Kis Ujság, 1950. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-16 / 216. szám

Csütörtökön nyílik meg a Bartók emlékkiállítás A Művészeti Szövetségek HázábanKertész-u. '36. szepterteber 21-én csütörtökön délben nyílik meg az emlékkiálítás, amelyet Bartók Béla halálának ötödik évfordulója alkalmából rendeznek. A kiállítást ünnepélyes keretek között nyitják meg. A Bartók-napok ünnepségei szeptember 24-én kezdődnek, vasárnap délelőtt tizenegy órakor a Magyar Zeneművészek Szövetségének ünnepi Bartók-ülésével. Az emlékbeszédet Bartók-művek előadása, ének, zongora és vonósnégyesszám követi. Hétfőn délelőtt a Szilágyi Dezsőtér 4. számú ház falán leleplezik a Bartók-emektáblát. Hétfőn este Bartók emlékére díszhangverseny lesz az Operaházban, amelyen a Honvéd Központi Művészegyüttes, a Mária Terézia-téri általános iskola úttörő-kórusa. Hernádi Lajos zongoraművész, Palló , Imre, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, s Garai György hegedűművész lép fel. Az Állami Operaház zenekarát Kóródy András vezényli. Kedden este a Zeneművészeti Főiskolán rendeznek a Bartók-emlékhangversenyt, a Rádiózenekar és Sebők György zongoraművész közreműködésével. A Divertimento, a III. zongoraverseny és a Concerto szerepel műsoron, Somogyi László vezényel. Egy francia színésznő beszámolója a hollywoodi filmcsillagok sorsáról A svájci Vonc Ouvriere közli Francose frosay ismert francia színésznő nyilatkozatát, aki nemrég tért vissza amerikai útjáról. Eddig Hollywoodban filmezett. Elmondotta, hogy a hollywoodi stúdiókban a felvételhez való előkészítés futószalag módszerrel történik: először a színész ahhoz a maszkkészítőhöz kerül, aki az arcot, majd pedig ahhoz, aki az alakot, nyakat és kezet készíti ki. Mikor a színész már teljesen ki van készítve és fel van öltözve, öltözőjében várja, hogy sorrakerüljön. A hollywoodi filmcsillagok sorsa a külső ragyogás ellenére nem irigylésreméltó. Állandóan fejük felett lebeg a munkanélküliség és a nyomor veszélye. A reklámhajsza és a nagy kiadások Hollywoodban odavezetnek, hogy még a leghíresebb filmcsillagok is felélik mindazt, amit keresnek. A kisebb színészeket fenyegető munkanélküliség veszélye hatalmas méreteket öltött. Hollywoodban hamar elfelejtik a tehetséges embereket. Ma már nem emlékeznek azokra a színészekre, akik 10—15 évvel ezelőtt még híres filmszínészek voltak. Ezeknek az elfelejtett színészeknek többsége nyomorúságos és sajnálatraméltó körülmények között él. — A reklám igen nagy helyet foglal el az átlag amerikai életében. Amerikai tartózkodásom idején — mondta Francoise Rosay — igen nagy reklámot csaptak egy kávénak. A reklámot a rádióban állandóan egy ismert színésznő mondta be. Az adás legpatetikusabb részét egy bejelentés szakítja meg ilyenformán: „Ha rosszszagú a szája, használjon „X“ fogkrémet!“... Megtörténik például, hogy egy szimfónia rádióközvetítését megszakítják azért, hogy közben bemondják a reklámhirdetést. — Ami a háborús kérdéseket illeti, ezekről sokat beszélnek a rádióban és sokat írnak az újságokban. Meg kell jegyezni, hogy bár az amerikaiak félnek a háborútól, mégis úgy beszélnek róla, mint akiknek fogalmuk sincs a véres harcokról és nem tudják, mivel járnak azok — mondta végül Francoise Rosay. S hozzátette: — Mi, franciák, nem beszélhetünk egykedvűen a háborúról, mert mi már átéltünk egy háborút annak minden szörnyűségével együtt. Az amerikaiak nem tudják mit érez Európa! 