen biztosítják a nagymiskolci dolgozó nép téli szükségjeleit, amilyen megnyugtató biztosítékra még soha eddig itt példa nem volt. — Mi tette mindezt lehetővé? — kérdezzük Tóth Dezső polgármestertől. — Nem közönséges helyi sikerek— válaszolja Tóth polgármester —, hanem országos eredmények, a tervgazdálkodás nagyszerű nemzetgadasági eredményei azok, amik Miskolcon is megkönnyítették az életet. A szerény válasz kiegészítéséül azért jó tudni, hogy a helyi eredmények jó alakulásában a helyi emberek jó munkája is jelentős súlyt jelent a latban, igaz, hogy a tokaji Tiszahíd újjáépítése — amely Nagy-Miskolc zöldség-, burgonya- és gyümölcsellátását megkönnyítette Szabolcs felől —, közlekedési kormányzatunk előrelátását dicséri. Az is igaz, hogy a németek által felrobbantott vásárcsarnok — a vidéki városok egyetlen nagy és korszerű vásárcsarnoka — újjáépítése az építési kormányzatunk tervszerű munkájának köszönhető. Elvitathatatlan helyi érdem azonban a Községi Kenyérgyár három hatalmas üzemének fölépítése — most épül a negyedik —, a miskolciak közmegelégedésére immáron véglegesen eldöntötte itt a dolgozók „kenyércsatáját" s megszüntette a közelharcokat a süteményekért. Kétszáz mázsa lisztet dolgoz fel naponta a Nagy-Miskolci Községi Kenyérgyár kétszázhúsz dolgozója — tájékoztat a polgármester —, a város kenyérszükségetének 75 százalékát, szemlye- és kiliszükségletének pedig 100 százalékát látjuk el ebből. Egy nagy baj volt itt is mindeddig. Nevezetesen az, hogy Karcagról kel szállítani a lisztet, mert a borsodmiskolci Gőzmalmot, Észak-Magyarország leghatalmasabb malmát épúgy, mint a Tiszántúl malomóriását — a debreceni István-gőzmalmot —, romokban hagyták a visszavonuló németek. — Ezt a bajt is kiküszöböljük nemsokára — fűzi hozzá derűsen a pogármester — mert ipari kormányzatunk erejéből december derekáig fölépül a malom. Rengeteg energiát, időt, szállítási költséget s raktározási hegyet szabadítunk fel ezzel az új malommal. Amellett, hogy ezután mindig a legfrissebb őrlésű lisztből adhatjuk a kenyeret és süteményeket. Azérretl is sokat jelent ez a malom. Többszáz dolgozónak ad állandó munkahelyet. A Borsodmiskolci Gőzmalom lenne az egész felsőtiszaviszéjki bú »termelő« őrlési központja. A minőségi búzáhozméltó finom minőségű lszt kerül majd ki innen: a legfinomabb cukrászsüteményekhez, gyógykekszekhez s külföldi országokba, exportra menő kétszersültek készítéséhez. Ugyancsak helyi hivatalosak kezdeményezése a hatalmas miskolci ételgyár, amely az eddigi hivatali, üzemi és kolégiumi konyháknál lényegesebben olcsóbban és minőségi kidolgozásban készít és szállít ebédet naponta a helyi munkások, értelmiségi dolgozók és intézeti tanulók ezreinek, sőt nemsokára tízezreinek. Miskolc ezzel a megadással minden más várost megelőzött. Mondhatjuk, még a fővárost is. Amilyen kitűnően megoldódott itt a közélelmezés ugyanígy kell megoldani a szállodák és e szállásolások kérdését is. E kérdéshalmrzatban említjük mindjárt a népi kollégiumokat. Sehol annyi népi kollégista nem várt elszállásolásra szeptemberben, mint itt, ahol ők jelentik a város és Észak-Magyarország