Kis Ujság, 1950. június (4. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-03 / 127. szám

Szombat, június 3 lSUISifi ------------------------------------------------------------____ | »JÓZSEF ATTILA PÉLDÁT MUTAT" Kiosztották a József Attila irodalmi díjakat A hatodik szabad könyvnap elő­estéjén csütörtökön osztot­ák ki első­ízben a „József Attila-díj“... Az új irodalmi díjat a népművelési miniszté­rium kezdeményezésére a közelmúlt­ban létesítette a minisztertanács. A „József Attila-díj" keretében évről­­évre hat 6000 forintos, nyolc 4000 forintos és tíz 2000 forintos díj oszt­ható ki A díjat a jövőben is minden évben a könyvnapokat megelőző na­pon adják át. Az ünnepélyes díjkiosztás a Művé­szeti Szövetségek Házában zajlott le. A nagyjelentőségű eseményre nem­csak irodalmi életünk munkásai gyűltek össze, hanem az üzemek leg­kiválóbbjait képv­selő sztahá­nvi­ták ifjúmunkások, úttörők, a honvédség s a rendőrség meghívottai. Gergely Sándor, az írószövetség el­nöke méltatta az új irodalmi díj je­lentőségét. Utána Losonczy Géza népművelési minisztériumi államtitkár mondott ünnepi beszédet. — A „József Attila-díj“ létesítése — mondotta — újabb jele annak a meg­­becsülésnek és szeretetnek, amit a magyar népi demokrácia az új ma­gyar irodalom irányában kezdettől fogva tanúsít. Egyben kifejezése an­nak a megnövekedett szerepnek és felelősségnek, amely új irodalmunkra vár dolgozó népünk szocialista neve­lése és kulturális felemelése terén. — Dolgozó népünknek nemcsak életszínvonala, hanem kulturális igénye is emelkedik. Az irodalom közönsége nemcsak kitágult, hanem meg is változott a felszabadulás óta eltelt esztendők folyamán. Ma ezrek és tízezrek olvasnak, akik tavaly még alig vettek kön­yvet a kezükbe , hol­nap újabb ezrek és tízezrek válnak olvasókká. Az új olvasóközönség nem azo­nos a régivel: a könyv a vagyonos és kiváltságos kevesek asztala helyett ma munkások és dolgozó parasztok kezébe került. Dolgozó népünk azon­­ban jó irodalomra nemcsak könyv formájában tart igényt. Szükség van egyre nagyobb számban és mind ma­gasabb színvonalon új magyar szín­darabokra, filmforgatókönyvekre, rá­­dióhangjátékokra Szükség van üzemi, falusi, ifjúsági és egyéb színjátszó­­csoportjaink számára minél több és minél jobb egyfelvonásosokra. Szük­ség van fejlett irodalmi kritikára, amely nélkülözhetetlen az olvasó és szerző nevelése, szocialista irodalmi közvélemény kialakítása szempontjá­ból. — A díj odaítélésénél a jelölőbi­zottság előtt fontos szempont új, fia­tal tehetségek megfelelő műveinek jutalmazása. Talán felesleges is hangsúlyozni, hogy ez a szempont természetesen nem jelenti már feltűnt, ismert írók mellőzését. Kifejezésre juttatja azon­ban irodalompolitikánknak azt a tö­rekvését, hogy különös gonddal kell felkutatni a népből jövő új tehetsége­ket. Ennek az útnak követésére tanít bennünket az élenjáró szovjet iroda­lom példája s ennek az útnak helyes­ségét bizonyítja egyebek között könyvnapunk néhány könyve, ame­lyek a Szaktanács „József Attila pá­lyázatának“ eredményeként kerülnek az olvasók kezébe. — A műveletlenség összeférhetetlen a szocializmus építésének hatalmas feladatával — figyelmeztet bennün­ket szeretett vezérünk és bölcs taní­tónk: Rákosi Mátyás. Munkásosztá­lyunk, dolgozó népünk is egyre bo­nyolultabb feladatokkal találkozik, amelyeket csak úgy tud sikeresen megoldani, ha ismereteit, tudását, mű­veltségét sokirányúan szélesíti és gya­rapítja.