Kis Újság, 2000. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
2000-10-20 / 42. szám
Kis Újság KULTÚRA Pósa Zoltán A képről egy tiszta tekintetű, bátor, gyönyörű lány, Obersovszky Oby Gyulát idézve: az 1956-os forradalom Jeanne d’ Arc-ja tekint reánk. Tóth Ilonát, a rettenthetetlen forradalmárt, a hippokratészi esküt szentségként kezelő medikát hazug vádak nyomán ítélte halálra 1957. június 27-én Kádár János vérbírósága, amely szerint Tóth Ilona 1956. november 18-án társaival a Péterffy kórház alagsorában megölt egy Kollár István nevű ávóst. Benedikty (Horváth) Tamás író, Ordódy György rendező, Kulcsár Györgyi és Majoros József producerek jóvoltából született meg 1998-ban a Magasabbak az egek a földnél című dokumentumfilm, amely bizonyítja a lány ártatlanságát. Benedikty Horváth Tamás éveken át, éjjel és nappal folytatott szívós nyomozómunkájának eredményeként kiderült: a „meggyilkolt” nem is létezett. Kollár István ávós még 1990- ben is élt! Ám Tóth Ilona rehabilitálása - a rendszerváltozás szégyenére - azóta sem történt meg. Sőt a film alkotói s a rehabilitálásért síkra szálló makacs írók, újságírók is elkezdték úgy érezni 1994-től, a szégyenteljes Hom-éra kezdetétől 1998 májusáig, hogy valaki(k) figyelik őke t.) Állásukat vesztik, műveik kiadására nem kapnak támogatást. (így van ez még most is.) Sokunknak közös elégtétele, hogy 2000. október 23-án délelőtt 11 órakor Budapesten, a XVI. kerületi Kalitka út 1. szám alatt, a Laki Károly Néprajzi Múzeumban Dávid Ibolya igazságügyminiszter és Wittner Mária egykori 56-os elítélt fölavatja a Domonkos Béla szobrászművész által készített bronz mellszobrot Tóth Ilonáról. Nagy dolog ez abban a városban, amelynek az MSZP és az SZDSZ kegyelméből Sztálin még mindig a díszpolgára. Ám ürömmé keseredik a szomorú diadal is, hiszen a generalisszimusz fővárosi szocialista és liberális hívei meg a zsigerekben lakozó félelmek akadályozták meg először azt, hogy a Péterffy kórház udvarán, majd a SOTE klinika közelében álljon a magyar Jeanne d’ Arc alakmása. Domonkos Bélát Érden azon a napon kerestem föl a műtermében, amikor a gipszöntvény már elkészült. A szobrász élő legenda, megalkuvást nem ismerő ember, a Kádár-korban épphogy eltűrt alkotó. Kispesten született hatvanhat esztendővel ezelőtt, egyéves kora óta él a nyájas, parkos városészben. Olyan fertályán az országnak, ahol nem gazdag emberek portái sorakoznak egymás mellé. E tájon az emberek zöme tégláról téglára építette lakhelyét. Maga a művész majd negyedszázad alatt készült el vele. Kézfogása kemény, mint a nehéz fizikai munkát végző embereké. A műteremben önkéntelenül halkul a szó. Valóságos magyar panteonba léptem. Árpád vezér, Szent István, Kossuth Zsuzsa, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor expresszív arcvonásai köszönnek reám. Büszkeség, bölcsesség, hazaszeretet, Isten-hit és emberség templomában vagyunk. Domonkos Béla felesége, a városszerte megbecsült tanárnő elmondja: férje mintegy négyszáz szobrot készített. Ebből hetvennyolc köztéren áll. A többi között Mányban Antall József-, Érden Teleki Pál-, Kenderesen Horthy Miklós-, Szilben Szent István-, Kiskunlacházán Kun László-szobor fűződik a nevéhez. Érden, Magyarország egyetlen földrajzi múzeumának kertjében áll egy szoborpark, amelyet a városnak ajándékozott. A többi között Teleki Pál, Teleki Sámuel, Stein Aurél, Reguly Antal, Baktay Ervin, Almási László, Balázs Dénes látható a kis lugasban. Lapunk zárta után, október 19-én avatja föl Dávid Ibolya igazságügy-miniszter a László Gyulát megörökítő domborművet. Aztán leleplezzük a legújabb szobor gipszmását. Tóth Ilona még fehérben néz szembe velem. Azokra, akik szeretik és tisztelik őt, a tiszta tekintetű orvostanhallgató, a tudomány derékba tört nagy