új életéhez a keleszte kovászt s egyben a legszükségesebb ízesítő sót is. Sajnos, nehéz volt helyet találni a tömérdek új kolégista kollégiumszerű elszállásolására, mert Miskocon egyelőre a miskolciak is nehéz lakásínségben maradtak mindmáig. Átmenő vendégek számára pedig mindössze két szálloda van a városban: a Kossuth- és az Abbázia-szálló hatvan, illetőleg negyvenhat szobával s nem sokka több ággyal. — Ha legközelebb Miskolcra jönnek — tanácsolta az egyik szállodában a portás —, kérem, okvetlenül sürgönyözzenek, mert csakis így tudunk hetet biztosítani. — Most csak egész kivételesen adhattak üres szobát a kevésből. Bizony ezt a kérdést is meg kell oldani. Mert ahol annyi bel- és külforgalmi út fut össze, mint Miskolcon, ott nem szabad sokáig a szerencsére bízni hogy meg átutazó vendégnek jut — vagy nem jut — szálláshely. Mindenkinek kell, hogy jusson. Persze, azért mégiscsak a helyi dolgozók korszerű lekésviz'-,-—-nak biztosítása a legfontosabb feladat — a gyárak, iskoák, laktanyák, kollégiumok s a szükséges hivatali helyiségek biztosítása mellett. Építéskormányzatunk mindennek tudatában készítette el Nagy-Budapest városrendezési tervrajza után elsőnek Nagy-Miskolc tervrajzát. E terv nagy vonalai szerint már egy olyan Nagy-Miskolc rajzoódik ki kedvesen, ahol nincsenek többé nyomasztó elhelyezési gondok, sem a lakosok számára, sem a belföldi vagy külföldi vendégek számára. A nagyvonalúterv folyamaatosan s részletekben válik valóra, de tökéletesen valóra válik. S az első részmunka a nagy terv kivitelezéséhez nemcsak megindult, de már eredményeiben is látható és élvezhető. Az Avas kőkorszakból, ittmaradt barlanglakásaiban 1944-ig még emberek laktak tömeglakásszerű nyomorúságban. Ezekben atufabarlangokban — a Dányi-völgyiben s egyebütt —, most már nem laknak emberik s többé némi is‘,"fognak itt barlakgunkásokban emberek nyomorogni. Emberek helyett immáron boroshordókat zsúfoltak össze a vulkáni üregekben, ahol egyes szakvéleményezők állítása szerint ugyanolyan aromájú borrá érik a kisparasztok mustja, mint a hegyaljai perákben. S ahogyan megszűntek Mis-kolcon a kőkorszaktól fennmaradt barlangok emberi lakások lenni, úgy a legújabb emberek társas közösségéhez méltó lakáskultúrának is itt örülhetnek dolgozóink a legjobban. Többszáz ilyen kis lakás épült fel már Miskolcon a tervgazdálkodás kezdete óta a dolgozók korszerű összkomfortos kényelmére s még több új épül. Sohasem fog megállni ez az építés. Az avasi kőbarlangokban pedig soha többé nem fognak emberek lakni, hanem mindig csak bor érlelődik itt ezután, hogy ünnepi alkalmakkor megtüzesítse a vért ama testben, amit a mindennapi kenyér táplál. Nagy Tibor AtnirfémfilmNiámnb: KOSSITHRAUIÓ 5.00: Hanglemezek. 15.20: Lapszemle. 5.30: Hanglemezek. 8.30: Itttud muzsika. 7 00: Hírek 7.20: I Inng emezek 7.35: Műsorimertetés. 7 45: Zeneszámok 8.08: Lapszemle. 11.30: Zone 12 00- iv-li hainti*75 Hírek 13.30: Ilírek németül. 14.00: Iírek 16.*5- ’p'e* 17.3»: TermeléU hírek. Hangos Újság. Hírek nr-Asz nyelven 18.00: ILrek szerb nyelven 20.00: Ifiről! 