Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)
1848-08-02 / 54. szám
Budapest, 84. sz. Szerdán, augustus 2. 1848. Щ ГП Щ [UNK] KÖZLÖNY, hivatalos lap. Megjelenik naponkint egy — országgyűlés alatt több — nagy regálivén. Előfizetési díj a’ folyó év hátra levő 6% havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadóhivatalban (vár, Fortna - utcza, Jalics-ház 132 sz. a m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. A’ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magánhirdetések nem vétetnek fel. 32" Számos felszólítások következtében a" „Közlöny“ egyes példányokban is lesz kapható, Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében, Budán pedig a’ kiadó hivatalnál, példányonként 6 pkrával. Kivonat Kiss Ernő ezredes a’ bánsági mozgó-dandár parancsnokának jul. 28-ról 209. sz. alatt kelt jelentéséből. Dicsérettel kell a’ békési önkintes lovasságot megemlítenem, a’ melly magát valóban igen jól használtatja. Tegnap zsigmondfalvai előőreimtől azon hir által, hogy az ellenség előnyömet felriasztattam; ezen eseménynél a’ békési lovasság azonnal csatarendre állott, és kitűzött helyére sietett, az ellenséggel szembeszállandó; az említett hir azonban nem valósult. Nemzeti gyűlés. Előleges közlés a’nemzeti képviselők aug. 1-jén tartott üléséről. Fábián Dániel képviselő, kérdést intézett a’ hadügyminister úrhoz a’ székely katonaságnak, állítólag a’ bécsi haditanács utján tett engedmények iránt, mik benne azon gyanút ébresztők, hogy a’ cselszövők hálóba akarják keríteni a’ székelyeket. Mielőtt e’ kérdésre a’ hadügyminister ur kimerítő választ adhatna, az erdélyi főhadi parancsnokságot szükség kihallgatnia. E’ kérdés folytán a’ ministerium egyrészt oda utasittatni inditványoztatott, hogy a’ székelyek iránt, és más részt, hogy a’ határőrvidék rendezéséről terjesszen elő törvényjavaslatokat. Ezen utóbbi indítvány ez idő szerint nem pártoltatott. — Napirenden volt a’ hadügyminister által tervezett ujonczállitási törvényczikk és a’ központi bizottmánynak erre vonatkozó módositványa. Mielőtt azonban a’ ház ennek tárgyalásába bocsátkozott volna, ministerelnök ur előterjesztésére a’ ház zárt bizottmánnyá alakult. XXII-dik ülés a’ képviselők házában julius 31-kén reggeli 10 órakor. Elnök: Pázmándy Dénes. Tárgy: a’ telepitésrőli törvényjavaslat , s több indítványok. Elnök: Az ülés megnyílt. A’ közelebbi ülés jegyzőkönyve fog felolvastatni. Zákó István: (jegyző) olvassa a’ közelebbi ülés jegyzőkönyvét. Elnök: Van-e észrevétele a’háznak? (nincs). A mai jegyzőkönyvet vezetendő Keller; a’ szólókat jegyzi Ludvig. Fekete Lajos: Több somogymegyei helységek kérvényeket nyujtottak be , mellyekkel a’ legelő elkülönzését, ’s az urbériség miatt szenvedett hátramaradásaik orvoslását kérik. Van szerencsém ezen kérvényeket a’ végett bemutatni, miszerint azokat a' kérvényi bizottmányhoz áttenni, ’s annak idejében kellő figyelemre méltatni méltóztassanak. Irányi Dániel (jegyző) olvassa az állandó igazolási választmánynak julius 24-tőli jelentését, melly szerint Salamon Lajos fehérmegyei váli kerületének követét igazoltnak véleményezi. Kossuth Lajos: A’már nyomtatásban is szétosztott pénzügyminiszeri jelentésnek utolsó része, t. i a’ 484- ik évi jövedelem és költségvetés, úgy az általam behozandónak tervezett uj adórendszer is nyomtatás alatt van már ’s még a többi a’ vizsgálaton átmegy addig a’ sajtó alól ki is kerülend. Ámbár ismerem az időnek sürgős voltát, kénytelen vagyok mind a’ mellett kérni a’ házat, hogy ezeken kivül egy más terv előterjesztésére is méltóztassék engedelmet adni. minek létesítése