1850 nyarán született Rouen-ban, a zöldelő és gótikus, középkori Normandia élén Guy de Maupassant, a mait század felülmúlhatatlan francia novellistája. Korszaka mit látott benne? Csak a pikáns írót, erotikus és csevegő novellák szerzőjét, hálószobák titkainak leleplezőjét. De nem hasonlót láttak-e sokan Emile Zolában is? És az a Flaubert, aki annyira közel állott emberileg is a fiatal íróhoz, nem szerepelt-e soká úgy az úgynevezett „társasági“ köztudatban, mint egy megnem értett vidéki burzsoá asszonyság lelki nyavalygásainak megelevenítőse? Mindebben az „irodalmi“ szemléletben természetesen benne van az igazság egy szemernyi magva is: elvégre a francia irodalom nagysága. Íróinak jelentősége éppen az „ember“ megelevenítése volt és szerinte asszonyokhoz, ösztönökhöz, érzelmekhez való viszonyunk éppen úgy része és eleme társadalmi létünknek, mint ahogy az ösztönökhöz, érzelmekhez való viszonyban is benne tükröződik ennek, vagy annak a korszaknak társadalma. Az a gazdag és elegáns fiatalember, aki a fiatal Maupassant volt, mindenesetre alaposan és jól látta a korszak, a 10. század második felének összes érzelmi, emberi fordulatait, lehetőségeit, határait. Igen szellemes és elmés fiatalember volt, méghozzá atléta és sportember is, afféle atlétikus írói típus, mint legmaibb napjainkban, például a skandalózus és pimasz Henry de Montherlant. Gazdag volt és előkelő, nagyszerűen öltözködött, csodálatosan gazdag lakása volt képekkel, műremekekkel, bársony- és hunkát-függönyökkel, tükrökkel, kerevetekkel; elegánsan szabott zsakettet és cilindert szeretett hordani, szabályos kreol arcát kacér kis kecskeszakáll ékesítette. ismert alakja volt a szalonoknál, lóversenyterek tribünjeinek. — most tör be először az angol életforma a selymesebb és asszonyosabb francia társaságba és Maupassant egyike volt az úttörőknek itt. A magyar olvasó pedig közben arra is gondolhat, hogy Maupassant Párisa, Maupassant kora volt az a hely, idő, társadalom, melyben a mi Justh Zsigmondunk élte elegáns, tanulékony, sznob és dekadens fiatalságát. Baskircsev Mária tüdőbeteg szerelme pedig még különlegesebb glóriát font az elkényeztetett fiatal atléta író köré. Természetesen hamar bekövetkezett Maupassantnál az, ami általában történni szokott a „nagy életet“ kiélő és habzsoló gazdag és előkelő fiatalemberekkel: a teljes csömör, undorodás az emberektől, a társaságtól, sőt még az irodalomtól is. Miután minden lehetőséget, mámort és narkotikumot kiélvezett, nem akart többé embert látni. Tehette, hogy kiszabadulhatott kora társadalmából: gazdag volt, yachtja horgonyzott Antibes kikötőjében. Messze vitorlázott a kéklő Földközi-tengeren, csak hogy minél messzebb legyen egyszer már az Azúr-part tündöklésétől. Avagy az otthoni Normandia, szülőföldje dombjait, berkeit járta elborult lélekkel. Egy-egy ilyen