Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)

1848-08-02 / 54. szám

250 rő , s az ország egyéb túlnépesedett vidékeire is különös figyelem­mel legyen. Elnök: Tessék ezen módosítást írásban beadni. Kubinyi Ferencz: Azt tartom , hogy most nincs szó egy általános telepítési törvényről, hanem speciáls törvényről. Nem is kí­vánjuk eltitkolni ezen törvényczikknek czélját, melt­ az , hogy a’ ma­gyar nemzetiség öregbitessék; vagy­is , hogy ollyanokat akarunk tele­píteni, kik a­ magyar nemzetiséget elő fogják mozdítani. Ezen meg­jegyzésem után szorítkozom tehát egyedül ezen előttünk levő törvény­­j­avaslatra, még pedig miután új módosítás tétetett, azt tartom előbb a törvényczikkről magáról kell szólani. H­ogy a’ logikai rendet meg­tartsuk először a' czímről szóljunk, és azután a’ bevezetésről. A’ czí­met megtartanám , a' bevezetést kihagyatni kívánnám , és pedig azért, mert mint előadtam ezen törvényczikknek c­élja a­ magyar nemzetisé­get öregbíteni, ezt nem is kívánjuk eltitkolni, de be­ is foglaltatik a­ törvényben,­­ ebben látunk erőt, ’s a­ törvény el van látva azon kel­lékekkel , me­lyekkel minden törvénynek ellátva lenni kell, hogy t. i. positiv legyen ; minthogy Magyarország körülményeinek megfelel, —­­épen ezen tekintetből nem kívánom okokkal támogatni ezen törvényt, és így minthogy szükségtelen, és czélra nem vezető a­ bevezetés, azt kihagyatni kívánom. Madarász József: Ellenkező véleményben vagyok az előt­tem szólóval, és­pedig azért, mert ezen törvényczikknek előadói egy a’ törvényjavaslatban nem levő biztosítékot akarnak e‘ törvény czikkhez ragasztani — azt t. L, hogy biztosítva legyen a' telepítés czélja, misze­rint soha másnak mint magyarnak kezébe azon föld ne jöjjön. Mi viszi ugyanis a' nemzetet ezen áldozatra — —­ mert előbb utóbb nemzeti áldozatnak kell bekövetkezni — az, hogy magyar telepítések legyenek azon vidékeken , melyekben a’ magyar nemzetiség veszélyeztetik. Én tehát nem csak a' következést akarom , hanem akarom kitétetni a' tör­vénynek azon előzményét is, melly a’ következést, azaz a’ telepítést maga után vonja. Azért t. i., mert a’ nemzetiség veszélyeztetve van, tesz a’ nemzet magyar telepítéseket. Én tehát ezen törvényjavaslatnak mind előzményét, mind következményét meg akarom hagyatni. Egy észrevételem van, egy előttem szólott képviselőnek előadására, ki a­ tót vidékeket is, különös figyelemre akarja méltatni. Én épen a’ ma­gyar vidékeket akarom különös figyelembe vétetni; — és pedig azért, mert képviselője vagyok épen ollyan tiszta magyar vidéknek, hol sem tót, sem német helység nincs; de a’ magyar helységek annyira túl né­pesedtek , hogy ellátásukról az állománynak gondoskodni kötelessége. Ennélfogva ezen szakaszt úgy módosítanám hogy sem­ a'magyarnak, sem a' székelynek elsőséget nem adnék; hanem ezt mondanám, különö­sen figyelembe vévén a’ magyar és székelytől népesedett vidékeket, s ezek után a' Bukovinában és Moldvában lakó csángó magyarokat. Kemény Zsigmondi Néhány rövid észrevételt bátor va­gyok a' szerkezetre tenni. Mi a’ szepesi követ azon indítványát illeti, hogy a’ székely vidékeken kívül, hazánk túlnépesített felsővidékeire is különös figyelem fordittassék , azt bizonyos korlátok között nem el­lenzeném , vezérelvül tartván azt, hogy a’ mennyire azon túlnépesitett vidékekről ideget nyelvű emberek telepítetnének pusztákra, з [UNK]ок olly helyekre és olly arányban telepíttessenek, a’ mennyiben a' magyar elemmeli felolvasztást nem gátolják,'s összhangzásban vannak azon czél­­lal, melly miatt a’ telepítés történik. Mi magát a' törvényjavaslatot illeti, azt vélem , hogy midőn te­­lepesítéseket teszünk, kétféle irányban kell provisiót tennünk, először, hogy biztosíttassák azon vidékeknek bátorsága a’ telepítések által, má­sodszor, hogy azon­­ vidékekben a’magyar elemnek politicai súly is adassék. Emlékeznek önök, hogy a' múlt törvényhozás a' képviseleti jogbani befolyást bizonyos censushoz kötötte, miszerint a jobbágyte­­lek kiterjedésű birtok,­vagy ollyan, melly 100 pftnyi évi jövedelmet ad, vétetett fel, következéskép azon intézkedés történt, olly birtok befo­lyására is, melly nem saját, hanem árendai birtok. Ez helyes volt az akkori körülmények között, miután addig rövid árendák voltak; ha most midőn telepitvényeket teszünk, az árendai rendszer két szempontból felveendő. Először akkora kiterjedésű — mennyire lehet egyenlő — földet adnék, melly mellett annyi tiszta jövedelme legyen a’ betelepi­­tettnek, melly mellett biztosan lehet neki a' politicai jogok gyakorla­tát megadni. Azonban tudják önök, hogy a’ politicai jogok gyakorla­tára egy mértékű a’függetlenségnek kívántatik, melly a’ rövid árenda rendszerrel el nem érettethetik, a­ második szempont tehát, hogy ezen letelepítések hosszú árenda rendszer mellett történjenek , melly az árendát egy emberkorra terjeszti ki. Ha azt elérjük, hogy az, ki a’ földet bírja politicai befolyást gyakorolhasson, akkor azon megyékben a’ magyar elemnek olly súlyt adunk, minőt a’ bon biztosítása kíván. Továbbá , miután csak független embereket akarunk politikai jogokkal felruházni, ha arra törekszünk, hogy a hosszú árendarendszer biz­tosítva legyen , akkor ezeknek állását is ollyanná tettük, hogy azok­ban is független voksokat fogunk bírni. Ez való és­zrevételem 's ezen két módos­tást ajánlanám a­ fipanczminister úr tervéhez. Majercsák: Ezen törvényjavaslat a' felsőmegyéket mély ag­godalomba ejti, mert kitűnik belőle, hogy itt egyedül a’ magyar ér­dek forog fen, mindnyájan tudjuk, hogy a’ tótajkuak olly hívek az or­szághoz és a’ trónhoz, mint bármellyik magyar, és magukat e­ tekintet­­ben nem engedik felülmúlni. És midőn magyar ajkudkról van szó, azok, kik minden­ évben éhenhalállal küzdenek, nem igen nagy rokon­­jszenvvel fognak viseltetni, ha látni fogják, hogy Magyarország r­ok nem gondoskodik. Vegyük fel csak, hogy minden évben jönnek fel­­ső-Magyarországból az alvidékekre munkát keresők, vegyük fel, hogy főkép a­ múlt évben esetek adták elő magokat, midőn a’ szegény fel­földi tót ajkúak a’ magyaroknak ön gyermekeiket adták el. Méltóztas­­sanak csak felvenni, hogy a’ felföldi emberek többször lementek az alvidékre , de gyámolitás nélkül lévén, kénytelenek voltak vissza­térni , és itt ezen törvénjavaslatban még gondoskodás sem történik fe­lőlük. Midőn a­ törvényhozó illy egyoldalú törvényt hoz, gondoskod­jék azon népről is, mel­y éhenhalállal kü­zködik, és mentse meg ; mert hogy minden évben adakozzék az ország egy népnek, az nem egyezik meg méltóságával. Tudjuk, hogy a’ felső vidékek még katona­­sággal sincsenek ellátva , holott az al- és középponti vidék, mint ész­­reveszem, mindenütt sok katonasággal vannak ellátva; — és a’ felső vidéken mégis mindenütt béke csend és rend uralkodik. Ezeket figyel­mébe ajánlom a’tisztelt háznak, és kérem, ne méltóztassanak olly könnyen