reménysége, a hazáját mindennél jobban szerető fiatal hős tekint Wittner Máriára, Kulcsár Györgyire, Majoros Józsefre, akik mindent megtettek, hogy elkészüljön ez a mű. Ugyanezen tekintet vádolja a rossz lelkiismeretűeket. - Nagyon nagy szeretettel és könnyes szemmel formáztam meg Ilonát, s most is elérzékenyülök, ha reá tekintek - vallja a mester. El nem tudom képzelni, hogy erre a szép, ifjú nyakra hogy tudta a hóhér rátenni a kötelet... Benne van szívem, lelkem, s azt gondolom, a sorstársai is ráismernek. A tekintetét azért tettem oly kifejezővé, hogy a szobor szólaljon meg: „nézzen a szemembe az a hazug, aljas társadalom, amely halálra ítélt”. Akkor, 1956-ban is tudtuk, egyaránt gyógyította az ávósokat és a forradalmárokat, ahogy a hivatás erkölcsi parancsa ezt előírta. A legszörnyűbbnek azt találom, hogy 1956 fényében fürdőznek azok is, akiknek a világon semmi közük nincs hozzá. Tóth Ilonát viszont még mindig nem rehabilitálták. Pedig számtalan bizonyíték van arra, hogy nem gyilkolt, hiszen a meggyilkolt nem létezik. Minden tisztelet azoknak, akik arra gondoltak, hogy szobrot állítsunk Tóth Ilonkának. Szégyen, hogy félnie kellene azoknak, akik kiállnak az ügyért, s még szörnyűbb, hogy a köpönyegforgatók ma is akadályozzák az igazság kiderítését. S még most is csak ideiglenes helyen tudjuk a szobrot fölállítani. Egyszer és mindenkorra tudomásul kell venni, hogy nyílt szívű, humanista ember volt. A filmen is nagyszerű emberek tettek hitet a lány ártatlansága mellett. S borzasztó, hogy a film készítői is fekete bárányok lettek. Még mindig szembe találjuk magunkat a hazugsággal és a megfélemlítéssel. Mondanom sem kell, hogy a Tóth Ilona-szobor elkészültét az említetteken kívül nem sokan támogatták. Én minden honoráriumról eleve lemondtam, ám két állandó munkatársam, Lemák Gábor öntő és Zimán Árpád czellőr családos emberek. Az alapanyagot is be kellett valahonnan szerezni. Gyakorlatilag fillérenként koldultuk össze a pénzt. Ám minden álmatlan óráért és túlfeszített munkáért kárpótol minket, hogy 2000. október 23-án bronzban áll végre a szobor. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter avatja föl, ami jelzi: végre talán eljött az igazság órája. S a mennyben elégtételt nyerhet az a bátor lány, aki az ítélethirdetés előtt hangosan odaszólt imádott édesanyjának: Anyám, ne sírj ezek előtt! „Anyám, ne sírj ezek előtt!" Domonkos Béla Tóth Ilona-szobrának avatása október 23-án Tóth Ilona képe Obersovszky Oby Gyula archívumából 1956 költő mártírja A Klauzál tér kilences számú házának kapujánál 1991. november 7-e óta Rácz Edit domborműve hirdeti az 1956-os forradalom és szabadságharc dicsőségét. Mégpedig egy ifjú költő, Gérecz Attila arcmásával és hősi halálának mementójával. Akik a költőt 1956. november hetedikének baljós napján megölték, ugyanazt, a nyelvet beszélték, mint akik Petőfi Sándor életét oltották ki 1849-ben. Rácz Edit, akár Nagy Imre Orsó utcai mementóját, e szobrot is tiszteletdíj nélkül készítette el. A kezdeményező annak idején Kárpáti Kamil költő, Gérecz Attila egykori cellatársa volt, aki a Stádium Könyvkiadó gondozásában ugyanezen esztendőben rendezte sajtó alá Gérecz Attila első legális, posztumusz verseskötetét. E sorok írója a megemlékezés és a korábbi, 1991. október 23- án tartott Gérecz Attila-könyvpremier alkalmából - többekkel együtt - 1956 Petőfijének nevezte Gérecz Attilát. Akár Csillag Tibor, a költőtárs. „Olvasom a börtönfalak pórusain át kisugárzott verseid, negyven vagy negyvenegy év, mire elértek ide, ahol most az önkongatástól kopott lombok alatt a tetvek ragacsossá emésztik az idillt.” Imigyen szólította meg, ismeretlenül is ismerősen költőtársunkat Döbrentei Kornél költő. Döbrentei esszéjében önerős medveölőnek is nevezi a huszonhét