példán, az ilyen életek beszédes példáján láthatjuk a legélesebben, egy-egy nagy író magatartásán tanulmányozhatjuk a legjobban, miként kezdődött és zajlott le a polgári társaság dekadenciája, szétbomlása, miként kezdődött az a rettenetes válság, amely aztán őrületbe és örjöngő gyilkolásokba vitte a polgári aberatitás éléről az embereket. Íme, Maupassant, az életunt, undorodó Maupassant, a gazdag és elkényeztetett fiatal és tehetséges író, ez a nagyon fölényes és eléggé gőgös társasági fiatalember ennek a válságnak hűséges reflektora. Mindenesetre elejétől fogva alaposan lenézte azt a polgári társadalmat, amelyben élt. Nem vezették itt társasági nosztalgiák, nem volt sznob, nem vagyok belekerülni a jó társaságba, d ő már-már arisztokratának is száni A százéves Maupassant tett, pénzváltó, bankár ősök és lotharingiai nemesek vére találkozott benne és többé már nem akart polgár lenni, nem is voltak polgári tulajdonságai, kívülállón a polgárságon. A polgárság tulajdonságainak egyike pedig az a nőies tulajdonság, hogy szeret imponáltatni önmagának, szereti ekkor még, akik megbotránkoztatják, szereti, akik az ő kárán mulatnak, akik megrugdalják eszményeit, csupa öngyilkos, halálra készülődő magatartás. Íme, Maupassant harsányat mulatott a polgári világ minden képmutatásán és mivel a korbeli Páris, a korbeli Franciaország burzsoáziájának érdeklődése középpontjában a szexuális élet, a házassági válság, a házasságtörés és mindenféle törvénytelen szeretkezés állott, a fiatal író a szexuális kérdésen, a bomladozó családok életén keresztül dobta a polgári társadalom szemébe a maga választékos undorát. Műfaja: a novella műfaja, amelyet először a középkor vallásos, vagy lovagi lírájából kiemelkedő laikus és gunyoros olasz polgárság ,emelt világtörténelmi rangra és jelentőségre, másodszor pedig a francia Harmadik Köztársasággyorsritmusú sajtója avatott fontos tényezővé. A modern polgárság zaklatott és gyors életritmusa a nagy regény és a felvilágoso- tási filozófiai traktátus után megteremti ezt a műfajt, amely a pillanatnyi ötletek, pillanatnyi elmésségek, a papi hajszát feledtető pihenő percek szórakoztató, feledtető műfaja. Tetszett e műfaj a szépasszonyoknak, tőzsdéseknek, tőkéseknek és a rajtuk kegyetlenül viccelődő Maupassantnak egyaránt; a nagy és tehetséges (rót korszaka, rétege és társadalma minden tulajdonságával, erényével és hibájával teljesen, sziporkázó, gyors gunyoros szellemességének gazdagságában — szerette e műfajt, mely úgy emlékeztetett a szalonok merész és futó, amellett mégis érdekes csevegésére; ez a vakító, villogó fiatalember szétélte életét, közben pedig szaggatottan, könnyedén, mintegy mellékesen dolgozott. Mindezek a csábító és megvesztegető külsőségek vívták ki aztán Maupassant számára a fedér hölgyek, társasági dániák, általában a polgári világ és az újságolvasók felületes tetszését, csodálatát. Életének eleganciája, szerelmeinek furcsa hírei, atlétikus és yachtozó sportkedvelései pedig még tetszetősebbé tették ezt a szemléletet. Nem is kell mondanunk, milyen felszínes volt ez az értékelés. A gunyoros, pikáns és csiklandozó, sziporkázó