Kis Ujság, 1951. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

2 ­ A Magyar Köztársaság ünnepe­ ­ éve, 1946 február 1-én kiáltotta ki a ma­yar országgyűlés a köz­­társaságot. Ez az ünnepi állam­jogi kinyilatkoztatás egyenes következ­ménye volt annak az óriá­s­politikai és társadalmi fordulatnak, amely né­pünk életében 1944—45 során be­következett. A Szovjetunió felszaba­dító seregei segítségével nemzetünk elindulhatott egy új fejlődés útján, amely a múlt szak­adékaiból a jelen és a jövendő napfényes magaslataira, világító csúcsaira vezet. A köztársa­ság politikai intézménye már régen sürgető problémája volt Magyar­­országnak, a magyar népnek, ame­lyet a régi elnyomó és­ kizsákmányoló feudális-kapitalista rend avult intéz­mények béklyói között tartott, ezek­kel az avult intézményekkel is le­kötvén népünk energiáit, emberségé­nek és tehetségének szabad kifejtését. I­gen sok magyar politikai gondol­kodó, költő, író és tudós világo­san látta már régóta, hogy a király­ság avatag intézmény és nem méltó már ahhoz a sok-sok vágyhoz, terv­hez és reményhez, amelyet a régi dol­gok nyűgétől szabadulni akaró ma­gyar nép önmaga lelkében hosszú évek, évtizedek során kialakított. 1526 óta idegen királyok és császárok ural­kodtak rajtunk és ha egykor a nem­zeti királyság intézménye­ a magyar fe­jlődésnek, európaiasodásnak elő­mozdítója volt, az idegen királyság idegen érdekek, külföldi hatalmak szolgálatába alázta nemzetünket. Az idegen királyság kiszolgáltatta a ma­gyar népet a hazai rendiségnek és feudalizmusnak és már régóta nem­zeti fejlődésünk, gazdasági és társa­dalmi kibontakozásunk gátja volt 1919-től 1944-ig királytalan királyság voltunk és az akkor uralomra került rendszer különféle közjogi, államjogi mesterkedésekkel igyekezett meggyö­kereztetni ezt a sajátos, félszeg és hazug konstrukciót, csakhogy meg­akadályozza nemzetünket a haladás útján, még egyelőre annak a polgári modern haladásnak az útján is, ame­lyet már régóta bejártak Európa többi nemzetei. A köztársaság intézményéről már régóta tudjuk, hogy ez az egye­dül lehetséges politikai forma, amely modern nemzethez, szabad emberek­hez méltó. A magyar köztársaság megalósítása tehát egy régi politikai és emberi programot teljesített. 1946 február 1-én valóra válthattuk 1848­­—49 programját, a magyar köztársa­­ságot. Kossuth Lajos és Petőfi kez­deményezése, amelyet elsikkasztott az 1867-es és az 1919 utáni kor, a régi rendszer s az avult intézmények nyű­géből felszabadult magyar nép életé­nek valóságává vált. Nagy elődökhöz, nagy ősökhöz csatlakozott ez a kez­deményezés, amely lehetővé tette né­pünknek, hogy a köztársasági poli­tikai életforma keretén belül elindul­hassunk a demokrácia, még­hozzá most már a népi demokrácia útján, megvalósíthassuk a minden idegen uralomtól, feudális és kapitalista ki­zsákmányolástól, idegen érdekektől és elnyomatástól mentes, szabad és független Magyarországot, megvaló­síthassuk az új és jobb társadalmat kialakító nemzeti életünket. A köz­társaság megvalósításával megtettük az első lépést azon az úton, amely a népi demokrácia, a népi demokrácián át pedig a szocializmus felé vezet bennünket. Február 1-ének emlék­napja ennek a nagy kezdeményezés­nek ünnepe. A koreai népi hadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­­noksága jelenti január 30-án, hogy a népi hadsereg egységei a kínai ön­kéntesekkel együtt minden frontsza­kaszon hadműveleteket folytattak. Intézkedések a háború károsultjainak megsegítésére A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsa határozatot hozott, amely intézkedik Korea há­borútól súlyosan károsult munkásai­nak és parasztjainak és minden dol­gozójának gyors megsegítéséről. A károsult lakosságnak államsegélyt juttatnak. Akik a háború alatt javai­kat és személyes ingóságukat elvesz­tették, ingyen kapnak ruhát, cipőt és egyéb szükséges holmit. A szegényebb parasztokat és azokat, akik a háború következtében élelmiszer nélkül ma­radtak, az állam terhére mezőgazda­­sági termékekhez juttatják. A minisz­tertanács 30.000 tonnás közösségi élelmiszeralap létesítését határozta el. Fontos egészségügyi és adópoliti­kai intézkedéseket is hoztak a hábo­rús károsultak javára. A heny körül s a víz felett , olyan a téli éj­szaka, mint egy titokzatos sátor ha­talmas belseje, amelynek teteje a felhős ég. Most ebben a sátorban a szél ta­nyázik, s mintha levél volnék, akit goromba szél fújt ide, egy-egy védel­mező sziklaszeglet szélmentes olda­lán tartok pihenőt, nehogy, mint a hulló levelet ide-oda dobjon a szél. A tihanyi szél minden más dunán­túli vidék szelénél sokszorta erő­sebb. A veszprémi fen­síkról lezúdul­va legdühösebben a félsziget hegyei közt s a Ba­laton közepén fitogtatja erejét. Goromba, nagyon is goromba ez a fő­ szél. Dühöngve ront a mélye­désekbe és jajongva ostromolja az útjába kerülő éles sziklafalakat, de bele,belem ar képembe is. Hová is hajthatnám 1ó éjtszakára árva feje­met? —­ötlik fel bennem az igen is kétséges kérdés és ezerszer, száz­ezerszer gondolok bűnbánattal, hogy milyen könnyelmű is voltam, ami­kor nem vetettem számot a tél­­i-szél- ről, hanem csak vonatra ültem s most itt fagyoskodom Tihany rész­­vétlen sziklái közt. Hej Csokonai, bi­zonyára máskép vélekedtél volna Tihany céhojáról, ha ily viharos idő­­ben vetett volna sorsod „a partok ellenébe“. túlpart! Somogy ______________________ felé úgy A fekete é­sza­kbars rejtőző tekintek, mint az eltévedt, akit kíván­csisága kihozott az áldott és nyugal­mas szülői házból, óh, ha csak,­egyet­­lenegy atyai imát is tudná e tájék? A szél most gyű­­ti végső rohamra sebezhetetlen seregeit, most még csak a bérctelőn suhogtatja félelmetes os­torát, így is csupa rémisztő, amit hallat. A víz mentén annyi a nesz: süvöltés, szisszenés, zúgás, suhogás s valami roppant, lélekzetelállító nyö­gés, őrjöngő szél „nyöggeti“ az erdő fáit. A Bakony újra utánam küldi ha­rapós szelét, mint fölmérhetetlen su­hintást. Ott fenn a kolostor felett Füstös ház már érik a hold, itt lenn bársony­fekete éjszaka ijeszt. Szép a fenséges Természet. Csodálatos, ezerárnyalatú hangokon jelentkezik a didergő ván­dornak. Amint zúg a szél, magasra emel­kedik fölém az ég, mert hirtelen szétfutnak a fellegek s a teleholdat is túlragyogva szikráznak a messzi­­messzi csillagok. Végtelen szelídségü, finom, enyhe fény ezüstje csillog a tájon s a világosságban egyszerre elém áll, mint barátságos óriás ko­mondor, egy borzastetejű ház s ak­kora csönd árad belőle, hogyha nem