20.20: ifrek németül 20.40: Hírek szerb nyelven 22 00: ilirik 24.no- Hírek •.10: Hírek francia nyelven. • 10: Hírek antíil nyelven 0.00: KCilii esaift-Iek *r«m bat: ha:*lemezek hétfő szerda délitek vasárnap: eszpe tanó 1‘KTűFMUDIA 5.00: Hanglemezek 5.30: MH K negyedóra 5.45: Termelési lapszemle. 5.55: Hanglemezek. *.35: Mit főzzünk? 7.0» Z-ne I»««. Hírek. 10.15» Zene. 14.50: Hírek. 18 45» Ikrek szerbül 20.20- Ihn-'os (hág. 2100: Hírek 21.45: Hírek szlovénül Hétfő Október 17. KOSSUTH RÁDIÓ 8.09: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Az istállótrágya a szántóföld éltetője. 3. Ezt láttuk a Szovjetunióban. A Szovjetúnióban járt dolgozó parasztok válaszolnak a hallgatók kérdéseire. 11.40: Érdemrend. Zihni Sko albán író elbeszélése. 12.15: Jáki Tóth Pál együttese. 13.03: Színes muzsika Hanglemezek 14.15: Az Offenbach-zenekar jászik. 15. 00: Hanglemezek. 15.15: Hírek szerbül. 15 30: Női szemmel... A Rádió asszonyrovata. 15.45: Az elmúlt hét eseménye. 18.00: Rádióiskola 1 Mi történt a múlt héten? 2. Képek a szovjet pionírok életéből. 3 Természettudomány a mindennapi életben. 4. Műsorismertetés. 16.10: Alapfokú szemnárium. 17. 00: Termelési hírek. 17.10: Sipos Erzsébet és Kisfalvi Ferenc énekel. 17.40: Szovjet napok — szovjet emberek. 18.15: Dalolj velünk] A Bartók Béla Szövetség dalnegyedórája. 18.30: Jószomszédság muzsikája. A ..Gravita" vesek műhelyek ifjúmunka"kórusa énekei, vezényel Radulescu Constantin. A VIT műsorából. 1900: Előadás a stúdióban: Puskin dala. Pansztovszkij elbeszélését rádióra alkalmazta Székiny Júlia. 10.30: Hanglemezek. 1040: Falurádió. 21.00: Chopin Megemlékezés a nagy lengyel zenekiiltó haláláok 100. évfordulóján. 22.20: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. 23.00: Magyar muzsika. PETŐFI RADIO 7.20: Újjáépül a Kálvin-tér. Előadás. A Kis Újság rádióműsora 23-ig 1940 7.30: Hanglemezek. 7.45: Könyvelési tanfolyam. 8.60: Hanglemezek. 8.30: Heti zenés kalendárium. 9.20: Magyar nóták. 14.30: Élő antológia. 15.00: Rádióiskola. 1. Átlagosan, körülbelül, pontosan. (Számtan ) 2. Jelenet l'asyekov „Ifjú gárda“ c. regényéből. 15.40: Beethoven: Naffy fala. Hanglemez. 10.00: Mi újság a Rádióban? 16.15: Bajkó Éva és Paka Anna két zongorán játszik. 16.45: Kíváncsi mikrofon. 17.00: Képek a Bolsevik Párt történetéből. I. 17.20: Magyar Imre és zenekara játszik. Hanglemezek. 17.30: Horváth Jenő zongorázik, Csepeli István klarinétozik. 18.15: Gottwaldov, a csehszlovák ipar büszkesége. Előadás. . 18.30: Szív küldi szívnek szívesen. 1900: Orosz nyelvoktatás. 19.15: „Bevonultam katonának . . .” Szabó Miklós énekel. Csorba Dezső zenekara muzsikál. 20.00: Falurádió. Ecv .fald — t*y nóta. A Falurádió ajándékműsora a termelésben élenjáró dolgozóknak. 2020: Shams Ijság. 2110: Mi újság a sportvilágban. 21.30: Hanglemez 22.00: A Rádió tánczenekara játszik. Pogány László énekel. 2245: Mi történik, a világgazdaságban? október 17-től Kedd Október 18. KOSSUTH RADIO 000: Falurádió. 1. Gazdakalendárium 2. Szénát eszik az ökröm. 3. Új községek születnek. 4. Versenyben a jövő évi jobb termésért. 12.15: A háziegyüttes játszik. Rafael Márta énekel. 13.50: Hanglemezek. 13.45: Régi cseh muzsika. 