Kis Ujság, 1949. december (3. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-10 / 287. szám

Sztálini munkafelajánlással december 21-én megnyílik Tiszafüreden az első »falu-múzeum« A Tisza-szabályozás során a múlt évszázadban az Alföldön értékes ős­lénytani és régészeti anyag került elő a földből. Különösen Tiszafüred környéke mutatkozott értékes lelőhelynek. A nyolcvanas években a felszínre került muzeális értékű anyagból megteremtették a tiszafüredi múzeum alapjait Az elmúlt háborúban ennek a szép, értékes falusi múzeumnak az anyaga részben elpusztult, épülete is romos állapotba került. A tiszafüredi m­úzeum újjáépítése sztálini munkafelajánlással valósul meg, a Közgyűjtemények Országos Főfel­ügyelőségének dolgozói elhatározták, hogy együttes munkával felállítják Tiszafüreden a múzeumot, amely az országban az első „falu-múzeum“. A Közgyűjtemények Országos Főfel­ügyelőségének dolgozói valamennyien részt vesznek ebben a munkában és december 21-én, Sztálin születés­napján avatják fel az újjáépített mú­zeumot ünnepség keretében. Az új tiszafüredi múzeum számára ismét értékes őslénytani és régészeti anya­got gyűjtöttek egybe. Ebben a mú­zeumban őrzik azokat a ritka mam­­mutcsontok­at, főleg állkapcsokat, amelyekkel egy múzeumunk sem di­csekedhetik. Igen értékes a régészeti anyaga is. Egyedülálló különlegessége pedig a népvándorlás korabeli nyerges­ iparnak bemutatása, a muzeális értékű marad­ványok alapján. Tiszafüred a nép­­vándorlás korában fontos gócpontot jelentett s ebből a korból számos ér­tékes, honfoglalás korabeli tárgy ke­rült a föld alól a felszínre. A Tisza­­szabályozás elvégzése előtt Tiszafüred a tiszai halászat szempontjából is igen érdekes helység volt. Ezért nagy érdeklődésre tarthat szá­mot az újjáépített tiszafüredi falu­múzeum halászati kiállítási anyaga is. Alapjában megváltoztatja mezőgazda­ságunk szerkezetét az ötéves terv Dögei Imre SZÖVOSZ-elnök és Borbás Lajos DÉFOSZ-főt­ikár nyilatkozata Az ötéves terv a magyar mezőgaz­daságnak is rendkívül nagy fejlő­dést biztosít. Erről nyilatkozott Dö­gei Imre, a SZÖVOSZ elnöke, aki többek között a következőket mon­dotta: — Az ötéves terv alapjában megvá­toztatja mezőgazdaságunk szerkezetét, megszünteti elmara­dottságát, jelentős mértékben közelebb hozza a falu­ a v­íros­­hoz, könnyebbé, szebbé teszi a dolgozó parasztság életét. — Azt a hatalmas lehetőséget, amelyet az ötéves terv a gépesítéssel és egyéb tekintetben nyújt a dolgozó parasztságnak, a korszerűen termelő, fejlett, szövetkezeti, nagyüzemi gazd­­­dó­kodás útján lehet teljes egészében jól felhasználni. Az ötéves terv ezt a­­ törekvésünket messzemenő támoga­tásban részesíti, a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlődését hosszú- — és rövid l­ejáratú hitelekkel segíti elő. Borbás Lajos, a DÉFOSZ főtit­kára kijelentette: — A Magyar Népköztársaság első ötéves terve során a hatalmas arányú gépesítéssel is felszámolja mezőgaz­daságunk elmaradottságát és a falvak dolgozóinak életszínvo­nalát olyan mértékben emeli, amilyenre történelmünk során még nem volt példa. — Megszünteti a magyar falu kul­turális elmaradottságát. A falun tel­jes egészében megszűnik az időszaki