ragyogna két tűzsárga ablakszeme, még azt hihetném, hogy valóban elém ha­sa­ló óriás átúszik az útszélen. A Háziak kéményeinél és ahogy a nagy Dunántúlon mindenütt, valaha itt Tihanyban is ez a „fü­stösház“ volt divatban. Nincs­ még öregeste, hi­szen odaát most szalad el Siófok felé az esteli gyors. Bizonyára a kony­háé lehet a középső ajtó, mert on­nan úgy árad ki a füst, mintha a fellegek szülőanyja volna, elkerü­löm fiát s a pitvar végén feketéilő ajtón kopogtatok bebocsáttatásért. A hangos tessékre felnyíló ajtó lassan bezárul s kívül marad a szél, meg a füst. Idebent célirányos, szép zöldmázas csempékből rakott „sze­meskályha“ ad enyhét az érkezőnek. Kívülről fűthetik, mert bévül a szo­bában híre sincs a füstnek, ellenben alma sülhet a kályhába beleépített sütőben, mert nyálcsordító, kelle­mes illatok lebegnek a szoba csönd­jében, emlékeztetve kicsikét az alm­a­­borkészítésnél keletkező jó szagokra Neki támasztva hátamat a kellemes melegű kályhának, egyszeribe úgy elfelejtem a szelet, hogy amikor nagysokára kilépek a holdfényes pitvar éjszakájába, szinte magától ér­tetődőnek tűnik, hogy a szél már nem is fúj, az eny­ieragyogású fényességben egy vál­tozatos alakú, oszlopos tornác­félében állok, ezt nevezem pitvarnak. A konyhaajtón már nem szivárog a füst, ellenben kiszökik az ajtóhasadékon a frissen­­sült kenyér varázslatos illata, pom­­pos is sülhetett, mert enyhén pörkö­­lődött hagymaszag is érződik a leve­gőben. Édesanyám jut eszembe és a mi régi-régi füstös házunk, amelyben fiatal szülőanyám ott kuporgott a kemence előtt, de így is könnyesre marta két szemét a füst, ám szíve­sen tűrte a csípős füst „ríkató“ go­­molygását, mert friss cipót — „hagy­mával megböködött pompos“ volt az —, vagy tejfölös lángost — vagy ahogyan mi neveztük — lángállót tehetett elénk a fehér szakajtóruhá­val letakart „mosogatószékre“. külön és cso-A tihanyi éjszakádnak dálatos varázsa van. A lámpás rég kialudt, csak a hold halavány ezüstje ragyog az ódon szoba megviselt bú­torain. Az ablakon át megszámlálha­tatlan csillag is betekint. Egyik hu­nyorog, a másik meredten néz és ezer meg ezer szikrázva, fehéren villog a víz hatalmas síkja felett. Valahon­nan a tejút tájékáról szokatlan fé­nyességű csillag ragyog le ránk, oly közelinek tűnik, hogy akaratlanul is kinyújtom feléje a kezemet és ami­kor ujjam a hideg ablaküveghez ér, egyszerre eszembe jut az a felfogha­tatlan távolság — talán millió fény­év —, ahonnan az a csillag földünkre néz. Körül hallgat a szél, alszik a domb, pihen a tájék és a szétszórt apró há­zakban álmodik az ember, csak a fel­korbácsolt víz hánykolódik, talán az is szeretne beledermedni téli pihenő­jébe, jégpáncéljába de valahogy úgy tűnik, hogy ezen a téren takaratlan marad a Balaton mert a pitvarba újra kilépve, ha hideg is, valahogyan mégis tavaszízű már a levegő. Borai D. József A vietnami harcok A vietnami népi hadsereg csapatai öt nap alatt, január 17-ig négy ellen­séges zászlóaljat zúztak szét, jelenti a vietnami népi hadsereg főparancs­nokságának hivatalos jelentése. Har­cok folytak Baocsuban, Vinhienben, Phucienben, valamint Baogang és Baoninh tartományokban. A harcok folyamán a francia tüzérség és légi­erő tevékenysége ellenére a népi had­sereg