Kis Újság, 1998. március-június (1. évfolyam, 1-16. szám)
1998-06-12 / 14. szám
2 MAGYARORSZÁG K Kisgazda-remények Sümegen árosi Ferenc, Tapolca és Sümeg térségében ismert politikus és közéleti személyiség, aki már a második ciklusban indult képviselőjelöltként. Először arról kérdeztük, miért lépett vissza az ismeretlenség homályából feltűnt Fideszes jelölt javára? - Úgy érzem, hogy mindenképpen esélyt kellett adnom barátomnak arra, hogy az MSZP jelöltjével szemben a győzelem reményében vegye fel a harcot. Itt nemcsak a posztkommunista kormányzat megbuktatásáról volt szó, hanem pártom higgadt politikai elképzeléséről is. - Mióta tagja a Kisgazdapártnak? - Nagyszüleim gazdálkodó emberek voltak, magyarul kisgazdák. A nyarakat náluk töltöttem, s közben megtanultam a paraszti élet minden szépségét és nehézségét. Sugárzott belőlük a föld szeretete, a magyarságtudat és a mélységes vallásosság. Ennek hatására 1990-ben lettem tagja a Független Kisgazdapártnak. - Soha nem gondolt arra, hogy más pártban keresse közéleti boldogulásának lehetőségét? - Ez soha nem jutott eszembe. A negyven év elnyomása, az emberekre gyakorolt lelki terror, a kötelező internacionalizmus és a szovjetimádat sulykolása kétségkívül romboló hatással volt a magyarságra. Sokakat megtévesztett ez az Isten nélküli világ. A szabad választások alkalmával közénk is bekerültek olyan személyek, akik nem tudtak megbirkózni saját téveszméikkel és vétettek a pártfegyelem ellen. A Kisgazdapárt természetesen továbbra is egységes maradt. - Többször emlegeti Istent. Ön vallásos? - Igen. Hívő, vallását rendszeresen gyakorló katolikus vagyok. Szüleim azt szerették volna, ha pap leszek. A középiskola elvégzése után beiratkoztam a szegedi Hittudományi Főiskolára, és ott szereztem diplomát. A végén azonban úgy döntöttem, hogy civil foglalkozást választok, s így próbálok tenni a keresztény értékek megőrzéséért. -Az egyházak papjai nem ezt teszik? - De, igen. Csak őket nagyon leköti az a lelki szolgálat, amely nem teszi számukra lehetővé a többoldalú munkálkodást, a nem éppen valláshoz kötődő tevékenységet. Kevesen vannak és elfoglaltak. Felekezetektől függően a hétvégeken öt-hat községben is celebrálnak szentmisét, tartanak istentiszteletet. Emellett a hitoktatás, a keresztelés, a házasságra való előkészítés, az esketés, a temetés, a napi kötelező imádság, a felkészülés a napi kihívásokra minden percüket igénybe veszi. Nekem szabadabb a mozgásterem. - Munkahelyén kívül milyen közösségi munkát végez? - A Pán-Európa Unió sümegi szervezetének elnöke, a Máltai Szeretetszolgálatnak tagja, a Kisgazdapártnak pedig Veszprém megyei alelnöke vagyok. Ezenkívül iskolai hitoktatással foglalkozom. Kell ennél több? - Hogyan látja a jövőjét, mit tervez? -Továbbra is a pártom rendelkezésére állok. Ősszel indulok a helyhatósági választásokon mint polgármesterjelölt. Szeretnénk leváltani Sümegen az MSZP-s polgármestert. Ezenkívül minden olyan feladatot ellátok, amely az “Isten, Haza, Család” hármas jelszava szellemének megfelel. Bartalis Imre Kárfelmérés Tarnaleleszen A tervek szerint a hét végére teljesen helyreállítják Tarnaleleszen azokat a károkat, amelyeket a hétfőn este lezúdult felhőszakadás okozott a Heves megyei faluban - tájékoztatott Palkovics Ákos, a település polgármestere. Mint elmondta: a felmérések szerint 5 pincét és 8 családi házat árasztott el a víz, sok gondot okoztak a derítőgödrök is. A szivattyúzást részben a tűzoltók, részben szippantóskocsik segítségével már befejezték és megkezdték a felhalmozódott iszap eltakarítását. A felhőszakadást kísérő jégeső szinte teljesen tönkretette a forr 1 veteményeket és a gyümölcsösöket, s a zöldkár összege eléri a 10 millió forintot. A polgármester hangsúlyozta, hogy a következő testületi ülésen valószínűleg döntés születik arról, hogy a károsodott lakások tulajdonosainak gyorssegélyt utal ki az önkormányzat. Balatoni kilátások (Folytatás az 1. oldalról) az elmúlt évi adatok szerint csaknem harminc