14.15: Tánczene. 14.45: Ifjúsági énekkarok. A cinkolai tanulónőképző intézet énekkara. .13.30: Sorenz Kornélia és Pászty Tibor énekel. 16.00: Rádióiskola 1. Orosz nyelvtanfolyam kezdőknek. 2. Muzsikálj velünk. 10.40: Az elmúlt hét eseménye. 17.38: Keringőegyveleg. 17.40: Szovjet napok — szemét emberek. 18.16: Termelési híradó. 18.30: Vera Fierskova énekei. A VT . műsorából.18.55: Ormánsági népdalok 19.30: Hanglemezek 21.00: A Szomszédság Nevében. Román bemutató:■" Fattyú* hajtás. Rádiójáték f.uoia Demetrius színművéből. 21.4.: Hanelemez. 2220: Hanglemezek. 23.011: A moszkvai rádió műsorából. PETOFARADIA. 0.55: Többetesszel, mint erővel. (A dolgozó nő otthon.) 7.20: Koszta Hetagurov, az oszét irodalom megalapítója- Előadás. 7.30: Hanglemezek. 8.00: Hanglemezek. 8.30: Hanglemezek. 14.30: Ilani lemez. 15.00: Rádióiskola. 1. A sivatagok átalakítása. (Földrajz.) 2. Táncos lábbal hegyenvölgyön át. (A keringők világa.) 15.40: Gyermekrádió. „Juliska és Puliszka.“ Rádiójáték. 16.10: Szimfonikus táncok. 16.30: Századunk Hangja „Magas északon . Rádiójáték Panov - regényéből. 17.00: A Magyar Népköztársaság alkotmánya. III. Az állampolgárok joga. 17.15: Horvay Erzsébet hegedül. 17.40: Verbunkosok és csárdások. Kurina Simon zenekara játszik. 18.10: Az Élet és Tudomány műsora. Az olaj láthatatlan munkásai. Rapaics Raymund előadása. 18.25: Dolgozók Zeneiskolája 19.00: Technikai folyóiratszemle. 19.15: Szabad népek tánczenéje. A Rádió tánczenekara játszik. Turán László zongorázik, Labodi Gerard és Ákos Stefi énekel. 20.20: Hangos Újság. 20.10: Liszt: Mazeppa Hanglemez. 21.10: Szív küldi szívnek szívesen . 21.30:Mi újság a sportvilágban? 22.00: Szlovák népdalok. Minden jogász legeled kötelessége, hogy segítsen államának és népének az áj társadalmi viszonyokat rögzítő új törvények megalkotásában A Szovjetúnió Legfelsőbb Bíróságának másodelnöke E. L. Zeldin, aki a szovjet jogászokat képviselte a hévízi magyar jogos kongresszuson, előadást tartott a Tudományegyetemen „A szovjet bíróság és a szocialista igazságszolgáltatás“ címmel. Ries István igazságügyminiszter a Jogászszövetség elnöke, üdvözölte a szovjet előadót. E. L. Zeitin előadásában rámutatott arra, hogy a Szovjetúnió bírói rendszere kezdettől fogva összehasoníthatatlanul dekogratikusabb volt, mint bármely burzsoá ország bírósága. A kapitalista országokban sem a törvény sem a bíróság, sem a társadalom nem védi azt, aki munkaerején kívül semmivel sem rendelkezik. A sztálini alkotmány biztosította a szocialista állam polgárai számára azokat a jogokat amelyek teljes mértékben lehetővé teszik számára az alkotó fejlődést a személyes szabadságot és érdekeinek védelmét. A sztálini alkotmányban megtestesült szocialista demokratizmus egyik legfontosabb sajátossága éppen az,hogy a szovjet állam nem szorulkozik a jogok formális elismerésére, hanem biztosítja azoknak megvalósítását is, míg a burzsoá demokratizmus csak a szabadságjogok formális elismerésére szorulkozik és egyáltalán nem gondoskodik azok megvalósításának valódi lehetőségeiről. Az új társadalmi államgépezet és az új termelési viszonyok