Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)

1848-08-02 / 54. szám

250 rő , s az ország egyéb túlnépesedett vidékeire is különös figyelemmel legyen. Elnök: Tessék ezen módosítást írásban beadni. Kubinyi Ferencz: Azt tartom , hogy most nincs szó egy általános telepítési törvényről, hanem speciáls törvényről. Nem is kívánjuk eltitkolni ezen törvényczikknek czélját, melt az , hogy a’ magyar nemzetiség öregbitessék; vagyis , hogy ollyanokat akarunk telepíteni, kik a magyar nemzetiséget elő fogják mozdítani. Ezen megjegyzésem után szorítkozom tehát egyedül ezen előttünk levő törvényjavaslatra, még pedig miután új módosítás tétetett, azt tartom előbb a törvényczikkről magáról kell szólani. Hogy a’ logikai rendet megtartsuk először a' czímről szóljunk, és azután a’ bevezetésről. A’ czímet megtartanám , a' bevezetést kihagyatni kívánnám , és pedig azért, mert mint előadtam ezen törvényczikknek célja a magyar nemzetiséget öregbíteni, ezt nem is kívánjuk eltitkolni, de be is foglaltatik a törvényben, ebben látunk erőt, ’s a törvény el van látva azon kellékekkel , melyekkel minden törvénynek ellátva lenni kell, hogy t. i. positiv legyen ; minthogy Magyarország körülményeinek megfelel, —épen ezen tekintetből nem kívánom okokkal támogatni ezen törvényt, és így minthogy szükségtelen, és czélra nem vezető a bevezetés, azt kihagyatni kívánom. Madarász József: Ellenkező véleményben vagyok az előttem szólóval, éspedig azért, mert ezen törvényczikknek előadói egy a’ törvényjavaslatban nem levő biztosítékot akarnak e‘ törvény czikkhez ragasztani — azt t. L, hogy biztosítva legyen a' telepítés czélja, miszerint soha másnak mint magyarnak kezébe azon föld ne jöjjön. Mi viszi ugyanis a' nemzetet ezen áldozatra — — mert előbb utóbb nemzeti áldozatnak kell bekövetkezni — az, hogy magyar telepítések legyenek azon vidékeken , melyekben a’ magyar nemzetiség veszélyeztetik. Én tehát nem csak a' következést akarom , hanem akarom kitétetni a' törvénynek azon előzményét is, melly a’ következést, azaz a’ telepítést maga után vonja. Azért t. i., mert a’ nemzetiség veszélyeztetve van, tesz a’ nemzet magyar telepítéseket. Én tehát ezen törvényjavaslatnak mind előzményét, mind következményét meg akarom hagyatni. Egy észrevételem van, egy előttem szólott képviselőnek előadására, ki a tót vidékeket is, különös figyelemre akarja méltatni. Én épen a’ magyar vidékeket akarom különös figyelembe vétetni; — és pedig azért, mert képviselője vagyok épen ollyan tiszta magyar vidéknek, hol sem tót, sem német helység nincs; de a’ magyar helységek annyira túl népesedtek , hogy ellátásukról az állománynak gondoskodni kötelessége. Ennélfogva ezen szakaszt úgy módosítanám hogy sem a'magyarnak, sem a' székelynek elsőséget nem adnék; hanem ezt mondanám, különösen figyelembe vévén a’ magyar és székelytől népesedett vidékeket, s ezek után a' Bukovinában és Moldvában lakó csángó magyarokat. Kemény Zsigmondi Néhány rövid észrevételt bátor vagyok a' szerkezetre tenni. Mi a’ szepesi követ azon indítványát illeti, hogy a’ székely vidékeken kívül, hazánk túlnépesített felsővidékeire is különös figyelem fordittassék , azt bizonyos korlátok között nem ellenzeném , vezérelvül tartván azt, hogy a’ mennyire azon túlnépesitett vidékekről ideget nyelvű emberek telepítetnének pusztákra, з [UNK]ок olly helyekre és olly arányban telepíttessenek, a’ mennyiben a' magyar elemmeli felolvasztást nem gátolják,'s összhangzásban vannak azon czéllal, melly miatt a’ telepítés történik. Mi magát a' törvényjavaslatot illeti, azt vélem , hogy midőn telepesítéseket teszünk, kétféle irányban kell provisiót tennünk, először, hogy biztosíttassák azon vidékeknek bátorsága a’ telepítések által, másodszor, hogy azon vidékekben a’magyar elemnek politicai súly is adassék. Emlékeznek önök, hogy a' múlt törvényhozás a' képviseleti jogbani befolyást bizonyos censushoz kötötte, miszerint a jobbágytelek kiterjedésű birtok,vagy ollyan, melly 100 pftnyi évi jövedelmet ad, vétetett fel, következéskép azon intézkedés történt, olly birtok befolyására is, melly nem saját, hanem árendai birtok. Ez helyes volt az akkori körülmények között, miután addig rövid árendák voltak; ha most midőn telepitvényeket teszünk, az árendai rendszer két szempontból felveendő. Először akkora kiterjedésű — mennyire lehet egyenlő — földet adnék, melly mellett annyi tiszta jövedelme legyen a’ betelepitettnek, melly mellett biztosan lehet neki a' politicai jogok gyakorlatát megadni. Azonban tudják önök, hogy a’ politicai jogok gyakorlatára egy mértékű a’függetlenségnek kívántatik, melly a’ rövid árenda rendszerrel el nem érettethetik, a második szempont tehát, hogy ezen letelepítések hosszú árenda rendszer mellett történjenek , melly az árendát egy emberkorra terjeszti ki. Ha azt elérjük, hogy az, ki a’ földet bírja politicai befolyást gyakorolhasson, akkor azon megyékben a’ magyar elemnek olly súlyt adunk, minőt a’ bon biztosítása kíván. Továbbá , miután csak független embereket akarunk politikai jogokkal felruházni, ha arra törekszünk, hogy a hosszú árendarendszer biztosítva legyen , akkor ezeknek állását is ollyanná tettük, hogy azokban is független voksokat fogunk bírni. Ez való észrevételem 's ezen két módostást ajánlanám a fipanczminister úr tervéhez. Majercsák: Ezen törvényjavaslat a' felsőmegyéket mély aggodalomba ejti, mert kitűnik belőle, hogy itt egyedül a’ magyar érdek forog fen, mindnyájan tudjuk, hogy a’ tótajkuak olly hívek az országhoz és a’ trónhoz, mint bármellyik magyar, és magukat e tekintetben nem engedik felülmúlni. És midőn magyar ajkudkról van szó, azok, kik minden évben éhenhalállal küzdenek, nem igen nagy rokonjszenvvel fognak viseltetni, ha látni fogják, hogy Magyarország rok nem gondoskodik. Vegyük fel csak, hogy minden évben jönnek felső-Magyarországból az alvidékekre munkát keresők, vegyük fel, hogy főkép a múlt évben esetek adták elő magokat, midőn a’ szegény felföldi tót ajkúak a’ magyaroknak ön gyermekeiket adták el. Méltóztassanak csak felvenni, hogy a’ felföldi emberek többször lementek az alvidékre , de gyámolitás nélkül lévén, kénytelenek voltak visszatérni , és itt ezen törvénjavaslatban még gondoskodás sem történik felőlük. Midőn a törvényhozó illy egyoldalú törvényt hoz, gondoskodjék azon népről is, mely éhenhalállal küzködik, és mentse meg ; mert hogy minden évben adakozzék az ország egy népnek, az nem egyezik meg méltóságával. Tudjuk, hogy a’ felső vidékek még katonasággal sincsenek ellátva , holott az al- és középponti vidék, mint észreveszem, mindenütt sok katonasággal vannak ellátva; — és a’ felső vidéken mégis mindenütt béke csend és rend uralkodik. Ezeket figyelmébe ajánlom a’tisztelt háznak, és kérem, ne méltóztassanak olly könnyen