százalékát adta az ország idegenforgalmi bevételeinek. Az elnök nem tartja jó “taktikának” azokat az elképzeléseket, amelyek szerint, ha nő a vendégforgalom, növelni kell a szolgáltatások árait, mert ez hosszú távon megbosszulhatja magát. Az a vendég, amelyik egy balatoni üdülés során a szó átvitt értelmében is leég, rossz érzésekkel távozik, s jövőre más úti célt választ magának. A BRIB elnöke úgy véli: a tómenti turizmus szereplői csak mérsékeltebb és a szolgáltatásaikkal valóban arányban álló árakkal képesek vonzani, illetve megtartani a hazai és a külföldi vendégeket. A Balaton önmagában kevés lenne ahhoz, hogy a tömegeket vonzza. “Eladhatóságának” az a feltétele, hogy a partmenti és a környező települések kellő infrastruktúrával rendelkező háttérövezetekké váljanak, hiszen az ország igazi idegenforgalmi tartalékait a vidék turisztikai fejlettsége képezi - hangsúlyozta egy zánkai tanácskozás során Somogyi Zoltán idegenforgalmi szakember. Somogyi szerint ez a tómenti stratégiai cél csak úgy érhető el, ha megerősítik az önkormányzatok szerepét az idegenforgalmi fejlesztésekben és érdekeltségüket a vonzó - a szezont is meghosszabbító - rendezvények, szolgáltatások megvalósításában. Az idegenforgalmi fejlesztésekért a tó menti települések a jövőben kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak. Míg eddig a beruházásokhoz igényelt összeg felével önrészként kellett rendelkezzen valamely önkormányzat, most e rendelet olyan formán módosult, hogy elegendő a harminc százalékos önrész, de indokolt esetekben saját pénzalap nélkül is pályázhatnak a régiók, a településcsoportok. Jelentős előrelépést jelentene - tudtuk meg a zánkai tanácskozáson -, ha az az öt milliárd forint értékű üdülési csekk, amelyet a Hunguest bocsátott ki, elkelne, mert ez esetben a bevétel egyötödét turisztikai, szolgáltatási fejlesztésekre tudná fordítani a Regionális Idegenforgalmi Bizottság. Egyébként jelenleg is folyamatban van több regionális program és újabbak beindítását is tervezik. A Kis-Balaton környékén javítani szeretnék a tóparti higiénés viszonyait, ezért illemhelyeket, zuhanyozókat építenek a strandokon, rendbehozatják az elhanyagolt vasúti várótermeket és erre a körzetre is kiterjesztik a biológiai szúnyogirtást. Várhatóan még az idén befejeződik annak a csatornarendszernek a kiépítése, amely a különféle bemosódó szennyezésektől védi meg a tó vizét. Ez a csatornarendszer körbefogja a Balatont és már csak a Zánka-Balatonfüred közötti szakasz megépítése van hátra. Megkezdődött az M7-es autópálya Balatonalmádi-Zamárdi szakaszának bővítése és folynak az M8-as autópálya építéséhez szükséges előkészítő munkálatok. Veszprém megyében számos jelentős beruházás van folyamatban. Tihanyban cukrászda, Csopakon szálloda, Balatonalmádiban, Balatonszepezden és Zánkán étterem épül. Az elmúlt év legnagyobb kulturális beruházása a műemléki védettségű Veszprém Megyei Könyvtár bővítése és felújítása. Kulturális központ, faluközpont építését tervezik Balatonkenesén és Mindszentkállán. Zala megyében kiemelkedő és az országos átlagot is meghaladja az infrastruktúra-fejlesztés. Többek között az új vasútvonal európai hálózatba kapcsolásához a vasút rehabilitációs programja keretében felújítják és villamosítják a Balatonkeresztúr-Murakeresztúr vasútvonalat. Hévíz és az országhatár között nagyfeszültségű villamos távvezeték kivitelezését végzik. Üzletközpontok épülnek Nagykanizsán és Hévízen, ahol új városháza építésén dolgoznak. Jelentős feladat a keszthelyi 1. számú posta bővítése is. Ugyanitt kezdődött meg a legnagyobb idegenforgalmi beruházás, a Festetich-kastélypark rekonstrukciója, amely 2005-re készül el eredeti pompájában. Az egészségügyi beruházások közül országosan az egyik legnagyobb kórházrekonstrukció a Hévízi Állami Gyógyfürdő Kórházban folyó felújítás. Keszthelyen a kórház területén új művese-állomás épül. Ám e fontos beruházások mellett legalább ennyire fontosnak tartják a tó környéki önkormányzatok