munkanélküliség azzal, hogy iparban szegény vármegyékben hatalmas üze­meket létesítenek. A lemaradt megyékben is javult a helyzet Fokozódott a mélyszántás üteme Azokban a megyékben, amelyek még nem fejezték be a mélyszántás munkáját, az elmúlt héten igen nagy mértékben fokozódott a mélyszántás üteme, hogy a lemaradást íór­a, határidőre végezzenek az őszi mun­kákkal. Ezeken a helyeken jelentősen erősödött a népnevelők felvilágosító munkája, akik éberebben ellenőr­zik a kulákokat és gondoskodnak a munka jobb megszervezéséről is. Bácskában a dolgozó parasztság jelentős mérték­ben behozta lemaradását. Hét község befejezte a szántást, hét közvetlen a befejezés előtt áll, de a többi közsé­gek is többnyire elérték már a 80—90 százalékot. Zemplén megyében az eredmény az előző heti 78 százalékról 90 száza­lékra emelkedett úgy, hogy ez a le­maradt megye, előreláthatólag, még a határidő előtt végez a mélyszántás­sal. Heves megyében rosszabb a helyzet. Különösen a gyöngyösi és egri járásban igen nagy a lemaradás. Vannak községek, Mátraderecske, Ke­recsent­, Tiszaigar, Atkát, ahol még igen rosszul állnak a mélyszántás munkájával. Kenderes­ kulákok, akik egyetlen barázdát sem szántottak fel Az erősen lemaradt Szolnok megyé­ben az utóbbi napokban javult a hely­zet, különösen, amióta megfelelő eréllyel léptek fel a lemaradás egyik legfőbb oka, a kulákok szabotálása és rémhírterjesztése ellen. Kenderesen az ellenőrzőbizottság Lévai Zsigmond, Süveges Károly, Ölveczki József és Nagy Sándor kulákok istállójában dologtalanul álló lovakat talált. A lo­vak tulajdonosai még saját földjükön sem végezték el a mélyszántást. Kar­cagon Sánta László, Nagy G. Péter és Sánta Pál kulákok ellen azért indult eljárás, mert eddig még egyetlen ba­rázdát sem szántottak fel. Mester­­szálláson Radics Gábor és Kovács László kulákokat őrizetbe vették, mert rémhírekkel igyekeztek lebeszélni a dolgozó parasztokat a mélyszántás el­végzéséről. Javult a helyzet az utóbbi napok­ban az eddig erősen lemaradt Fejér megyében is. Egymásután jelentik a községek a mélyszántás befejezését. Eddig 10 elmaradt községből jelen­tették az őszi munkák befejezését. Az Oszipov’Zenek­ar bejárja a vidéki városokat A Magyarországon szereplő nagy­szerű művészegyüttes, az Oszipov népi zenekar, amely a Nemzeti Szín­házban megismételte operaházi be­mutatkozó díszelőadásának hatalmas sikerét, a két budapesti hangversenye után most vidékre utazott. Bejárja a nagyobb vidéki városokat, kultúr­­centrumokat s a vidék dolgozói elött is feszengenek Dimitrij Oszipotinak, a nagyszerű művészi vezetőnek és karnagynak vezényletével az elragadó mű­sorszám­ok. A magyar vidék dolgozói is meg­ismerik most a könnyű zene műfajá­nak új útját. Nikoláj Budaskin, a Sztálin-díjjal kétszeresen kitüntetett szovjet zeneszerző műveit, amelyek a műsor élén járnak s a régi orosz hangszerek lehetőségeit a koncertálá­­sig fokozzák. A domrát, ezt az ősi hangszert, amelyet zenekari kísérlet­tel versenyműben szólaltat meg Bu­daskin s szerzeménye kihozza a hangszerből az összes, valaha talán nem is fejlett, koncertális lehetősége­ket, amelyeket Avató­ij Alexandrov bravúros tudása tolmácsol. Goro­­dovszkaja és