Kis Újság, 1999. július-december (2. évfolyam, 26-51. szám)
1999-12-03 / 48. szám
2 MAGYARORSZÁG (Folytatás az 1. oldalról) Baráth Etele országgyűlési képviselő az előző kormány idején hasonló pozícióban képviselte kormánya érdekeit. Szabadi Béla szerint azt a harminc polgármestert, akiknek csatlakozását a kisgazdákhoz éles ellenzéki bírálat követte, éppen az FKGP vidékfejlesztési programja győzte meg elhatározásuk helyességéről. Medgyasszay László (MDF) és Pálinkás József, az Oktatási Minisztérium államtitkára arról számoltak be az Országgyűlésnek, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat és az Oktatási Minisztérium által párhuzamosan elindított, a közoktatási esélyegyenlőséget segítő ösztöndíjrendszerek teljes mértékben összehangolhatók, és máris jelentős eredményekre vezettek. A büntetőjogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Boda Ilona képviselőasszony (FKGP) rámutatott arra, hogy az megteremti a bűncselekményekkel szembeni szigorúbb fellépés lehetőségét, szélesítve a büntetőjog eszköztárát, egyszersmind felfrissíti a joganyagot is. A szabálysértési értékhatár felemelése kapcsán a kisgazdák kiemelik - mondta hogy a megemelt értékhatár mellé úgyszintén megemelt büntetési tételt rendel a törvénytervezet, nemkülönben kizárja a bűnös úton megszerzett vagyon legalizálását. A képviselő asszony vezérszónoklatában hiányolta a tiltott toborzásnál az internetes elkövetés megfogalmazását, hiszen - mint mondta - ugyanazért, ami Magyarországon bűncselekménynek számít, amennyiben interneten keresztül külföldről érkezik a felhívás, a büntetés elmarad. A társadalom védelmét szolgáló állami akarat megtestesül mind a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségének beszűkítésében, mind pedig abban, hogy a jövőben ritkább lesz az összbüntetésbe foglalás gyakorlata, azaz minden egyes különböző bűncselekményért a megérdemelten kiszabott büntetésüket kell majd letölteniük, különösen a sorozatos bűnelkövetőknek. Az államszervezetre vonatkozó egyes törvényi rendelkezésekről, az ingatlan-nyilvántartásról rendelkező törvény, továbbá a halászatról és a horgászatról szóló törvény módosítása kapcsán Koppánné Kertész Margit (FKGP) a mezőgazdasági bizottság előadójaként a módosítás támogatása ellenére szerencsétlennek tartotta a több, egymástól különböző törvény egy csomagban tárgyalását. Mint jelezte, egyetértve az ingatlan-nyilvántartást átláthatóbbá, egyszersmind szigorúbbá tevő rendelkezésekkel, két témában további módosításokat készül benyújtani. A halászattal, horgászattal összefüggő törvényi változtatásokat szerinte elsősorban az teszi megkerülhetetlenné, hogy mindmáig rendezetlen a földtulajdonosok szempontjából a halászati jog kérdése. Mind a kormánypártok, mind az ellenzék padsoraiban nehezményezték, hogy e törvénycsomagban tárgyalták az egészségügyi tárca előterjesztéseként a dajkaterhesség szabályozását is. A vitában Turi-Kovács Béla kisgazdapárti frakcióvezető-helyettes arra figyelmeztetett, hogy erkölcsileg és jogilag egyaránt vitatható a kérdés. Jogilag persze sok minden megoldható - folytatta -, egy egzakt jogszabállyal voltaképpen minden moralitástól függetlenül olyan helyzeteket is lehet teremteni, amelyek egyébként az alapvető jogainkkal, az alapvető morális szemléletünkkel ellentétesek. A településrendezés szabályainak módosítását tárgyalva Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda honatya olyan