a Balaton kultuszának ápolását. Ezek sorába tartozik az a múlt évi kezdeményezés, hogy felélesztik a balatoni borversenyek hagyományát. Tavaly Balatonfüreden, idén Balatonbogláron tartják a balatoni borok versenyét. E vázlatosan kiragadott példákból is látszik: a Balaton egyre értékesebbé, gazdagabbá válik. Palatkai Tibor Kis Újság Hova kerül Bajcsy-Zsilinszky szobra? Még nincs döntés az új szobor felállításáról A Bajcsy-Zsilinszky Társaság megütközéssel vette tudomásul, hogy az Erzsébet téren álló Bajcsy-szobor az új Nemzeti Színház építése miatt elkerült a fővárosból - tudtuk meg Jezsó Istvántól, a társaság alelnökétől. A szobor eltávolítása az építkezés miatt érhető, azt viszont nehezményezik, hogy nem Budapesten, hanem vidéken, valószínűleg Tarpán - a neves politikus nyughelyén - találnak majd helyet a műalkotásnak. A mártírhalált halt politikusról ez volt az egyetlen szobor a fővárosban. A társaság többször próbálkozott már megegyezni a Fővárosi Önkormányzattal a szobor elhelyezéséről, de érdemi döntés nem született. Az alelnök elmondása szerint csak akkor egyeznek bele a szobor eltávolításába a fővárosból, ha az eddigi félig ülő alakot ábrázoló mű helyett egy álló alakot mintázó, méltó kivitelezésű művészi alkotás kerül majd Budapest valamelyik tágasabb helyére. A Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága az elmúlt év decemberében kikérte a társaság véleményét a szobor áthelyezésével és egy új fővárosi szobor felállításával kapcsolatban, erre azonban hónapokig nem érkezett válasz, így a kulturális bizottság február közepén a társaság véleménye nélkül volt kénytelen meghozni a döntését. A Budapest Galéria a kulturális bizottság felkérésére öt helyszínt vizsgált meg az emlékmű új helyére vonatkozóan, azonban Tarpánál alkalmasabbat erre a célra nem talált. Sőt Győrfi Sándor, a szobor alkotója is ezt a megoldást támogatta. Körmendy Ferenc, a kulturális bizottság elnöke kifejtette: Bajcsy-Zsilinszky Társaság nem hatóság, így nincs egyetértési joga a szobor eltávolításával kapcsolatban. Megkérdezésükkel a főváros csupán gesztust tett e szervezet felé. Rámutatott: a bizottság is támogatja egy új szobor felállítását, de ezzel kapcsolatban még nem született konkrét döntés. Tarpára szállításáig a szobrot a sülysápi szoborraktárban helyezték el. Ipari parkok Kaposváron Egyelőre új munkahelyek teremtése az elsődleges cél, de hamarosan a felkínált munka minősége kerül előtérbe - hangsúlyozta Szita Károly, Kaposvár polgármestere, s egyúttal bejelentette azt is, hogy két ipari parkkal is gazdagodik a város. Egy, a megyeszékhely keleti határában lévő 60 hektáros terület még 40 hektárnyi szabadon álló részének betelepítésére az amerikai Loranger cég toborozza a befektetőket. Az ezzel kapcsolatos szerződésben a cég elsődlegességet kapott, kizárólagosságot azonban nem, következésképpen más hasznosítók számára is adott ez a lehetőség. Ez a terület elsősorban a nemrég idetelepült takarmányelőállító Purina céghez hasonló nagyságrendű vállalkozásokra alkalmas. A tervek szerint 2002-ig 6- 10 önálló cég működik ebben az ipari parkban és ezek együttesen mintegy 1200-1500 embernek adnak munkát. A volt kaposvári ipartelep területén a Videoton-MBKE szeretne terjeszkedni. Az önkormányzat két hektár földet ajánlott fel a cégnek, így a rendelkezésére álló terület már elérte az ipari park létrehozásához szükséges nagyságot és többé nem volt akadálya, hogy megkapják a létrehozásához szükséges engedélyt. A Videoton-MBKE által létrehozott ipari parkban kis- és középvállalkozások számára van hely. Azt, hogy kik települnek ide, elsősorban a cég dönti el, de minden esetben - ahogy eddig is - konzultálnak az önkormányzattal - állította a polgármester. Az ezredfordulóra előrevetített foglalkoztatási tervet ismertetve a polgármester elmondta: a jelenlegi 7-9 százalékról 5-6 százalékra szeretnék csökkenteni a munkanélküliségi rátát. Jelenleg háromezer munkanélkülit tartanak nyilván a somogyi