Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)

1848-08-02 / 54. szám

Budapest, 84. sz. Szerdán, augustus 2. 1848. Щ ГП Щ [UNK] KÖZLÖNY, hivatalos lap. Megjelenik naponkint egy — országgyűlés alatt több — nagy regál­ivén. Előfizetési díj a’ folyó év hátra levő 6% havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadó­hivatalban (vár, Fort­na - utcza, Jalics-ház 132 sz. a m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál.­­ A’ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magánhirdetések nem vétetnek fel. 32" Számos felszólítások következtében a" „Közlöny“ egyes példányokban is lesz kapható, Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében, Budán pedig a’ kiadó hivatalnál, példányonként 6 pkrával. Kivonat Kiss Ernő ezredes a’ bánsági mozgó-dandár parancsnokának jul. 28-ról 209. sz. alatt kelt jelentéséből. Dicsérettel kell a’ békési önkintes lovasságot megemlíte­nem, a’ melly magát valóban igen jól használtatja. Tegnap zsigmondfalvai előőreimtől azon hir által, hogy az ellenség előnyömet felriasztattam; ezen eseménynél a’ bé­kési lovasság azonnal csatarendre állott, és kitűzött helyére sietett, az ellenséggel szembeszállandó; az említett hir azon­ban nem valósult. Nemzeti gyűlés. Előleges közlés a’nemzeti képviselők aug. 1-jén tartott üléséről. Fábián Dániel képviselő, kérdést intézett a’ hadügy­­minister úrhoz a’ székely katonaságnak, állítólag a’ bécsi hadi­tanács utján tett engedmények iránt, mik benne azon gyanút ébresztők, hogy a’ cselszövők hálóba akarják keríteni a’ szé­kelyeket. Mielőtt e’ kérdésre a’ hadügyminister ur kimerítő vá­laszt adhatna, az erdélyi főhadi parancsnokságot szükség kihall­gatnia. E’ kérdés folytán a’ ministerium egyrészt oda utasit­­tatni inditványoztatott, hogy a’ székelyek iránt, és más részt, hogy a’ határőrvidék rendezéséről terjesszen elő törvényjavas­latokat. Ezen utóbbi indítvány ez idő szerint nem pártoltatott. — Napirenden volt a’ hadügyminister által tervezett ujonczál­­litási törvényczikk és a’ központi bizottmánynak erre vonatkozó módositványa.­­ Mielőtt azonban a’ ház ennek tárgyalásába bocsátkozott volna, ministerelnök ur előterjesztésére a’ ház zárt bizottmánnyá alakult. XXII-dik ülés a’ képviselők házában julius 31-kén reg­geli 10 órakor. Elnök: Pázmándy Dénes. Tárgy: a’ telepitésrőli törvényja­vaslat , s több indítványok. Elnök: Az ülés megnyílt. A’ közelebbi ülés jegyzőkönyve fog felolvastatni. Zákó István: (jegyző) olvassa a’ közelebbi ülés jegyző­könyvét. Elnök: Van-e észrevétele a’háznak? (nincs). A mai jegy­zőkönyvet vezetendő Keller; a’ szólókat jegyzi Ludvig. Fekete Lajos: Több somogymegyei helységek kérvé­nyeket nyujtottak be , mellyekkel a’ legelő elkülönzését, ’s az urbéri­­ség miatt szenvedett hátramaradásaik orvoslását kérik. Van szeren­csém ezen kérvényeket a’ végett bemutatni, miszerint azokat a' kér­­vényi bizottmányhoz áttenni, ’s annak idejében kellő figyelemre mél­tatni méltóztassanak. Irányi Dániel (jegyző) olvassa az állandó igazolási választ­mánynak julius 24-tőli jelentését, melly szerint Salamon Lajos fehér­megyei váli kerületének követét igazoltnak véleményezi. Kossuth Lajos: A’már nyomtatásban is szétosztott pénz­­ügyminiszeri jelentésnek utolsó része, t. i a’ 4­84- ik évi jövedelem és költségvetés, úgy az általam behozandónak tervezett uj adórend­szer is nyomtatás alatt van már ’s még a többi a’ vizsgálaton átmegy addig a’ sajtó alól ki is kerülend. Ámbár ismerem az időnek sürgős voltát, kénytelen vagyok mind a’ mellett kérni a’ házat, hogy ezeken kivül egy más terv előterjesztésére is méltóztassék engedelmet adni. minek létesítése a’ múlt országgyűlési törvények egyik czikke által i­­deiglenesen a’ pénzügyministernek volt meghagyva. Én ezen tervvel készen vagyok és 14 nap alatt életbe léptethetem, azonban egy elv­nek meghatározására törvényhozásilag van szükség Értem a’ hitelin­tézetet. Én tekintetbe vévén az országnak jelen körülmények között valóban pénzszüki állapotát, és a’ földbirtokos, osztálynak, különösen az úrbéri veszteség által a’ javak instructiojára nézve fenforgó nehéz­ségeit nem késtem volna a’ hitelintézetet a múlt törvényhozás által a­­dott felhatalmazás által életbe léptetni, a’ mint arra nézve minden szükséges előintézkedéseket meg is tettem , — ha a’ rendkívüli körül­mények nem tették volna szükségessé ezen országgyűlésnek összehívá­sát. A’ hitelintézetnek életbeléptetését azért függesztettem fel, mert az alapelvre nézve nem lehettem biztos, hogy ha mint pénzügyminister ren­deletet adok ki e’tekintetben , fogja-e azt respectalni a’ bíró is, mert a’ biró nem tartozik egyebet respectálni mint a’ törvényt. A’ kérdés a’ körül forog , ha a’ hitelintézeti követelésnek minden ősiségi kérdések ellen is tökéletes biztosság és elsőség nem nyujtatik, akkor lehetetlen a’ hitelintézetet felállítani. A’ múlt országgyűlésen hozott törvény ki­mondja , hogy hitelintézeti követelések minden egyéb követelések fe­lett elsőbbséggel bírnak, kivévén az előbb bejegyzetteket, de a’ biró is hajlandó lesz-e úgy magyarázni ezen czikket az előforduló esetek­ben mint én, hogy t­­i ezen elsőbbség nem csak az adóssági követe­lések felett értetik , hanem az ősiségi követelések felett is, azt én nem tudom. És azért kérem a’ házat méltóztassék megengedni, hogy a hitelbankra nézve egy meghatározandó napon lehessek szerencsés előterjeszteni. Írásban és nyomtatásban a’ beadandó egy pár kérdést, mellynek elhatározása egyenesen törvényhozási intézkedést kiván, — kijelentvén azt is , hogy azon esetre , ha a’ ház , a’ hitelintézeti terv részleteinek vizsgálatával is akar foglalatoskodni, az egészet előter­jeszthetem , mert tökéletesen készen van, hanem azt gondolom, hogy az országra nézve nem olly nagy életkérdés a’ részleteknek meghatá­rozása. Nem ollyanok a­ körülmények, hogy nagyon rá­érnénk illyen rendszeres munkának kidolgozására; javítani mindig lehet ha az alap­elv igazságos, és ollyan, melly állandóságot igér, mert csak az elv­nek ingatagsága az , a’ mi káros következményeket vonhat maga után. Annálfogva bátor vagyok kérni a’ házat hogy a’ hitelbankra nézve egy pár kérdést terjeszhessek a’ törvényhozás elébe elintézés végett, melly kérdések ha elintéztetnek, ollyan karban van a’ dolog, hogy a’ hitel­bankot 14 nap alatt életbe léptethetem. ’S ezzel együtt még egy kér­désnek megfontolását ajánlom a’ háznak figyelmébe , mellyre nézve, azonban kényességét és sokoldalú nehézségeit tekintve, — nem va­gyok ollyan helyeztetésben hogy ezen kérdésnek elfogadásához álláso­mat kötném. Az úrbéri evaluatiók nem történhettek meg, s mikor fognak megtörténni nem tudom; hanem azt tudom , hogy a’ kármen­tesítés a’ nemzet becsületének oltalma alá van helyezve, ’s azért ké­rem a’ házat méltóztassék megengedni, hogy midőn a’ hitelintézetre nézve előterjesztem alázatos nézeteimet, egyszersmind tervecskét nyújthassák be az iránt hogy mielőtt az evaluatio megtörténhetik, nem volna-e jó a’ status részéről a’ földbirtokosoknak a’ körülményeknek megfelelő ollyan előlegezést adni, mellyről fel lehet tenni, hogy bár mi alacsonyan becsültessék is a’ veszteség, annyi bizonyosan ki fog kerülni, például 120 pft egy telekre, ’s igy azon kárpótlás, melly most kifizettetnék 15 millióig rúghatna , melly somma ha forgásba jö­het, a’ rögtöni szükségeken nagy részben segítve volna; pedig az or­szágnak felvirágzása megkívánja , hogy e’ tekintetben valamit tegyünk, annyival is inkább , mert a’ múlt országgyűlés , az illyen földbirtoko­kon fekvő adósságokat ideiglenesen felmondhatatlanoknak nyilatkoztat­ta , az illyen állapot ideiglenes lehet, de nagy convulsiok nélkül hosz­­szu ideig fen nem tartható. Ezen törvény a’ magyarországi takarék­­pénztárakat csaknem bukásnak vezette. Mi nem segíthettünk e’ rész­ben rajtok, mert a’ takarékpénztáraknak meg kell fizetni tartozásaikat, azok pedig be nem szedhetik mivel nekik tartoznak. Tehát ezen jóté­kony intézetek sok helyt a’ legnagyobb bizonytalanságnak vannak ki­téve. És ezen szempontból indulva , először engedelmet kérek arra, hogy a’ bank felállítására nézve egy pár kérdést terjeszthessek elő, melly nélkül a’ hitelintézet fel nem állítható — ha a’ ház bele akar szólani bele szólhatván —­ most. Másodszor engedelmet kérek, hogy terjeszthessek elő valamit az úrbéri veszteségek kártalanítása tárgyá­ban , ’s e’ tekintetben gyakorlati módot kívánok előadni, melly a’ ház­nak helyeslését nyerje m­g, hogy némi előlegezés nyujtassék az úr­béri veszteségekért, ’s az országnak közvagyonossága addig se szen­vedjen. (Helyes!) Elnök: A’ pénzügyminister előadása nyomán azt gondolom, miután a’ hadsereg felállításáról szóló javaslat, holnap van kitűzve na­­­­pirendre, ha ez bevégeztetik, akkor a’pénzügyminister úr javaslatát le­hetne kitűzni. Egyébiránt jelentem a’ háznak, hogy szinte a’ pénzügy­minister urnál ma délutáni 5 órakor fog ös­szeülni azon bizottmány, melly az osztályoknak két kéz tagjaiból a’ pénzügy megvizsgálására és a’ szükséges felvilágosítások kikérésére nézve választatott. Méltóztas­sanak tehát az illetők pénzügyminister urnál megjelenni. Kubinyi Ferencz: úgy vagyok értesülve, hogy már eddig nem minden osztályban történt meg a’ választás. Elnök: Némelly osztályok választottak némellyek nem. Ez utóbbiak ülés után választhatnak. A’ dolog nagyobb fontosságú, hogy­­­ sem napról napra halasztani lehetne. Deák Ferencz: (igazságügyminister) A’ múlt napokban To­­­­rontálmegye egyik követe adott be törvényjavaslatot három megyének ostromállapotba leendő helyeztetése tárgyában. Ez a’ törvényjavaslat az osztályokra utasitatott, és el nem fogadtatott. Tegnapelőtt azonban e’ háznak nevezetes többsége által meghagyatott a’ ministeriumnak, hogy az ostromállapotra nézve törvényjavaslatot készítsen. Van szeren­csém tehát az ostromállapot iránti törvényt a’ háznak bemutatni. A’ dolog siettetése végett kértem elnök urat, hogy kinyomatását eszkö­zölni szíveskedjék, hogy annak idejében tanácskozás alá vétethessék. Én nehéz szívvel teszem e’ lépést, mert az illyen törvény dictatori ha­talmat ád, ez pedig alkotmányos országban kényes hatalom; és a’ ha­zának jelen körülményeiben és a' hangulatot, mellyben vagyunk nem tartom alkalmatosnak, illy törvény vitatására, mellyhez tökéletes hig­­gadság szükséges. Mikor illyen törvény alkottatik indulatnak, félelem­nek , aggodalomnak, haragnak távol kell lenni; — pedig nem hibázok, ha azt állítom, hogy a’ jelen körülmények között erre vonatkozólag nem vagyunk azon hangulatban. — Azonban a’ ház parancsolt, mél­tóztassanak megfontolni a’ tárgyat, én a’ javaslatnak egyik pontjához sem kötöm magamat; de újra figyelmeztetem a’ házat, hogy mi nem kértük e’ nagy hatalmat, de hiszem mig ezen hatalom kezeinkben lesz, nem fogja a’ ház tettét megbánni; adja isten, hogy a’ nemzetnek soha azt megbánni oka ne legyen. Elnök: A’ törvényjavaslatot a’ nyomdába küldöttem. — Egyéb­­kint