irányú szigorítást sürgetett pártja nevében, hogy a jövőben a konténerekhez, valamint a pusztán lábakon álló tetőszerkezetekhez is szükséges legyen az építési engedély. Kedden napirend előtti felszólalásában Turi-Kovács Béla (FKGP) a belvizek elleni védekezésre olyan kormányprogram megalkotását sürgette, amely a közmunkaprogram részeként nem csupán a tárcák, továbbá az önkormányzatok, hanem az érintettek, a belvíz sújtotta térségek lakóinak erejére is támaszkodva véglegesen megoldja a kérdést (lásd keretes tudósításunkat). Harrach Péter szociális és családügyi miniszter a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításáról szóló expozéjában tudatta: a változtatásokkal az a céljuk, hogy a ma segélyből élő családok létalapját a jövőben egyre inkább a munka biztosítsa, ily módon csak azokat segélyeznék, akik önhibájukon kívül nem tudnak munkát vállalni. A miniszter elengedhetetlennek tartja, hogy javuljanak a törvényes és biztonságos munkavégzés feltételei, reményei szerint pedig a szociális ellátórendszer új elemeként jelenik majd meg a jövőben a fogyatékos emberek által elszenvedett hátrányok mérséklését szolgáló fogyatékossági támogatás. Az ellenzéki elutasítás ellenére Barkóczy Gellért kisgazdapárti honatya a költségvetési bizottság előadójaként úgy vélekedett, hogy a törvénymódosítás megbékélést hoz majd a kényszervállalkozók és a munkavállalók között, mert visszaadja a munka becsületét. A törvényjavaslat előkészítőinek szándéka szerint a jövőben nem lehetne segélyezés mellett dolgozni, ugyanakkor teljes mértékben biztosítanák a munkanélküliek elhelyezését a közmunkaprogram segítségével. A képviselő szerint van elég munka szerte az országban, csak neki kellene látni végre. Vezérszónoklatában Boda Ilona ezúttal e törvénymódosítás kapcsán azt méltatta, hogy az előterjesztés ösztönzi a munkanélküliek minél gyorsabb munkába állását., ,Nem a passzív állapotot, a munkanélküliséget akarja hosszú távú céllá emelni, hanem éppen ellentétesen, az aktív foglalkoztatás lehetőségeit keresi” - hangoztatta a képviselőasszony. Ugyanakkor javára írható az is a módosításnak, hogy az ellátási rendszer állami megtakarításai által a jövőben több pénz juthatna a foglalkoztatási rendszer támogatására. Boda Ilona azt is fontosnak tartja az előterjesztésben, hogy lehetőséget teremt a munkaerőpiaci szolgáltatóknak a kereslet feltérképezésére, ebből következően pedig a szükségleteknek megfelelő képzések, átképzések biztosítására. Keddi országházi sajtótájékoztatójukon a békési, illetve a csongrádi kisgazda elnökök, Pallag László és Pancza István bejelentették: reményeik szerint két hét múlva elkezdheti munkáját a különböző visszaéléseket, többek között az olajügyeket vizsgáló parlamenti albizottság. Pancza István hangsúlyozta, hogy az ügyrendi bizottság döntésének értelmében a vizsgálóbizottság tagjainak át kell esniük a legszigorúbb, „C”-típusú nemzetbiztonsági átvilágításon. Pallag László szerint a hatpárti támogatást kivívott testület felállítására az sarkallta őket, hogy úgy vélik: a közvélemény a mai napig nem fogadta el a „rendőröngyilkosságok” tényét, de ugyanúgy borzolja a kedélyeket az 1991-ig visszanyúló olajos botrányok sorozata is. A képviselő kijelentette, hogy a parlamenti vizsgálatok nemcsak országhatáron belülre, hanem azon túlra is kiterjednek majd. Mint mondta, pontosan a parlamenti vizsgálóbizottság garantálja majd a „civilkontrollt” a