a’ múlt országgyűlési törvények egyik czikke által ideiglenesen a’ pénzügyministernek volt meghagyva. Én ezen tervvel készen vagyok és 14 nap alatt életbe léptethetem, azonban egy elvnek meghatározására törvényhozásilag van szükség Értem a’ hitelintézetet. Én tekintetbe vévén az országnak jelen körülmények között valóban pénzszüki állapotát, és a’ földbirtokos, osztálynak, különösen az úrbéri veszteség által a’ javak instructiojára nézve fenforgó nehézségeit nem késtem volna a’ hitelintézetet a múlt törvényhozás által adott felhatalmazás által életbe léptetni, a’ mint arra nézve minden szükséges előintézkedéseket meg is tettem , — ha a’ rendkívüli körülmények nem tették volna szükségessé ezen országgyűlésnek összehívását. A’ hitelintézetnek életbeléptetését azért függesztettem fel, mert az alapelvre nézve nem lehettem biztos, hogy ha mint pénzügyminister rendeletet adok ki e’tekintetben , fogja-e azt respectalni a’ bíró is, mert a’ biró nem tartozik egyebet respectálni mint a’ törvényt. A’ kérdés a’ körül forog , ha a’ hitelintézeti követelésnek minden ősiségi kérdések ellen is tökéletes biztosság és elsőség nem nyujtatik, akkor lehetetlen a’ hitelintézetet felállítani. A’ múlt országgyűlésen hozott törvény kimondja , hogy hitelintézeti követelések minden egyéb követelések felett elsőbbséggel bírnak, kivévén az előbb bejegyzetteket, de a’ biró is hajlandó lesz-e úgy magyarázni ezen czikket az előforduló esetekben mint én, hogy ti ezen elsőbbség nem csak az adóssági követelések felett értetik , hanem az ősiségi követelések felett is, azt én nem tudom. És azért kérem a’ házat méltóztassék megengedni, hogy a hitelbankra nézve egy meghatározandó napon lehessek szerencsés előterjeszteni. Írásban és nyomtatásban a’ beadandó egy pár kérdést, mellynek elhatározása egyenesen törvényhozási intézkedést kiván, — kijelentvén azt is , hogy azon esetre , ha a’ ház , a’ hitelintézeti terv részleteinek vizsgálatával is akar foglalatoskodni, az egészet előterjeszthetem , mert tökéletesen készen van, hanem azt gondolom, hogy az országra nézve nem olly nagy életkérdés a’ részleteknek meghatározása. Nem ollyanok a körülmények, hogy nagyon ráérnénk illyen rendszeres munkának kidolgozására; javítani mindig lehet ha az alapelv igazságos, és ollyan, melly állandóságot igér, mert csak az elvnek ingatagsága az , a’ mi káros következményeket vonhat maga után. Annálfogva bátor vagyok kérni a’ házat hogy a’ hitelbankra nézve egy pár kérdést terjeszhessek a’ törvényhozás elébe elintézés végett, melly kérdések ha elintéztetnek, ollyan karban van a’ dolog, hogy a’ hitelbankot 14 nap alatt életbe léptethetem. ’S ezzel együtt még egy kérdésnek megfontolását ajánlom a’ háznak figyelmébe , mellyre nézve, azonban kényességét és sokoldalú nehézségeit tekintve, — nem vagyok ollyan helyeztetésben hogy ezen kérdésnek elfogadásához állásomat kötném. Az úrbéri evaluatiók nem történhettek meg, s mikor fognak megtörténni nem tudom; hanem azt tudom , hogy a’ kármentesítés a’ nemzet becsületének oltalma alá van helyezve, ’s azért kérem a’ házat méltóztassék megengedni, hogy midőn a’ hitelintézetre nézve előterjesztem alázatos nézeteimet, egyszersmind tervecskét nyújthassák be az iránt hogy mielőtt az evaluatio megtörténhetik, nem volna-e jó a’ status részéről a’ földbirtokosoknak a’ körülményeknek megfelelő ollyan előlegezést adni, mellyről fel lehet tenni, hogy bár mi alacsonyan becsültessék is a’ veszteség, annyi bizonyosan ki fog kerülni, például 120 pft egy telekre, ’s igy azon kárpótlás, melly most kifizettetnék 15 millióig