Kis Újság, 1998. március-június (1. évfolyam, 1-16. szám)

1998-06-12 / 14. szám

2 MAGYARORSZÁG K Kisgazda-remények Sümegen­ árosi Ferenc, Tapolca és Sü­meg térségében ismert politi­kus és közéleti személyiség, aki már a második ciklusban in­dult képviselőjelöltként. Elő­ször arról kérdeztük, miért lé­pett vissza az ismeretlenség ho­mályából feltűnt Fideszes jelölt javára? - Úgy érzem, hogy minden­képpen esélyt kellett adnom ba­rátomnak arra, hogy az MSZP jelöltjével szemben a győzelem reményében vegye fel a harcot. Itt nemcsak a posztkommunista kormányzat megbuktatásáról volt szó, hanem pártom higgadt politikai elképzeléséről is. - Mióta tagja a Kisgazdapárt­nak? - Nagyszüleim gazdálkodó emberek voltak, magyarul kis­gazdák. A nyarakat náluk töltöt­tem, s közben megtanultam a paraszti élet minden szépségét és nehézségét. Sugárzott belőlük a föld szeretete, a magyarságtu­dat és a mélységes vallásosság. Ennek hatására 1990-ben lettem tagja a Független Kisgazdapárt­nak. - Soha nem gondolt arra, hogy más pártban keresse közéleti bol­dogulásának lehetőségét? - Ez soha nem jutott eszembe. A negyven év elnyomása, az em­berekre gyakorolt lelki terror, a kötelező internacionalizmus és a szovjetimádat sulykolása kétség­kívül romboló hatással volt a ma­gyarságra. Sokakat megtévesztett ez az Isten nélküli világ. A sza­bad választások alkalmával kö­zénk is bekerültek olyan szemé­lyek, akik nem tudtak megbir­kózni saját téveszméikkel és vé­tettek a pártfegyelem ellen. A Kisgazdapárt természetesen to­vábbra is egységes maradt. - Többször emlegeti Istent. Ön vallásos? - Igen. Hívő, vallását rendsze­resen gyakorló katolikus vagyok. Szüleim azt szerették volna, ha pap leszek. A középiskola elvég­zése után beiratkoztam a szegedi Hittudományi Főiskolára, és ott szereztem diplomát. A végén azonban úgy döntöttem, hogy ci­vil foglalkozást választok, s így próbálok tenni a keresztény érté­kek megőrzéséért. -Az egyházak papjai nem ezt teszik? - De, igen. Csak őket nagyon leköti az a lelki szolgálat, amely nem teszi számukra lehetővé a többoldalú munkálkodást, a nem éppen valláshoz kötődő tevé­kenységet. Kevesen vannak és el­foglaltak. Felekezetektől függően a hétvégeken öt-hat kö­zségben is celebrálnak szentmi­sét, tartanak istentiszteletet. Emellett a hitoktatás, a kereszte­lés, a házasságra való előkészí­tés, az esketés, a temetés, a napi kötelező imádság, a felkészülés a napi kihívásokra minden per­cüket igénybe veszi. Nekem sza­badabb a mozgásterem. - Munkahelyén kívül milyen közösségi munkát végez? - A Pán-Európa Unió sümegi szervezetének elnöke, a Máltai Szeretetszolgálatnak tagja, a Kis­gazdapártnak pedig Veszprém megyei alelnöke vagyok. Ezen­kívül iskolai hitoktatással foglal­kozom. Kell ennél több? - Hogyan látja a jövőjét, mit tervez? -Továbbra is a pártom rendel­kezésére állok. Ősszel indulok a helyhatósági választásokon mint polgármesterjelölt. Szeretnénk leváltani Sümegen az MSZP-s polgármestert. Ezenkívül minden olyan feladatot ellátok, amely az “Isten, Haza, Család” hármas jel­szava szellemének megfelel. B­artalis Imre Kárfelmérés Tarnaleleszen A tervek szerint a hét végére teljesen helyreállítják Tarna­leleszen azokat a károkat, amelyeket a hétfőn este lezú­dult