Kis Ujság, 1950. június (4. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-03 / 127. szám

Szombat, június 3 lSUISifi ------------------------------------------------------------____ | »JÓZSEF ATTILA PÉLDÁT MUTAT" Kiosztották a József Attila irodalmi díjakat A hatodik szabad könyvnap előestéjén csütörtökön osztoták ki elsőízben a „József Attila-díj“... Az új irodalmi díjat a népművelési minisztérium kezdeményezésére a közelmúltban létesítette a minisztertanács. A „József Attila-díj" keretében évrőlévre hat 6000 forintos, nyolc 4000 forintos és tíz 2000 forintos díj osztható ki A díjat a jövőben is minden évben a könyvnapokat megelőző napon adják át. Az ünnepélyes díjkiosztás a Művészeti Szövetségek Házában zajlott le. A nagyjelentőségű eseményre nemcsak irodalmi életünk munkásai gyűltek össze, hanem az üzemek legkiválóbbjait képvselő sztahánviták ifjúmunkások, úttörők, a honvédség s a rendőrség meghívottai. Gergely Sándor, az írószövetség elnöke méltatta az új irodalmi díj jelentőségét. Utána Losonczy Géza népművelési minisztériumi államtitkár mondott ünnepi beszédet. — A „József Attila-díj“ létesítése — mondotta — újabb jele annak a megbecsülésnek és szeretetnek, amit a magyar népi demokrácia az új magyar irodalom irányában kezdettől fogva tanúsít. Egyben kifejezése annak a megnövekedett szerepnek és felelősségnek, amely új irodalmunkra vár dolgozó népünk szocialista nevelése és kulturális felemelése terén. — Dolgozó népünknek nemcsak életszínvonala, hanem kulturális igénye is emelkedik. Az irodalom közönsége nemcsak kitágult, hanem meg is változott a felszabadulás óta eltelt esztendők folyamán. Ma ezrek és tízezrek olvasnak, akik tavaly még alig vettek könyvet a kezükbe , holnap újabb ezrek és tízezrek válnak olvasókká. Az új olvasóközönség nem azonos a régivel: a könyv a vagyonos és kiváltságos kevesek asztala helyett ma munkások és dolgozó parasztok kezébe került. Dolgozó népünk azonban jó irodalomra nemcsak könyv formájában tart igényt. Szükség van egyre nagyobb számban és mind magasabb színvonalon új magyar színdarabokra, filmforgatókönyvekre, rádióhangjátékokra Szükség van üzemi, falusi, ifjúsági és egyéb színjátszócsoportjaink számára minél több és minél jobb egyfelvonásosokra. Szükség van fejlett irodalmi kritikára, amely nélkülözhetetlen az olvasó és szerző nevelése, szocialista irodalmi közvélemény kialakítása szempontjából. — A díj odaítélésénél a jelölőbizottság előtt fontos szempont új, fiatal tehetségek megfelelő műveinek jutalmazása. Talán felesleges is hangsúlyozni, hogy ez a szempont természetesen nem jelenti már feltűnt, ismert írók mellőzését. Kifejezésre juttatja azonban irodalompolitikánknak azt a törekvését, hogy különös gonddal kell felkutatni a népből jövő új tehetségeket. Ennek az útnak követésére tanít bennünket az élenjáró szovjet irodalom példája s ennek az útnak helyességét bizonyítja egyebek között könyvnapunk néhány könyve, amelyek a Szaktanács „József Attila pályázatának“ eredményeként kerülnek az olvasók kezébe. — A műveletlenség összeférhetetlen a szocializmus építésének hatalmas feladatával — figyelmeztet bennünket szeretett vezérünk és bölcs tanítónk: Rákosi Mátyás. Munkásosztályunk, dolgozó népünk is egyre bonyolultabb feladatokkal találkozik, amelyeket csak úgy tud sikeresen