esztendősen elhunyt költőt, akit a szovjet tankból leadott orgyilkos géppisztolysorozat ifjabbá avatott mindünknél. „Azoknál is, akik legfeljebb kisiskolások voltunk Gérecz Attila halálának esztendejében.” Gérecz Attila alkatában is rokon a nagy előddel, a gyönge testű, ám erős akaratú Petőfivel. Petőfi az apostolok lován járta be fél Magyarországot. Gérecz Attila, miután hadapródiskolás múltja miatt nem kerülhetett egyetemre, válogatott öttusázóvá küzdötte föl magát. De az időközben szintén elhunyt Koczkás Sándor irodalomtörténész szavait idézve, míg Petőfi homlokát már életében a legnagyobbaknak járó babérkoszorú övezte, addig huszadik századi lélektestvérének már tizenkilenc éves korában a börtön jutott. Társaival összeesküvést szőttek Magyarország fölszabadítására, valaki följelentette őket. Három barátját fölakasztották, ő tizenöt évi börtönt kapott a kommunista hóhéroktól. De a börtönesztendők sem törték meg. Sőt, képtelennek tűnő fogalmazással, szerencséje volt. Béri Géza költő cellatársa lett, aki ma is élő költőtársaival, Kárpáti Kamillal, Tóth Bálinttal, az időközben elhunyt Szathmáry Györggyel, Tollas Tiborral együtt makacs megszállottsággal szerkesztett versantológiákat. Az enyhülés hónapjaiban, Nagy Imre első miniszterelnöksége idején a költő-műfordító társaság megkapta azt a kegyet, hogy az egykori börtönkápolna mellett, egy parányi füves részen összeüljenek és irodalmárkodjanak. Erről a kis menedékről Füveskert antológiának keresztelték a kézírásos könyveket, amelyeket főként hatan (Kárpáti, Tóth, Gérecz, Béri, Szathmáry, Tollas) szerkesztettek, de csatlakoztak hozzájuk mások is. Gérecz Attila idősebb barátainak bátorítására olyan verseket tett le cellatársai elé, amelyeknek irodalomtörténeti súlya már akkor nyilvánvaló volt. A hét év börtön után csak hét nap maradt az életéből. Amint a forradalom kiszabadította börtönéből, a szabadságharcosokhoz csatlakozott. Azáltal is rokonítható hát Petőfi fátumával, hogy költői életműve folytatásának lehetőségét adta a forradalomnak, a hazának. Osztályrésze lett a hosszú hallgatás itthon, 1990-ig, s azóta is, az agyonhallgatás a pártállamból átörökölt „szakma” részéről. Költeményeit eközben németre, olaszra, angolra, spanyolra, oroszra, portugálra fordították. A Klauzál tér sarkán volt első ideiglenes nyughelye. November 7-i halála után első szerelme, Drechsel Mária, bajtársa, Zsótér András és egy Dohány utcai házaspár temette el orosz katonák és pufajkás orvlövészek sortüzétől megzavarta. Az emléktábla azóta is emlékeztet bennünket Gérecz Attila költőre, 1956 mártírjára. Lírájának kikezdhetetlen értékeit őrzik a Füveskert-kiadások s az 1991-es verseskönyv. Kárpáti Kamil, a Stádium Könyvkiadó főszerkesztője 1991-ben azt mondta: Gérecz Attila hamiskás mosollyal nézi mind a könyvpremiert, mind az emléktábla avatását a Mennyországból. Tudja, hogy neki erre már nincs szüksége. Nekünk van szükségünk reá. (Pósa) XX. és XXI. Század Intézet Relikviák és könyvek 1956-ról, a baloldali diktatúra bűneiről A XX. Század Intézetben Schmidt Mária főigazgató, az újabb kori történettudomány egyik legjelentősebb kutatója két fontos fordulópontról számolt be. A kormány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának beruházási keretéből az intézetet működtető közalapítvánnyal együtt létrehozta a XXI. Század Intézetet. A főigazgató asszony koordinálásával a XX. Század Intézet igazgatója továbbra is M. Kiss Sándor történész marad, a XXI. Század Intézeté Fricz Tamás történész lesz. Az immár két intézményt működtető közalapítvány igazgatója pedig továbbra is Balás Piri László történész lesz. Ugyanebből a keretből - folytatta a főigazgató asszony - az intézet megvásárolta az Andrássy út 60. szám alatt található, volt ÁVH- központ épületét. Ebben az épületben a XX. Század Intézet múzeumot rendez be, amelyben könyvek, filmek, filmfelvételek, tárgyi rekvizitumok vallanak a világtörténelemben legtöbb emberáldozatot követelő baloldali diktatúrája magyarországi vétkeiről. Az intézet két felhívást is közread. Egyrészt pályázatot hirdet a múzeum nevére. Az ötleteket a XX. század (kukac) elender hu email-ra küldhetik el a pályázók. A győztes név kitalálója ötvenezer forintos pályadíjban részesül. Balás Piri László törénetigazgató arra kér mindenkit, akinek birtokában vannak emlékek az ávó (ÁVH) rémtetteiről, a forradalom alatti dicső és szégyenteljes cselekedetekről, a forradalmat leverő pufajkás testület és a Kádár-kor bűneiről, keresse meg az intézet főigazgatóját, igazgatóját, valamelyik munkatársát. A XX. Század Intézet kutatóit a kommunista-szocialista diktatúra áldozatai iránti kegyelet, a bűnösök elrettentésének szándéka egyaránt vezérli a múzeum megalapításakor, amelyet egy év múlva, 2001. október 23- án, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján avatnak föl. Az intézetben került sor Paul Johnson Modern kor című kötetének bemutatójára. A vaskos, majd ezeroldalas kötetről Schmidt Mária, Tőkéczki László, Balás Piri László történész, Körmendy Zsuzsanna, Ferenczy László irodalomtörténész beszélt. E mű hatalmas, szubjektív szintézis. Paul Johnson kötetének horizontja kezdődik Einstein relativitáselméletének ismertetésével, s eljut a génsebészethez. E gondolatgazdagság és a kötet méretei csak addig riogatják az olvasót, amíg bele nem kóstol az író-történész világos mondataiba, lebilincselő stílusába. Schmidt Mária őszintén sajnálta, hogy a szerző egészségi problémái miatt nem tudott Magyarországra jönni a kötet premierjére. Elmondta, hogy az 1928-an született Paul Johnsontól magyarul először az Értelmiségiek című könyve látott napvilágot, amelyben ironikus hangnemben vall a huszadik század számos meghatározó egyéniségéről, politikusokról, alkotókról. Az amerikai történelemről, a zsidóság és a kereszténység történetéről egyaránt grandiózus és egyedi stílusú kötetet teremtett. Az új kötet pedig alapmű. A Modern kor - A huszadik század igazi arca című könyve a XX. Század Intézet és a Kairosz Kiadó gondozásában, Berényi Gábor fordításában jut el a napokban a könyvesboltokba. Akárcsak Bayer Zsolt és egy bátor fotós közös kötete, amelynek címe: 1956 ... „Hogy legyen jel”. A megdöbbentő kötetben sokkoló felvételeket láthatunk a forradalomról, az oroszoktól és pufajkásoktól lerombolt városról. Bayer Zsoltot idézve: „Egy bátor férfi járta akkor Budapest utcáit. Fényképezett. 1956. október 23-a és november 11-e között. Hogy legyen jel” . A fotós már nem él. Azok, akik eljuttatták a XX. Század Intézet, a Történeti Hivatal, a Kairosz Kiadó gondozásában megjelent kötet anyagát a kutatókhoz, névtelenséget kértek. Tíz évvel a rendszerváltozás után még mindig félnek a baloldali megtorlástól... Pósa Magyar tájak magyar ecsettel Mikszáth Kálmán-, Madách Imre-megemlékezések Horpácson a Mikszáth-kúriában a Nógrád megyei és a községi önkormányzat, a Mikszáth Kálmán Társaság és a Mikszáth Kiadó a helyi hagyományoknak megfelelően Kálmán-napon tartotta meg a szokásos megemlékezést. Idén, Mikszáth Kálmán halálának kilencvenedik évfordulója alkalmából a dédunoka, Mikszáth Kálmán emlékezett a nagy elődre. Majd megkoszorúzták a palóc írófejedelem szobrát, ifjú Szabó István tavaly elkészült alkotását. Csesztvén a Nógrád Megyei Múzeum és a helyi önkormányzat a hét végén Madách Imrére, Az ember tragédiája és más örök becsű drámák alkotójára emlékezett. A csesztvei Madách-kúriában egyben Vörösmarty Mihály kettőszáz, Jókai Mór százhetvenöt, Márai Sándor száz évvel ezelőtti születésnapját is megünnepelték. Összeállította: P. Z. 9