kialakításában nem kis szerepet játszik az újszocialista jogrend kifejlesztése Magyarország jogászainak a közelmúltban lezajlott kongresszusa kétségtelenül jelentős eseménye volt ebből a szempontból Minden jogász legelső kötelessége, hogy segítsen államának és népének az új társadalmi viszonyokat rögzítő új törvények megalkotásában — mondotta előadásában Ed Zeidin. Hogy nyúlszállítmány érkezett Itt a meszestojás! A csepeli nagypiacra csütörtökön reggel 149 vágón áru érkezett. A szállítmányok a következők voltak: vegyes darabáru 36 vágón, krumpli 36, hagyma 5, káposzta 11, paradicsom 1, alma 22, körte 2, cékla 1, sárgarépa 2, szilva 2, dió 1, szőlő I. zödség 4, fűzőtök 2, zöldpaprika 1, kalarábé 2, tojás 4, élőbaromfi 2 és birsalma 1 vagonnal. A kertészek és kistermelők 191 szekérfuvarárut hoztak fel, tehergépkocsival és hajóval 91 mázsa élelmiszer érkezett. Ma reggel nagy nyúlszállítmány jött az Alföldről. Az áru zömét a Tolbuchin körúti nagycsarnokba szállították. A friss nyári bőrben 4—5 forintért árasítottak kilónként a fogyasztók részére. A KÖZÉRT fiókaiban megkezdték a meszes tojás áru sítását darabonként 78 fillérjével. A friss tojást 80—82 fillérért adták. A baromfipiacon hívott áruban, zsírnak való bőr és hájban, libahúsban és libaaprólékban élénk kínálat van. .A mai árak kilónként és csomónként, nagyban a következők voltak: Gül baba krumpli és nyári rózsa 0.48, Ella 0.37 és fél, Kriier 0.31 és fél, sárga cpa kg 0.70—1, petrezselyem kg 1.50—2, vöröskáposzta 1.60—1.80, makói vöröshagyma 0.58, fokhagyma 2. fejeskáposzta 0.80—1.10, kelkáposzta 1—1.20, vajbab 1—1.20, zöldborsó 2.20—320, kalarábé 0.80-1, saláta 0.40—0.50, tisztított karfiol 1— 1.60, karfiol levéllel 0.70—000, sóska 1—1.20, tisztított parajt—1.40, sárgarépa csomó 0.30—0 60, petrezselyem csomó 0.30—0.70, uborka 0 70— 20, fűzőlök 0.40—0.50, csemegetengeri csöve 0.20—0.40, piros hegyespaprika kg 1—1.20, töltenivaló—1.10, paradicsom 0 25—0.45, paradicsompaprika 0.80—1.40, hónaposretek csomó 0.30 —0.40, zeller csomó 1.20—2.20, törökparadicsom 1-»1.20, kecskeszarvú és hegyes zöldpaprika 0.50—0 70, petrezselyemzöldje csomó 0.80 — 1.kifejlenivaló bab 1.40—1.60, csemege kékhagyma 0.80—0.90, sütőök 0.50 —0.60, zeller kg 1.20—1.40, tömött zsiperkegomba 3—11, Juliska bab 1.20—1.40 forint kilónként. Gyümölcs: nemesalma 1—1.20, asztali 0.10—0.90, rétesalma 0.60—0.80, nemeskörte 1.10—150, közönséges. 0.80—1, Alexander-körte 1.40—1.70, csemegeszőlő 1.20—1.70, fekete 1— 1.10, borszőlő 1.10—1.40, Kantalápsárgadinnye 1—1.20, besztercei szilva 0.70—1, muskotályszilva 0.80—1, savanyítanivaló zöld dinnye 1—1.20, hazai gesztenye 5—6, héjas mandula és héjas dió 3—4 forint kilónként. Szárazfőzelék: kifejtett nagyszemű bab 1.60—2, nagyszemű lencse 3— 3.20, középszemü 260—2.80, aprószemű fehérbab 1.30—1.40 és kék mák 8.20—8.40 forint kilónként. Tojás: Eredeti ládaáru: friss tojás 0.75—0.77, meszes tojás ládaáru 0.73 forint darabonként. Hús- és baromfipiac: A hús és a zsír ára nem változott. Baromfipaca: Árak nagyban: Élőbaromfi: cske 10, tyúk 9 50, lúd és ruca 11 50 forint kilónként. Tisztitolt baromi: csirke béllel 7—12 34, bél nélkül 1 12, tyúk béllel 8—tyük-M né ül 12.41, rUra -9—12.50 és -pulyka 14— .