Nyikityina guszta-kerin­­gőjét, amely épp úgy a műsor külön­leges hatású érdekességeihez tartozik, mint a híres orosz dalok és táncok, a Korobejnyiki s a Kamarinszkaja, az együttes balalajka-művészeinek ki­tűnő teljesítményei. Pavel Kulikovnak, a népi zenekar másik karmesterének keringőfantá­ziája és falusi polkája is felhangzik majd a vidéki nagyvárosokban és ipari centrumokban s Csajkovszkij néhány pompás műve, amelyek épp olyan színesen hangzanak az ősi hangszereken, mint a szimfonikus zenekaron. Fellép a hangversenyeken az együttes énekszólistája, Lidia Mjeimsikova, a moszkvai Állami Fil­harmónia énekesnője s szép hangján operaáriákkal és dalokkal teszi még változatosabbá a műsort. Az Oszipov-együ­tes a legneme­sebb hagyományokat őrzi és fo­gtatja népi művészetével s a hagyományos hangszerek lehetőségeit tovább fej­leszti. Havrosin és Kllovatov bala­­lajka-virtuozitása, Beljajevszkij, a guszta avatott mestere, de egyben az egész zenekar pompás, fegyelmezett, színes összjátéka tömör, csengő hangja, újszerű hangszíne, a népda­lok, táncok vi­ágában otthonos mű­vészete épp úgy meg fogja ragadni a vidék közönségét, mint ahogy a ritka érdekességű zenei események­nek kijáró lelkesedéssel ünnepelte Budapest az Oszipov népi zenekar remek szerepléseit. 4. (Szombat, december 10} A vidéki színház a haladó kultúra szogálatában A színházak államosításával kap­csolatban a vidéki színházaknál is döntő fordulat állott be. Az államo­sítással a vidéki színházak is a ha­ladó kultúra szolgálatába állottak. Vidéken eddig általában három pró­bával mutattak be egy-egy darabot. Most harminc próbával készülnek egy-egy premierre. Minőségi javulás állott be a vidéki színházaknál az­által is, hogy a társulatok száma le­csökkent. Az 1947—48-as esztendővel szemben az átlagos reálbér 300 forint­tal emelkedett. A múlttal szemben a darabban előforduló ruhák készítési költségeit is a színház fedezi. Nagymértékben megjavult a szakmai és politikai oktatás A Színész Szak­­szervezet a szemináriumi oktatáson kívül szervezi és irányítja a Sztani­­szla­vszkij-körök munkáját is. Azelőtt nem volt a színházaknak üzemi konyhája. Most van: 6 forint 80 fil­lérért kapnak regge­­t, ebédet és va­csorát. A színházi dolgozók gyermekei részére napközi otthonokat létesíte­nek és a szakszervezeten keresztül biztosítják a színházi dolgozók üdü­lését. A Vásárné­­p hírei A mai árak kilónként és csomón­ként nagyban a következők voltak: Gülbaba és nyári rózsakrumpli 0.44, E­la 0.38, Krüger étkezési 0.32, vörös­­káposzta 1.60—1.80, makói vörös­hagyma mázsája 67.50, makói fok­hagyma mázsája 220, dughagyma mázsája 166, fejeskáposzta 1—1.10, kelkáposzta 1—1.20, kalarábé 0.80— 1, saláta 0.40—0.50, tisztított karfiol 1—1.30, leveles 0.50—0.80, mezei sóska 1—1.20, tisztított paraj 1—1.40, sárgarépa kg 0.60—0.80, petrezselyem kg 1.20—1.60, torma 2—6, főzőtök 0.40—0.50, zeller csomó 1.20—2.20, céklarépa 1—1.20, petrezselyem zöldje 0 80—1, kék csemegehagyma 0.80—0.90, sütőtök 0.50—0.60, zeller kg 1.20—1.40, feketeretek 0.40—0.50, tömött csiperkegomba 6—12 forint kilónként. Gyümölcs: almapiac: I. csoport: Aranypármin 2 collos 1.10—1.30, Jo­nathan 2­/1 collos 1.40—1.60, ameri­kai