­­ A magyar írók azzal viszonoz­hatják a „József Attila-díj“ létesíté­sét, ha olyan műveket alkotnak, amelyek a legkülönbözőbb irodalmi műfajok terén támogatják a Párt harcát a békéért, a szocializmusért, ha műveikből fegyvert kovácsolnak a haza, a béke, a szocializmus ellensé­geinek leleplezésére és szétzúzására. Az új irodalmi díj névadója, a hal­­hatatlan proletárköltő, József Attila példát és utat mutat.­­ A „József Attila-díj“ jelölő­bizottsága a minisztertanács határo­zata szerint a Magyar Írószövetség, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége képvi­selőiből tevődik össze. A jelölő­bizottságnak ez az összetétele jelké­pesen kifejezésre juttatja az irodal­munk eltéphetetlen kapcsolatát a munkásosztállyal és az ifjúsággal. A „József Mu­la-díj“ azt hirdeti az íróknak: egy pillanatra se szakadja­tok el az üzemek, a bányák, a föl­dek dolgozóitól szüntelenül és ala­posan tanulmányozzátok a nép életet legyetek részesei munkájának és har­cainak emeljétek magatokat és mű­veiteket a marxizmus-leninizmus szin­vonalára, kövessétek a Pártot mind­nyájunk támaszát és vezérlő csillagát! — fejezte be beszédét Losonczy államtitkár. A József Attila Irodalmi Bizottság döntését Illés Rék­a olvasta fel, s adta át a kitü­ntetteknek a díjat. Hat-hatezer forintos „József Attila díjat kapott: Szabó Pál a felszabadu­lás utáni fejlődést ábrázoló regé­nyeiért és színdarabjáért; Karinthy Ferenc a szocializmust építő mun­kásosztály életét ábrázoló novelláiért; Mándi Éva a „Hétköznapok hősei“ című színművéért; Rideg Sándor „Tűzpróba“ című regényéért; Deve­­cseri Gábor „Terjed a fény“ című verseskötetéért; Illyés Gyula Petőfi és Bem alakját megörökítő film­regényéért. Négy-négyezer forintos díjjal ju­talmazták: Zsuczka Pétert a fejlődé­sünket, problémáinkat tükröző ver­seiért; Kardos Lászlót műfordításá­ért, elsősorban Leonidze „Sztálin ifjúsága“ című eposzának fordításá­ért; Palotai Borisz „Tűzhely“ című novelláskötetéért; Lányi Saroltát a szovjet irodalom alkotásainak fordí­tásáért; Fehér Klárát „Becsület“ című színdarabjáért és ifjúsági írá­saiért; Képes Gézát a szovjet költé­szet és a népi demokráciák költői műveinek fordításáért, elsősorban Bolev költeményeinek és válogatott prózájának tolmácsolásáért, Juhász Ferencet „A Sántha-család“ című el-A beszéd után az egybegyűltek hosszú perceken át ünnepelték a ma­gyar nép szeretett vezérét, Rákosi Mátyást, beszélő költeményéért, Földes Mi­hályt „Mélyszántás“ című színdarab­jáért. Két-kétezer forintos díjban része­sült: Somlyó György Azsájev: „Tá­vol Moszkvától“ című regényéről írt bírálatáért; Sándor Kálmán „Tolva­jok kertje“ című regényéért; F. Nagy László, Kiss Ferenc, Darázs Endre és Vészi Endre mai problémákat meg­szólaltató költeményeikért; Czibor János „Gábor Áron“ című filmregé­nyéért és Szinetár György a „Ludas Matyi“ című film forgatókönyvéért. A pályadíjban részesült írók nevé­ben Mándi Éva mondott köszönetet. Gergely Sándor, az írószövetség el­nöke ezután a meghívott dolgozók­nak, s az ifjúság, a néphadsereg és a rendőrség képviselőinek átadta az Írószövetség jelképes könyvnapi aján­dékát, egy egy könyvcsomagot. A sztahanovisták nevében Paiszos Gyula, a Kistext dolgozója, a fiatalok nevé­ben Adamkó László, a Rákosi Má­tyás Művek ifjúmunkása, a néphad­sereg