novellákban közben felvonul az egész francia társadalom, kis nőktől kezdve zsugori öreg nagymamákig, örökséghajhászó unokaöccsöktől kezdve durva és bujálkodó nagyparasztokig, ■0 ezernyi tündöklő és sötét változat. Ezek a novellák nem mutatnak be mást, mint az élet alját, a nagypolgári, önző gazdagság és kispolgári butaság mélységeiben látogató szörnyű és komor szédületét. A legújabb francia irodalmi ítélkezés nem szereti Maupassant-t; mostanában a polgári irodalomban a nagylélekzetű és unalmas, sőt kegyes traktátusok korszaka következett el, a nagy regény klasszikus formája felbomlott és az élet gyors és olyan jellemzően elmés gall szcenírozásának és dramatizálásának helyére a kegyes és szemforgató unalom következett. Mindezt pedig — nem utolsósorban — egyes katolikus írók, avagy Charles Maurras és az Action Francaise hatására az „erkölcsi megújhodás“ vágyával, a dekadencia és romlottság elleni harccal igazolják. Maupassant pedig egyáltalában nem kegyes, vagy nagyképű író, nem csupán azért nem az, mert kétségtelenül kedvelt mindenféle pikantériát, de azért sem, mert elméje és műfaja maga volt az ötlet, a drámai feszültség, a gyors ütem, főként pedig az őszinteség. Különben nemcsak azért nem lehet kiiktatni a ma már valósággal történelmi érdekességű, de mulatságában változatlanul aktuális Maupassant-t a francia irodalom galériájából, a legnagyobbak közül, mert tökéletes stílusművész volt és a francia ízlés mindenkor hódolt a stílus és a forma klasszikus arányainak. A nagy regény zárt és szabályos kompozíciója Maupassant novelláiban csattanó ötletességűvé változik, ahol minden szónak, jelzőnek, mondatnak különleges helye és súlya van. Nem véletlenül szerette Flaubert-t, aki a fiatal életművészt bevezette a művészet legkomolyabb szentélyeibe és a nagy írók társaságába és akiről az a hiedelem járta, hogy Maupassant nagybácsija, nem, Flaubert, Maupassant mintája és példája csupán Madame Maupassantnak, az író mamájának volt régesrégi intimusa, jóbarátja és ezt a titkos érzelmet, valamint közös földjük, otthonuk, a zöld és tengermosta Normandia, a gótikus és kispolgárin korlátolt Rouen iránti lokálpatrióta szeretetek Flaubert továbbvitte és továbbélte a fiatal íróban. Miközben Zola, vagy Flaubert mégis mégis tele vannak minden realizmusuk közepette a romantika végső rezdüléseivel, Maupassant már teljesen realisztikus és minden gonyorosságában és hidegségében már hiányzik belőle az a pátosz, mely a cizelláltan stiliszta Flaubertben, vagy a hanyagul stiliszta Zolában egyformán közös. De ez a fölény, gúny, hidegség, a leplezetlen valóságnak ábrázolása tette az elegáns és széthulló éltű Maupassant-t a realista irodalom és az élet ábrázolásának anekdotizmusa mellett is mintaszerű mesterévé, Gogolák Lajos LEMENT A VASFÜGGÖNY s a közönség tovább tapsolt és a vasfüggöny elé hívta ki a szereplőket a Magyar Színház csütörtöki évadnyitó előadásán. A zsúfolt nézőtér melegen ünnepelte a Donna Juana főszereplőit: Ruttkay Évát, Ölti Magdát, Ferrari Violettát, Básti Lajost, Ungvárit, Tapolczait, Pásztor Jánost és a többieket. Mozi DALOLVA SZÉP AZ ÉLET: (zenei filmvígjáték) VÖRÖS CSILLAG (Erzsébet-körút 45.) %5. %7, 9. V. i3. - MÁJUS 1 (Mártírok tia 55.) %6, *a7, 9. V. ys3. — DÓZSA (Róbert K.