felhőszakadás okozott a Heves megyei faluban - tájé­koztatott Palkovics Ákos, a te­lepülés polgármestere. Mint elmondta: a felméré­sek szerint 5 pincét és 8 csa­ládi házat árasztott el a víz, sok gondot okoztak a derítő­gödrök is. A szivattyúzást részben a tűzoltók, részben szippantós­­kocsik segítségével már befej­ezték és megkezdték a felhal­mozódott iszap eltakarítását. A felhőszakadást kísérő jég­eső szinte teljesen tönkretette a f­orr 1 veteményeket és a gyümölcsö­söket, s a zöldkár összege eléri a 10 millió forintot. A polgármester hangsú­lyozta, hogy a következő tes­tületi ülésen valószínűleg döntés születik arról, hogy a károsodott lakások tulajdono­sainak gyorssegélyt utal ki az önkormányzat. Balatoni kilátások (Folytatás az 1. oldalról) az elmúlt évi adatok szerint csak­nem harminc százalékát adta az ország idegenforgalmi bevétele­inek. Az elnök nem tartja jó “tak­tikának” azokat az elképzelése­ket, amelyek szerint, ha nő a ven­dégforgalom, növelni kell a szol­gáltatások árait, mert ez hosszú távon megbosszulhatja magát. Az a vendég, amelyik egy bala­toni üdülés során a szó átvitt ér­telmében is leég, rossz érzések­kel távozik, s jövőre más úti célt választ magának. A BRIB elnöke úgy véli: a tó­menti turizmus szereplői csak mérsékeltebb­ és a szolgáltatása­ikkal valóban arányban álló árak­kal képesek vonzani, illetve meg­tartani a hazai és a külföldi ven­dégeket. A Balaton önmagában kevés lenne ahhoz, hogy a tömegeket vonzza. “Eladhatóságának” az a feltétele, hogy a partmenti és a környező települések kellő inf­rastruktúrával rendelkező háttér­övezetekké váljanak, hiszen az or­szág igazi idegenforgalmi tartalé­kait a vidék turisztikai fejlettsége képezi - hangsúlyozta egy zánkai tanácskozás során Somogyi Zol­tán idegenforgalmi szakember. Somogyi szerint ez a tómenti stratégiai cél csak úgy érhető el, ha megerősítik az önkormányza­tok szerepét az idegenforgalmi fejlesztésekben és érdekeltségü­ket a vonzó - a szezont is meg­hosszabbító - rendezvények, szolgáltatások megvalósításában. Az idegenforgalmi fejlesztése­kért a tó menti települések a jövőben kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak. Míg eddig a beru­házásokhoz igényelt összeg felé­vel önrészként kellett rendelkez­zen valamely önkormányzat, most e rendelet olyan formán módosult, hogy elegendő a har­minc százalékos önrész, de indo­kolt esetekben saját pénzalap nélkül is pályázhatnak a régiók, a településcsoportok. Jelentős előrelépést jelentene - tudtuk meg a zánkai tanácskozá­son -, ha az az öt milliárd forint értékű üdülési csekk, amelyet a Hunguest bocsátott ki, elkelne, mert ez esetben a bevétel egyö­tödét turisztikai, szolgáltatási fej­lesztésekre tudná fordítani a Re­gionális Idegenforgalmi Bizott­ság. Egyébként jelenleg is folya­matban van több regionális prog­ram és újabbak beindítását is ter­vezik. A Kis-Balaton környékén javí­tani szeretnék a tóparti higiénés viszonyait, ezért illemhelyeket, zuhanyozókat építenek a stran­dokon, rendbehozatják az elha­nyagolt vasúti várótermeket és erre a körzetre is kiterjesztik a bi­ológiai szúnyogirtást. Várhatóan még az idén befeje­ződik annak a csatornarendszer­nek a kiépítése, amely a külön­féle bemosódó szennyezésektől