általbocsátani ezen törvényjavaslatot, mert itt egy nemzetről van szó , mellynek támasza nélkül Magyarország hasonlókép nem boldogulhat. Méltóztassanak Önök módot nyújtani, hogy koldusbotra ne jusson. Ha mást nem tudnák elérni, Kispesmegye indítványához csatlakozom. Román Ferencz: Ezen tövényczikkre nézve az előzménynek előrebocsátását szükségesnek tartom; mert magában a’ törvényczAkben foglaltatnak az elvek, mellyeknek mintegy vázlata az előzményben is ben van. Következőleg miután a törvény hozatalának oka ben foglaltatik, az előzményt is benhagyatni kívánom. — A felső vidékekbeli telepítésekre nézve, ha jelenben általános telepítés óhajtatnék, hajlandó volnék a telepítésnek az ország felső vidékeire kiterjesztését pártolni, de minthogy most csak specifikus telepítési törvény javasoltatik, a’törvényjavaslatban a’ felvidékekről említést nem tennék; nem pedig azért, mert azt hiszem, hogy miután a pénzügyminister úr csak három megyére terjeszti ki a törvényjavaslatot, tudva vannak előtte a’körülmények, és azon mennyiség, mellyben a’ telepítés történik, mintegy msitnyi betelepítendő pépre, préMyre lehet nyitani. Én tehát az általános telepítés elvét, hogy t. i. a túlnépesedett felsővidékekről is telepítések történjenek, azon időre óhajtom hagyni, midőn nem illy specialis, hanem egy általános törvényhozatalába fog a’ ház ereszkedni. Egyébiránt mi az árenda kérdésére nézve mondatott, azt tartom az nem lesz czélszerü, mert nem fog annyi ingert nyújtani, mint a’ mennyit a’ földbirtokosság. — Az árendalis szerződés szerint települő nem lesz bizonyos, ha azt, mit a’ haza neki nyújtott, át fogja-e bocsátani gyermekeire, ez pedig főoka lenne a’ telepedésnek , hogy a’ telepedő ösztönt és ingert nyerjen , mind a’ földnek helyes és szorgalmas növelésére , mind arra, hogy reményeinknek megfeleljen. Azt tartom, ezen czél el lesz érve az által, ha a’ középponti bizottmány által javasolt záradék elfogadtatnék , mellyben ki van téve, hogy a’ telepedőkkel kötendő szerződésekben gondoskodás legyen arról, hogy megszállott bír ok, eladás, vagy bármelly jog Czimnél fogva is olly egyénekre ne kerülhessen, mellyek a nemzetiség szempontjából a’ jelen törvény czéljával ellenkeznének, mert máskép azt hiszem, hogy épen azon pénzes emberek, kik nem a’ nemzet érdekében fognának működni, egy pár év múlva magokhoz szerezhetnék a’ birtokot, ha pedig a’záradék ben lesz, el lesz érve a’ czél. Dedinszky: Meg nem foghatom, mi oknál fogva emelnek panaszt Szepes- és Trencsinmegyének követei az iránt, hogy ezen törvén javadat egyenesen kizárja a’ tót ajkuakat és vidékieket; ’s a’ törvényt a’ hon minden lakosaira akarják kiterjeszteni. Ha megolvasták volna e’ törvényczikknek 1-sogát és combinálák volna azon körülményekkel, mellyek ezen törvényjavslatot szükségessé teszik, nem lett volna okuk ezen aggodalmukat előhozni. És nem is foghatom meg mi okoknál fogva akarják az elvet megmenteni, melly semmi oldalról, és senki által megtámadva nincs. A törvényjavaslatban ez van: „Miután az ország a duna ’s tiszsi részein kiütött lázadás több históriai előzmények után újólag bebizonyitota, hogy az ország nyugalma ’s biztossága azon vidéken a’ magyar lakosság erősítését szükségessé teszi, addig is, míg a’ törvényhozás e’ részben bővebben intézkednék következők rendeltetnek.' Tehát különösen azon vidékeken, hol a' magyar elem gyenge lábon áll, szükséges