Kis Újság, 1999. július-december (2. évfolyam, 26-51. szám)
1999-10-22 / 42. szám
2 Magyarország uniós csatlakozási esélyei rendkívül kedvezőek az Európai Bizottság minap közzétett országjelentése szerint, így a kibővítési folyamatban eddig is megmutatkozó felkészültségünkhöz a dokumentum összeállítói szerint sem férhet kétség - jelentette be hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben Martonyi János külügyminiszter. S bár szándékoltan minél rövidebbre fogva ismertetését csak utalt arra, hogy a jelentés ledolgozandó hátrányunkként említi a roma-kérdés rendezését, továbbá a korrupcióellenes intézkedések célratörőbb foganatosítását, az MSZP és az SZDSZ szónokai helyette folytatták a sort, szinte vádpontokkal kibővítve a jelentést. Csurka István, a MIÉP elnöke sürgette a társadalom felvilágosítását, hiszen - mint mondta - bár Magyarországot a csatlakozás éltanulójának tartják, ám a nép édeskeveset tud az uniós tagság bennünket érintő következményeiről. Turi- Kovács Béla, az FKGP képviselőcsoportjának helyettes vezetője leszögezte: pártja a kölcsönös előnyök melletti csatlakozás híve. A csatlakozás egyik legégetőbb nehézségeként a környezetvédelem több évtizedes lemaradását említette, míg az állami bürokráciát érintő kifogásokra utalva úgy fogalmazott, hogy pont ez a terület, amely más tagállamoknak is fejfájást okoz. Az erőteljes ellenzéki offenzíva következő hullámában Magyar Bálint (SZDSZ) egyenesen a szélsőjobboldallal való együttműködés megszakítására szólította fel a kormányt, azt állítván, hogy a koalíció pártjai „a házszabályt a MIÉP megcsappant frakciójának fenntartása érdekében akarják módosítani”. Válaszában Dávid Ibolya igazságügyminiszter afeletti szomorúságának adott hangot, hogy az SZDSZ elnöke a politikai kultúra megmentésének szentelt beszédében éppenséggel annak teljes hiányáról tett tanúbizonyságot. A Fidesz frakcióvezetője, Szájer József úgy vélte, hogy a gazdasági elemzők vészjósló előrejelzéseire rácáfoltak a kormány és az ország jelenlegi gazdasági eredményei. Ezt Járai Zsigmond pénzügyminiszter csak megerősítette, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy eddig is fölösleges volt bárkinek pánikot keltenie. A nép tudatos göbbelsi, a média általi félrevezetéséről szólva Csurka István október 23-a közeledtével arra intette az Országgyűlést, hogy két dologról el ne feledkezzenek: az igazság kimondásának igényéről, valamint arról, hogy az AVO szerepét az Aczél György által megszervezett médiavilág vette át a rendszerváltás során. Pallag László, a kisgazdapárti képviselőcsoport frissen megválasztott helyettes vezetője a kormányprogramból idézve arra figyelmeztetett, hogy a társadalom elvárja a kormánykoalíciótól az olajügyletekkel kapcsolatos események teljes körű kivizsgálását, megnyugtató lezárását, s a vizsgálatoknak ki kell terjedniük az öt békés megyei rendőr-öngyilkosság körülményeinek feltárására is. A hozzá naponta érkező, korrupció-gyanús összefonódásokról szóló bejelentések nyomán az FKGP, érzékelve a társadalmi igényt, ezen ügynek az élére állt és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgeti - hangoztatta Pallag László. A feketegazdaság ugyanis mind a mai napig él és virul Magyarországon, az alvilág a fekete pénzek legalizására minden eszközt latba vet. Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár válaszában a rendőrségi vizsgálatot kielégítőnek minősítve, a kormány támogatásáról biztosította a vizsgálóbizottság felállítását. Újabb felszólalásában Kovács László szocialista pártelnök a vizsgálóbizottság felállításának támogatásából a siófoki időközi választás eredményei kapcsán a kormány kíméletlen érdekérvényesítését vezette le, áttérésre szólítva fel a kormányt a többségi demokrácia-felfogásról a megegyezésre törekvő demokrácia-felfogásra. A kormány nevében Dávid Ibolya - megjegyezve, hogy bár a konszenzusos politikához két fél kell, nem elég, ha a másik fél csak szavakban törekszik a megegyezésre - az együttműködéshez változatlanul segítő jobbot ajánlott az ellenzéknek. A napirend szerint megkezdődött költségvetési vita keddi folytatását megelőzve napirend előtti felszólalásában Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter Csurka István