tisztánlátás, egyszersmind az igazság kiderítésének érdekében. Pancza István ismertette, hogy az albizottságnak joga lesz meghallgatásokra, sőt iratbekérésekre is. Valószínűleg látókörébe kerül majd az egyes állami tisztségviselők közötti összefonódások általi lehetséges károkozás és az olajszőkítés kérdése egyaránt. A rendőrségi összefonódások lehetőségét górcső alá véve, kutakodásuk annak megválaszolására is kiterjed majd, hogy vajon elősegíthették-e a feltételezett visszaéléseket a hatályban lévő jogszabályok, hiszen közel 3 év költségvetésének megfelelő összeg tűnt el az elmúlt 10 év alatt - hangzott el a Kisgazdapárt sajtótájékoztatóján az Országházban. Az Országgyűlés éjszakába nyúló szavazással nem csupán a vizsgálóbizottság felállítását támogatta egyhangúlag, de módosította a költségvetést is. Szerdán reggel az ellenzéki bírálatok kereszttüzében Rogán Antal (Fidesz) megismételte: a pénzügyi szervezetek állami felügyelet alá helyezéséről szóló törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy soha többet ne kelljen Magyarországon Postabank- vagy Reálbank-ügyről beszélni. Lapzártánk idején az Országgyűlés folytatta munkáját. -jeney- Az Országházban történt A koalíciós partnerek sikeres megállapodása a költségvetésről Gazdák tisztes haszna Túri-Kovács Béla napirend előtti felszólalása Jelentős pusztítást okoztak - szinte az Alföld egészét elöntve - a legutóbbi ár- és belvizek, mára azonban nyugodtan mondhatjuk, hogy a középületeket maradéktalanul, a lakóépületeket pedig majdnem teljes egészükben helyreállította a kormányzat. Szerencsére arra is rácáfolt a sors, amitől tartottunk: nevezetesen, hogy az emberek a természeti csapások alatt elveszítik a talpraálláshoz szükséges optimizmusukat, a vállalkozási kedvüket. Nemhogy ez nem történt meg, de jelentős fordulat történt a magyar mezőgazdaság helyzetében: örömmel jelenthetem, hogy a mai napig példátlan méretű területen, 1 millió 43 ezer hektáron vetették el az őszi búzát, míg a rendkívüli kukoricatermés nagy részének is jó piacot találtak, mert az állami raktárakba alig jutott a terményből - hangoztatta Turi-Kovács Béla, a kisgazdapárti országgyűlési képviselőcsoport helyettes vezetője, keddi napirend előtti felszólalásában. A továbbiakban elmondta, a várakozások ellenére nem fulladt bele a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a sertésügybe sem, sőt mi több, a sertés heti átlagára 172 forintról 210-213 forintra ugrott, ami nem mást jelez, mint hogy már tisztes haszonra tehettek szert a gazdák állataik eladása után. Tanulság kell legyen azonban mindannyiunk számára -jegyezte meg Turi- Kovács Béla -, hogy a jövőben nem teremthető még egyszer olyan helyzet, hogy a túlsúlyos állatokat piaci értéküket figyelmen kívül hagyva vásárolja fel az állam. A piac szabályaitól senki nem tekinthet el - mondotta. Figyelmeztető jelnek tartotta, hogy szinte ugyanazokat a területeket önti el ismét a belvíz, mint amelyeket legutóbb; ebből számára az következik, hogy a mai napig nem megoldott a csapadékvíz elvezetése, süket fülekre találtak tehát a Tisztelt Ház falai között elhangzott, a megoldást sürgető felszólalások. Turi-Kovács Béla meggyőződése, hogy ez egy olyan mérvű feladat, amely kormányzati szintű, összehangolt együttműködést kíván a szaktárcák, az önkormányzatok, és nem utolsósorban az érintett települések lakosai között. Az emberekkel kell ugyanis elsősorban megértetni, hogy