általbocsátani ezen törvényjavaslatot, mert itt egy nemzetről van szó , mellynek támasza nélkül Magyarország hasonlókép nem bol­dogulhat. Méltóztassanak Önök módot nyújtani, hogy koldusbotra ne jusson. Ha mást nem tudnák elérni, Kispesmegye indítványához csat­lakozom. Román Ferencz: Ezen tövényczikkre nézve az előzménynek előrebocsátását szükségesnek tartom; mert magában a’ törvényczAk­­ben foglaltatnak az elvek, mellyeknek mintegy vázlata az előzményben is ben van. Következőleg miután a törvény hozatalának oka ben fog­laltatik, az előzményt is benh­agyatni kívánom. — A­ felső vidékek­­beli telepítésekre nézve, ha jelenben általános telepítés óhajtatnék, haj­landó volnék a telepítésnek az ország felső vidékeire kiterjesztését pártolni, de minthogy most csak specifikus telepítési törvény javasol­­tatik, a’törvényjavaslatban a’ felvidékekről említést nem tennék; nem pedig azért, mert azt hiszem, hogy miután a­ pénzügyminister úr csak három megyére terjeszti ki a­ törvényjavaslatot, tudva vannak előtte a’körülmények, és azon mennyiség, mellyben a’ telepítés történik, mintegy msitnyi betelepítendő pépre, préMyre lehet n­yitani. Én tehát az általános telepítés elvét, hogy t. i. a­ túlnépese­dett fel­sővidékekről is telepítések történjenek, azon időre óhajtom hagyni, midőn nem illy specialis, hanem egy általános törvényhozata­­lába fog a’ ház ereszkedni. Egyébiránt mi az árenda kérdésére nézve mondatott, azt tartom az nem lesz czélszerü, mert nem fog annyi ingert nyújtani, mint a’ mennyit a’ földbirtokosság. — Az árendalis szer­ződés szerint települő nem lesz bizonyos, ha azt, mit a’ haza neki nyújtott, át fogja-e bocsátani gyermekeire, ez pedig főoka lenne a’ telepedésnek , hogy a’ telepedő ösztönt és ingert nyerjen , mind a’ földnek helyes és szorgalmas növelésére , mind arra, hogy reménye­inknek megfeleljen. Azt tartom, ezen czél el lesz érve az által, ha a’ középponti bizottmány által javasolt záradék elfogadtatnék , mellyben ki van téve, hogy a’ telepedőkkel kötendő szerződésekben gondosko­dás legyen arról, hogy megszállott bír­ ok, eladás, vagy bármelly jog­ Czimnél fogva is olly egyénekre ne kerülhessen, mellyek a nemzetiség szempontjából a’ jelen törvény czéljával ellenkeznének, mert máskép azt hiszem, h­ogy épen azon pénzes emberek, kik nem a’ nemzet ér­dekében fognának működni, egy pár év múlva magokhoz szerezhetnék a’ birtokot, ha pedig a’záradék ben lesz, el lesz érve a’ czél. Dedinszky: Meg nem foghatom, mi oknál fogva emelnek panaszt Szepes- és Trencsinmegyének követei az iránt, hogy ezen törvén javadat egyenesen kizárja a’ tót ajkuakat és vidékieket; ’s a’ törvényt a’ hon minden lakosaira akarják kiterjeszteni. Ha megolvasták volna e’ törvényczikknek 1-so­g­át és combinál­ák volna azon körülmé­nyekkel, mellyek ezen törvényjavslatot szükségessé teszik, nem lett volna okuk ezen aggodalmukat előhozni. És nem is foghatom meg mi okoknál fogva akarják az elvet megmenteni, melly semmi oldalról, és senki­ által megtámadva nincs. A­ törvényjavaslatban ez van: „Miután az ország a­ duna ’s tiszsi részein kiütött lázadás több históriai előz­mények után újólag bebizonyitota, hogy az ország nyugalma ’s biz­tossága azon vidéken a’ magyar lakosság erősítését szükségessé teszi, addig is, míg a’ törvényhozás e’ részben bővebben intézkednék követ­kezők rendeltetnek.'