-krt. 181.) V44. Jb6. 8. — TÁNCSICS (Csepel) 146. 448. V. H4. — KORZÓ (Újpest) 4.1,1. 449. — ROYAL (Kispest) */,6. 149. V. 444. — TÁTRA (Pesterzsébet) 6. 449. V. 444. */179/.a. BRIGÁD (Pestszentlőrinci )40, 448. V. S. SZERENCSÉS HAJÓZÁST: (magyarul beszélő szovjet film) SZIKRA (Teréz-körút 60.) 5.45. %1. 9. V. 443 (prolongálva). ÓCEÁN VÁNDORA: (expedíciós film) DUNA (Fürst S.-u. 7.) 5. 7. 9. FORUM (Kossuth L.-u. 18.)/1 5, 447, 449, vas. %3. MUZSIKÁL AZ IFJÚSÁG: (zenés vígjáték) ÚTTÖRŐ (Bajcsy Zs.-út 18.) 4, 6. V. 10, 2, 4, 6. — MUNKÁS (Kápolna-u. 13/b) 6. 8. V. 4. KÍNA HARCOL: (dokumentfilm) FÁKLYA (Teréz-körút 28.) prolongálval d. u. 15-től este 11-ig és vas. d. c. 4411-től este 11-ig folytatólag. — FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3.) 445, 447. 449. SZTÁLIN, AKIT LEGJOBBAN SZERETÜNK. (francia dokumentfilm) kísérőműsor a MARX- és SZIKRA-moziban. VITAMIN A. B. C. (magyar színes bábfilm) kísérőműsor a BODOGRÁF és RÁKÓCZI kertmozi (Csepel) mozikban Reszket a lasd: (ellenállási film) KOSSUTH Váci-út 14.) 4. 147. 149. ötszázasok: (vígjáték) KOSSUTH kertmozi (Pesterzsébet) 6, 8. V. 4. Szabadság útján: (a baskír nép harca a szabadságért) ZUGLÓI (Angol-u. 26.) 145. 147. 149. RÁKÓCZI Kertmozi (Csepel) */18, 8 V. 144 Szilbe Baton (történelmi film) BETHLEN (Bethlen-tér 3.) 4. V*7, 149. Halló Moszkva: (zenés film) BÁSTYA (Erzsébet-körút 8.) 11. 142. 4. 147. 9 (prolongálva!). Talpalatnyi föld: ADY (Somogyi B-út 3.) 144. 346 8. Az uzsorás: (Balsac elbeszélése nyomán) SAVOY (Üllői-út 4.) 4, V*7, 10, UGOGSA (Ugocsa-u. 10.) 4, 6. 8. Jégmezők lovagja: (történelmi film) JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) 4, Va7, %9. Vidám vásár: (színes zenés film) ELIT (Szt. István-krt. 16.) %6. U7. 9. V. */*3. Kafka: (vígjáték) KAMARA (Dohány-u. 42.) 4, %7. ^9 (prolongálva). Szerencse fel: (bányászfilm) SZABADSÁG (Bartók B.-út 64.) Vaz. M.9. -ÓBUDA (Selmeci-u. 14.) 1 7 H9. Orel gőzös pusztulása: (tengerészfilm) MARX (Landler J.-u. 39.) 4, 6, 8. Ifjú gárda I—II. rész: KRISZTINA (Krisztina-krt. 155.) 6-Horvas Centercsatár: (sportvígjáték) PÁTRIA (Népszínház-u. 13.) 4. Va7% %9. — TINÓDI (Nagymező-u. 8.) 3/66. Viz. ,/19. Párttagsági könyv: (a bolsevik éberség filmje) KULTUR kertmozi (Kinizsi-u. 28.) 4. 6. 8. Külvárosi fiúk: (ifjúsági film) BODOGRÁF (József-krt. 63.) ^5. %1. V20. Volt egyszer egy kislány: ROXY (Rákócziét 82) Vall %1. V23. %5. V.7. Táncosnő: (balletfilm) HUNNIA (Bartók B.út 130.) 4. 6. 8 (csütörtökön szünnap). Boldog aratás: (zenés film) HAZAM (Váci út . 150.) 4. 6. 8. V. 2. HÍRADÓ MOZI: (Erzsébet körút 13.) 1 Magyar híradó: 2. Észak-Koreában (dokumentfilm), 3. Szovjet sporthíradó, 4. Téves távirat (cseh színes rajzfilm), 5. Szovjet híradó. Reggel 9-tól este 11-ig folytatólag. FÉNY MOZI (Újpest): Magyar híradó 2. Szovjet híradó, 3. Béke ifjú harcosai 4. Séta a moszkvai állatkertben. 5. Ökölvívás. 0. Dalol a hírért Előadások: 5. VS 7. 8. Vas. Mi. JA4. 5. S 7. 