katonáinak képviseletében Vér­tes József őrnagy szólalt fel. Vala­mennyien arróst beszéltek: mit jelent a magyar dolgozók számára a könyv­nap,­­ a haladó magyar írók mun­kája. Kiket jutalmaztak József Attila-irodalmi díjjal A­z albán nép a vasárnapi parlamenti választások során egységesen hitet tett a népi de­mokrácia mellett. A választásra jogo­sultak 99 százaléka járult az urnák­hoz és a leadott szavazatok 99 szá­zaléka az Albán Demokratikus Arc­­vonal jelöltjeire esett. Az albán nép egysége, amelynek bizonyítéka a Demokratikus Arcvo­nal fényes választási győzelme, az imperialisták és ügynökeik ellen ví­vott következetes harc eredménye. Az albán nép, a Szovjetunió által történt felszabadítása óta nemcsak népi de­mokratikus politikai, gazdasági és kulturális felemelkedéséért küzd, hanem külső és belső ellenségei ellen is, akik az imperializmus szolgálatá­ban hol Tito fasiszta Jugoszláviája felől, hol a monarchofasiszta Görög­ország irányából veszélyeztették az Albán Népköztársaság függetlenségét, sértették a sorozatos határincidensek­kel területi szuverenitását. Az albán nép biztonságának, békés alkotó mun­kájának őrei minden egyes esetben méltó választ adtak a provokáto­roknak. Súlyos, de győzelmes harcokat ví­vott az albán nép az országba kül­dött imperialista ügynökök ellen is. Enver Hodzsa és az Albán Munka­párt vezetésével felszámolták Kocsi Dzsodz­se trockista kémbandáját ép­pen úgy, mint a monarchofasiszták zsoldjában álló ügynökök felforgató, népellenes törekvéseit. A választásokon az albán nép méltó választ adott ellenségeinek. Azzal, hogy egységesen felsorakozott a Munkapárt és vezére, Enver Hodzsa mögé­, bebizonyította törhetetlen hű­ségét a felszabadító Szovjetunióhoz, a szabadság, a demokrácia és a ha­ladás eszméihez. A szavazás ugyan­akkor nagyszabású béketüntetés is volt, kifejezésre juttatta az albán nép el­szánt akaratát, hogy a reáeső front­szakaszon megvédi a békét, szaka­datlanul erősíti a béketábort, amely­nek élén a Szovjetúnió áll. Az albán nép győzelme a választásokon az egész világot átfogó béketábor meg­szilárdításához is hozzájárul s ez a győzelem fényes bizonysága annak, hogy egy számra nézve kicsiny nép is erős támasza lehet az emberiség legszentebb ügyének: a demokratikus haladásnak és a békének. A SZIT tagtoborzó mozgalma egyre fokozódó lendülettel folyik a Rákosi Mátyás Művek minden üzemében Mozgalmas képet mutat már a ko­ra reggeli órákban a csepeli Rákosi Művek gyártelepe. Jóval a munka­idő megkezdése előtt összegyűltek a Magyar Dolgozók Pártja népnevelői és a SzIT mintegy 2000 főnyi aktíva­­gárdája, hogy megbeszéljék az ifjú­ság szervezése terén mutatkozó fel­adatokat. A cél: minden dolgozó fiatalt be kell vonni a most alakuló Demokratikus Ifjúsági Szövetség szervezetének munkájába. A megbeszélések után üzemenként brigádokat alakítottak és ezek végig­járták azokat a munkapadokat, ahol olyan ifjúmunkások dolgoznak, akik eddig még nem tartoztak az ifjúság szervezetéhez. A brigádoknál min­denü­tt örömmel fogadták a népneve­lőket és egymásután írták alá az ifjúmunkások a belépési nyilatkoza­tokat. A legjobb eredményt az üzem­­fentartás három üzemrészében, a ja­vítóműhelyben, a kissor és a nagy­sor üzemben értek el a népnevelők. Ebben az üzemrészben 405 ifjúmun­kásból eddig mindössze 200 tagja volt a SzIT-nek. A felvilágosító munka után már az első