Közjegyzők Közlönye, 2003 (7/50. évfolyam)
2003 / 12. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Simon Ferenc: A közjegyző a Nyugatban
Közjegyzők Közlönye Olyan, mint a többi vasárnap. De hát mit is gondoltam róla? A halálunk napja is olyan lesz, mint a többi. Ebéd után Donizettit hallgatok, s egy német műtörténetben lapozok. Eszembe jut egy régi nyár anyámmal Bajorországban. Három fia volt a vendéglősnek. A legidősebb fiú akkor szerelt le. Gyűlölte a háborút. A középső spengleriánus volt, tanítónak készült. Azóta valószínűleg fontos ember a pártban. Este körülnéztünk a városban. Higgadt és csöndes, majdnem komor. Még öljük egymást, de valahogy már kiöregedtünk a háborúból. Úgy látszik, avul a műfaj. - Én már nem félek - mondja váratlanul az asszony. Nincs is oka. Isten haragos munkája megkezdődött. Már nem kell félnünk készülő haragjától.”22 Peterdi István: Pekár Gyula: A kölcsönkért kastély (kritika) PETERDI István (Bp., 1888. ? - Bp., 1944. ?): költő, műfordító. A budapesti egyetemen szerzett orvostudományi doktorátust. Kezdettől a Nyugat munkatársa, a szabad vers egyik első magyar művelője. Keveset írt, ennek fő oka hét évig tartó orosz hadifogsága volt. Főleg Gogol, Csehov és Tolsztoj műveit fordította. PEKÁR Gyula (Debrecen, 1867. november 8. - Bp., 1937. augusztus 19 ): író, újságíró. Iskoláit Debrecenben, Budapesten, Bostonban, jogi tanulmányait a bécsi és pesti egyetemen végezte, 3 évig joggyakornok volt. Justh Zsigmond hatására 1891-től fordult a szépirodalom felé, a Magyar Hírlap munkatársa lett. Bejárta Európát, 3 évig tanult a Sorbonne-on, 5 nyelvet sajátított el. 1901-től tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak, utóbbinak alelnöke, 1920-tól elnöke. 1911-től az MTA levelező tagja. 1901-1935 között rövid megszakítással parlamenti képviselő. 1919 augusztus—1921. június között kultuszminisztériumi államtitkár és tárca nélküli min2 Cs. Szabó László: Fojtott nyár (Európai útinaplók) Bécsi háztetők, Nyugat, 1939/10.niszter, 1925-től a Filmipari Alap felügyelő bizottságának elnöke volt. Termékeny, de középszerű munkásságát elismerés övezte (1910-ben az MTA Péczely-díja, 1915-ben és 1921-ben Vojnits-díj stb.). Film készült A szép Pongráczné krinolinja (bem. 1931) és A kölcsönkért kastély (bem. 1937) c. írásából. Peterdi István Pekár Gyula A kölcsönkért kastély című történeti novelláit bírálja: publicisztikusnak és korszerűtlennek tartja őket. A közjegyző ebben hamisság-konnotációban jelenik meg, míg Ambrus Zoltán Tolsztojról szóló írásában a közjegyzői bizonyítvány metaforizálódik: a biztonság, a cáfolhatatlan bizonyíték, az írással megerősített hitelesség, a megfellebbezhetetlenség jele. „Amellett, mondom, két elbeszélése ma is játszhatnék. A kölcsönkért kastély előjátékát ha Amerikába teszi, (ma úgy is ez a magyar mágnások Baden-Badenje) a hamis birtokátruházást megcsinálja egy ál-közjegyzői okirattal; minden egyebet hagy úgy, amint van - egy semmivel sem valószínűtlenebb esetet kapunk. Ekkor azonban még kevésbé lehetne »csak elbeszélő«. A történeti cafrang nélkül mindenki látná, hogy a napilapok sokkal érdekesebb meséket hoznak, sőt csinálnak.”23 * 2 „Tolsztoj egész hatalmas működését a tehetetlen irigykedésből származtatja s úgy beszél arról, ami hihetetlen, sőt egyszerűen lehetetlen, mintha Tolsztoj vallomása alapján írásba foglalt közjegyzői bizonyítvány volna a zsebében arról, hogy Tolsztoj életének minden nagyszerű momentumát a sápadt, vérszegény, göthös irigység kreálta. Ehhez minden igazságérzetnek a fumigálásán kívül az az egyes jelenségeiben nevetséges, de egész megnyilvánulásában szánalmas - mert beteges önteltségen, valami szomorú szellemi vízkórságon alapuló - arrogancia kellett, mely ennek a Harden néven író, félművelt olvasói nagy számától megrészegedett újságírónak legkiemelkedőbb egyéni vonása.”24 Simon Ferenc gimnáziumi tanár Hódmezővásárhely 23 Peterdi István: Pekár Gyida: A kölcsönkért kastély. Nyugat, 1910/11. 2 Ambrus Zoltán: Tolsztoj és kritikusai, Nyugat, 1911/9-Ajánló Tájékoztatjuk kedves Olvasóinkat, hogy a napokban megjelent szerkesztőbizottságunk tagjának, Filip Tamásnak a negyedik verseskötete. A harmadik szem címet viselő könyvet a Ráció Kiadó gondozta. Közjegyzői állás A Miskolci Közjegyzői Kamara pályázatot hirdet a Debrecen 7. székhelyű közjegyzői állásra Az állásra azok pályázhatnak, akik a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben előírt személyi és tárgyi feltételeknek megfelelnek. A pályázati kérelemhez erkölcsi bizonyítványt, a szakmai végzettséget igazoló okiratok hitelesített másolatát, részletes, kézzel írt szakmai önéletrajzot kell csatolni. A pályázatot az alábbi címre kell benyújtani: Miskolci Közjegyzői Kamara, 3530 Miskolc I. Reményi u. 1.1/6. Pályázati határidő: 2003. december 31. 14