megoldani, ha ismereteit, tudását, műveltségét sokirányúan szélesíti és gyarapítja. A magyar írók azzal viszonozhatják a „József Attila-díj“ létesítését, ha olyan műveket alkotnak, amelyek a legkülönbözőbb irodalmi műfajok terén támogatják a Párt harcát a békéért, a szocializmusért, ha műveikből fegyvert kovácsolnak a haza, a béke, a szocializmus ellenségeinek leleplezésére és szétzúzására. Az új irodalmi díj névadója, a halhatatlan proletárköltő, József Attila példát és utat mutat. A „József Attila-díj“ jelölőbizottsága a minisztertanács határozata szerint a Magyar Írószövetség, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége képviselőiből tevődik össze. A jelölőbizottságnak ez az összetétele jelképesen kifejezésre juttatja az irodalmunk eltéphetetlen kapcsolatát a munkásosztállyal és az ifjúsággal. A „József Mula-díj“ azt hirdeti az íróknak: egy pillanatra se szakadjatok el az üzemek, a bányák, a földek dolgozóitól szüntelenül és alaposan tanulmányozzátok a nép életet legyetek részesei munkájának és harcainak emeljétek magatokat és műveiteket a marxizmus-leninizmus szinvonalára, kövessétek a Pártot mindnyájunk támaszát és vezérlő csillagát! — fejezte be beszédét Losonczy államtitkár. A József Attila Irodalmi Bizottság döntését Illés Réka olvasta fel, s adta át a kitüntetteknek a díjat. Hat-hatezer forintos „József Attila díjat kapott: Szabó Pál a felszabadulás utáni fejlődést ábrázoló regényeiért és színdarabjáért; Karinthy Ferenc a szocializmust építő munkásosztály életét ábrázoló novelláiért; Mándi Éva a „Hétköznapok hősei“ című színművéért; Rideg Sándor „Tűzpróba“ című regényéért; Devecseri Gábor „Terjed a fény“ című verseskötetéért; Illyés Gyula Petőfi és Bem alakját megörökítő filmregényéért. Négy-négyezer forintos díjjal jutalmazták: Zsuczka Pétert a fejlődésünket, problémáinkat tükröző verseiért; Kardos Lászlót műfordításáért, elsősorban Leonidze „Sztálin ifjúsága“ című eposzának fordításáért; Palotai Borisz „Tűzhely“ című novelláskötetéért; Lányi Saroltát a szovjet irodalom alkotásainak fordításáért; Fehér Klárát „Becsület“ című színdarabjáért és ifjúsági írásaiért; Képes Gézát a szovjet költészet és a népi demokráciák költői műveinek fordításáért, elsősorban Bolev költeményeinek és válogatott prózájának tolmácsolásáért, Juhász Ferencet „A Sántha-család“ című el-A beszéd után az egybegyűltek hosszú perceken át ünnepelték a magyar nép szeretett vezérét, Rákosi Mátyást, beszélő költeményéért, Földes Mihályt „Mélyszántás“ című színdarabjáért. Két-kétezer forintos díjban részesült: Somlyó György Azsájev: „Távol Moszkvától“ című regényéről írt bírálatáért; Sándor Kálmán „Tolvajok kertje“ című regényéért; F. Nagy László, Kiss Ferenc, Darázs Endre és Vészi Endre mai problémákat megszólaltató költeményeikért; Czibor János „Gábor Áron“ című filmregényéért és Szinetár György a „Ludas Matyi“ című film forgatókönyvéért. A pályadíjban részesült írók nevében Mándi Éva mondott köszönetet. Gergely Sándor, az írószövetség elnöke ezután a meghívott dolgozóknak, s az ifjúság, a néphadsereg és a rendőrség képviselőinek átadta az Írószövetség jelképes könyvnapi ajándékát, egy egy könyvcsomagot. A sztahanovisták nevében Paiszos Gyula, a Kistext dolgozója, a fiatalok nevében Adamkó László, a Rákosi Mátyás Művek ifjúmunkása, a