órákban újabb 110 ifi kérte felvételét a szervezetbe. A gyár többi részében is hasonló eredménye volt a szervezésnek és az ifjúmunkások, nemcsak a belépési nyilatkozatokat írták alá, hanem vállalták azt is, hogy munkájukat növelik, még töb­bet s jobbat fognak termelni. Százhuszonnyolc vagon áru a piacon Olcsóbb lett az újkrumpli, cukorborsó, káposztaféle és a cseresznye A csepeli nagypiacra pénteken reggel 128 vagon áru futott be. A szállítmányok a következők voltak: vegyes darabáru 85 vagon újkrumpli 37, zöldborsó 18, kelkáposzta 3, fejes­káposzta 1, karfiol 1, fözöttök 1, vá­gott baromfi 1, újhagyma 5, saláta 1, cseresznye 9, tojás 8, kararábé 7 és élő baromfi 1 vagonnal A főváros­környéki kisparasztok és kertészek 378 szekérfuvar árut hoztak fel, te­hergépkocsival és hajóval 796 mázsa élelmiszer érkezett. Ma reggel általános árubőség volt a Nagyvízsártelepen, a csarnokokban és kerületi piacokon A Vásárné­­pről már reggel 5 órakor útnak indították a szállítmányokat a piacokra, hogy a reggel 6 órai forgalom megindulása­kor megfelelő árubőséget teremtse­­nek. Ez sikerült annál is inkább, mi­után a mai hetivásári napra való te­kintettel, minden kerületi csarnok és nyílt piac körül őstermelői fuvarok sorakoztak fel, amelyekről már reggel 1t órakor megkezdték az árusítást A Nagyvásártelepen elsősorban új­­krump­iban, cukorborsóban és ká­posztafélében volt igen élénk kínálat Mindhárom cikk ára átlagosan 5­­0 százalékkal olcsóbbodott A hentesek­nél és mészárosoknál, valamint a KÖZÉRT-árudákban már a reggel órák alatt megfelelő mennyiségű hús állott rendelkezésre , haromm­felho­­zatal is emelkedett Tojásból nagy készletek várna­k értékesítésre. ----------------------------------------------------------------------------3 Kultúrával a békéért A békeharc nemcsak az emberi éle­­tek százmillióinak megmentése ér­dekében folyik, hanem a katáráért is mindazért, ami értékeset és mara­dandót az ember termelő és alkotó munkájával anyagi és szellemi téren létrehozott. A háborús törekvés és a kultúra­­ellenesség kiálló összefüggését láttuk a közelmúltban, amikor a világura­lomra törő hitleri fasizmus egyik jel­lemző jelszavát így fogalmazták meg: „Ha a kultúra szót hallom, revolve­remhez nyúlok.“ Nem is lehetett más­ként: a fasizmus embertelen rendsze­réből következett mindkettő, a népek leigázására törő támadó háborús kedv és a kultúra mélységes gyűlölete. Ugyanezt látjuk a fasizmus örökébe lépett amerikai imperializmus esetében. A világuralmi tervek szövögetésével együtt halad „az amerikai életforma“ példátlanul kulúraellenes irányzata, ami megnyilvánul a fegyverkezési ki­adások mértéktelen növelésében a köz­­oktatás rovására éppen úgy, mint a dollár-sajtó, rádió és irodalom teljes szellemtelenségében, minden kritikán aluli színvonalában. A­mint a háborús uszítás következ­­­* ménye a kultúra gyűlölete, ugyan­úgy a békeharc egyik fő mozgató ereje az emberi művelődés értékei­nek megmentésére irányuló akarat. A békeküzdelem zászlóvivője, a Szov­­jetúnió és köréje tömörült népi de­mokratikus országok, valamint a tő­kés, gyarmati és félgyarmati országok széles dolgozó tömegei nemcsak éle­tükért, gyermekeik jövőjéért harcol­nak, amikor felsorakoznak a béketá­bor arcvonalán, hanem a művelődés szabadságáért, az emberi kultúra ma­radandó alkotásaiért is. A békével megmenthetjük a kultúrát, ugyanakkor a kultúra