rúghatna , melly somma ha forgásba jöhet, a’ rögtöni szükségeken nagy részben segítve volna; pedig az országnak felvirágzása megkívánja , hogy e’ tekintetben valamit tegyünk, annyival is inkább , mert a’ múlt országgyűlés , az illyen földbirtokokon fekvő adósságokat ideiglenesen felmondhatatlanoknak nyilatkoztatta , az illyen állapot ideiglenes lehet, de nagy convulsiok nélkül hoszszu ideig fen nem tartható. Ezen törvény a’ magyarországi takarékpénztárakat csaknem bukásnak vezette. Mi nem segíthettünk e’ részben rajtok, mert a’ takarékpénztáraknak meg kell fizetni tartozásaikat, azok pedig be nem szedhetik mivel nekik tartoznak. Tehát ezen jótékony intézetek sok helyt a’ legnagyobb bizonytalanságnak vannak kitéve. És ezen szempontból indulva , először engedelmet kérek arra, hogy a’ bank felállítására nézve egy pár kérdést terjeszthessek elő, melly nélkül a’ hitelintézet fel nem állítható — ha a’ ház bele akar szólani bele szólhatván — most. Másodszor engedelmet kérek, hogy terjeszthessek elő valamit az úrbéri veszteségek kártalanítása tárgyában , ’s e’ tekintetben gyakorlati módot kívánok előadni, melly a’ háznak helyeslését nyerje mg, hogy némi előlegezés nyujtassék az úrbéri veszteségekért, ’s az országnak közvagyonossága addig se szenvedjen. (Helyes!) Elnök: A’ pénzügyminister előadása nyomán azt gondolom, miután a’ hadsereg felállításáról szóló javaslat, holnap van kitűzve napirendre, ha ez bevégeztetik, akkor a’pénzügyminister úr javaslatát lehetne kitűzni. Egyébiránt jelentem a’ háznak, hogy szinte a’ pénzügyminister urnál ma délutáni 5 órakor fog összeülni azon bizottmány, melly az osztályoknak két kéz tagjaiból a’ pénzügy megvizsgálására és a’ szükséges felvilágosítások kikérésére nézve választatott. Méltóztassanak tehát az illetők pénzügyminister urnál megjelenni. Kubinyi Ferencz: úgy vagyok értesülve, hogy már eddig nem minden osztályban történt meg a’ választás. Elnök: Némelly osztályok választottak némellyek nem. Ez utóbbiak ülés után választhatnak. A’ dolog nagyobb fontosságú, hogy sem napról napra halasztani lehetne. Deák Ferencz: (igazságügyminister) A’ múlt napokban Torontálmegye egyik követe adott be törvényjavaslatot három megyének ostromállapotba leendő helyeztetése tárgyában. Ez a’ törvényjavaslat az osztályokra utasitatott, és el nem fogadtatott. Tegnapelőtt azonban e’ háznak nevezetes többsége által meghagyatott a’ ministeriumnak, hogy az ostromállapotra nézve törvényjavaslatot készítsen. Van szerencsém tehát az ostromállapot iránti törvényt a’ háznak bemutatni. A’ dolog siettetése végett kértem elnök urat, hogy kinyomatását eszközölni szíveskedjék, hogy annak idejében tanácskozás alá vétethessék. Én nehéz szívvel teszem e’ lépést, mert az illyen törvény dictatori hatalmat ád, ez pedig alkotmányos országban kényes hatalom; és a’ hazának jelen körülményeiben és a' hangulatot, mellyben vagyunk nem tartom alkalmatosnak, illy törvény vitatására, mellyhez tökéletes higgadság szükséges. Mikor illyen törvény alkottatik indulatnak, félelemnek , aggodalomnak, haragnak távol kell lenni; — pedig nem hibázok, ha azt állítom, hogy a’ jelen körülmények között erre vonatkozólag nem vagyunk azon hangulatban. — Azonban a’ ház parancsolt, méltóztassanak megfontolni a’ tárgyat, én a’ javaslatnak egyik pontjához sem kötöm magamat; de újra figyelmeztetem a’ házat, hogy mi nem kértük e’ nagy hatalmat, de hiszem mig ezen hatalom kezeinkben lesz, nem fogja a’ ház tettét megbánni; adja isten, hogy a’ nemzetnek soha azt megbánni oka ne legyen. Elnök: A’ törvényjavaslatot a’ nyomdába küldöttem. — Egyébkint