­ Tehát különösen azon vidékeken, hol a' magyar elem gyenge lábon áll, szükséges azt megerősíteni. Eltévesztené tehát a’ törvény kitűzött czélját, hogy ha idegen ajkú népeket vinnénk azon vidékekre. Nem kételkedem én a’ tót, vagy más ajkú népek jó indu­latában, de nincs bennük azon lelkesülés a’ magyar nemzetiség iránt, mellyra olly nagy szükségünk van. És igy én csak egy módosítást ajánlok a' ministerium figyelmébe a' végrehajtás alkalmával, hogy t. i. tekintettel legyen azokra, kik a’ haza megmentésében ezen alkalommal harczolnak. Bónis Samu: Kétféle indítvány tétetett, azokra kívánok pár szóval válaszolni, egyik t. i. az, hogy a­ törvényjavaslatnak a’ beveze­tését hagyjuk ki, részemről ezen indítványt nem pártolhatom; nem pártolhatom pedig azért, mivel ezen törvény alkalmi törvény. Ezen bevezetés e­ törvény születésének históriáját foglalja magában, és épen ezen bevezetés fogja megmutatni a­ késő maradéknak, hogy mi korán­­sem igazságtalanságból gondoltunk arra , hogy csupán magyarok tele­píttessenek oda, hanem a' szükség kényszerített reá bennünket Ez mondom a’ törvény születésének históriáját foglalja­ magában, és igy ezt meg akarom tartani. (Úgy van). A’ második indítvány volt, hogy tegyük oda a' székelyek után azt, hogy gond legyen a’ felső vidék túl­népesedett lakosaira is. Megvallom azon vidék lakosait szintolly magyar lakosoknak tartom, mint akármelyiket ’s legkevésbbé sem vezet irá­nyukba valam­i nemzetiség tekintetű kérdés, hanem azon különbözte­­tést oda nem kívánom tenni; nem kívánom pedig azért, mert tudjuk, hogy ez országost, kívül is, vannak magyarok , kiket jó móddal Magyar­országba jó volna behozni’; mi nekünk az a’ czélnok , hogy Magyaror­szágot a’ magyar ajkú lakosok szaporítsák. Itt vannak Bukovinának ’s Moldvában a­ csángó magyarok, ha elfogadnék ezen módot, akkor kö­vetkezése az lenne, hogy Magyarországban az alsó vidékekre a’ felső vidékiek, kik különben is magyar lakosok telepíttetnének le, és elmel­­lőznéik azokat, kik magyar ajkúak létükre most Magyarországban nem laknak, pedig czélom­ az, hogy pusztáinkat bárhonnan is kapható ma­gyar lakosokkal megtelepítsük. Ha a’ módosítást elfogadnék, akkor a’ csángó magyarok Magyarországba hozatalát háttérbe szorítanék, ezt pedig tenni nem akarnám , tehát a’ tör­vényj­aval­atot a’ mint áll, meg­kívánom tartani. Kossuth Lajos (pénzügyminiszer): Én csak azon érdemes urak megnyugtatása szempontjából akarok egypár szót szólani, kik a’ házat más vidékek iránti tekintetre is hívták fel; részemről kijelentem, hogy én ezt egy Maléban nem telepítési törvénynek tekintem, hanem tekintem azon több rendkívüli intézkedések egyikének, mel­y intézke­dések szükségesek, hogy Magyarország békéje s nyugalma az ellenség betörései ellen az alsó vidékekről biztosítva legyen (helyes). Ha egy­részről ezen szempontból indulunk ki, más részről meggondoljuk azt, hogy egészen más szempont alá esik egy telepítési törvény, mel­y ma­gános birtokosok földéről is netalán rendelkeznek, és egészen más szempont alá azon törvény, me­ly a kincstári javakról szól, mert hi­szen itt nem­ megtelepítendő megyékről, hanem csak 400 ezer hold­ról van szó , ne keressünk ten­át minél több embert, mert nem fél; hanem azt gondolom, hogy most nekünk az ezen országban nem lakó magyarok megnyerése tisztán mathematikai plus (úgy van), ennél­fogva bizonyosan tekintetetet érdemel. Másrészről a’ székélység túlné­pesedéséről a’ hol nem egyedül túlnépesedés, hanem azon sok szen­vedések , sérelmek miatt, mellyeknek résztvői Vakinak, azon SiOinoru következés állott elé a’ múlt időkben, hogy a’ székelyek a’ constitu­­timalis országból a nem-Constitutionalis országokba mentek’s vándoroltak ki és hiívesitettek ezaltal a’ magyar elemet, n­a csak a’ kincstári javakról van szó s a­ telepítésről, a czél bizonyosan nem lehet az, hogy oda milliókat telepítsünk , hanem az , hogy a’ megtámadások, ’s a’ betö­rések ellen Magyarban biztosítva legyen, ez pedig rész­vért nem csi­nálhat, sem jogigényeket nem formálhat. Mihelyt bekövetkezik azon pillanat, hogy a­ m­ai túlnépesedett vidékek jóllétéről a’ törvényhozás­nak gondoskodnia kell — a’ mint hogy kell is, mert a’ felvidék a’ törvényhozás gondoskodását nagyon megérdemli, de hiába , mindent egy ülésben elvégezni nem lehet — kijelentem, hogy míg hivatalban leszek, a felvidékre különös gondot kívánok fordítani: eddig is több előkészületeket tettem az ipar előmenetelére, mellyek által a' felvidék túlnépesedéséből de más okból is a' fóia soványságából eredő ínségen könnyítés eszközöltetett. Most is Árva megyében a' sórétegek kutatá­sára sikeres intézkedést tettem, mihelyt annak tudomására jöttem­, hogy lehetséges. Gondolom , a nemzet kivánatával találkozom, hogy­ha azon felső vidékeknek keresetmódjáról gondoskodom, s más egyéb kereseti kut­okról fogok gondoskodni; de most ne induljunk ki azon szempontból, hogy Valamellyik vidéknek jóllétet eszközöljünk , hanem hogy a’ magyar nemzetet biztosítsuk azon lázadás ellen, melly, mint látszik, egyenesen a’ magyar elem kiirtására van czélozva, ’s minden egyes ada it azt mutatja, hogy a' magyar nemzet elnyomására van in­tézve. Tehát a’ megtámadtatás ellen kell biztosítani Magyarországot; csak ennyit voltam bátor előterjeszteni. Mi a’ bukovinai és moldvai csángó magyarok behozatalát illeti, ha a törvény­hozás említést tesz róla , részemről ellene semmi észrevételem; én csak azért nem tettem itt róla említést, mert más országról lenne szó, pedig más országról nem tartom jónak törvény által egyenesen rendelkezni, itt negotiatiók­­nak kell történni; részemről annyit jelenthetek, hogy e’ részben az előkészületek megtörténtek és pedig nem minden siker nélkül (helyes, maradjon)* Ír Sí4raví Osfey: störid akitek lepi. Ea is egyrészt hava­­sokkal 's bérczekkel környezett, másrészt Vág vize áradásainak kitett Trencsénmegyének egyik képviselője lévén, szinte bátor vagyok cse­kély észrevételemet előadni. Bennem a törvényjavaslat ezt­e egy kis aggodalmat gerjesztett, mert ki van mondva benne a’ kincstári java­kon eszközlendő magyar telepítés. Igaz, hogy ez alatt lehet érteni az egész magyarhoni lakosságot ’s benne a’ tótajku népet is, hanem még­is részemről azt kívánnám , tétetnék a bevezetésbe : „Magyarországi telepítésekről.“ Mi illeti ezen törvényjavaslat azon részét, melly a’ telepítéseknél különösen a’ székelységre kíván figyelmet fordítani, azt részemről is igazságosnak látom, hanem e’ mellett kívánom azt is, hogy a’ felső megyék vétessenek tekintetbe, mert azon megyéknek is vannak túlnépesedett részei, mit eléggé igazol azon példa is, mel­y mindenki előtt tudva van, hogy három év alatt Trencsén megyében 30,000 ember halt meg éhen; ez évben is biztost küldött ki oda a­ kormány 20,000 p­­árttal. Tudva van előttünk, hogy ott nemcsak a­ rész és szűk esztendők, hanem a' jobb esztendőben is éhen halnak meg sokan: épen ez oknál fogva a ministerium