erős fegyver a békéért folytatott harcban. A tőkés­imperialista rendszer a tudatlanság­ban tartott tömegekben véli uralmá­nak biztosítékát, hasonlóan a hitleri fasizmushoz és magyarországi vál­fajához, a Horthy-rendszerhez. A szocializmus útjára lépett népi demo­krácia ezzel szemben minden eszköz­zel elősegíti a tömegek korszerű mű­velődését, természetes kulturális igé­nyeinek kielégítését, mert azt vallja, hogy csak a felvilágosult és művelt ember lehet megbízható építője az új társadalmi rendnek, meggyőződéses híve és védelmezője a békének. Ezen a téren is a Szovjetunió mu­­tat messze fénylő példát a ha­ladó emberiségnek. A szovjet ötéves tervek a gazdasági erőgyarapodás­sal együtt a kulturális színvonal soha nem látott emelkedését is ieten■ tették a Szovjetúnió népei számára. A szov­jet hatalom három évtizede alatt több mint 11 és fal milliárd könyv jelent meg a Szov­j­­túnióban s ez az egyetlen adat szemléltetően bizonyítja, mit jelent a kultúra, a tudás a szocialista ország népeinek. A dolgozó magyar nép vezető ereje, a munkásosztály és pártja, a felszabadulás óta küzd azért, hogy a haladó kultúra valóban a tömegek közkincse l­őven s a nép előtt fel­táruljanak a tudás forrásai, me­lyektől korábban az uralkodó o­stá­­lyok tudatosan távo tartották a dol­gozókat. A művelődés terjesztése te­rén folytatott nehéz és fáradságos munkának az idei könyvnapon bő termését arathatjuk le Erről tanús­kodik a könyvnapi kiadványoknak mind tartalma mind hatalmas pél­dányszáma: 46 mű 650 ezer példány­ban kerül ezekben a napokban a dolgozók kezébe és minden egyes kötet fegyver a demokráciáért, a békéért vívott harcban. A békeharc mostani szakaszának legfőbb feladata ugyanis a célok és eszközök tisztázása, a béke■ hívei­nek tömörítése, a béke ellenségeinek leleplezése és elszigetelése. A könyv­napi kiadványok egész sora — Sztá­lin műve Kínáról, Lenin-Sztálin „Az ifjúságról“, Rákosi Mátyás válogatott cikkei és beszédei, hogy csak a leg­kiemelkedőbbeket említsük , az el­mélet és az időszerű politikai kérdé­sek területén tárják fel a problémá­kat, mutatják meg az igazi erőviszo­nyokat és a békeharcban követendő utat. Ezek és más művek segítik a dolgozókat abban, hogy tisztán lás­sák, kik a béke hívei és ellenségei, itthon és a nagyvilágban. Ismét más könyvek belső építésünk eddigi ered­ményeit, jövő feladatait ismertetik, végül számos könyvnapi műben a dolgozó nép mint tükörben látja mindennapi életét, harcait és győzel­meit. Az idei könyvnapok iránt széles körben megnyilvánuló érdeklődés bi­zonysága annak, hogy dolgozó né­­pünk ma már kulturális forradal­munknak is tevékeny részese kíván lenni, mert felismerte a kiáltó kü­önb­­séget a múlt bűnös művelődéspoliti­kája és a népi demokrácia haladó kulturális törekvése között. A magyar nép élni akar alkotmányban biztosí­tott művelődési jogával, azzal a lehe­tőséggel, hogy a népi demokrácia nagy mennyiségben és minden dol­gozó számára elérhető áron ad ki har­­cos, jó, demokratikus könyveket. A dolgozó magyar nép a kultúra arcvo­­nalán is harcolni akar a békéért, a könyvek erős fegyverével is síkraszáll a haladás, a demokrácia és a béke nagy ügyének győzelméért a földművelésügyi minisztérium közleménye: haladéktalanul gondoskodni kell a cséplő­gépek üzembehelyezéséről A cséplőgépek megjavítása és üzemképessé tétele országszerte álta­lában rendben