védi meg a tó vizét. Ez a csa­tornarendszer körbefogja a Bala­tont és már csak a Zánka-Bala­­tonfüred közötti szakasz megépí­tése van hátra. Megkezdődött az M7-es autó­pálya Balatonalmádi-Zamárdi szakaszának bővítése és folynak az M8-as autópálya építéséhez szükséges előkészítő munkála­tok. Veszprém megyében számos jelentős beruházás van folyamat­ban. Tihanyban cukrászda, Cso­pakon szálloda, Balatonalmádi­ban, Balatonszepezden és Zán­­kán étterem épül. Az elmúlt év legnagyobb kulturális beruhá­zása a műemléki védettségű Veszprém Megyei Könyvtár bővítése és felújítása. Kulturális központ, faluközpont építését ter­vezik Balatonkenesén és Mind­­szentkállán. Zala megyében kiemelkedő és az országos átlagot is meghaladja az infrastruktúra-fejlesztés. Töb­bek között az új vasútvonal eu­rópai hálózatba kapcsolásához a vasút rehabilitációs programja keretében felújítják és villamosít­ják a Balatonkeresztúr-Murake­­resztúr vasútvonalat. Hévíz és az országhatár között nagyfeszült­ségű villamos távvezeték kivitel­ezését végzik. Üzletközpontok épülnek Nagy­kanizsán és Hévízen, ahol új vá­rosháza építésén dolgoznak. Je­lentős feladat a keszthelyi 1. számú posta bővítése is. Ugyan­itt kezdődött meg a legnagyobb idegenforgalmi beruházás, a Fes­­tetich-kastélypark rekonstrukci­ója, amely 2005-re készül el ere­deti pompájában. Az egészségügyi beruházások közül országosan az egyik legna­gyobb kórházrekonstrukció a Hévízi Állami Gyógyfürdő­ Kór­házban folyó felújítás. Keszthe­lyen a kórház területén új mű­­vese-állomás épül. Ám e fontos beruházások mel­lett legalább ennyire fontosnak tartják a tó környéki önkormány­zatok a Balaton kultuszának ápo­lását. Ezek sorába tartozik az a múlt évi kezdeményezés, hogy felélesztik a balatoni borverse­nyek hagyományát. Tavaly Bala­­tonfüreden, idén Balatonboglá­­ron tartják a balatoni borok ver­senyét. E vázlatosan kiragadott pél­dákból is látszik: a Balaton egyre értékesebbé, gazdagabbá válik. P­alatkai Tibor Kis Újság Hova kerül Bajcsy-Zsilinszky szobra? Még nincs döntés az új szobor felállításáról A Bajcsy-Zsilinszky Társaság megütközéssel vette tudomá­sul, hogy az Erzsébet téren álló Bajcsy-szobor az új Nemzeti Színház építése miatt elkerült a fővárosból - tudtuk meg Jezsó Istvántól, a társaság alelnö­­kétől. A szobor eltávolítása az épít­kezés miatt érhető, azt viszont nehezményezik, hogy nem Bu­dapesten, hanem vidéken, való­színűleg Tarpán - a neves poli­tikus nyughelyén - találnak majd helyet a műalkotásnak. A mártírhalált halt politikusról ez volt az egyetlen szobor a fővá­rosban. A társaság többször próbál­kozott már megegyezni a Fővá­rosi Önkormányzattal a szobor elhelyezéséről, de érdemi dön­tés nem született. Az alelnök elmondása sze­rint­ csak akkor egyeznek bele a szobor eltávolításába a fővá­rosból, ha az eddigi félig ülő alakot ábrázoló mű helyett egy álló alakot mintázó, méltó ki­vitelezésű művészi alkotás ke­rül majd Budapest valamelyik tágasabb helyére. A Fővárosi Közgyűlés Kul­turális Bizottsága az elmúlt év decemberében kikérte a társa­ság véleményét a szobor áthe­lyezésével és egy új fővárosi szobor felállításával kapcsolat­ban, erre azonban hónapokig nem érkezett válasz, így a kul­turális bizottság február