csapatai több megerősített ál­lást szétromboltak. Az ellenség vesz­tesége emberiség: ezerkilencszezhar­­minc halott és kétszázötven fogoly. kis Újság GÁBOR ANDOR: Ódivatú ballada Az Írószövetség pártkongresz­­szusi antológiájának anyagából. Magyar földön rend van, rémületes rend van. Börtönben, temetőn csodálatos csend van. Csendőr is, rendőr is, strázsa is, fegyőr is Vigyáz, hogy hallgasson a lenyú­zott bőr is. Vér ha hull, az is csak néma csep­pet freccsen. Nagynéha a csendben valami, ha reccsen. Horthy trónja reccsen, szú őrli a fáját. Cselédek hiába toldják, reperálják. Halálos nagy csendben palota termében jár föl-alá Horthy, farkas a vermében. Kamarása kérdi: ,,Mi a kívánságod? Elnémítottuk már az egész országot! Mégis remeg térded, mégse tudsz pihenni. Mondd, léngyúr, mit kéne javadra még tenni?“ Felel neki Horthy: „Ebbül a nagy csendbül Mindig jobban hallom, szelecske ha lendül. Szelecske, ha lendül, faágat, ha rázza, S faága jövendőm halkan magya­rázza. Sok a csend, nagyon szól, nem tudok aludni. És amíg fák vannak, nem is fogok tudni. Ki kell, hogy irtassák ország minden fája. Mert amíg csak egy van, engem kötnek rája.“ Szelecskék az ágon levelet ringatnak . . . Palota kertjében nagy fák kótingatnak. Stefan Heyman bemutatkozó látogatást tett Dobi Istvánnál és Drahos Lajosnál Stefan Heyman rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Né­met Demokratikus Köztársaság bu­dapesti diplomáciai missziójának ú­j vezetője kedden délben bemutatkozó látogatást tett Dobi Istvánnál, a mi­nisztertanács elnökénél és Drahus Lajosnál, az országgyűlés elnökénél. — 158.000 angol gépgyári munkás ,,lassított munkával“ tiltakozik, mert béremelési követeléseiket nem telje­sítették. Enyhe idő A Meteorológiai Intézet jelenti: A Balkánon át folytatódik az enyhe tengeri és meleg subtrópusi légtömegek beáramlása Közép-Euró­­pába. A Fekete-tenger felől színtén valamivel enyhébb levegő nyomul Ukrajnába is, emiatt a hideg fokoza­tosan kelet felől visszahúzódik. Hazánkban kedden jobbára borult volt az ég. A hőmérséklet a nyugati megyékben ismét csak egy két fok­kal emelkedett az olvadáspont fölé, ugyanakkor a fővárosban 7, Debre­cenben 8 fokot is mértek. Az éjszaka folyamán a talajm­enti rétegekben is csak elszórtan fordult elő fagy. Az északkeleti vidékeket kivéve sokfelé esett az eső, az osztrák határ men­tén helyenként havazott. Szentgott­hárdit­ 11, Lentiből 8, Zalaegerszeg­ről 7 milliméter csapadékot jelentet­tek. Budapesten kedden a hőmérséklet napi középértéke 5.4 fokkal maga­sabb, a légnyomás napi középértéke 2,3 milliméterrel alacsonyabb, mint a sokévi átlag. Budapesten szerdán délben 12 óra­kor a hőmérséklet 5 fok, a tenger­­szintre átszámított légnyomás 760 m­m, gyengén süllyedő irányzatú. Várható időjárás: továbbra is fel­hős, párás, helyenkint ködös idő, többfelé eső, havaseső, esetleg hava­zás. Mérsékelt keleti, délkeleti szél. Az enyheség folytatódik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: csütörtökön reggel 0, plusz 3, délben északon 3, plusz 6, délen 6—9 fok között.­­ A Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság népe február 1-én ün­nepli a köztársaság fennállásának 25. évfordulóját.