azt megerősíteni. Eltévesztené tehát a’ törvény kitűzött czélját, hogy ha idegen ajkú népeket vinnénk azon vidékekre. Nem kételkedem én a’ tót, vagy más ajkú népek jó indulatában, de nincs bennük azon lelkesülés a’ magyar nemzetiség iránt, mellyra olly nagy szükségünk van. És igy én csak egy módosítást ajánlok a' ministerium figyelmébe a' végrehajtás alkalmával, hogy t. i. tekintettel legyen azokra, kik a’ haza megmentésében ezen alkalommal harczolnak. Bónis Samu: Kétféle indítvány tétetett, azokra kívánok pár szóval válaszolni, egyik t. i. az, hogy a törvényjavaslatnak a’ bevezetését hagyjuk ki, részemről ezen indítványt nem pártolhatom; nem pártolhatom pedig azért, mivel ezen törvény alkalmi törvény. Ezen bevezetés e törvény születésének históriáját foglalja magában, és épen ezen bevezetés fogja megmutatni a késő maradéknak, hogy mi koránsem igazságtalanságból gondoltunk arra , hogy csupán magyarok telepíttessenek oda, hanem a' szükség kényszerített reá bennünket Ez mondom a’ törvény születésének históriáját foglalja magában, és igy ezt meg akarom tartani. (Úgy van). A’ második indítvány volt, hogy tegyük oda a' székelyek után azt, hogy gond legyen a’ felső vidék túlnépesedett lakosaira is. Megvallom azon vidék lakosait szintolly magyar lakosoknak tartom, mint akármelyiket ’s legkevésbbé sem vezet irányukba valami nemzetiség tekintetű kérdés, hanem azon különböztetést oda nem kívánom tenni; nem kívánom pedig azért, mert tudjuk, hogy ez országost, kívül is, vannak magyarok , kiket jó móddal Magyarországba jó volna behozni’; mi nekünk az a’ czélnok , hogy Magyarországot a’ magyar ajkú lakosok szaporítsák. Itt vannak Bukovinának ’s Moldvában a csángó magyarok, ha elfogadnék ezen módot, akkor következése az lenne, hogy Magyarországban az alsó vidékekre a’ felső vidékiek, kik különben is magyar lakosok telepíttetnének le, és elmellőznéik azokat, kik magyar ajkúak létükre most Magyarországban nem laknak, pedig czélom az, hogy pusztáinkat bárhonnan is kapható magyar lakosokkal megtelepítsük. Ha a’ módosítást elfogadnék, akkor a’ csángó magyarok Magyarországba hozatalát háttérbe szorítanék, ezt pedig tenni nem akarnám , tehát a’ törvényjavalatot a’ mint áll, megkívánom tartani. Kossuth Lajos (pénzügyminiszer): Én csak azon érdemes urak megnyugtatása szempontjából akarok egypár szót szólani, kik a’ házat más vidékek iránti tekintetre is hívták fel; részemről kijelentem, hogy én ezt egy Maléban nem telepítési törvénynek tekintem, hanem tekintem azon több rendkívüli intézkedések egyikének, mely intézkedések szükségesek, hogy Magyarország békéje s nyugalma az ellenség betörései ellen az alsó vidékekről biztosítva legyen (helyes). Ha egyrészről ezen szempontból indulunk ki, más részről meggondoljuk azt, hogy egészen más szempont alá esik egy telepítési törvény, mely magános birtokosok földéről is netalán rendelkeznek, és egészen más szempont alá azon törvény, mely a kincstári javakról szól, mert hiszen itt nem megtelepítendő megyékről, hanem csak 400 ezer holdról van szó , ne keressünk tenát minél több embert, mert nem fél; hanem azt gondolom, hogy most nekünk az ezen országban nem lakó magyarok megnyerése tisztán mathematikai plus (úgy van), ennélfogva bizonyosan tekintetetet érdemel. Másrészről a’ székélység túlnépesedéséről a’ hol nem egyedül túlnépesedés, hanem azon sok szenvedések , sérelmek miatt, mellyeknek résztvői Vakinak, azon SiOinoru következés állott elé a’ múlt időkben, hogy a’ székelyek a’ constitutimalis országból a nem-Constitutionalis országokba mentek’s vándoroltak ki és hiívesitettek ezaltal a’ magyar elemet, na csak a’ kincstári javakról van szó s a telepítésről, a czél bizonyosan nem lehet az, hogy oda milliókat telepítsünk , hanem az , hogy a’ megtámadások, ’s a’ betörések ellen Magyarban biztosítva legyen, ez pedig részvért nem csinálhat, sem jogigényeket nem formálhat. Mihelyt bekövetkezik azon pillanat, hogy a mai túlnépesedett vidékek jóllétéről a’ törvényhozásnak gondoskodnia kell — a’ mint hogy kell is, mert a’ felvidék a’ törvényhozás gondoskodását nagyon megérdemli, de hiába , mindent egy ülésben elvégezni nem lehet — kijelentem, hogy míg hivatalban leszek, a felvidékre különös gondot kívánok fordítani: eddig is több előkészületeket tettem az ipar előmenetelére, mellyek által a' felvidék túlnépesedéséből de más okból is a' fóia soványságából eredő ínségen könnyítés eszközöltetett. Most is Árva megyében a' sórétegek kutatására sikeres intézkedést tettem, mihelyt annak tudomására jöttem, hogy lehetséges. Gondolom , a nemzet kivánatával találkozom, hogyha azon felső vidékeknek keresetmódjáról gondoskodom, s más egyéb kereseti kutokról fogok gondoskodni; de most ne induljunk ki azon szempontból, hogy Valamellyik vidéknek jóllétet eszközöljünk , hanem hogy a’ magyar nemzetet biztosítsuk azon lázadás ellen, melly, mint látszik, egyenesen a’ magyar elem kiirtására van czélozva, ’s minden egyes ada it azt mutatja, hogy a' magyar nemzet elnyomására van intézve. Tehát a’ megtámadtatás ellen kell biztosítani Magyarországot; csak ennyit voltam bátor előterjeszteni. Mi a’ bukovinai és moldvai csángó magyarok behozatalát illeti, ha a törvényhozás említést tesz róla , részemről ellene semmi észrevételem; én csak azért nem tettem itt róla említést, mert más országról lenne szó, pedig más országról nem tartom jónak törvény által egyenesen rendelkezni, itt negotiatióknak kell történni; részemről annyit jelenthetek, hogy e’ részben az előkészületek megtörténtek és pedig nem minden siker nélkül (helyes, maradjon)* Ír Sí4raví Osfey: störid akitek lepi. Ea is egyrészt havasokkal 's bérczekkel környezett, másrészt Vág vize áradásainak kitett Trencsénmegyének egyik képviselője lévén, szinte bátor vagyok csekély észrevételemet előadni. Bennem a törvényjavaslat ezte egy kis aggodalmat gerjesztett, mert ki van mondva benne a’ kincstári javakon eszközlendő magyar telepítés. Igaz, hogy ez alatt lehet érteni az egész magyarhoni lakosságot ’s benne a’ tótajku népet is, hanem mégis részemről azt kívánnám , tétetnék a bevezetésbe : „Magyarországi telepítésekről.“ Mi illeti ezen törvényjavaslat azon részét, melly a’ telepítéseknél különösen a’ székelységre kíván figyelmet fordítani, azt részemről is igazságosnak látom, hanem e’ mellett kívánom azt is, hogy a’ felső megyék vétessenek tekintetbe, mert azon megyéknek is vannak túlnépesedett részei, mit eléggé igazol azon példa is, mely mindenki előtt tudva van, hogy három év alatt Trencsén megyében 30,000 ember halt meg éhen; ez évben is biztost küldött ki oda a kormány 20,000 párttal. Tudva van előttünk, hogy ott nemcsak a rész és szűk esztendők, hanem a' jobb esztendőben is éhen halnak meg sokan: épen ez oknál fogva a ministerium