köze­pén a társaság véleménye nél­kül volt kénytelen meghozni a döntését. A Budapest Galéria a kultu­rális bizottság felkérésére öt helyszínt vizsgált meg az em­lékmű új helyére vonatkozóan, azonban Tarpánál alkalmasab­bat erre a célra nem talált. Sőt Győrfi Sándor, a szobor alko­tója is ezt a megoldást támo­gatta. Körmendy Ferenc, a kulturális bizottság elnöke ki­fejtette: Bajcsy-Zsilinszky Tár­saság nem hatóság, így nincs egyetértési joga a szobor eltá­volításával kapcsolatban. Meg­kérdezésükkel a főváros csu­pán gesztust tett e szervezet felé. Rámutatott: a bizottság is támogatja egy új szobor felál­lítását, de ezzel kapcsolatban még nem született konkrét döntés. Tarpára szállításáig a szobrot a sülysápi szoborraktárban he­lyezték el. Ipari parkok Kaposváron Egyelőre új munkahelyek terem­tése az elsődleges cél, de hama­rosan a felkínált munka minő­sége kerül előtérbe - hangsú­lyozta Szita Károly, Kaposvár polgármestere, s egyúttal beje­lentette azt is, hogy két ipari parkkal is gazdagodik a város. Egy, a megyeszékhely keleti határában lévő 60 hektáros terü­let még 40 hektárnyi szabadon álló részének betelepítésére az amerikai Loranger cég toborozza a befektetőket. Az ezzel kapcso­latos szerződésben a cég elsődle­gességet kapott, kizárólagosságot azonban nem, következésképpen más hasznosítók számára is adott ez a lehetőség. Ez a terület elsősorban a nem­rég idetelepült takarmányelőál­lító Purina céghez hasonló nagy­ságrendű vállalkozásokra alkal­mas. A tervek szerint 2002-ig 6- 10 önálló cég működik ebben az ipari parkban és ezek együttesen mintegy 1200-1500 embernek adnak munkát. A volt kaposvári ipartelep terü­letén a Videoton-MBKE szeretne terjeszkedni. Az önkormányzat két hektár földet ajánlott fel a cég­nek, így a rendelkezésére álló te­rület már elérte az ipari park lét­rehozásához szükséges nagyságot és többé nem volt akadálya, hogy megkapják a létrehozásához szükséges engedélyt. A Videoton-MBKE által létre­hozott ipari parkban kis- és kö­zépvállalkozások számára van hely. Azt, hogy kik települnek ide, elsősorban a cég dönti el, de minden esetben - ahogy eddig is - konzultálnak az önkormány­zattal - állította a polgármester. Az ezredfordulóra előrevetített foglalkoztatási tervet ismertetve a polgármester elmondta: a jelen­legi 7-9 százalékról 5-6 száza­lékra szeretnék csökkenteni a munkanélküliségi rátát. Jelenleg háromezer munkanél­külit tartanak nyilván a somogyi megyeszékhelyen. Most a leg­fontosabb az, hogy ők munkát kapjanak - szögezte le a város vezetője. A munka minősége, a bérek nagysága és egyéb juttatá­sok csak ezt követően kerülhet­nek szóba az ipari parkokban le­települni szándékozó cégekkel folytatott tárgyalásokon. Tény - ismerte el a polgármes­ter -, hogy jelenleg főként beta­nított munkásokat keresnek az újonnan betelepült cégek és az érdeklődők is hasonló igényeket támasztanak, de ez a remények szerint minden bizonnyal vál­tozni fog a jövőben. Szita Károly úgy vélekedett: a szaktudást igénylő, minőségi munkához is adottak a feltételek. A város közép- és felsőfokú ok­tatási intézményeiben végzett szakemberek megfelelnek a kö­vetelményeknek. Zetelaki ácsok Szentlászlón Június elején megérkeztek a szerémségi Szentlászlóra azok a