­­ A keleteurópai országokban működő amerikai diplomaták Paris­ban tanácskoznak Perkins külügyi államtitkár elnöklete alatt. Az érte­kezleten megjelent Kirí­ moszkvai nagykövet, a prágai és varsói nagy­követ, a bukaresti ügyvivő és Molima budapesti ügyvivő. — Négyezer elbocsátással és ezer letartóztatással elfojtotta az argen­tínai kormány a vasutasok sztrájk­ját., A letartóztatottakat hadbíróság elé állították. — A svájci „demokrá­cia“ nagyobb dicsősé­­g­é­r­e Svájc szövetségi tanácsa meg­tiltotta, hogy a Béke Világtanács ülésszakát Genfben tartsák meg. A Béke Hívei svájci bizottságának ti­­kársága közleményben tiltakozik a határozat ellen, megállapítja, hogy Svájc és az egész világ közvélemé­nyének túlnyomó többsége elítéli a döntést, amely éles ellentétben van a svájci hagyományokkal. — A finn dolgozók folytatják til­takozó mozgalmukat az ellen, hogy a jobboldali szociáldemokratákat be­vonták a Kekkonen-kormányba. — Az Angliában egyre nagyobb mértékben terjedő influenzajárvány­nak — mint G. B Drayson angol konzervatív képviselő kijelentette, azért van olyan sok áldozata, mert a lakosságnak nem jutott elég hús egészsége fenntartására és ellenálló­ereje növelésére — írja a Manchester Guardian.­ ­ — Franciaországban a Schuman­­terr előkészületeinek keretében szin­tetikus benzin előállításával foglal­kozó két nagy üzem zárta be kapuit, a munkásokat elbocsátották. A Schu­­man-terv előirányzata szerint Fran­ciaország nyers­ és félig kész termé­keket szállít Nyugat-Németországba, ezeket a termékeket német vállala­tok dolgozzák fel. Ugyanakkor, ami­kor a francia üzemek bezárják ka­puikat, a szintetikus benzin előállí­tásával foglalkozó nyugatnémet üze­mek termelése rendkívüli mértékben emelkedik. — Lipcsében a Német Demokra­tikus Köztársaság ötéves tervének keretében megindultak az új acél­művek építkezési munkálatai.­­—Angol munkáspárti képviselők javaslatot nyúj­tottak be az alsóházban, tilta­koznak Nyugat-Németország felfegy­verzése ellen. Az aláírók k­özü­lt van Jones, aki a háborús bűnösök nürnbergi tárgyalásán a vád képvi­selői között szerepel. . Az USA gyapotfonál termelésé­nek 30—50 százalékát ford­í­t­ják a hadsereg szükségleteire Szakkörök véleménye szerint a katonai meg­rendelések miatt a polgári fogyasz­tás gyapotfonál szükségleteit nem lehet fedezni.­­ Az élelmiszerek adagolásának bevezetését tervezik Franciaországban, jelentette be Potsche pénzügyminisz­ter. — Anglia gyarmati csapatokkal egészíti ki nyugatnémetországi meg­szálló erőit. — A lavinaomlás súlyos vesztesé­geket és károkat okoz­ott Svájcban emberéletben és javakban. Steiger szövetségi elnök rádióbeszédben kérte Svájc lakosságát, hogy nyújtson se­gítséget a lavinaomlástól sújtott vidé­keknek. — A svéd kormány megtagad­ta a Demokratikus Ifjúsági Világszövet­ség Végrehajtó Bizottságának tizen­két tagjától a beutazási engedélyt. A DIVSZ svéd bizottsága tiltakozott. — Münster, nyugatnémetországi város szociáldemokrata pártszerveze­tének elnöke kijelentette: A szociál­demokrata párt tagjainak és funkcio­náriusainak széles köre örömmel üd­vözölte Grotewohl miniszterelnöknek az össznémet tárgyalások megindítá­sára irányuló levelit és semmiképpen nem ért egyet Adenauer és Schuma­cher elutasító magatartásával. — Belgiumban erős esőzések