kénytelen volt az éh­­beu­talás meggátlása tekintetéből ez évben is intézkedni, ’s Madocsá­­nyi árvái főispánt biztosul kiküldeni. Ezeket tehát mellőzni nem lehet. Kívánom azért, hogy a’ törvényjavaslatban ne mondassák ki, hogy t. i. különösen a’ székelyekre figyelem fordittassék, hanem általában véve értessék minden olly felső vidékiekre, kik éhhelhalással küzdenek. Ezt az igazság és méltányosság kívánja ; mert hogy a’ midőn terhek fel­osztásáról ’s viteléről van szó, akkor azon felső vidéki megyék a’ leg­többet adóznak vagy adózzanak, és a’ jótétemények részesüléséből ki­zárva legyenek, ezt a’ felsővidékiek érdekében igazságosnak é s a' mél­tányossággal összeegyeztethetőnek nem látom. K­ubícza : Nem fárasztottam volna önök türelmét, ha a' felső­­vidéki megyék részéről a' ház előtt fekvő törvényjavaslatra nézve ész­revétel nem tétetett volna. Óhajtottam volna, hogy a' mint az osztály­­ülésekben is megpendítettem a’ telepítések körüli intézkedés némi kis általánosságban történt volna , ’s a’ részletes kivitel bízatott volna a’ ministeriumra. Egyébiránt ezt inkább házi dolognak tartom, melly miután ide hozatott, többé engemet nem aggaszt, nem aggaszt azért is, mert pénzügymnister úrnak előterjesztése megnyugtatott. Ha nem azon körülmények forognának fen, mellyeknek következtében a’ tör­­vényjavaslat készült 's előhozatott, kötelességemnek ismerném felvidéki képviselő­társaim előadásait pártolni; de itt a magyar nemzetiség és szabadságának veszélyeztetése ’s ezen veszélyteii megóvása forog kér­désben. Én, uraim , nyolczszázados együttlét után bűnnek tartanám a' magyar nemzetiség ellen szólani bűnnek tartanám épen azon korszakban szólani, midőn a' magyar nemzet testvériesen meg­osztotta velünk szabadságát. (Köztetszés.) Remélem a' magyar igazság szeretetétől, hogy a’ jövőre nézve elő fognak állatai olly körül­mények, mellyek következtében a pénzügyminister úr ezáltali nyilat­kozatához híven nem csak mi magunk, hanem az egész ország érde­kében a’ felvidékről­ telepítések meg fognak történni, ’s meg is kell történniük, mivel az által a’ felvidékem pauperisms akadályoztatik, azon pauperismus, melly meglehet, nemcsak a’ felvidék, hanem az egész országra nézve is veszélyt hozhatna. Ennek tehát megakadá­­lyoztatására szívesen hozzájárulnék, de a’ mostani idő szerint, midőn a' magyar, szabadságnak megőrzésével fáradozik — többet nem kívá­nok, mint mennyi a­ törvényjavaslatban van. (Éljenzés !) Nyéki: Ezen korszerű törvényjavaslatot el kívánom ugyan fo­gadni, azonban pénzügyminiszer úr előadása, bár sok tekintetben meg­nyugtatott, de mégis némi tekintetben ki nem elégít. Kétségkívül mi­dőn arról van szó, hogy a­ kincstári javakra akarunk telepíteni, ez tisztán kizár minden más telepítést, ámbár pénzügyminiszer jár, mint mondó, nagy gondoskodást kíván más részekre is fordítani. Ennek folytában, miután meg kell vallani azt, hogy mi abnormis állapotban vagyunk, ’s könnyen reactio idéztethetnék elő , kihagyását czélszerű­­nek találom, annyival inkább, miután látjuk, hogy legjobb szándé­kaink is kétélű fegyverrel találkoznak, 's igen félős a’ dolog, hogy a’ más ajkuakat kézzel foghatólag fogják ellenünk a­ reactio emberei. (Menjünk tovább.) Egyébiránt látom, hogy önök más tárgyra kívánnak átmenni, bátor vagyok egy körülményre figyelmeztetni önöket, a' mi önök előtt tudva nincs, ’s a’ ministerium figyelmét is kikerülte. Te­­mesmegye a' magyarosodás megszilárdulására czélzott telepítésekből kihagyatott. Ezen ministerialis működést nem tudom hogy értsem. Jó­nak látnám a­ rubrumba ezt tenni: ,,a’ kincstári javak ’s üres telkeken eszközlendő telepítések.