kénytelen volt az éhbeutalás meggátlása tekintetéből ez évben is intézkedni, ’s Madocsányi árvái főispánt biztosul kiküldeni. Ezeket tehát mellőzni nem lehet. Kívánom azért, hogy a’ törvényjavaslatban ne mondassák ki, hogy t. i. különösen a’ székelyekre figyelem fordittassék, hanem általában véve értessék minden olly felső vidékiekre, kik éhhelhalással küzdenek. Ezt az igazság és méltányosság kívánja ; mert hogy a’ midőn terhek felosztásáról ’s viteléről van szó, akkor azon felső vidéki megyék a’ legtöbbet adóznak vagy adózzanak, és a’ jótétemények részesüléséből kizárva legyenek, ezt a’ felsővidékiek érdekében igazságosnak é s a' méltányossággal összeegyeztethetőnek nem látom. Kubícza : Nem fárasztottam volna önök türelmét, ha a' felsővidéki megyék részéről a' ház előtt fekvő törvényjavaslatra nézve észrevétel nem tétetett volna. Óhajtottam volna, hogy a' mint az osztályülésekben is megpendítettem a’ telepítések körüli intézkedés némi kis általánosságban történt volna , ’s a’ részletes kivitel bízatott volna a’ ministeriumra. Egyébiránt ezt inkább házi dolognak tartom, melly miután ide hozatott, többé engemet nem aggaszt, nem aggaszt azért is, mert pénzügymnister úrnak előterjesztése megnyugtatott. Ha nem azon körülmények forognának fen, mellyeknek következtében a’ törvényjavaslat készült 's előhozatott, kötelességemnek ismerném felvidéki képviselőtársaim előadásait pártolni; de itt a magyar nemzetiség és szabadságának veszélyeztetése ’s ezen veszélyteii megóvása forog kérdésben. Én, uraim , nyolczszázados együttlét után bűnnek tartanám a' magyar nemzetiség ellen szólani bűnnek tartanám épen azon korszakban szólani, midőn a' magyar nemzet testvériesen megosztotta velünk szabadságát. (Köztetszés.) Remélem a' magyar igazság szeretetétől, hogy a’ jövőre nézve elő fognak állatai olly körülmények, mellyek következtében a pénzügyminister úr ezáltali nyilatkozatához híven nem csak mi magunk, hanem az egész ország érdekében a’ felvidékről telepítések meg fognak történni, ’s meg is kell történniük, mivel az által a’ felvidékem pauperisms akadályoztatik, azon pauperismus, melly meglehet, nemcsak a’ felvidék, hanem az egész országra nézve is veszélyt hozhatna. Ennek tehát megakadályoztatására szívesen hozzájárulnék, de a’ mostani idő szerint, midőn a' magyar, szabadságnak megőrzésével fáradozik — többet nem kívánok, mint mennyi a törvényjavaslatban van. (Éljenzés !) Nyéki: Ezen korszerű törvényjavaslatot el kívánom ugyan fogadni, azonban pénzügyminiszer úr előadása, bár sok tekintetben megnyugtatott, de mégis némi tekintetben ki nem elégít. Kétségkívül midőn arról van szó, hogy a kincstári javakra akarunk telepíteni, ez tisztán kizár minden más telepítést, ámbár pénzügyminiszer jár, mint mondó, nagy gondoskodást kíván más részekre is fordítani. Ennek folytában, miután meg kell vallani azt, hogy mi abnormis állapotban vagyunk, ’s könnyen reactio idéztethetnék elő , kihagyását czélszerűnek találom, annyival inkább, miután látjuk, hogy legjobb szándékaink is kétélű fegyverrel találkoznak, 's igen félős a’ dolog, hogy a’ más ajkuakat kézzel foghatólag fogják ellenünk a reactio emberei. (Menjünk tovább.) Egyébiránt látom, hogy önök más tárgyra kívánnak átmenni, bátor vagyok egy körülményre figyelmeztetni önöket, a' mi önök előtt tudva nincs, ’s a’ ministerium figyelmét is kikerülte. Temesmegye a' magyarosodás megszilárdulására czélzott telepítésekből kihagyatott. Ezen ministerialis működést nem tudom hogy értsem. Jónak látnám a rubrumba ezt tenni: ,,a’ kincstári javak ’s üres telkeken eszközlendő telepítések.