néphadsereg katonáinak képviseletében Vértes József őrnagy szólalt fel. Valamennyien arróst beszéltek: mit jelent a magyar dolgozók számára a könyvnap, a haladó magyar írók munkája. Kiket jutalmaztak József Attila-irodalmi díjjal Az albán nép a vasárnapi parlamenti választások során egységesen hitet tett a népi demokrácia mellett. A választásra jogosultak 99 százaléka járult az urnákhoz és a leadott szavazatok 99 százaléka az Albán Demokratikus Arcvonal jelöltjeire esett. Az albán nép egysége, amelynek bizonyítéka a Demokratikus Arcvonal fényes választási győzelme, az imperialisták és ügynökeik ellen vívott következetes harc eredménye. Az albán nép, a Szovjetunió által történt felszabadítása óta nemcsak népi demokratikus politikai, gazdasági és kulturális felemelkedéséért küzd, hanem külső és belső ellenségei ellen is, akik az imperializmus szolgálatában hol Tito fasiszta Jugoszláviája felől, hol a monarchofasiszta Görögország irányából veszélyeztették az Albán Népköztársaság függetlenségét, sértették a sorozatos határincidensekkel területi szuverenitását. Az albán nép biztonságának, békés alkotó munkájának őrei minden egyes esetben méltó választ adtak a provokátoroknak. Súlyos, de győzelmes harcokat vívott az albán nép az országba küldött imperialista ügynökök ellen is. Enver Hodzsa és az Albán Munkapárt vezetésével felszámolták Kocsi Dzsodzse trockista kémbandáját éppen úgy, mint a monarchofasiszták zsoldjában álló ügynökök felforgató, népellenes törekvéseit. A választásokon az albán nép méltó választ adott ellenségeinek. Azzal, hogy egységesen felsorakozott a Munkapárt és vezére, Enver Hodzsa mögé, bebizonyította törhetetlen hűségét a felszabadító Szovjetunióhoz, a szabadság, a demokrácia és a haladás eszméihez. A szavazás ugyanakkor nagyszabású béketüntetés is volt, kifejezésre juttatta az albán nép elszánt akaratát, hogy a reáeső frontszakaszon megvédi a békét, szakadatlanul erősíti a béketábort, amelynek élén a Szovjetúnió áll. Az albán nép győzelme a választásokon az egész világot átfogó béketábor megszilárdításához is hozzájárul s ez a győzelem fényes bizonysága annak, hogy egy számra nézve kicsiny nép is erős támasza lehet az emberiség legszentebb ügyének: a demokratikus haladásnak és a békének. A SZIT tagtoborzó mozgalma egyre fokozódó lendülettel folyik a Rákosi Mátyás Művek minden üzemében Mozgalmas képet mutat már a kora reggeli órákban a csepeli Rákosi Művek gyártelepe. Jóval a munkaidő megkezdése előtt összegyűltek a Magyar Dolgozók Pártja népnevelői és a SzIT mintegy 2000 főnyi aktívagárdája, hogy megbeszéljék az ifjúság szervezése terén mutatkozó feladatokat. A cél: minden dolgozó fiatalt be kell vonni a most alakuló Demokratikus Ifjúsági Szövetség szervezetének munkájába. A megbeszélések után üzemenként brigádokat alakítottak és ezek végigjárták azokat a munkapadokat, ahol olyan ifjúmunkások dolgoznak, akik eddig még nem tartoztak az ifjúság szervezetéhez. A brigádoknál mindenütt örömmel fogadták a népnevelőket és egymásután írták alá az ifjúmunkások a belépési nyilatkozatokat. A legjobb eredményt az üzemfentartás három üzemrészében, a javítóműhelyben, a kissor és a nagysor üzemben értek el a népnevelők. Ebben az üzemrészben 405 ifjúmunkásból eddig mindössze 200 tagja volt a SzIT-nek. A felvilágosító munka után