nem várhatnak minden esetben az állami segítségre, nekik is munkához kell látniuk, hogy ne történjen további, súlyos katasztrófa. A kormány helyes elképzeléseinek megfelelően fokozatosan elterjed országszerte az a közmunkaprogram, amelynek, szintén kormányprogramként, szerves részévé válhatna a csapadékvíz elvezetése, valamint a belvízveszély elhárítása — élt egy újabb javaslattal a kisgazda politikus. Turi-Kovács Béla felhívta az ország közvéleményének figyelmét, hogy nem lehetnek illúzióink: természeti katasztrófák bármikor váratlanul sújthatják az országot, éppen ezért egyszer s mindenkorra nekünk, többek között az érintett települések lakosságának kell munkához látni, hogy településeinket, terményeinket és jövőnket hosszú távon biztonságban tudhassuk. -j - A 2000. évi társadalombiztosítási költségvetési törvénytervezet legutóbbi vitájában ugyan elnyerték még visszhangját a Tisztelt Ház falai, Vas megyében azonban „annál nagyobbat szólt” Danka Lajos kisgazdapárti országgyűlési képviselő felszólalása. Nem mást mondott ugyanis a honatya, mint azt, hogy a Független Kisgazdapárt a mai napig nem mondott le a korábbi nyugdíjkorhatár visszaállításáról. Külön felhívta képviselőtársai figyelmét, itt az alkalom arra, hogy együtt váltsunk sebességet Európával: az átlagéletkorban 10-20 évvel előttünk járó nyugateurópai államokban ugyanis mára elkerülhetetlennek látják a nyugdíjkorhatár csökkentését. A jelenlegi nyugdíjkorhatár tarthatatlan, hiszen gondolja csak meg, hogyan kényszeríthetnénk azokat további munkára, akik már ledolgozták életük javát, és elvesztették korábbi teljesítőképességüket?! A helyzet tragikomikuma, hogy akkor akarjuk emelni a nyugdíjkorhatárt, amikor a fiatalok többségének nincsen munkája - magyarázza a parlamenti folyosón a képviselő. Érveléséből kiderül, hogy amíg a fiatalok pályájukat - állás híján - jobbára munkanélküliként kezdik, addig az FKGP álláspontja szerint értelmetlen az idősebb korosztályt „életük végéig tartó rabszolgamunkára kényszeríteni”. Arról nem is beszélve - vélekedik -, hogy míg közülük az értelmiségi réteg még csak-csak boldogul valahogy, a fizikai dolgozók ötvenöt éves korukra teljesítőképességük határára érkeznek, többen meg sem érik közülük a nyugdíjkorhatárt. Danka Lajos szerint mindannyiukat megszégyenítő, drámai és megalázó számukra ez az „új világ”, hiszen ezek azok a korosztályok, amelyek a nagy világégések, a vérbe fojtott forradalom és a bolsevik kommunista diktatúra megnyomorodott túlélői, azok, akiket a rendszerváltás és a rablóprivatizáció utolsó reményeiktől is megfosztott. Éppen ezért kétségtelenül megérdemlik, hogy nyugat-európai kortársaikhoz hasonlóan nyugodtan, megfelelő anyagi körülmények között élvezzék a nyugdíj biztonságát és előnyeit. A fiatalokat pedig kellő számban kell minél előbb munkához juttatni, hiszen aki fiatal korában nem tanul meg dolgozni, és nem veszi fel az ezzel járó életritmust, az egész életében a társadalom nyakán élősködik majd - mondja a vasi képviselő. Mint a vitában felszólaló kisgazda honatyák, Danka Lajos is jobbító szándékkal, javaslatait ismertetve sorolta elő a tb-költségvetési törvénytervezet még fennálló hiányosságait. Pártja nevében elsőként azon a lehetetlen állapoton változtatna, hogy a magas járulékbefizetések ellenére a társadalombiztosítási rendszer állandóan hiányt termelt a nemzetgazdaságon belül. A pazarló, a vállalkozók és a lakosság