Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)

1848-08-04 / 56. szám

Budapest, 56. sz.Pénteken, augustus 4. 1848 hivatalos lap. Megjelenik naponkint egy — országgyűlés alatt több — nagy regál ivén. Előfizetési díj a’ folytí év hátra levő 6% havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadó­hivatalban (vár, Fortuna - utcza, Jakics-ház 132 sz. a’ m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich­ Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál.­­ A’ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magánhirdetések nem vétetnek fel. Számos felszólítások következtében a’ „Közlöny 44 egyes példányokban is lesz kapható.­ Pesten Emich­ Gusztáv könyvkereskedésében, Budán pedig a’kiadóhivatalnál, példányonként 6 pkrával. Rendelet. Fordultak olly esetek elő, hogy egy törvényhatóságból a1 nemzetőrseregnek csak egy része tétetvén mozgóvá, nem­­ egy vagy más zászlóalj egészen, hanem egy összeállított indulván ki, az a’ kérdés támadt, valljon mellyik törzstiszt fog hon ma­radni , és mellyik a’ mozgóvá tettek vezérletét átvenni. Nehogy az illy kérdések súrlódásokra nyújtsanak anyagot, rendelem ezennel, hogy az illyen esetben az illető törvényha­tóság ide tegye jelentését, és majd innen fog megtétetni a’ szükséges rendelkezés. Pesten , augustus 3. 1848. Gróf Batthyány Lajos. Bereczky János Abaujmegyébe kinevezett nemzet­őrségi törzstiszt, régi állásába visszahelyheztetik. Pesten, augustus 3. 1848. Gróf Batthyány Lajos. A’ ministerelnök Pest- és Budavárosok taná­csának és Kovács György pest-budai nemzet­őrségi ezredes és parancsnoknak. Több helybeli nemzetőrök járultak hozzám, hogy egy pestbudai csupán csak nemzetőrökből álló zászlóalljal szeretné­nek a’ lázadók ellen indulni, melly kiindulásra Kiss Miklós őrnagy Budán szinte késznek nyilatkozott. Hazánk megvédésére lelkesen ajánlkozó honfiakat vissza­­utasítani nem csak hogy nem lehet, de az illy áldozatkészsé­get méltányolni kelletik. — Felhívom tehát önöket a’ mozgóvá alakuló budapesti nemzetőrsereget a’ lehetőségig elősegíteni, mindenesetre pedig jó fegyverekkel ellátni azok számából, mellyek az álladalomtól osztattak ki a’nemzetőrsereg felfegyver­zésére. Pest, augustus 3. 1848. Gróf Batthyány Lajos. A’ kassai nemes növelőében két növendékhely megürül­vén, ez tudomásul közzététetik olly megjegyzéssel, hogy ezen növendékhely elnyerése tekintetéből, a’ kellő bizonyítványok­kal ellátandó folyamodványok f. é. September első napjáig bu­dai irodámnál lesznek átadandók. Budapest, julius 31. 1848. B. Eötvös József. A’ kereskedés, ipar és földmivelés ministeriumának hiva­tala Budáról Pestre, a’ sétatéreni Oszvaldházba tétetvén által, ez a’ hatóságoknak, úgy átalában a’ közönségnek olly végre tudtul adatik, hogy ezentúl a’ nevezett ministeriumhoz inté­zendő minden levelek, jelentések, folyamodások ’sat. Pestre, a’ senkitett szállásra küldessenek. Nemzeti gyűlés. Előleges értesítés a’képviselők háza augustus 3-diki üléséről. Felolvastatván az augustus 1. ülés jegyzőkönyve, beadat­ván több választási megbízó levelek, ’s magán kérvények, mellyek az illető választmányokhoz utasittattak; bejelentetett az elnök által Krasznamegye emlékirata, mellyben fájdalmát nyilvánítván, hogy nem egyedül, hanem Zilahvárossal egye­temben van feljogosítva két követ küldésére, ’s hogy e’ miatt az országgyűlés előtt megválasztott követei visszautasittattak, jelenti miként az uj követválasztást a’ törvények értelme sze­rint hajtotta végre. Gorove István indítványára, a’ ház rokonszenvét nyilatkoztatá ki a’ német birodalmi szövetség iránt, mihez Nyáry Pál indítványára még hozzá adatott, miként ha az ausztriai ministerium vagy kormány, a’ német birodalom egysége ellen háborúba keverednék, Magyarország részéről se­gélyre ne számítson soha is. Keller az erdélyi gubernium és thesaurariatus, Nyáry a’ hűbéri viszonyok maradványai­nak, Bakalovics szinte ennek, különösen Torontálmegyére vonatkozólag, Bezerédy László a’ nemesek képesség nél­küli választás jogának eltörlésére tettek indítványt, ’s napirendre jövendő törvényjavaslataikat beadák. Madarász L. azon kérdésére, valljon a’ muraközi járás a’ zágrábi püspöki megyé­től elkülönitetett-e ? a’ cultus-minister bejelentő, miként tárgyban megtevő ugyan már az előleges intézkedéseket, ered­ményhez azonban mindeddig nem jutott. Palóczy interpel­latiójára, mellyben azt kérdező: miként lehet az, hogy Rajacsics, ki felől nem lehet tagadni hogy pártütő, mindeddig egy hitfele­­kezet élén áll, a’ cultus-minister azt válaszolá, miként e’ rész­ben már intézkedett, ’s intézkedéseit holnap a’ ház írásban is fogja olvashatni. — Ezután szőnyegre került a’ cultusminister­­ törvényjavaslata az elemi iskolák tárgyában, melly felett az átalános tárgyalás még be nem fejeztetvén, holnap folytat­­tatni fog. Belföld, Becskerek, jul. 29 év. Napok, hetek, sőt hónapok múlnak el, ’s mi ott állunk hol 13 hét előtt valónk, csupán azon különbséggel, hogy katonai erőnk ’s nemzetőreink száma növekedik; de szintúgy nő a rablók tábora is. A’ békésiek még két napot töltenek i­tt ’s akkor haza kell menniök; az igaz, föl fognak váltatni; de mi történik, ha­­ azoknak is elfárad béketürésök ’s elhagynak bennünket, mert azt csak nem kívánhatjuk tőlük, hogy itt tespedjenek, míg hon dolgukat végez­hetik. Az aradmegyeik egy része már eltávozott. E hó 23-án Arad­­városból 250 gyalog, 26 lovas nemzetőr, 2 ágyú ’s 16 tüzérrel érke­zett újra, kiválogatott lelkes honfiak mind, jól felfegyverzetten. Haza­­fiúi lelkesedéssel fogadtuk őket. Velünk együtt óhajtva várják az elha­tározó pillanatot, biztos reményben lévén, hogy ez csak dicső leend a’ magyarra nézve. De igy soká már nem maradhat. Becskerek népe kü­lönben­­ elpusztul, 13 hét óta megszűnt minden kereseti mód, még csak heti vásárunk sincs, félő, hogy éhhalállal kell küzdenünk. Eláll az ember gondolata s halni kezd sokban a’ remény szikrája is 's nem a rettegés, hanem a’ bizonytalanság sújtja le kedélyünket. — Hetek óta halljuk, jőnek a’ székelyek. Ó! bárcsak jőnének! talán ők fogják ir­galmatlanul szétrombolni a’ rablók táborát! Ó bárcsak jönnének ! külön­ben az ég tudja, mi fog velünk történni. Mondom, tespedésben halunk el. A’ rabló ellenség ereje növekszik, sánczait erősiti, elővigyázóink­­ra tüzelnek, a’ Tiszán át-átrontanak, rabolnak. Egy tisztakeblü arad­­megyei honfit, ki elővigyázaton állott, lelőttek, fejét irgalmaikéiul le­vágták, tegnap éjjel lőttek le, egy másik szinte aradmegyei peregi fiút, nyugodjanak békével pofraik! Meddig tart ez így? meddig tespedünk még a tétlenségben ?! — Becskereken már alig lehet nőt látni mind megfutamodtak; de hogyis ne, midőn a’ tisztek nejeiket tova küldöt­ték , s egyre csak azt hangoztatják , milly erős a’ rabló tábor, kiket közülök sokan insurgensekn­ek szoktak nevezgetni. Egyre pa­kolnak a’ házaknál, kiki menteni akarja a’ mit megmenteni