jelentem a’ háznak, hogy Erdélyből a’ beszterczei választókerület részéről Soltész választatott el követnek, ki is a’ választási jegyzőkönyvet benyújtotta. Ugyan e választás ellen egy petitio is érkezett, a' két irat tehát egy tárgyat illetvén , az igazolási választmányhoz tétetik át. Hasonlóképen Győrmegyének ötevényi kerületében Balogh Kornél újra elválasztatván , választási jegyzőkönyve valamint egy petitio is, de nem ellene, — mert egy illyen már a’ múltkor beadatott, hanem mellette szóló benyujtatik (kaczaj.) Mind a’ három együtt lesz tárgyalandó a’ verificationalis választmány által. — Sárosmegye szborói kerületében, Jakovics ur újólag elválasztatván jegyzőkönyve az igazolási választmányhoz utasitatik. — Barsmegyéből a’ helységek jegyzői hasonló folyamodást nyújtottak be, mint a’ minőt a’ fejérmegyei népjegyzők. Ez a’ petitionalis választmányhoz utasitatik. — Napi renden volna a’ kincstári javakon eszközlendő magyar telepitvényekről benyújtott törvény javaslat, melly az osztályok és központi bizottmány által tárgyaltatott. Irányi ur mint előadó elő fogja terjeszteni a’ bizottmány véleményét, felolvasván előbb a’ törvényjavaslatot. Irányi Dániel (jegyző) olvassa a’következő törvény javaslatot. Törvényjavaslat a kincstári javakon eszközlendő magyar telepítésekről. Miután az ország alduna ’s tiszai részein kiütött lázadás több históriai előzmények után újólag bebizonyította, hogy az ország nyugalma ’s biztossága azon vidéken a’ magyar lakosság erősítését szükségessé teszi, addig, is , mig a’ törvényhozás e’ részben bővebben intézkednek, következők rendeltetnek: 1. S Az ország pénzügyministere felhalmaztatik, hogy különösen Bács-, Torontál- és Krassómegyékben, a' kincstári javakra, s bármi jogszerű czimmel a’ koronára szállandó birtokokra nagyobbszerű magyar telepítéseket vegyen eszközlésbe. 2. $. A’ pénzügyministernek meghagyatik, hogy ezen telepítéseknél a’ székelyekre, mint legnépesebb magyar vidékre, különös figyelemmel legyen, 's közülök azoknak, kik erre hajlandóknak mutatkozandnak, ezen telepítés által sorsuk javítására alkalmat szolgáltasson ; ha pedig a’ telepedni akarók közt ollyanok akadnának, kik a’ haza szolgálatában magokat a’ harczmezőn kitünteték, ezekre minden mások felett a' feltételek megállapításában is figyelmezni tartozzék. 3. §. A’ telepítésnél vezérelvül szolgáland , hogy egy-egy telepedének olly kiterjedésű földbirtoknál kevesebb ne nyujtassék, mint mennyinek miveléséből egy szorgalmas család úgy élelmét, mint önállását biztosíthatja , ’s hogy a' telepítés olly tömegekben, 's olly egymássali kapcsolatban eszközöltessék, miszerint úgy nemzetiségek örök fentartása minden beolvadástól megóva, mint az ország nyugalma azon vidékek rendszerető polgáraival egyesülten , minden berohanások 's a’ mostanihoz hasonló lázadások ellen biztosítva legyen. 4. $. A’ pénzügyminister felhatalmaztatik ezen telepítéseknél hat évi adómentességen, s a’ kevessebbé vagyonos telepedők mérsékelt segedelmezésén felül, olly méltányos feltételek alapján egyezkedni, mellyek a’ telepedőknek a’ birtok tulajdoni jogának és szabadságának megszerezhetését is ne csak biztosítsák, hanem lehetségig könnyítsék is. — A’ telepekhez imaházakról ’s lelkészek és néptanítók ellátásáról pedig a’ közállomány költségén gondoskodandik. Ezután olvassa a középponti bizottmány következő jelentését. Az osztályok központi bizottmányának jelentése a’ kincstári javakon eszközlendő magyar letelepítésekről szóló törvényjavaslat iránt. Az osztályok előadóinak előterjesztése folytán (a’ 9-ik osztály előadója meg nem