megyeszékhelyen. Most a legfontosabb az, hogy ők munkát kapjanak - szögezte le a város vezetője. A munka minősége, a bérek nagysága és egyéb juttatások csak ezt követően kerülhetnek szóba az ipari parkokban letelepülni szándékozó cégekkel folytatott tárgyalásokon. Tény - ismerte el a polgármester -, hogy jelenleg főként betanított munkásokat keresnek az újonnan betelepült cégek és az érdeklődők is hasonló igényeket támasztanak, de ez a remények szerint minden bizonnyal változni fog a jövőben. Szita Károly úgy vélekedett: a szaktudást igénylő, minőségi munkához is adottak a feltételek. A város közép- és felsőfokú oktatási intézményeiben végzett szakemberek megfelelnek a követelményeknek. Zetelaki ácsok Szentlászlón Június elején megérkeztek a szerémségi Szentlászlóra azok a zetelaki ácsok, akik a délszláv háborúban teljesen elpusztított falu templomának tetőszerkezetét építik fel. Patrubány Miklós, a VET elnöke, január 16-án tett látogatása után intézett felhívást a világ magyarságához, amelyben a földig lerombolt, árpádkori település újjáépítésére buzdított. Ezt követően vállalták Erdély magyar püspökei a szentlászlói templom újjáépítését. Az újjáépítési munkálatok két héttel ezelőtt kezdődtek meg, miután a helyszínre látogató VET elnök - aki közcélra felajánlott MVSZ elnökhelyettesi tiszteletdíjából egy millió forinttal járult hozzá a helyreállításhoz - aláírta az újjáépítési szerződéseket. A templom újjáépítési terveit Perényi Margit pécsi és Zakariás Attila sepsiszentgyörgyi építészek készítették, társadalmi munkában. A tetőszerkezet, előre gyártott formában, Gyimesben készült. Bezár a Kék Pont A Kék Pont elnevezésű Drogkonzultációs Központ anyagi problémák miatt június 15-től, bizonytalan időre felfüggeszti tevékenységét - tájékoztatott Rácz József, a szervezet igazgatója. A közlemény szerint a három éve alapítványi formában működő szervezet számos ígéretet kapott munkája támogatására. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes a Kék Pont elhelyezési problémájának megoldására tett ígéretet, míg Demszky Gábor főpolgármester és a Népjóléti Minisztérium anyagi támogatással kecsegtette az intézményt. Ezek az ígéretek azonban a mai napig nem teljesültek, ezért a szervezet kénytelen bezárni kapuját. A központ az elmúlt évben mintegy kétszázötven drogfogyasztót és mintegy száz hozzátartozót fogadott. A rászorulók a szolgáltatások köréből általában a konzultációra és pszichiátriai rendelésre jelentkeztek. A szervezet foglalkozott ügyintézéssel, utógondozással, jogsegélyszolgálattal és oktatással is. A működése alatt mintegy tizennégymillió forintból, köztük a Soros Alapítvány és az említett szervezetek támogatásából gazdálkodó intézmény ma már nem tudja a hozzá fordulókat megfelelő színvonalú és időtartamú kezelésben részesíteni, és jelenleg már csak egy telefonügyeleti szolgáltatást tud működtetni. A Kék Pont sajnálatosnak tartja, hogy a droghelyzet súlyosbodása idején egy ilyen nagy forgalmú, komplex szolgáltatást nyújtó központ kénytelen szüneteltetni a munkáját. Orosz Dóra, a Fővárosi Önkormányzat drogpolitikai referense megdöbbenéssel és sajnálattal értesült a szervezet szándékáról. A Kék Pont az elmúlt évben - kiemelten - nyolcszázezer forint támogatásban részesült a Fővárosi Önkormányzat drogellenes pályázatából - közölte Orosz Dóra. A szervezet ezen kívül is próbált támogatást szerezni a helyhatóság vezetőitől. Erre azonban nem volt lehetőség, hiszen az önkormányzat drogpolitikai célra fordítható támogatása meghatározott összegű, és csak az esélyegyenlőségi elv alapján kiírt nyílt pályázat útján nyerhető el. A Kék Ponton kívül még mintegy harminc szervezetet támogattak - mondta Orosz Dóra. A központnak a támogatás fejében június 1-ig el kellett volna küldenie szakmai és pénzügyi beszámolóját, ami azonban a mai napig nem érkezett meg. A droghelyzet terén kialakult finanszírozási problémákat csak egy átfogó, nemzeti drogstratégia tudná véglegesen megoldani - tette hozzá.