már az első órákban újabb 110 ifi kérte felvételét a szervezetbe. A gyár többi részében is hasonló eredménye volt a szervezésnek és az ifjúmunkások, nemcsak a belépési nyilatkozatokat írták alá, hanem vállalták azt is, hogy munkájukat növelik, még többet s jobbat fognak termelni. Százhuszonnyolc vagon áru a piacon Olcsóbb lett az újkrumpli, cukorborsó, káposztaféle és a cseresznye A csepeli nagypiacra pénteken reggel 128 vagon áru futott be. A szállítmányok a következők voltak: vegyes darabáru 85 vagon újkrumpli 37, zöldborsó 18, kelkáposzta 3, fejeskáposzta 1, karfiol 1, fözöttök 1, vágott baromfi 1, újhagyma 5, saláta 1, cseresznye 9, tojás 8, kararábé 7 és élő baromfi 1 vagonnal A fővároskörnyéki kisparasztok és kertészek 378 szekérfuvar árut hoztak fel, tehergépkocsival és hajóval 796 mázsa élelmiszer érkezett. Ma reggel általános árubőség volt a Nagyvízsártelepen, a csarnokokban és kerületi piacokon A Vásárnépről már reggel 5 órakor útnak indították a szállítmányokat a piacokra, hogy a reggel 6 órai forgalom megindulásakor megfelelő árubőséget teremtsenek. Ez sikerült annál is inkább, miután a mai hetivásári napra való tekintettel, minden kerületi csarnok és nyílt piac körül őstermelői fuvarok sorakoztak fel, amelyekről már reggel 1t órakor megkezdték az árusítást A Nagyvásártelepen elsősorban újkrumpiban, cukorborsóban és káposztafélében volt igen élénk kínálat Mindhárom cikk ára átlagosan 50 százalékkal olcsóbbodott A henteseknél és mészárosoknál, valamint a KÖZÉRT-árudákban már a reggel órák alatt megfelelő mennyiségű hús állott rendelkezésre , harommfelhozatal is emelkedett Tojásból nagy készletek várnak értékesítésre. ----------------------------------------------------------------------------3 Kultúrával a békéért A békeharc nemcsak az emberi életek százmillióinak megmentése érdekében folyik, hanem a katáráért is mindazért, ami értékeset és maradandót az ember termelő és alkotó munkájával anyagi és szellemi téren létrehozott. A háborús törekvés és a kultúraellenesség kiálló összefüggését láttuk a közelmúltban, amikor a világuralomra törő hitleri fasizmus egyik jellemző jelszavát így fogalmazták meg: „Ha a kultúra szót hallom, revolveremhez nyúlok.“ Nem is lehetett másként: a fasizmus embertelen rendszeréből következett mindkettő, a népek leigázására törő támadó háborús kedv és a kultúra mélységes gyűlölete. Ugyanezt látjuk a fasizmus örökébe lépett amerikai imperializmus esetében. A világuralmi tervek szövögetésével együtt halad „az amerikai életforma“ példátlanul kulúraellenes irányzata, ami megnyilvánul a fegyverkezési kiadások mértéktelen növelésében a közoktatás rovására éppen úgy, mint a dollár-sajtó, rádió és irodalom teljes szellemtelenségében, minden kritikán aluli színvonalában. Amint a háborús uszítás következ* ménye a kultúra gyűlölete, ugyanúgy a békeharc egyik fő mozgató ereje az emberi művelődés értékeinek megmentésére irányuló akarat. A békeküzdelem zászlóvivője, a Szovjetúnió és köréje tömörült népi demokratikus országok, valamint a tőkés, gyarmati és félgyarmati országok széles dolgozó tömegei nemcsak életükért, gyermekeik jövőjéért harcolnak, amikor felsorakoznak a béketábor arcvonalán, hanem a művelődés szabadságáért, az emberi kultúra maradandó alkotásaiért is. A békével megmenthetjük a