fajták 2llt collos 1.60—1.80, 2Vi collos 1.80—2, 3 collos 1.80—2 forint kilónként. II. csoport: Ananászrane 1­2 collos 0.60—0.80, Londonpepin 2Vi collos 0.90—1.10, Kokszorange 2Vz collos 1.20—1.40, Belfleure 2% collos 1.40—1.60, 3 collos 1.60—1.80 forint kilónként. III. csoport: közön­séges almák 0.80—1.20, nemeskörte 1.10—1.80, Alexander 1.80—2, birs­alma és birskörte 2.50—3, naspolya 1.60—1.80, aszalk­szilva 5—5.50, héjas­dió 3—4 forint kilónként Szárazfőzelék: nagyszemű lencse 3—3.20, középszemű 2.60—2.80, aprószemű fehér bab 1.30—1.40, kék mák 8.20—8.40 forint kilónként. A tojás ára nem változott. Élő baromfi: nagybani árak: csirke 10, tyúk 9.50, lúd és ruca 11.50 fo­rint kilónként. Tisztított baromfi: csirke béllel 7—12.60, bél nélkül 14.12, tyúk béllel 8—11.34, tyúk bél nélkül 12.41, ruca és lúd 9,12 forint kilónként. Ötven kiló műtrágya fut minden hold szántóra az ötéves terv végére Az ötéves terv során kibővülnek meglévő foszfor- és nitrogéngyá­­raink; ezek, s a létesítendő mű­trágyagyárak termelése biztosítja majd, hogy az ötéves terv utolsó évében már több mint ötven kiló műtrágya kerülhet egy-egy hold szántóra. A gyártáshoz szükséges nyersanyag egy részét a Szovjetunió­tól kötik. A Kofa-félszigetről szár­mazó– az afrikainál sokkal jobb mi­­nőségű — nyersfoszfátot kapunk majd, amellyel szuperfoszfát gyártásunkat igen magas szintre emelhetjük. — Esztergomban befejezték a táv­beszélő-hálózat korszerűsítési mun­káit. Ennek során a város főútvona­lain föld alá helyezték a távbeszélő­hálózat kábeleit „Az önkéntességen alapuló szövetkezés az egyetlen út a dolgozó parasztság számára“ Keresztes Mihály államtitkár átadta a földművelésügyi minisztérium vándorzászlaját a győztes Vas megye parasztságának Az őszi munkák elvégzésében Vas megye dolgozó parasztsága érte el országos viszonylatban a legjobb eredményt, így elnyerte a földmíve­­lésügyi minisztérium vándorzászlaját, melyet csütörtökön délben Sárváron adott át Keresztes Mihály földmíve­­lésügyi államtitkár a megye dolgozó parasztságának. Az ünnepélyen Ke­resztes Mihály államtitkár mondott beszédet: — A felszabadulás óta ez az esz­tendő volt az, amikor viszonylag a legjobb termést arattuk. Eredmé­nyeinknek a kedvező időjárás csak egyik feltétele, de a döntő előfelté­tele a jó munka volt. A jobb termés­­eredmény és népi demokratikus kor­mányunknak, dolgozó népünk vezető erejének, a Magyar Dolgozók Párt­jának bölcs gazdasági vezetése lehe­tővé tette a kenyér szabaddá tételét. A nagy fasiszta rombolás utáni ötö­dik esztendőben minden dolgozó ma­gyar ember szabadon, étvágyához mérten vághat a jobb kenyérből. Keresztes államtitkár ezután a ter­ve­z"szövetkezetek fejlődéséről be­szélt: " Ma már dolgozó parasztságunk mind nagyobb része látja, hogy az önkéntességen alapuló szövetkezés, a föld társas, nagyüzemi megművelése a haladás, a fejlődés, a gazdasági és kulturális felemelkedés útja, az egyetlen út a dolgozó parasztság szá­mára. A termelőszövetkezeti csopor­toknak a fejlődését mutatja, hogy ebben az évben a csoportok három­szorosukra, a szövetkezeti tagok száma ugyancsak háromszorosra, de a csoportok összes földterülete öt és félszeresére növekedett.