képes. Iszonyú e’ helyzet, leverő és lealázó. De mit tegyünk, sóhajok nem használnak. Talán megment bennünket a' felettünk őrködő istenség. Hazafiak! ha csendesen élvezitek a’ békét, a’ nyugalmat házaitoknál, legalább gondoljatok reánk , mi iszonyú napokat élünk le , iszonyukat a’ bizonytalanság s tespedés közepette , már béketürésünk is fogytán van. Tegnapelőtt a’ h­atéren ismét fegyverben állottunk, nem történt semmi, ’s ez igy tart, s talán igy fog még soká tartani, ha nem segí­­tend a’ vak sors rajtunk. Csongrádból jul 28. A múlt irtózatos meztelenségében fekszik megettünk. — A’ jövendő képei a' jelen felhőinek sötét fátyo­léban derengnek át, áthasitva a' remény villámló fényétül. — A’ megváltás örömhangjai elhangzottanak, ’s a’ megmentés riadó kürt­szavát isszák a’ levegő ajkai. Az ész számít, a’ szív lángolva érez, a' kar feszülve áll a’ megmentés nagy munkájára. — Él a’ magyar; és nem pirul el az ég fölöttünk szégyenében. Elleneink minden szent kap­csot vadakkint tapodnak; megvetik a’ történetet, 's a’ jogot erővel mérik. — Ha kevés az isten napjának fénye vakságtokat felvilágítani, ám legyen, véres kézzel jegyezze föl a’ história, hogy nem az ezred­éves jog , hanem a’ tűrni igen is , de meghajolni nem tudó nemzet ör­­zé meg e’ haza síkjait. — Ti akarjátok; és mi megmutatjuk, hogy a’ magyarnak nem sír , hanem diadalemlékül állította föl a’ természet a’ kárpátok fölleges ormait . Ha a' nemzeterő századokon át halotti nyugalomban pihen is, vakmerő kéz rakhat föllegvárt csak tetejére. Vakmerőségtekkel a’ nem­zet erejét vevétek kísérlet alá. —­ Ha ábrándváraitok romjaival a’ ki­törő hatalom eltemet benneteket, mint Pompejit Vezúv hamuja , ten­­magatoknak számítsátok be. — A’ tér fölé, melly sírotokul szolgáland, a’ história nem hintend virágot; mert pártütők valótok. Pártütők a’ szabadság, — pártütők a’ nemzet ellen, ki a’ szabadság fáját közétek ülteté. Az általatok felütött felhő rejti a’ semmitő villámot számotokra. Midőn a’ haza ellen pártot ütöttetek, magatok ellen esküdtetek össze. A’ magyarok istene él, és táborunkat ő vezérli ellenetek. Csongrád így gon­dolkozik. A szabadság üdveinek háboritlan élvezete után sóvárog; de nem fél a’ harcztól, hogy megalapítsa a’ békét és megszilárdítsa a szabadságot. Nemzetőreink tömegestül vágytak szállani táborba. Csak az időszakonkinti felváltás békite ki bennünket a' vezéri parancsolattal, melly szerint 1300 — 1400-ig tartozzunk egyszerre kiállani. Az első felváltás julius 30-án történik. Eddig állomásul Török-Becse van ren­delve. — Népünk szelleme nyílt, ’s őszinte. — Nyíltság, ’s őszinteség kedvesebben esik lelkének, ha tán keményebb pillanat előhirdetője is mint a­ rejtélyeskedés. A’ leglefoglalóbb napok fekszenek rajtunk, még­is a kiállítás zavartalan. Az értelmiség — egy két lelkileg invali­dust kivéve — lelkesítőleg áll a’ dolog élén. — Megyénk nyugalma mindenkép biztosítva látszik. Az uj tisztikar megerősítése megszüntető a’ reactionalis törekvést. A’ kor lelkének nyil­atkoz­ványai nyilt rósz alókra nem találnak. Vannak elégületlenek, kik a’ jelenben egyetlen követ nem képesek megtalálni, melly­ben a’ jövő biztosítékának csak zálogát is bírnák. Előttük minden a’ legfeketébb színben áll. Nem kár­hoztatnak senkit; de nem is remélnek senkitül. Ezeket átlépte a’ kor és visszavárják inkább, mint utána induljanak. Szabadságukban áll makacsoknak lenniök; de csak saját rovásukra , ’s a’ kiskapuig. — A’ közbátorság minden nagyobb sebektül ment. Ennek oka leve­gőben rejlik, mellynek szaga igen megváltozott. Egy legújabb esemény jövőre még inkább biztosit bennünket e’ részben. A’ legvakmerőbb be­tyárok közül, kik ostorai voltak a’ vidéknek, kettő halva, kettő el­fogva van. Általuk számos rablásra jön világosság. Adónk leginkább a’ jövő két hó alatt szokott behozatni. — Ügyeink zajtalanul folynak mint a’ természet munkája. Szerződvényes lakosaink 600—700 alá­írással ellátott kérvényt szándékoznak a’ nemzeti gyűléshez benyújtani azt helyzetük iránt felhivandók. Iszonyú e’ néposztály helyzete. Sor­sukban semmi állandóság. A’ kiáltó nyomort a’ haszonlesés kizsákmá­nyolja , ’s mindig mélyebben viszi az örvénybe , honnan nincs szaba­dulás. — A’ nemzeti gyűlés, figyelmébe vévén e’ néposztály jövőjét, legszentebb kötelességét teljesitendő. — Még egy szót. Nálunk a’ rácz pártütés hatása csak a’ tépelődésben nyilatkozik, melly minden keblet inkább, vagy kevésbbé megszállt. A’jövő iránt kétségbe nem esünk. Saját lábain jár a’ magyar. — A’ nemzetgyűlés kezében villámok vannak. Szabad futást a’ mennyköveknek, ’s az illír pártütés sánczai, ha bérczekké magasodnának is , leporlanak a’ nem­zet hatalma előtt. — Nógrádból. Folyó jul. hó 21 -én tárgyaltatott hadügyminister urnak a’megyei összes nemzetőrséget a’ déli határszélekre szólí­tó rendelete, mellynek következtében a’ tömeges felkelés elhatároztat­ván, a’ kiállani vonakodók becsteleneknek, minden polgári kitünte­tésre képteleneknek nyilváníttattak, egyszersmind annyiszor mennyi­szer tiszti ügyész fölperessége mellett szóbeli per utján 100 pft bír­ságban elmarasztaltatni határoztattak. — Julius 25-én a’ hadügyminis­­terrel lett elnöki értekezés után , az önkéntesen vállalkozókon fölül, a’ sereg száma 2000 főre határoztatott, 's a’ melly helységben sorshúzás nélkül, a’ kivetett szám ki nem állíttatnék: sors húzás rendeltetett. E’ napokban pedig vettük hadügyminister urnak a’ beteges családi ’s gaz­dasági gondokkal túlterhelt, nem különben némelly köz- ’s magán­­tisztviselők kihagyását czélzó rendeletet ismét később 2200 munka­biró ’s gyakorlott nemzetőrsereg kiállítása kívántatik. — Minél fogva az előbb augusztus 1 -ső, későbben 5-ik napjára kitűzött elindulás alig­ha későbbre nem fog maradni. Nemzetőrségünk nem csak hogy be­gyakorolva nincs, de rendesen össze sincs írva; azért a’ kiállításban sok nehézségre bukkanunk. A’mi azonban mulasztva van, szemrehá­nyás helyett becsületesen pótolandó. A’ 2200 munkabíró nemzetőr kiállításának alig­ha lesz jobb módja, mint a' helyettesítést eltiltó vég­zésnek akkinti módosítása, hogy a’ kit a’ sors talált, maga helyett nemzetőrt, vagy az alkotmányos rend fentartásában érdekelt, ’s nem­zetőrnek törvény értelmében bevehető honpolgárt helyesíthet; mert p. o. nagyon kegyelet elleni dolog az, hogy a’ 48 éves törődött apa és családfőnek menni kellessék akkor, midőn 20, 22 éves munka bí­ró ’s apja helyett örömest vállalkozó fija van. — A’ fő czél a haza megmentése, nem pedig hogy hadi szolgálatra alkalmatlan s elkesere­dett sereget szállítsunk síkra kivált akkor, midőn kint maradása ideje bizonytalan. Igen szükséges lenne a megyének azt is határozatba hoz­ni , hogy a’ táborbaszállók gyámoltalan családai megyei költségen ápoltassanak; gazdaságaik bemunkáltassanak; sőt ki kell mondani, hogy addig is még a’ törvény intézkednék, az elesettek családjáról a’ megye gondoskodni fog. Ez a’ milly igazságos, ép olly megnyugtató, az eltávozókra néz­ve. Uly ’s hasonló intézkedések mellett elhiszem, hogy találkozand­­nak vállalkozók, mig ezek a’ hazának a' táborban teendnek szolgála­tot , itthon egész buzgósággal hozzá kell fogni a­ hadi gyakorlatokhoz ; mert bár ugy ne lenne, de lelki szemeimmel látom , hogy több dol­gunk lesz fegyvereinkkel mint tollainkkal. Igen kívánnám , hogy ifjaink s minden erőteljes és jó szándéku polgártársaink aggodalom helyett inkább örvendenének az alkalomnak , hogy a’ déli lázongókon fegyve­rüket gyakorolhatják. Nagyon elheverte magát a’ magyar; egy kis gya­korlati iskola csak neieg fog bennünket edzeni a’ nagy harczi munkára, melly a’ civilisatio ellenségei által hihető elő fog idéztetni. Vegye szi­vére minden alkotmányos magyar, hogy függetlenségünk forog vesze­delemben. Ha győzünk, mi egyedül tőlünk függ; mert az igazság fegy­vere isten fegyvere, akkor boldog ’s független hazánkban minden be­csületes tehetség remélhet alkalmazást,­­s pályatért magának. Nem kel­lend haza árulónak lenni, vagy legalább nemesebb érzéseit elfojtani an­nak, ki a’ statust kívánja szolgálni, mint eddig történt . De ha buktunk Lengyelország sorsára jutandunk; ’s az absolutismus járma alatt bár megtörpült, de nemes természeténél fogva az emberiség díszére és ja­vára élendett magyar nemzet ki fog törültetni a’ nemzetek sorából. — Ez lebegjen szemünk előtt, midőn a haza védelmére felszólittatunki Z­o­m­b­o­r, jul. 28. — A­ folyó hó 24-én kezdett, ’s három na­pig folyvást tartott rendes közgyülésünken előfordult tárgyak közül csak némelly érdekesbeket fogok közzétenni. — Az e’ vidéken dühön­gő pártütés mindenképeni eltávolítása végett felállított hadi törvény­székekről szóló nádori rendelet felolvastatván, hogy az minél biztosab­ban s terjedelmesebben közönségesíttessék, egyházainkban a’ szószé­kekről, és falragaszokkal kihirdettetni rendeltetett; ezen felül, mivel földművelőink közül vannak, kik szállásaikról egész éven át alig egy­szer jőnek be a’ városba, kerületenkint választmányok küldettek ki, az érintett rendelet tartalmát a’ szállási népnek gyorsan megviendők ’s megmagyarázandók. úgy hiszem, hogy a’ hadi törvényszékek fenlété­­nek tudása szintúgy nem tévesztendő hatását, valamint már ezelőtt a’ rögtönitélő szék hire elvon minden lázongási kedvet, annyira, hogy városunkban még a’ lopás esetei is gyérebbiek, mint annak előtte. A­ földművelési ’s kereskedési ministernek a’ járványos cholera iránti ren­delete nyomán, nehogy az epemirigy netáni kiütése városunkat készü­letlenül lelje, egészségi bizottmány küldetett ki, olly kötelességgel, mi­­ szerint a’ rendelet értelmében a’ szükséges előkészületeket megtegye. A’ mennyiben pedig a’ cholera kiütése magán-gyakorló­ orvosok és be­tegápolók alkalmazását tenné szükségessé : az orvostudósok dijai egy­­egy hóra 25 pf. a’ sebészekéi 16 pf. ’s 40 kr. és a’betegápolokéi egy­­egy napra 24 párban állapíttattak meg. Vitatkozás közben az eszmék kapcsolatánál fogva a­ már csaknem felejtésbe sülyedt kórházépítési ügy felmelegíttetvén , hogy e’ részben a’ rég táplált vágyak valahára teljesedésbe menjenek, a’ kórház helye és a’ kész két rendű építési terv iránt adandó vélemény végett, választmány küldetett ki. — Hosz­­szú é s bámulatos vitát idézett elő pénzügyi minister urnak azon körle­vele, mellyben tudatván, hogy az ország harminczadi jövedelmeinek, 68

Next