zetelaki ácsok, akik a délszláv háborúban teljesen elpusztított falu templomának tetőszerkeze­tét építik fel. Patrubány Miklós, a VET el­nöke, január 16-án tett látoga­tása után intézett felhívást a vi­lág magyarságához, amelyben a földig lerombolt, árpádkori te­lepülés újjáépítésére buzdított. Ezt követően vállalták Erdély magyar püspökei a szentlászlói templom újjáépítését. Az újjá­építési munkálatok két héttel ezelőtt kezdődtek meg, miután a helyszínre látogató VET elnök - aki közcélra felajánlott MVSZ elnökhelyettesi tisztelet­díjából egy millió forinttal járult hozzá a helyreállításhoz - alá­írta az újjáépítési szerződéseket. A templom újjáépítési terveit Perényi Margit pécsi és Zaka­riás Attila sepsiszentgyörgyi építészek készítették, társa­dalmi munkában. A tetőszerkezet, előre gyártott formában, Gyimesben készült. Bezár a Kék Pont A Kék Pont elnevezésű Drog­konzultációs Központ anyagi problémák miatt június 15-től, bizonytalan időre felfüggeszti tevékenységét - tájékoztatott Rácz József, a szervezet igaz­gatója. A közlemény szerint a három éve alapítványi formában mű­ködő szervezet számos ígéretet kapott munkája támogatására. Szolnoki Andrea főpolgármes­ter-helyettes a Kék Pont elhe­lyezési problémájának megol­dására tett ígéretet, míg Demsz­ky Gábor főpolgármester és a Népjóléti Minisztérium anyagi támogatással kecsegtette az in­tézményt. Ezek az ígéretek azonban a mai napig nem tel­jesültek, ezért a szervezet kény­telen bezárni kapuját. A központ az elmúlt évben mintegy kétszázötven drogfo­gyasztót és mintegy száz hozzátartozót fogadott. A rá­szorulók a szolgáltatások kö­réből általában a konzultációra és pszichiátriai rendelésre je­lentkeztek. A szervezet foglal­kozott ügyintézéssel, utógon­dozással, jogsegélyszolgálattal és oktatással is. A működése alatt mintegy ti­­zennégymillió forintból, köztük a Soros Alapítvány és az emlí­tett szervezetek támogatásából gazdálkodó intézmény ma már nem tudja a hozzá fordulókat megfelelő színvonalú és időtar­tamú kezelésben részesíteni, és jelenleg már csak egy telefon­ügyeleti szolgáltatást tud mű­ködtetni. A Kék Pont sajnálatosnak tartja, hogy a droghelyzet sú­lyosbodása idején egy ilyen nagy forgalmú, komplex szol­gáltatást nyújtó központ kény­telen szüneteltetni a munkáját. Orosz Dóra, a Fővárosi Ön­­kormányzat drogpolitikai refe­rense megdöbbenéssel és sajná­lattal értesült a szervezet szán­dékáról. A Kék Pont az elmúlt évben - kiemelten - nyolcszázezer fo­rint támogatásban részesült a Fővárosi Önkormányzat drogel­lenes pályázatából - közölte Orosz Dóra. A szervezet ezen kívül is pró­bált támogatást szerezni a hely­hatóság vezetőitől. Erre azon­ban nem volt lehetőség, hiszen az önkormányzat drogpolitikai célra fordítható támogatása meghatározott összegű, és csak az esélyegyenlőségi elv alapján kiírt nyílt pályázat útján nyer­hető el. A Kék Ponton kívül még mintegy harminc szerve­zetet támogattak - mondta Orosz Dóra. A központnak a támogatás fejében június 1-ig el kellett volna küldenie szakmai és pénzügyi beszámolóját, ami azonban a mai napig nem érke­zett meg. A droghelyzet terén kialakult finanszírozási problé­mákat csak egy átfogó, nemzeti drogstratégia tudná véglegesen megoldani - tette hozzá.

Next