- 12.50 fol kilónként. • . */41»-rTr. Az új hűtőnkönyvek rövidesen elkészülek A vallás- és közoktatásügyi minis®zter a római katolikus, református és evangélikus egyházak tudomására hozta, hogy az általános iskolai hittankönyveket engedélyezte. Az engedélyezett összes tankönyvek száma 27. Az új hittankönyvek rövidesen elkészülnek. Emelkedik a termelés a Pick szalámigyárban. A Pick szalámigyárban az egyéni verseny és a brigád, mozgalom-a helyes megszervezése hatékonyan járult hozzá a termelés növeléséhez Szeptember első hetében aermelési előirányzatot 114, a másodikban 124, szeptember utolsó hetében pedig 199 százalékban teljesítették. Szerda Oktber 10. KOSSITH KANfft 6.00: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Se nem ázik, se nem fázik a burgonya . . 3. Ez a tökéletes gazdálkodás. .4. Gergely bácsi megmagyarázza .. Gergely Miklós vidám jelenete 7.45: Magyar nóták. 12.15: Kalmár Rezső és Komáromi Andor együttese. 13.00: Hanglemezek. 13.45: Prorzsak-hanglemez. 14.15: Háziegyüttes. 14.45: Az ifjúság hangja. 15.30: Reflektorfényben. Kiszely Gyula beszélget Ferenccsik Jánossal. 16.00: Rádióiskola. 1. Orosz nyelvtanfolyam haladóknak. 2 Eleven zenetörténet. (A reneszánsz és többszólamúság.) 16.40: Párttörténeti szeminárium. A Sz. K. B. P. történetének I. fejezete. 17.30: Indulók. 17.40: Szovjet napok — szovjet emberek. 18.15: Szvitek. Hanglemezek 18.30: Halmy Lujza szüreti dalokat énekel. 18.00: Szabad Népek Hazája Hajrá, szép az élet. Vidám Szovjet dalok 19.30: Hanglemez. 19.45: Falurádió. 21.90: Rádiózenekar. 22.20: Tánczene. 23.00: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. PETEIFI RADIO 6.35: Nevelési tanácsadás. 7.20: Egészségügyi tíz perc. 7.30: Hanglemezek. 7.03: Hanglemezek. 18.30: Szól a zene — száll a dal! Hanglemezek. 14 30: Póka Jolán énekel. 15.00: Rádióiskola. 1. Németország. 2. A férgektől az ízeltlábúakig. (Természetrajz.) 15.40: Petőfi kora. Huszárok hazatérése a szabadságharc idején. 10.10: Mi újság a Rádióban? 10.25: A földkerekség egyhatodán. Szovjet híradó. 16.40: Írók a szabadságért. Agnes Smedley: Kína harci dala. 17.16: A Székesfehérvári Kamarakórus énekei. 17.Sh A Rádió esti iskolája. I. Magyar nyelv és helyesírás. 2. Számolás, mérés. 18.00: Tánczene. 18.30: Szimfonikus táncok. 19.00: A magyar munkásmozgalom története: II. A választójogi harc időszaka. 1905—1914-ig. 19.15: Szép esti muzsika. A Harmonia-zenekar játszik. 30.00: Falurádió. Egy lain— egy nóta. 2110: Szív küldi szívnek szívesen. 21.30: Mi újság a sportvilágban? 22.00: Tölgyessy Júlia énekel. Rácz Zsigmond zenekara muzsikál. 1. Feljött már az esthajnali csillag. 2. Csillagos a nagy ég, csillagos. 3. Feketeszem éjszakája. 4. Nézem, nézem a sok csillagot. 5. P. Tóth Erzsi: Fényes csillag ragyogása. 6. Szerelmes a nap a holdba 7. Csillagok, csillagok. 8 A réfalji falu végén. 9. Azért csillag, hogy ragyogjon. 10. Csendes éjjel ezer csillag az égen 11. Megyen már a hajnalcsillag lefelé. 12. De szeretnék hajnalcsillag lenni. (Péntek, október)