­­ Fejlődő iparunk és erősödő népgazdaságunk lehetővé tette, hogy a gépállomások száma a tavalyihoz viszonyítva kétszeresére, a gépállo­mások gépereje pedig háromszorosára növekedjen, így a gépállomások eb­ben az esztendőben a tavalyihoz vi­szonyítva az őszi talajmunka hétsze­resét végezték el. A gépállomások a dolgozó parasztok legnagyobb táma­szai. Azok nélkül nem tudtuk volna a vetést október 31-ig elvégezni. Nagy tanulság ez a dolgozó paraszt­­ság számára, nagy tanulság azért, hogy ne az ellenségeire, a kulákokra hallgasson, hanem hallgasson a de­mokratikus kormányszervekre, de főképen hallgasson a dolgozók igaz, egyetlen vezetőjére, a Magyar Dolgo­zók Pártjára és bölcs vezetőjére, Rákosi Mátyásra. Keresztes államtitkár hangsúlyozta, hogy munkánkat állandóan segítette felszabadítónk, a hatalmas Szovjet­unió. Állandó támogatást nyújtott és védő karjai mindig magunk mellett érezhettük. Tovább kell mélyítenünk barátságunkat és szerzetünket a Szovjetunió és a világ dolgozóinak, a hatalmas békefrontnak nagy vezére, Sztálin generalisszimusz iránt. Keresztes államtitkár ezután is­mertette az ötéves terv mezőgazda­­sági részének hatalmas célkitűzéseit. — Mindezt meg tudjuk és meg is fogjuk valósítani, mert megvan hozzá minden feltétel — mondotta. — Bizto­sítéka ennek, hogy ez az ország a magyar nép dolgozó országa, a mun­kások, parasztok állma.­Az államtitkár ezután átadta a föld­művelésügyi minisztérium vándor­zászlóját Vas megye dolgozó paraszt­ságának, melyet Kovács Rudolf, a Népfront megyei elnöke vett át. Dolgozó parasztok tömege lép be a földmívesszövetkezetekbe Heves megye szövetkezeté­nek taglétszáme: 75.000 Országszerte növekszik a földműves­­szövetkezetek taglétszáma. A legszebb eredményt az utóbbi hetekben Heves megye érte el. Mezőtárkányban 26 tagtoborzóbrigád — egyenként 25 tag­gal — dolgozik és személyes tapasz­talatainak ismertetésével érte el, hogy napról-napra több dolgozó paraszt lép be a földművesszövetkezetekbe. Tiszaörsön Holló György egyedül 94 új tagot toborzott. A kiskörei föld­művesszövetkezet egyik tagja, Garam­völgyi István három nap alatt 117 új tagot szerzett. Hevesvezekény község­ben a lakosság 80 százaléka már be­lépett a szövetkezetbe, úgy hogy a községben nincs egyetlen dolgozó pa­raszt, aki ne lenne tagja a földműves­­szövetkezetnek. Heves megye föld­­művesszövetkezeteinek taglétszáma most érte el a 75.000-et. Az új tagok között 15.000 parasztasszony és parasztfiatal van. „Konok Peti megtérése“ és a fogkefe Mi az arcápolás és mi a szépségápolás? A hároméves terv eredményeként a testápolószerek eljutnak már a magyar vidék minden tájára, fal­vakba, tanyákra egyaránt. A szak­üzletek polcai roskadoznak a kitűnő minőségű áruk alatt , az erre hiva­tott szer­vek fokozott mértékben igyekszenek a dolgozók figyelmét felhívni a testápolás szükségességére és lehetőségére. Elsősorban egészség­­ügyi program ma már, hogy a fal­vakban, tanyákon, városokban az egész országban például a fogápo­­lásra fokozottabb gondot fordítsa­nak.. Mert, sajnos, a fogszó mindezerdeig nálunk népbetegség volt A népi egészségpolitika lényegesen változtat ezen a helyzeten. Az ötéves terv első tervévének