8. kis Újság Új szovjet dalművek Kirgiz operán dolgoznak Vlaszov és Feró moszkvai zeneszerzők. Az új szovjet opera címe Az Isszikul partján s szövegkönyve Bajaninov kirgiz író Boldogság című regénye alapján készült. A dalmű bemutatja, hogyan harcol a kirgiz nép az orosz néppel vállvetve a természet kincsek meghódításáért s bemutatja Kirgizia boldog életét. Új gyermekopera is készült a Szovjetúnióban. Kraszev, a neves zeneszerző, akinek ifjúsági dalműveiről már beszámolt a Kis Ujság, új operát fejezett be, amelynek szövege Pavlik Morozov úttörő önfeláldozó hőstetteiről szól. A szöveget Zseleznov és Karpel írták. Az új Kraszev-opera címe: „Az igazságért, a boldogságért.“ SZEPTEMBER 22-IG MEGHOSZSZABBÍTOTTÁK A SZÍNHÁZI BÉRLETVÁLTÁST. Ez azért is történt, mert az elmúlt napokban megnövekedett a bérletváltás száma és egyes üzemek nem tudták lebonyolítani a növekvő igényeket. * AZ ALBÁN FILHARMÓNIA TÁNCEGYÜTTESE felkereste a MÁVAG dolgozóit, bemutatta nekik megkapó népi táncokból álló műsorát. A MÁVAG dolgozói márványlapra erősített miniatűrmozdonnyal ajándékozták meg az albán fiatalok táncegyüttesét.* A „SZOVJET TÜRKMENISZTÁN“ című, színes dokumentumfilm felvételeit megkezdte az ashabadi filmstúdió. Az alkotás Türkmenisztán ipari és mezőgazdasági fejlődését, valamint a karakumi fensík terméketlen területeinek termővé tételét örökíti meg. , Szombat, szeptember Itt „Dances Jampecus: őshazája Amerika“ Megnyílt a világ első jampecellenes kiállítása Pénteken délben a Ruházati Bolt MV dekorációs osztályának három termében hivatalos személyek és a sajtó meghívott képviselői előtt megnyílt az első jampecellenes kiállítás. Céljai lebeszélni a férfiakat arról, hogy jampecesen, vagy ahogy régen mondották gigerlisen öltözködjenek. A kiállítás a „vernisszázson“ úgy fest, mint egy házi főpróba. Már megjelentek a beavatottak, de a produkción még végzik az utolsó simításokat. Itt is rajzolók, szobrászok és dekoratőrök dolgoznak a karikatúrákon és a bábukon. Hatalmas rikító színű kép tipikus pesti jampecet ábrázol, mintha a harmincas évekből csöppent volna ide. Barna nadrágot, pepita zakót, stráfos harisnyát visel. Nyakkendője lóversennyel kombinált szépségkirálynőválasztást ábrázol. Mellelte kifejlett gorilla, kettőjük között felirat: „Mi ketten az imperialista beállítottság hívei vagyunk“. A következő kép jól kifejlett szvingető jampecet mutat be a ketrecben. A tábla hirdeti: „Dances Jampecus.“ Az ismertetésből megtudjuk, hogy őshazája Amerika, nálunk kihalófélben van. Különös ismertetőjele: ha tánczenét hall, vadul rángatózik. Nem hiányzik a kiállításról az Amerika Hangját megszemélyesítő kacsa sem, tökéletes jampecjelmezben. Mosolygó tömeg veszi körül a kiállítás legelmésebb bábjátékát, egy pompásan sikerült életnagyságú Jampecet, aki öntelten néz egy tükörbe, állandóan illegeti magát (ötletes gépi szerkezet segítségével), majd meghökken, amikor a tükörből jól megtermett orángutáng néz rá vissza. „Aki ruházkodásban utánozza az imperialista divathóbortot, az szellemben és érzelmileg is odatartozik. A kiállítás művei csak két nap maradnak itt, kedden útra kelnek, majd a város különböző Ruházati Boltjainak a kirakataiban szórakoztatják a járókelőket. Mindegyik üzlet hirdetni fogja: „Itt nem árusítunk Skozmopolita divatcikkeket!