jelentem a’ háznak, hogy Erdélyből a’ beszterczei választókerü­let részéről Soltész választatott el követnek, ki is a’ választási jegy­zőkönyvet benyújtotta. Ugyan e választás ellen egy petitio is érkezett, a' két irat tehát egy tárgyat illetvén , az igazolási választmányhoz té­tetik át. Hasonlóképen Győrmegyének ötevényi kerületében Balogh Kornél újra elválasztatván , választási jegyzőkönyve valamint egy pe­titio is, de nem ellene, — mert egy illyen már a’ múltkor beadatott, hanem mellette szóló benyujtatik (kaczaj.) Mind a’ három együtt lesz tárgyalandó a’ verificationalis választmány által. — Sárosmegye szbo­­rói kerületében, Jakovics ur újólag elválasztatván jegyzőkönyve az iga­zolási választmányhoz utasitatik. — Barsmegyéből a’ helységek jegy­zői hasonló folyamodást nyújtottak be, mint a’ minőt a’ fejérmegyei népjegyzők. Ez a’ petitionalis választmányhoz utasitatik. — Napi renden volna a’ kincstári javakon eszközlendő magyar telepitvényekről benyújtott törvény­ javaslat, melly az osztályok és központi bizottmány által tárgyaltatott. Irányi ur mint előadó elő fogja terjeszteni a’ bizott­mány véleményét, felolvasván előbb a’ törvényjavaslatot. Irányi Dánie­l­ (jegyző) olvassa a’következő törvény ja­­­­vaslatot. Törvényjavaslat a­ kincstári javakon eszközlendő magyar telepítésekről. Miután az ország alduna ’s tiszai részein kiütött lázadás több históriai előzmények után újólag bebizonyította, hogy az ország nyu­galma ’s biztossága azon vidéken a’ magyar lakosság erősítését szük­ségessé teszi, addig, is , mig a’ törvényhozás e’ részben bővebben intézkednek, következők rendeltetnek: 1. S Az ország pénzügyministere felhalmaztatik, hogy különösen Bács-, Torontál- és Krassómegyékben, a' kincstári javakra, s bármi jogszerű czimmel a’ koronára szállandó birtokokra nagyobbszerű magyar telepítéseket vegyen eszközlésbe. 2. $. A’ pénzügyministernek meghagyatik, hogy ezen telepíté­seknél a’ székelyekre, mint legnépesebb magyar vidékre, különös figyelemmel legyen, 's közülök azoknak, kik erre hajlandóknak mu­­tatkozandnak, ezen telepítés által sorsuk javítására alkalmat szolgál­tasson ; ha pedig a’ telepedni akarók közt ollyanok akadnának, kik a’ haza szolgálatában magokat a’ harczmezőn kitünteték, ezekre minden mások felett a' feltételek megállapításában is figyelmezni tartozzék. 3. §. A’ telepítésnél vezérelvül szolgáland , hogy egy-egy tele­pedének olly kiterjedésű földbirtoknál kevesebb ne nyujtassék, mint mennyinek miveléséből egy szorgalmas család úgy élelmét, mint ön­állását biztosíthatja , ’s hogy a' telepítés olly tömegekben, 's olly egy­­mássali kapcsolatban eszközöltessék, miszerint úgy nemzetiségek örök fentartása minden beolvadástól megóva, mint az ország nyugalma azon vidékek rendszerető polgáraival egyesülten , minden berohanások 's a’ mostanihoz hasonló lázadások ellen biztosítva legyen. 4. $. A’ pénzügyminister felhatalmaztatik ezen telepítéseknél hat évi adómentességen, s a’ kevessebbé vagyonos telepedők mérsékelt segedelmezésén felül, olly méltányos feltételek alapján egyezkedni, mellyek a’ telepedőknek a’ birtok tulajdoni jogának és szabadságának megszerezhetését is ne csak biztosítsák, hanem lehetségig könnyítsék is. — A’ telepekhez imaházakról ’s lelkészek és néptanítók ellátásáról pedig a’ közállomány költségén gondoskodandik. Ezután olvassa a­ középponti bizottmány következő jelentését. Az osztályok központi bizottmányának jelentése a’ kincstári javakon eszközlendő magyar letelepí­tésekről szóló törvényjavaslat iránt. Az osztályok előadóinak előterjesztése folytán (a’ 9-ik osztály előadója meg nem