kultúrát, ugyanakkor a kultúra erős fegyver a békéért folytatott harcban. A tőkésimperialista rendszer a tudatlanságban tartott tömegekben véli uralmának biztosítékát, hasonlóan a hitleri fasizmushoz és magyarországi válfajához, a Horthy-rendszerhez. A szocializmus útjára lépett népi demokrácia ezzel szemben minden eszközzel elősegíti a tömegek korszerű művelődését, természetes kulturális igényeinek kielégítését, mert azt vallja, hogy csak a felvilágosult és művelt ember lehet megbízható építője az új társadalmi rendnek, meggyőződéses híve és védelmezője a békének. Ezen a téren is a Szovjetunió mutat messze fénylő példát a haladó emberiségnek. A szovjet ötéves tervek a gazdasági erőgyarapodással együtt a kulturális színvonal soha nem látott emelkedését is ieten■ tették a Szovjetúnió népei számára. A szovjet hatalom három évtizede alatt több mint 11 és fal milliárd könyv jelent meg a Szovjtúnióban s ez az egyetlen adat szemléltetően bizonyítja, mit jelent a kultúra, a tudás a szocialista ország népeinek. A dolgozó magyar nép vezető ereje, a munkásosztály és pártja, a felszabadulás óta küzd azért, hogy a haladó kultúra valóban a tömegek közkincse lőven s a nép előtt feltáruljanak a tudás forrásai, melyektől korábban az uralkodó ostályok tudatosan távo tartották a dolgozókat. A művelődés terjesztése terén folytatott nehéz és fáradságos munkának az idei könyvnapon bő termését arathatjuk le Erről tanúskodik a könyvnapi kiadványoknak mind tartalma mind hatalmas példányszáma: 46 mű 650 ezer példányban kerül ezekben a napokban a dolgozók kezébe és minden egyes kötet fegyver a demokráciáért, a békéért vívott harcban. A békeharc mostani szakaszának legfőbb feladata ugyanis a célok és eszközök tisztázása, a béke■ híveinek tömörítése, a béke ellenségeinek leleplezése és elszigetelése. A könyvnapi kiadványok egész sora — Sztálin műve Kínáról, Lenin-Sztálin „Az ifjúságról“, Rákosi Mátyás válogatott cikkei és beszédei, hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük , az elmélet és az időszerű politikai kérdések területén tárják fel a problémákat, mutatják meg az igazi erőviszonyokat és a békeharcban követendő utat. Ezek és más művek segítik a dolgozókat abban, hogy tisztán lássák, kik a béke hívei és ellenségei, itthon és a nagyvilágban. Ismét más könyvek belső építésünk eddigi eredményeit, jövő feladatait ismertetik, végül számos könyvnapi műben a dolgozó nép mint tükörben látja mindennapi életét, harcait és győzelmeit. Az idei könyvnapok iránt széles körben megnyilvánuló érdeklődés bizonysága annak, hogy dolgozó népünk ma már kulturális forradalmunknak is tevékeny részese kíván lenni, mert felismerte a kiáltó küönbséget a múlt bűnös művelődéspolitikája és a népi demokrácia haladó kulturális törekvése között. A magyar nép élni akar alkotmányban biztosított művelődési jogával, azzal a lehetőséggel, hogy a népi demokrácia nagy mennyiségben és minden dolgozó számára elérhető áron ad ki harcos, jó, demokratikus könyveket. A dolgozó magyar nép a kultúra arcvonalán is harcolni akar a békéért, a könyvek erős fegyverével is síkraszáll a haladás, a demokrácia és a béke nagy ügyének győzelméért a földművelésügyi minisztérium közleménye: haladéktalanul gondoskodni kell a cséplőgépek üzembehelyezéséről A cséplőgépek megjavítása és üzemképessé