eljárását egyenesnek nevezve felszólította az SZDSZ-t, hogy mind Csurkával mind a Fidesszel szemben bíróság előtt álljanak ki tisztességgel a bizonyítékokkal, ne sugalmazzanak, sejtessenek. A miniszter - hallottuk - reméli, hogy az SZDSZ többek között azért is lelkiismeretfurdalást érez, hogy 1994-ben olyanokkal lépett kormányra, akiket jogi értelemben csak azért nem lehet hazaárulónak minősíteni, mert ez a bűncselekményi kategória az idők során elévült. A kormány helyénvalóan kezeli a roma-kérdést, ám minden igyekezete hiábavaló, ha a gyűlöletkeltés, a gyűlöletkeltők hangja hallatszik el az Európai Unióig - hangoztatta Turi-Kovács Béla, aki úgy véli: az említett „informátorok” személyes kérdéseket láttatnak etnikai kérdésként, ami azért is veszélyes, mert ők ugyan elhagyják az általuk felbolygatott közösséget, de a méreg, amit elhintettek, felemészt minden jószándékot. A Független Kisgazdapártnak éppen ezért a kulturális együttműködés által történő, valamint az egymás megértésén alapuló közeledés a célja - mondta. Noha nem mondhatni, hogy a keddi költségvetési vita telt házat vonzott volna, az elutasító, cseppet sem hízelgő ítéletekből nem volt hiány. Mindhárom ellenzéki párt nemet mondott a 2000. évi költségvetés kormány által benyújtott tervezetére. Míg a szocialisták idejüket az elutasítás indokai mellett alternatív költségvetésük ismertetésére fordították. Csúcs László, a kisgazdapárti vezérszónok nem csekély fenntartásuk mellett támogatásra ajánlotta a költségvetési törvény tervezetét. Mint mondta, méltányolhatók ugyan az infláció visszaszorítására eddig tett és a jövőben teendő intézkedések, az már most valószínűsíthető, hogy a jövő évre tervezett infláció a vártnál magasabb lesz, érzékenyen érintve a költségvetésnek mind bevételi, mind pedig kiadási oldalát. A magyar gazdaság ez év végéig várható teljesítményére is figyelemmel, Csúcs megalapozottnak tartja a jövőre jósolt 4,5 százalékos gazdasági növekedést. Nincs realitása annak, hogy az óriási tehertételt jelentő államadósságtörlesztést a humán ágazatok vagy az agrárium fejlesztésére fordítsuk, pedig ezzel minőségi fordulat következhetett volna be az ország helyzetében - hangoztatta. Még ennél is nagyobb gondnak minősítette azonban azt, hogy a mintegy 800 milliárd forintnyi adó- és TB-hátralék beszedésével képtelenek megbirkózni az arra hivatott állami szervek, ráadásul a mai napig senki sem tudja pontosan megmondani milyen összegről is van szó. A kinnlevőségnek ez az irdatlan tömege - állította - nem pusztán bevételi, de legalább annyira súlyos morális gond is, mondhatni: adórendszerünk totálisan amorális vetülete. Az FKGP hiányolja azt is, hogy kezdeményezésük ellenére nem sikerült véghezvinni a vagyonelszámoltatást, hiszen szigorúan megkövetelt vagyonnyilatkozat hiányában elképzelhetetlennek tartják a hatékony jövedelemszabályozást, hovatovább az arányos közteherviselést. Az FKGP messzemenően egyetért a családok kiemelt támogatásával, az eddigieknél nagyobb teret adva az életnek, a fiatalság kibontakozásának, egyúttal fékezve, távlatokban pedig megállítva a pusztulást jelző demográfiai mélyrepülést - mondta a vezérszónok. Hiányolva azonban e kiemelt körből az egészségügyet, az oktatást, továbbá a kutatás-fejlesztést, megjegyezte, hogy hazánknak nem az olcsó munkaerővel, hanem a tudásával kell az Európai Unióhoz csatlakoznia. A Független Kisgazdapárt érveit a fejlődés, az igazságosság és a társadalmi béke megőrzése mentén veti fel, nem hagyva szó nélkül azt, hogy a települési önkormányzatok forrásszabályozásában az előterjesztő szándékával homlokegyenest ellenkezőleg a központosítás erősödik, az eddiginél még jobban szűkítve a helyben képződő jövedelemforrás szabad felhasználásának lehetőségét. Erős önkormányzatok nélkül pedig nincs jó működő társadalom - fogalmazott a kisgazda politikus a költségvetési vita során elmondott vezérszónoklatában. Újabb és újabb brutális bűncselekményeikkel hívták fel magukra a társadalom figyelmét azok, akik az Enyhített Végrehajtási Szabályok (EVSZ) értelmében a börtönből szabadlábra helyezve ismét embert öltek. Éppen ezért a sok kiskaput és még több bizonytalanságot magában hordozó szabályozás szigorítását - a kormány szándékát saját