elején óriási arányú akció indul a fogápolás fokozott kiterjesz­tése érdekében. Az ország minden is­kolájának minden tanulója füzetecs­­két kap, me­nnek átolvasásakor képes illusztrációk, ötletes versikéken ke­resztül tanulja meg, milyen károkat okoz saját egészségének, ha elmu­lasztja a mindennapi fogápolást. A „Konok Peti megtérése“ címmel ki­adott kis füzetecske megtanítja a leg­­fiatalabbakat is arra, hogy a tervgaz­dálkodás mindenkinek, a falvak és tanyák gyermekeinek és megadja már a fogápolási cikkeket, a fogkrémet és a fogkefét. A filmszínházainkban pedig széles- és keskenyfilmek vetí­tésével hívják fel a dolgozók figyel­mét arra, hogy: a fogápolás nem luxus, hanem egészségvédelem. A Háztartási Bolt NV fiókjai kiraka­taikon keresztül figyelmeztetik a járókelőket, hogy a hároméves terv eredményeként olcsón juthatnak a legjobb minőségű fogápolószerekhez. A hároméves terv során a dolgozó nő életszínvonala is állandóan emel­kedett s ma már gondolhat arra is, ami hosszú évekig csak egyes ki­váltságos rétegek asszonyai számára volt elérhető: az arcápolásra. A szakemberek a következőkép­pen világították meg a kérdést: — Az arcápolást szét kell válasz­tani a szépségápolástól. A szépség­­ápolás arcápolás nélkül káros. Vi­szont egy ápolt arc még szépítősze­rek nélkül is puha, üde, sima, mert a bőr megkapja a szükséges táplálé­kát. Januárban nagyarányú arcápolási akciót rendeznek: a vidéken, még a falvakban is arcápolási hét kereté­ben mutatják be a szakemberek az érdeklődőknek, milyen arcápolási lehetőségek állnak a dolgozó nő ren­delkezésére és az okos nő milyen szépítőszereket használjon szépségé­nek megvédésére. Kiadják az arcápolás kiskátéját, mely minden hónapra, minden idő­járásra vonatkozólag feltünteti, hogy milyen arcápolószerek alkalmazása a leghasznosabb. Életszínvonalunk emelkedését iga­­zolja, bizonyítja, hogy akciót indít­hatnak már illatszergyáraink, vegyi­­kereskedelmünk a csecsem­őápoló­szerek fokozottabb használatára is. Felhívják az anyák figyelmét arra, hogy az új lehetőségek felhasználá­­val még egészségesebb körülmények között növekedhetnek a kisbabák. A közeljövőben még egy akcióra sor kerül Lehetőséget adnak a dol­­gozóknak a lakástisztításhoz szüksé­­glűszerek olcsóbb beszerzésére is. Másfélévi börtönre ítélek egy szöregi kurákot Tótkomlóson a rendőrség letartóz­tatta Lehóczki György 40 holdas ke­lákot, aki a vetéstervei elszabotása beszolgáltatás­ kötelezettségének sem tett eleget. Jószágait ocsuval kövét búzával etette, engedély nélkül ser­tést és juhot vágott. Lakása padlá­sán 150 kiló búzát találtak elrejtve Milelin Velyko szőregi kukák ha­sonlóképen szabotálta a mezőgazda­sági munkálatokat és ahelyett, hogy földjét művelte volna, Mezőkovács házán nagy léteiben kukoricát vásá­rolt és azt busás haszonnal akarta­­ szűrési colsozó narasztaknak eladni Földjéből 20 holdat csávázatlan­ bú­zával vetett be, szántóját nem hero­náztatta és így a madarak az elvetet gabona nagyrészét kiszedték. Ké hold kendere és cukorrépája a föl­dön rothadt meg. A szegedi Miósás uzsoratanácsa másfélért börtönre f­­élezer forint pénzbüntetésre ítélte. Hatvanhárom hold földjéből 10 hol­dat elkoboztak.

Next