tétele országszerte általában rendben folyik. Egyes esetekben azonban késlekedés vagy mulasztás tapasztalható. Ezért a földművelésügyi minisztérium felhívja valamenynyi cséplőgép tulajdonosát (birtokosát), hogy haladéktalanul gondoskodjanak minden cséplőgép kijavításáról és üzembehelyezéséről, valamint a cséplőgépeknek a cséplési idény tartama alatt, megfelelő üzemeltetéséről és karbantartásáról. Aki cséplőgépének kijavítását vagy üzembehelyezését elmulasztja, illetőleg az ilyen gépek üzemeltetésére és karbantartására kiadott hatósági rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946 VII. 28./M. E. számú rendelet 7. §-ának 1. pontjába ütköző bűntett miatt öt évig terjedhető börtönnel, súlyosabb esetekben tíz évig terjedhető fegyházzal, valamint vagyonelkobzással büntetendő. A földművelésügyi minisztérium felhívja a mezőgazdasági igazgatóságokat, hogy a cséplőgépek üzembehelyezéséhez adjanak meg minden segítséget és biztosítsák, hogy a cséplőgéptulajdonosok (birtokosok) gépeiket zavartalanul üzemeltessék. Emberi hajszálnál tizenkétszer vékonyabb platinaszál és egyéb magyar műszaki csodák készülnek Varsóba Csütörtökön délelőtt a Laboratóriumi Felszerelések gyára NV Liliomutcai termében bemutaták a varsói tudományos kiállításra kerülő laboratóriumi felszerelési műszereket a laboratóriumban használatos mérlegeket, így például mikromérleget, amely 0,002 miligram érzékenységű és finomvegyszerek méréséhez használják. Bemutatásra kerül a „kaloriméter” berendezés, amit hazánkban csak a felszabadulás óta készítenek és ma már exportra is gyártunk. A kaloriméter nagy segítséget nyújt a gazdasági laboratóriumoknak a szén stb. anyagok kalóriájának megállapítására. Kiállítják a Van Slyke-féle vérelemző készüléket, amelynek nagy jelentősége van az orvosi laboratóriumokban. Ennek segítségével ki tudják mutatni a vérben lévő oxigént, ami minden betegségnél más és más mennyiséget tartalmaz és így következtetni tudunk a különböző betegségekre. Az Eötvös-ingának egyik nagyon fontos alkatrészét is bemutatták, mely egy platinából készült szálból áll és tizenhétszer vékonyabb az emberi hajszálnál. Ennek segítségével talajkutatást végeznek A készülék a vékony szál segítségével jelzi a talajban lévő fémeket vagy más anyagokat. Egy külön csoportban mutatják be azokat a műszereket, amelyeket az iskolákban az ifjúság oktatásánál használnak. A lobbi között ingat, elektromos transzformátort, robbantómotort. Százezer lakosú új város épül Krakkó közelében Krakkó közelében hatalmas kohómű épül. Egy új város keletkezik itt, amelynek több mint százezer lakója lesz. Az építkezés a hatéves gazdasági terv egyik legnagyobb vállalkozása. A munka a Szovjetunió nagyarányú segítségével már javában folyik. Az építkezés során felhasználják a szovjet építkezések kiváló módszereit. Az új városhoz vezető vasútvonal már teljesen elkészült. Ebben az évben több mint 40.000 vasúti kocsit megtöltő földtömeget ásnak ki. Az új kohóművek munkásai számára ebben az évben 5000 lakóház épül. Az építkezés helyére nap-nap után érkeznek a Szovjetúnióból küldött gépek, amelyek nagy mértékben megkönnyítik az építkezés munkáját. Noma Huta névre keresztelik el az új várost, amely élő jelképe lesz a lengyel és a szovjet nép testvéri barátságának és állandóan fokozódó együttműködésének.