befizetéseit elherdáló rendszer jelenleg mindenféle változtatásnak, e pazarlások megszüntetésének is ellenáll - állapította meg. Azon véleményüket pedig, hogy az osztogatást és a járulékok felélését mielőbb meg kell szüntetni, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata támasztotta alá. Kitekintve további költségvetési fejezetekre, saját megyéjében - mint mondja -, az egészségügy mára szinte működésképtelenné vált, szakképzett ápolónőinket és egészségügyi dolgozóinkat a szomszédos Ausztria korszerűbb rendszere juttatja - helyettünk - őket megillető megélhetéshez. Azt pedig szerinte sem kell mondani, hogy ilyen helyzetben, aki megbetegszik, az a tönk szélére juthat. S ha még ez sem tolja át a feketegazdaságba az emberek nagy részét, amit a hazai vállalkozókkal művelnek, az minden bizonnyal ebbe az irányba tereli őket. Itt nem csupán a kis- és középvállalkozókat sújtó 3900 forintos tételes egészségügyi hozzájárulásról van szó, hanem elsősorban arról, hogy nem lehet továbbra is a tisztességes vállalkozókkal megfizettetni a befizetést elmulasztók tartozásait. Nem növelhetjük tovább az adminisztrációs terheket sem, hiszen amióta az adóhivatal szedi be a járulékokat, a vállalkozónak két külön számlára kell befizetnie a tételes és a százalékos hozzájárulást. Mindezt eddig egyben tehette meg. Hiába teszi a költségvetési rendszert kiszámíthatóvá a bevételi oldalon jelentkező járulékok változatlansága, ha az élőmunka terhei nem csökkennek! Megdöbbentően fogalmazza meg ugyanezt az ÁSZ-jelentés, „a bevételek és kiadások vizsgálata megalapozatlanságot és bizonytalanságot is feltár”. Magyarán: nem tudni a bevétel összegét, és a jelentés szavaival élve, nem zárható ki a magasabb összegű hiány kialakulása sem. Az már csak hab a tortán, hogy a javaslat nem tartalmazza az alapok kiadási többletének fedezetét, illetve a hiány finanszírozásának módját - füstölög a képviselő. Az FKGP - képviselője szerint - változatlanul a tb kintlevőségeinek behajtását fokozná és megakadályozná azt, hogy a beszedett adó eltűnjön, mire a kincstárba jutna -jelentette ki Danka Lajos a Kis Újság tudósítójának. -ja- Visszaáll a korábbi nyugdíjkorhatár? Danka Lajos országgyűlési képviselő felszólalása Hóvédelem Az elmúlt héten országszerte súlyos gondokat okozott a hirtelen beköszöntő tél. A havazás néhány óra leforgása alatt több települést teljesen elzárt a külvilágtól, sokan autóikban rekedtek a hótorlaszok miatt járhatatlanná vált utakon. A Magyar Honvédség alakulatai a megyékben felállított védelmi bizottságok kérésének megfelelően segítették a rendkívüli hóhelyzet következményeinek felszámolását. Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök a Magyar Honvédség parancsnoka intézkedése alapján megalakult operatív bizottságok irányításával a szárazföldi és a légierő katonái Bács-Kiskun, Fejér, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas és Veszprém megyében vettek részt a forgalmi mentésben, elakadt személy- és teherautók, buszok kiszabadításában, az utak megtisztításában, az áram- és vízszolgáltatás helyreállítási munkálataiban. Több esetben a mentőszolgálat munkatársai csak a honvédség segítségével jutottak el az ellátandó betegekhez, s a katonák gondoskodtak a hó fogságába került községek élelmiszer-ellátásáról is. A mentési munkálatokban a Magyar Honvédség tizenkét alakulatából 109 fő, 38 különböző technikai eszközzel vett részt. (d.) Kis Újság