jelenvén) a’ központi bizottmány következő jelentést tesz ezen törvényjavaslat iránt. Az osztályok többsége ezen javaslatot mind alapelveire nézve helyesli, mind különösen czimét, bevezetését's az 1-ső, 2-dik és 3-dik St. változatlanul elfogadja, a­ 4-dik §. utolsó pontját azonban, melly így szól: „ a’ telepekhez imaházakról ’s lelkészek és néptanítók ellátásáról a’ pénzügyminister a' közállomány költségén gondosko­­dandik , úgy kívánja módosíttatni, miszerint az ima- és iskolaházakat felépítvén , a’ lelkészek és néptanítók ellátásáról csak 6 évig gondos­kodjék az álladalom, azontúl pedig ezen telepek e’ részben is az or­szág többi községeire hozott és hozandó törvények alá essenek. Mert nem csak hogy ezen 6 évi mentességet elegendő ösztön és előnynek tartja, hanem ennek határtalan időre biztosításában a’ jog- ’s teher­­egyenlőségbe ütköző kiváltságot is lát. Ezeket az osztályok nyilatkozásai nyomán terjesztvén elő a’ köz­ponti bizottmány, el nem mulaszthatja a’ ház figyelmébe ajánlani még egyik előadó által tett é s a’ központi bizottmány által helyeslett azon indítványt: mihez képest a’ telepedőkkel kötendő szerződésekben gon­doskodás legyen arról, hogy a’ megszállott birtok eladás vagy bár­­melly jogczimnél fogva is olly kezekre ne kerülhessen, mellyek a’ nemzetiség szempontjából a’ jelen törvény czéljával ellenkeznének. Pesten, julius 28-án 1848. Irányi Dániel, m. k. központi bizottmányi előadó. Raisz Szilárd: A­ czélt, melly ezen törvényjavaslat által elérem­t czéloztatik, lelkemből pártolom, de a dolgot nemzetgazdá­­szati szempontból is tekintve, kiterjeszteni óhajtom. Tudják önök, hogy Magyarországban a­ sok néptelen puszták, ’s más részről a né­pességnek aránytalan felosztása nemzeti jólétünknek eddigi legfőbb akadályai közé tartozik. Ezen segíteni kell, épen úgy, és épen azon szükségnél fogva, mellynél fogva a’ robot és dézma eltöröltetett. Ám­bár jól tudom, hogy ezen törvényjavaslat csak ideiglenes , és hogy e­’ részben a' ház még más alkalommal bővebben rendelkezhetik. Szeret­ném ha már ezen törvényjavaslatban is néma alap tétetnék le azon bajnak orvoslására. Ha ezen törvényjavaslat csak úgy marad mi­nt van, akkor a’ pusztáknak telepítése meg van szorítva, és korlátozva van egyedül a’ székely vidékekre. (Nincs). Én pedig szeretném , hogy ha a’ telepítés nem csak egy vidékről, hanem honunk más vidékeiről is történnék, hol a’ kopár és kősziklás terület mellett, a népesség mér­tékén túl nagy. Nem tartok attól, hogy az által, ha honunk más vidé­kekről is egy-két elszegényedett család oda telepednék, a’ törvényja­vaslat czélja tévesztve lenne, mert a’ végrehajtó hatalomnak dolga lesz, úgy vegyíteni a’ különbféle ajkú népeket, hogy az amalgamisalio mindég a’ magyar nemzetiség javára történjék, de ezért akarom, hogy az ország többi vidékei a’ telepítésből kizárva ne legyenek. Méltóztas­sanak az ország felsőbb vidéki iránt is igazságosak lenni. Én, ki illy felső vidék kerületének képviselője vagyok — olly vidéknek, melly túlnépesedve van, emlékeztetem a' tisztelt házat a’ zavasi körülmé­nyekre , miszerint százan kint mentek az alsó vidékekre privát felhívá­sokra ; de oda jővén csalatkoztak várakozásaikban, és kénytelenek Va­linak vissza térni, mert a­ status nem tett semmit — és a’ szegények koldusbotra jutottak; szaporítván a’ proletariusok tömegét, miből olly veszély támadhat az éjszaki széleken, minőt hazánk határának má­sik oldalán már jelenleg tapasztalunk. Javaslom tehát a második­­. akként módositatni, hogy a’pénzügymin­sternek meghagyatik, misze­rint ezen telepítéseknél a' székelyekre mint legnépesebb magyar vidék­

Next