“ Az első , ha pedig kívánnám ezeket betétetni : „az ország pénzügyministere felhatalmaztatik különösen Bács-, Torontál- é s Krassómegyékben a’ kincs ári javak s a’ reá szállandó birtokokban, nem különben azon üres telkekben, mellyek Krassó és Temesmegyékben feles számmal vannak, hasonlóul kiegészítő telepítéseket eszközlésbe venni.“ Kossuth Lajos, pénzügyminister: Ezen észrevételre először azt felelem, hogy meg levén arról győződve, miszerint valamelly dolognak alkalmazása a practicabilitás határáig parancsoltathatik csak, ezen szónak „Temes megye“ betétele ellen semmi észrevételem ; részemről azt nem tettem azért, mert practicabilisnak egészen nem tartottam ; de ha akad valaki, ki betétetni kívánja , semmi észrevételem. Mi a’ másikat illeti: talán ne mennénk specialitásokra, mert a’ nélkül hogy most az üres telkek természetének tárgyalásába kívánkoznám bocsátkozni , melly vélekedésem szerint igen lényegesen megváltozott a közös teherviselési törvény által, a’ nélkül mondom, hogy ebbe be áshatnék ereszkedni, csak azon átalánosságban maradok, hogy vagy ollyanok az üres telkek, mellyekről a’ kincstár rendelkezhetik, és igy a’ kincstár jószága, vagy ollyanok, a’ mellyekről nem rendelkezhetik, ha nem a’ kincstár jószága , akkor nem rendelkezhetünk róla , ha rendelkezhetünk róla , akkor benne foglaltaik, hogy a’ kincstári javakban, mert nincs megmondva, hogy puszta, vagy helység vagy allodiatura , hanem csak az hogy „kincstári javak“, és az , hogy bármi Czim alatt a’ koronára szállandó javak. (Jól van, maradjon!) Ezen magyarázat mellett ha akarják, hogy a’ „Temesmegye“ szó hozzátétessék, semmi észrevételem. (Szavazzunk!) Frónay: Nem annyira a' felső vidékek érdekében kívánok felszólalni , hanem az igazság és méltányoság elvénél fogva érzem magamat mintegy felhiva véleményemet előterjeszteni. A’ törvényhozásnak kötelessége olly törvényeket hozni, mellyek minden nép rokonszenvét fogják bírni, ’s jótékonyságát élvezni; ezen törvény javaslatból pedig azt látom, hogy a népnek nagy része épen a’ törvény jótékonyságából van kizárva. Ez okból én e’ törvényjavaslatot nem látom igazságosnak , 's ellene vagyok kénytelen szavasat. Ezen elvekből kiindulva Szepes követének módosítását pártolom. Luzsinszky János: A’ központi bizottmány* véleményét, annál inkább kívánom egész kiterjedésében pártolandónak, mert ez sem Madarász, sem Majercsák követtársaink kívánságait ki nem zárja, sőt a’ pénzügyminister kijelentése által mint különös tervét ma Vasmiba való előlegesen is biztosíttatott. Csak annyira vagyok bátor a' házat figyelmeztetni, hogy az árvamegyeit Torontóiba utasítani annyit tenne, mint annak ki szomjazik kenyeret nyújtani, mert magunkat nézzük, kik felföldiek vagyunk, milly nehezen barátkozunk a’ pesti vízzel, annál nehezebben tenné azt az árvát Torontóiban, igy a’ magyar székely is.— De vannak e’ honban az álladalomnak üngmegyében terjedelmes javai, ezek puszta telkeit és haszonvehetetlen majorságait ajánlom , a’ túl népesedett felföldnek, és azért a’ ministeriumban meghagyatni vélném, hogy a szükséges tudomást e’ tekintetben elve§ésem megszerezze. Egyébiránt a’ szerkezetet pártolom.