“ Minden kirakatba jut egy jampec és egy majom. Nevetve jegyezte meg a vállalatvezető: — Csak attól félünk, hogy az állatkerti majmok tiltakozni fognak az összehasonlítás miatt... Zugló két aranyérmet nyert a virágversenyben „Hervad már ligetünk, díszei hullanak“ — idézhetjük bízvást a költőt, mert hiszen ha odakint még javában ragyog is a vénasszonyok nyara, itt a teremben a Virágkedvelők Egyesülete már osztogatja a díjakat a nyári kiskertekért, erkélyekért és virágos ablakokért. A „Virágos ablak-, erkély- és kiskertverseny“-re az idén 2347-en jelentkeztek és 469-en nyertek érmeket, elismerő és dicsérő okleveleket. A legtöbb versenyző a VI. kerületből volt, második lett a II. kerület.— Hja, Buda, ott nem nehéz kertet csinálni — morajlik fel a terem egy része, de a következő bejelentésnél már taps hallatszik: —A Harmadik a XIII. kerület, a váci úti, a Lehel úti versenyzők nemcsak sokan voltak, hanem igazán szép, minőségi kiskertekkel vettek részt a versenyben. Minőségileg egyébként Zugló az első, a három aranyérem közül kettőt a XIV. kerület vitt el. Viszont egyetlen jelentkező sem volt az új kerületekből, Újpestről, Rákospalotáról, Kispestről. És, sajnos, olyan kimagasló szépségű kert, ablak, vagy erkély sem akadt, amelyik megérdemelte volna az ezüstserleget, így az nem került az idén kiadásra. De lássuk a gyakorlati részt: milyen kertekkel, hol, milyen növényekkel nyertek aranyérmeket a versenyzők? Az első aranyérem nyertese Blatiny Árpádné, erkélye az Uzsoki utca 36/b szám alatt, kertje pedig a 32. szám alatt van. Elég, ha annyit mondunk, hogy kertjében 120 fajta dáliából van gyönyörű gyűjteménye, erkélyét pedig lefutó és kosaras muskátlikkal, hajnalkával díszítette. Az idén harmadszor nyert aranyérmet Kovács Ernőné. Erkélye a budai oldalon a Dunára néz, s a növényeknek kedvez a dunai hűs levegő. A harmadik aranyérmet barna, fiatal lány veszi át: Török Julia. A Gyarmat utca 16. szám alatt van mintegy 60 négyszögölnyi kertje, de — mint a bírálóbizottság is megállapította —, ebben a kiskertben annyiféle egyszerű nyári virág van, hogy nem is mertek hozzáfogni a megszámlálásához. Különösen kiemelte a bizottság a jó színhatást, a növények nagyszerű ápolását, ugyanis egy szál gyomot sem találtak a virágok között, a leggondosabb kutatással sem. Az első ezüstérmet egymással versenyezve nyerte egy idős testvérpár: Balla Károlyné és Naschitz Irén, a Dob utca 80. számú házban levő erkélyével. Végül jegyezzünk ide néhány szép, komoly mondatot abból a beszédből, amit Blattny Árpádné mondott a jutalmazottak nevében: — Ne legyen kopár ablak, dísztelen erkély Budapesten ez a Virágkedvelők Egyesületének jelszava. Vegyünk példát a falusi lángosházak ablakáról, előkertjeiről — nem dísznövények, nem drága különlegességek, hanem egyszerű, kedves virágok vannak bennük. A virág a békevágyat, az élniakarást szimbolizálja és mi, akik szeretettel foglalkozunk a virágokkal, azt akarjuk, hogy a mi szép fővárosunk békés, derűs és világos legyen.