indítványaival segítve - a Független Kisgazdapárt is támogatta - jelentette be Pokol Béla, a kisgazdapárti képviselőcsoport helyettes vezetője az Országházban tartott keddi sajtótájékoztatóján. Az alkotmányügyi bizottság kisgazda elnöke szerint alapvetően bevált a szabályozás, a jogintézmény hat éve alatt közel 6000 fogoly - a magyarországi 10 ezer elítéltből tehát évente ezer - kaphatott ilyen enyhítést. Egyesek értékelhetik úgy a történeteket - hangsúlyozta Pokol Béla -, hogy a 6000 enyhített végrehajtással szabadult fogolyból mindössze 66-an követtek el ismét bűncselekményt, és ez csekély szám, de az FKGP álláspontja szerint az áldozatok családjaitól nem várható el, hogy így mérlegeljenek. Éppen ezért a kormány által elfogadott kisgazdapárti szigorító indítvány értelmében a jövőben a fegyházbüntetésre ítélteket nem lehet majd ebben az EVSZ-eljárásban részesíteni. További kisgazdapárti megszorítás lesz a kormánycsomagban az a rendelkezés, amelynek értelmében egy büntetés letöltésénél nem lehet majd beszámítani a korábban esetleg letöltött hat hónapos előzetes letartóztatást, ezt a jövőben ugyanúgy börtönben kell majd leülni, és az sem számíthat enyhítésre, akinek esetleg már csak 5-6 éve van hátra letöltendő büntetéséből - jelentette ki Pokol Béla az országházi sajtótájékoztatóján. jeney- Az Országházban történt Tudomány, politika, erkölcs Az Eckhardt Tibor Politikai Akadémia tevékenységéről Két tudós elme, az akadémikus Michelberger Pál mérnök, egytemi tanár, a Műszaki Tudományos Egyesületek Szövetségének elnöke és Mózsa Szabolcs, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanára volt a vendége az elmúlt héten a Kisgazdapárt Eckhardt Tiborról elnevezett politikai akadémiájának. Ezek a Virágh Ferenc professzor által szervezett iskolán kívüli szabadegyetemszerű előadássorozatok méltán váltak népszerűvé a hallgatóság körében, hiszen minden esetben egy-egy olyan egyetemes érdekődésre számottartó témát választ ki az akadémia vezetője, amelyet aztán a kérdéskör legavatottabb szakemberei tesznek mindannyiunk számára világossá. Így történt ezt a mostani alkalommal is, amikor a csernobili atomkatasztrófa mindmáig tartó hatásáról, illetve ennek ürügyén a szakmapolitika képviselőinek felelősségéről beszélt Mózsa Szabolcs professzor, vagy ahogyan Michelberger Pál elemezte oldott és közérthető formában azt a feszültséget, amely századunk tudományos-technikai haladása, illetve a gazdaságpolitika törekvései között fennáll. Már ma is, de kiváltképp a XXI. században emberek döntenek olyan tudományos technikai fejlesztésekről, amelyek már elveszítették emberi léptéküket. Egyfajta káosz, zűrzavar megjelenésének lehetünk tanúi, miközben a jövő évezred felé száguldó űrhajónk, a Föld üzemanyagkészlete, az emberi életet biztosító tartalékai kimerülőben vannak. Mi a tudós, a mérnök dolga ebben a helyzetben, és mi a döntéshozó politikusok felelőssége? Egy egységes és egészséges szemlélet híján megválaszolhatóak-e ezek az ellentmondásokkal terhes kérdések? A jelenlegi 6 milliárd lélek „jóllakottjai” és „éhezői” között megtalálhatjuke a kiegyenlítődéshez vezető utat? A képzettség és képzetlenség, a szűkösség és pazarlás ellentétpárjai feloldhatók-e? Vajon az előrehaladás egyenértékű-e a fejlődéssel? Mindmegannyi „életbevágó” kérdés, amelyek sorában Michelberger akadémikus és tanártársa, Mózsa Szabolcs kíséreltek meg rendet vágni. A végkövetkeztetés pedig, amire jutottak, egyértelmű: sem a tudomány és technika embere, sem a politikus számára nem elégséges már a homo economicus, a homo informaticus, de még a homo ecologicus lét sem. Homo ethicusokká kell válniuk és akkor talán még van rá esélyünk, hogy végzetünket elkerüljük. Az információ századában végzetesen tájékozatlan ember számára nyújt eligazodást az Eckhardt Akadémia időről-időre megtartott előadássorozata. Nagy nyereség részt venni rajta. (Paizs) Ünnepség Kárpátalján Október 17-én Kárpátalján, a Felső-Tisza-vidéki Aknaszlatinán bensőséges ünnepség keretében 31 személy vette át a második világháborús emlékérmet. A kitüntetéseket az alapító Vitézi Rend nevében Lehr György törzskapitány adta át. A kitüntetésben azok az idős férfiak részesültek, akik a világháború idején a magyar hadseregben