kö­vetkeztében sok folyó kiáradt és je­lentős károkat okozott. — Hat párisi autóbuszvonalon sztrájkba léptek a dolgozók, mert szakszervezeti titkárukat az Eisen­hower tábornok ellen irányuló tünte­tés során letartóztatták. Csat 5­.sk, február 1 Amerikai író és az »eszme« Elliot Arnold amerikai író „Min­denki halt itt“ címmel regényt köve­tett el, amelynek tartalmára és szín­vonalára a címből követk­etethe­­tünk. A regényben egy tábornok így beszél: — Azt hiszitek, a háborúban az a lényeges, hogy az ember fegyvert fogjon és elmenjen meghalni az esz­­mékért. Pedig az a lényeg, hogy az ember elfelejtsen minden elvet és minden eszmét. Kétnapos vérátömlesztési ankétot tartottak a sebész-szakorvosok Az Orvosegészségü­gyi Szakszervezet sebész-szakcsoportja vérátömlesztési ankétot rendezett szakorvosok és az egészségügyi minisztérium képvise­lőinek részvételével. Az ankéton elő­adást tartott Borisz Petrovszkij professzor, a III. számú sebészeti klinika igaz­gatója is. Elmondotta előadásában, hogy a vérátömlesztési tudomány igazi fellendülését és elterjedését a Szovjetunióban érte el, azután a véradás ügyének jelenlegi állásáról beszélt. E kérdésnek a Szovjetunió­ban nagy jelentőséget tulajdonítanak — mondotta. — A Nagy Honvédő Háború alatt, amikor a frontnak igen nagyszámú véradóra volt szük­sége, nem volt nehézség a vérellá­tásban, mert a dolgozók, elsősorban a hős szovjet asszonyok a katonák segítségére siettek. Petrovszkij pro­fesszor előadása további részében a vérátömlesztés magyarországi felada­tairól szólt és azt mondotta, hogy szerinte Magyarországon is alaposab­­ban kell megszervezni a vérátömlesz­tés ügyét. A vérátömlesztés klinikai problémájáról beszélve kiemelte: fel­tétlenül szükséges, hogy minden or­vos tökéletesen ismerje a vérátöm­lesztés kérdését és betartsa annak szabályait, amelyeket szovjet példa alapján az Országos Vérellátó Szol­­gálat dolgozott ki. Ki kell bővíteni az Országos Vérellátó Szolgálat intéze­tét és újabb állomásokat kell szer­vezni, hogy Magyarország minden kórházát elláthassák konzervált vér­­rel s ezáltal a vérátömlesztést min­den dolgozó számára hozzáférhetővé tegyék. Frank György, az Országos Vér­ellátó Szolgálat igazgatója beszámolt az intézet egyéves működéséről. Ma már Budapest valamennyi kórházát állandóan el tudják látni konzervált vérrel és rövidesen megkezdik a na­gyobb vidéki városok klinikáinak és kórházainak ellátását is. E héten re­pülőgépen küldik az első konzervált vérszállítmányt Szegedre, a követ­kező hetekben pedig sorra következ­nek Pécs és a többi vidéki városok egészségügyi intézményei. Az elért eredményeket az önkéntes véradó mozgalom nagyarányú fejlődése se­gítette elő. A kétnapos tanácskozás eredmé­nyeit dr. Hedri Endre professzor fog­­lalta össze és ennek megfelelően fogadták el a határozati javaslatot, amely a vérátömlesztés kiterjesztését tartja szükségesnek. A határozat sze­rint a vérátömlesztés céljaira leg­jobban a konzervált vér felel meg. Ennek alkalmazásával van idő a vér­adók megvizsgálására és a vér­­konzerv bármikor bármilyen meny­­nyiségben rendelkezésre áll. Friss vér alkalmazása csak kivételes esetek­ben ajánlatos. A határozat külön ki­emeli Petrovszkij professzor úttörő munkáját , Kérem.

Next