jelenvén) a’ központi bizottmány következő jelentést tesz ezen törvényjavaslat iránt. Az osztályok többsége ezen javaslatot mind alapelveire nézve helyesli, mind különösen czimét, bevezetését's az 1-ső, 2-dik és 3-dik St. változatlanul elfogadja, a 4-dik §. utolsó pontját azonban, melly így szól: „ a’ telepekhez imaházakról ’s lelkészek és néptanítók ellátásáról a’ pénzügyminister a' közállomány költségén gondoskodandik , úgy kívánja módosíttatni, miszerint az ima- és iskolaházakat felépítvén , a’ lelkészek és néptanítók ellátásáról csak 6 évig gondoskodjék az álladalom, azontúl pedig ezen telepek e’ részben is az ország többi községeire hozott és hozandó törvények alá essenek. Mert nem csak hogy ezen 6 évi mentességet elegendő ösztön és előnynek tartja, hanem ennek határtalan időre biztosításában a’ jog- ’s teheregyenlőségbe ütköző kiváltságot is lát. Ezeket az osztályok nyilatkozásai nyomán terjesztvén elő a’ központi bizottmány, el nem mulaszthatja a’ ház figyelmébe ajánlani még egyik előadó által tett é s a’ központi bizottmány által helyeslett azon indítványt: mihez képest a’ telepedőkkel kötendő szerződésekben gondoskodás legyen arról, hogy a’ megszállott birtok eladás vagy bármelly jogczimnél fogva is olly kezekre ne kerülhessen, mellyek a’ nemzetiség szempontjából a’ jelen törvény czéljával ellenkeznének. Pesten, julius 28-án 1848. Irányi Dániel, m. k. központi bizottmányi előadó. Raisz Szilárd: A czélt, melly ezen törvényjavaslat által eléremt czéloztatik, lelkemből pártolom, de a dolgot nemzetgazdászati szempontból is tekintve, kiterjeszteni óhajtom. Tudják önök, hogy Magyarországban a sok néptelen puszták, ’s más részről a népességnek aránytalan felosztása nemzeti jólétünknek eddigi legfőbb akadályai közé tartozik. Ezen segíteni kell, épen úgy, és épen azon szükségnél fogva, mellynél fogva a’ robot és dézma eltöröltetett. Ámbár jól tudom, hogy ezen törvényjavaslat csak ideiglenes , és hogy e’ részben a' ház még más alkalommal bővebben rendelkezhetik. Szeretném ha már ezen törvényjavaslatban is néma alap tétetnék le azon bajnak orvoslására. Ha ezen törvényjavaslat csak úgy marad mint van, akkor a’ pusztáknak telepítése meg van szorítva, és korlátozva van egyedül a’ székely vidékekre. (Nincs). Én pedig szeretném , hogy ha a’ telepítés nem csak egy vidékről, hanem honunk más vidékeiről is történnék, hol a’ kopár és kősziklás terület mellett, a népesség mértékén túl nagy. Nem tartok attól, hogy az által, ha honunk más vidékekről is egy-két elszegényedett család oda telepednék, a’ törvényjavaslat czélja tévesztve lenne, mert a’ végrehajtó hatalomnak dolga lesz, úgy vegyíteni a’ különbféle ajkú népeket, hogy az amalgamisalio mindég a’ magyar nemzetiség javára történjék, de ezért akarom, hogy az ország többi vidékei a’ telepítésből kizárva ne legyenek. Méltóztassanak az ország felsőbb vidéki iránt is igazságosak lenni. Én, ki illy felső vidék kerületének képviselője vagyok — olly vidéknek, melly túlnépesedve van, emlékeztetem a' tisztelt házat a’ zavasi körülményekre , miszerint százan kint mentek az alsó vidékekre privát felhívásokra ; de oda jővén csalatkoztak várakozásaikban, és kénytelenek Valinak vissza térni, mert a status nem tett semmit — és a’ szegények koldusbotra jutottak; szaporítván a’ proletariusok tömegét, miből olly veszély támadhat az éjszaki széleken, minőt hazánk határának másik oldalán már jelenleg tapasztalunk. Javaslom tehát a második. akként módositatni, hogy a’pénzügyminsternek meghagyatik, miszerint ezen telepítéseknél a' székelyekre mint legnépesebb magyar vidék