folyik. Egyes esetek­ben azonban késlekedés vagy mulasz­tás tapasztalható. Ezért a földművelés­­ügyi minisztérium felhívja valameny­nyi cséplőgép tulajdonosát (birtoko­sát), hogy haladéktalanul gondoskod­janak minden cséplőgép kijavításáról és üzembehelyezéséről, valamint a cséplőgépeknek a cséplési idény tar­tama alatt, megfelelő üzemeltetéséről és karbantartásáról. Aki cséplőgépének kijavítását vagy üzembehelyezését elmulasztja, illető­leg az ilyen gépek üzemeltetésére és karbantartására kiadott hatósági ren­delkezéseket megszegi vagy kijátssza, a gazdasági rend büntetőjogi védel­méről szóló 8800/1946 VII. 28./M. E. számú rendelet 7. §-ának 1. pontjába ütköző bűntett miatt öt évig terjed­hető börtönnel, súlyosabb esetekben tíz évig terjedhető fegyházzal, vala­mint vagyonelkobzással büntetendő. A földművelésügyi minisztérium felhívja a mezőgazdasági igazgató­ságokat, hogy a cséplőgépek üzembe­­helyezéséhez adjanak meg minden segítséget és biztosítsák, hogy a cséplőgéptulajdonosok (birtokosok) gépeiket zavartalanul üzemeltessék. ­ Emberi hajszálnál tizenkétszer vékonyabb platina­szál és egyéb magyar műszaki csodák készülnek Varsóba Csütörtökön délelőtt a Laborató­riumi Felszerelések gyára NV Liliom­utcai termében bemutaták a varsói tudományos kiállításra kerülő labo­ratóriumi felszerelési műszereket a laboratóriumban használatos mérlege­ket, így például mikromérleget, amely 0,002 miligram érzékenységű és finomvegyszerek méréséhez hasz­nálják. Bemutatásra kerül a „kaloriméter” berendezés, amit hazánkban csak a felszabadulás óta készítenek és ma már exportra is gyártunk. A kalori­­méter nagy segítséget nyújt a gazda­sági laboratóriumoknak a szén stb. anyagok kalóriájának megállapítá­sára. Kiállítják a Van­ Slyke-féle vér­elemző készüléket, amelynek nagy jelentősége van az orvosi laborató­­riumokban. Ennek segítségével ki tudják mutatni a vérben lévő oxi­gént, ami minden betegségnél más és más mennyiséget tartalmaz és így következtetni tudunk a különböző betegségekre. Az Eöt­vös-ingának egyik nagyon fontos alkatrészét is bemutatták, mely egy platinából ké­szült szálból áll és tizenhétszer véko­nyabb az emberi hajszálnál. Ennek segítségével talajkutatást végeznek A készülék a vékony szál segítségével jelzi a talajban lévő fémeket vagy más anyagokat. Egy külön csoport­b­an mutatják be azokat a műszere­ket, amelyeket az iskolákban az if­júság oktatásánál használnak. A lobbi között ingat, elektromos transzformátort, robbantómotort. Százezer lakosú új város épül Krakkó közelében Krakkó közelében hatalmas kohó­­mű épül. Egy új város keletkezik itt, amelynek több mint százezer lakója lesz. Az építkezés a hatéves gazda­sági terv egyik legnagyobb vállalko­zása. A munka a Szovjetunió nagy­arányú segítségével már javában fo­lyik. Az építkezés során felhasznál­ják a szovjet építkezések kiváló mód­szereit. Az új városhoz vezető vasút­vonal már teljesen elkészült. Ebben az évben több mint 40.000 vasúti ko­csit megtöltő földtömeget ásnak ki. Az új kohóművek munkásai számára ebben az évben 5000 lakóház épül. Az építkezés helyére nap-nap után érkeznek a Szovjetúnióból küldött gépek, amelyek nagy mértékben meg­könnyítik az építkezés munkáját. Noma Huta névre keresztelik el az új várost, amely élő jelképe lesz a lengyel és a szovjet nép testvéri ba­rátságának és állandóan fokozódó együttműködésének.

Next