“ Az első , ha pedig kívánnám ezeket betétet­ni : „az ország pénzügyministere felh­atalmaztatik különösen Bács-, To­­rontál- é s Krassómegyékben a’ kincs ári javak s a’ reá szállandó birto­kokban, nem különben azon üres telkekben, mellyek Krassó és Temes­­megyékben feles számmal vannak, hasonlóul kiegészítő telepítéseket eszközlésbe venni.“ Kossuth Lajos, pénzügyminister: Ezen észrevételre elő­ször azt felelem, hogy meg levén arról győződve, miszerint valamelly dolognak alkalmazása a practicabilitás határáig parancsoltathatik csak, ezen szónak „Temes megye“ betétele ellen semmi észrevételem ; ré­szemről azt nem tettem azért, mert practicabilisnak egészen nem tar­tottam ; de ha akad valaki, ki betétetni kívánja , semmi észrevételem. Mi a’ másikat illeti: talán ne mennénk specialitásokra, mert a’ nélkül hogy most az üres telkek természetének tárgyalásába kívánkoznám bo­csátkozni , melly vélekedésem szerint igen lényegesen megváltozott a­ közös teherviselési törvény által, a’ nélkül mondom, hogy ebbe be ás­hatnék ereszkedni, csak azon átalánosságban maradok, hogy vagy ollyanok az üres telkek, mellyekről a’ kincstár rendelkezhetik, és igy a’ kincstár jószága, vagy ollyanok, a’ mellyekről nem rendelkezhetik, ha nem a’ kincstár jószága , akkor nem rendelkezhetünk róla , ha ren­delkezhetünk róla , akkor benne foglaltaik, hogy a’ kincstári javakban, mert nincs megmondva, hogy puszta, vagy helység vagy allodiatura , hanem csak az hogy „kincstári javak“, és az , hogy bármi Czim alatt a’ koronára szállandó javak. (Jól van, maradjon!) Ezen magyarázat mellett ha akarják, hogy a’ „Temesmegye“ szó hozzátétessék, semmi észrevételem. (Szavazzunk!) Frónay: Nem annyira a' felső vidékek érdekében kívánok fel­szólalni , h­anem az igazság és méltányos­ág elvénél fogva érzem ma­gamat mintegy felhiva véleményemet előterjeszteni. A’ törvényhozás­nak kötelessége olly törvényeket hozni, mellyek minden nép rokon­­szenvét fogják bírni, ’s jótékonyságát élvezni; ezen törvény­ javaslatból pedig azt látom, hogy a népnek nagy része épen a’ törvény jótékony­ságából van kizárva. Ez okból én e’ törvényjavaslatot nem látom igaz­ságosnak , 's ellene vagyok kénytelen szavasat. Ezen elvekből kiindulva Szepes követének módosítását pártolom. Luzsinszky János: A’ központi bizottmány* véleményét, annál inkább kívánom egész kiterjedésében pártolandónak, mert ez sem Madarász, sem Majercsák követtársaink kívánságait ki nem zárja, sőt a’ pénzügyminister kijelentése által mint különös tervét m­­a Vasmiba való előlegesen is biztosíttatott. Csak annyira vagyok bátor a' házat figyelmeztetni, hogy az árvamegyeit Torontóiba utasítani annyit tenne, mint annak ki szomjazik kenyeret nyújtani, mert magunkat nézzük, kik felföldiek vagyunk, milly nehezen barátkozunk a’ pesti vízzel, annál nehezebben tenné azt az árvát Torontóiban, igy a’ ma­gyar székely is.— De vannak e’ honban az álladalomnak üngmegyé­­ben terjedelmes javai, ezek puszta telkeit és haszonveh­etetlen major­ságait ajánlom , a’ túl népesedett felföldnek, és azért a’ ministerium­­ban meghagyatni vélném, hogy a­ szükséges tudomást e’ tekintetben elv­e§ésem megszerezze. Egyébiránt a’ szerkezetet pártolom.

Next