teljesítettek szolgálatot. Az emlékérmet első alkalommal Budapesten, a Hősök Templomában adták át. Azóta a honvédők közül mintegy 1500-an részesültek ebben az éremben és a velejáró oklevélben. Kárpátalján idén hozzávetőleg száz második világháborús hős részesült ebben az elismerésben. MAGYARORSZÁG Új alapszervezet Ráckeresztúron nemrég új FKGP-alapszervezet alakult, amely Horváth Gábor kereskedelmi igazgatót választotta elnökének. Novozánszki Csaba vállalakozó a titkári, Szűcs Lajosné tanár pedig a gazdasági vezetői teendők ellátását vállalta. Orosházi György megyei elnök köszöntötte az új szervezetet. -van- Kis Újság A millennium jegyében A Független Női Szövetség és a Független Kisgazdapárt polgári tagozata között született megállapodás értelmében immár első rendezvényét is megtartotta a FNSZ Magyar Örökség Klubja. „Elindultam szép hazámból” - csendült föl a gyönyörű népdal Bordás György operaénekes ajkán, majd a meghívottak: Horváth Balázs, a Haza és Haladás Alapítvány elnöke; Filó Katalin, a millenniumi kormánybiztos tanácsadója és hivatalának szóvivője; Szentgyörgyvölgyi Péter, a polgári tagozat vezetője; Korányi Attiláné, a FNSZ alelnöke és a műsorvezető, Sipos Tamás beszélgettek ezeréves államiságunk megünneplésének előkészületeiről. Szentgyörgyvölgyi Péter emlékeztetett a száz év előtti millenniumra, amikor „az akkori ország a déli csücskétől legészakibb városáig, s benne minden rendű és rangú ember tette a dolgát”. Fájdalmas, elszalasztott lehetőségként említette a lemondott világkiállítást. A mostani ünnepi készülődésben elsőrendű fontosságúnak mondotta a civil szerveződések szerepét. Győriványi Sándor az elhangzottakat megerősítve az angol civil szerveződések példájával élt. Hováth Balázs figyelmeztetett az ünnepkultúra, nemzeti hagyományaink ápolásának fontosságára, amelynek hiányában globalizálódó kontinensünkön „feldarál” bennünket az Unió. Filó Katalin meggyőzően érvelt a Nemeskürty István által vezetett kormánybiztosi hivatal tevékenységének legfontosabb szempontja mellett, amely szerint a megvalósítandó programokat nem központilag, fölülről írták elő, hanem a helyi lakosok, intézmények, civil szervezetek dönthették el, miként ünnepelnek. A személyre szóló levelekre válaszolt a magyar nemzet, a sok-sok nagyszerű terv 25-30 évre is ad az ország minden területén értelmes programot, építenivalót. A beszélgetésben lelkesen vett részt a klubest közönsége is, a háziasszony, Korényi Attiláné alig győzte a mikrofonhoz kérni a szólni akarókat. Mindenkinek volt értelmes, értékes gondolata. A kitűnő hangulatú találkozó résztvevői kimerítő tájékoztatást kaphattak a millenniumi előkészületekről, többek között arról is, hogy rövidesen a nagy nyilvánosság is megismerkedhet az események naptárával, valamint az ünnep tiszteletére felújítandó műemlékek, épületek listájával. A Független Női Szövetség és az FKGP polgári tagozata által szervezett Magyar Örökség Klub a továbbiakban is, hónapról-hónapra, nemzeti kultúránk ismert és megbecsült képviselőit hívja majd, így járulván hozzá a magyar millennium méltó megünneplésének előkészítéséhez. Katonanemzedékek találkozója Október 16-17-én a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége immáron nyolcadik alkalommal rendezte meg a Katonanemzedékek találkozóját, amelynek fővédnöki tisztét a magyar köztársaság elnöke, a védnökséget pedig Szabó János honvédelmi miniszter és Lányi Zsolt, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke látta el. A Balatonkenesén megtartott rendezvény legfőbb célja a katonai hagyományok ápolása, a különböző katonanemzedékek összefogása, a baráti- bajtársi kapcsolatok erősítése volt. A találkozón, amelyen Sípos Géza a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének (BEOSZ) elnöke mondott köszöntőt, a hatvannégy tagegyesület küldöttein kívül részt vett Lányi Zsolt, Fodor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka vezérkari főnök, valamint Homoki János, a honvédelmi tárca politikai államtitkára. Lányi Zsolt, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke beszédében többek között kiemelte, számára rendkívül fontos a társadalmi gondolkodás megváltoztatása, a hadsereg, a katonák tiszteletének helyreállítása. Dobi