Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)

1848-09-17 / 100. szám

é­s hogy az urbériséget vesztett földbirtokosok adósságainak kifizetését, azon mennyiségben, a’ meddig t. i. egy vagy más birtokosnak kár­mentesítésre joga lesz, a’ státus vállalja által, azaz, hogy a’ hitelezők kötelesek legyenek az illyen birtokosnak adandó státuskötelezvényeket fizetés gyanánt tőlök elfogadni. Minden osztályok között eddig legke­vesebbet, mondhatom semmit sem vesztettek a tőkepénzesek. A’ sza­badság a’ közjólét, melly a’ szabadság alapján fel fog virágozni, nem ollyan bér, mellyet az istenek ingyen adnak. Azért a'nemzetnek nem kell megijedni, egy átalában gyávaság volna megijedni, ha a’szabadság megszerzése anyagi ál­dozatba, vagy vérbe kerül is. ’S azért nem tartom mél­tánytalanságnak, ha az ország minden lakosa kisebb nagyobb részben érzi azon áldozatnak kötelességét, mellyet a’ szabadságnak megszer­zése magával hoz, e’ részben némi áldozat hárulhat mél­tányosan a'tő­k­e­p­é­n­ze­sek­r­e is. Azonban én óhajtanám a’ dolgot akint intézni, hogy ők pénzeik megkapására nézve több eszkö­zök közül választhassanak és azt választhassák, melly nekik jobban tetszik. És azért azon alapelven, hogy az urbériséget vesztett földbirtokosok adós­ságainak kifizetése végett azon öszvégig, meddig az ő kármentesítésük megy, ha adósságaik vannak, a’ hitelezők a’ státuskötelezvényeket tartoz­nak elfogadni; választást kivánok hagyni a’ hitelezőnek, hogy vagy a’ con­­solidált 5% státuskötelezvényeket fogadják el, vagy pedig szinte az 5% ideiglenes fizetési biztositványt. A’ kettő közt különbség ez : a’ mi a’ consolidált 5% státuskötelezvényeket illeti, ezeknek alapja az, hogy ezektől 5% kamat fizettetik, elláttatik e’ végett kamat szelvényekkel, és 1% kamattal törlesztetik, és itt a’ tőkének eltörlesztése i% ka­mat alapján tehát meghatározott évek folytán történik; — ellen­ben a’ fizetési biztosítványoknak azon természete, hogy ott nem illyen évenkénti törlesztés történik, hanem a’ status azt mondja, a’tör­vény az urbériséget vesztett földes urak tekintetéből felfüggeszti a’ kölcsönök felmondását, következve a’ hitelezőket úgy kell tekinteni, hogy mindaddig nem fogja a’ törvényhozás azt mondani, miszerint fel­mondhassák tőkéjüket, míg a’ földbirtokosnak nem szolgáltatik mód, azt lefizetni. Következve ha a’földbirtokosnak a’ készpénzzeli fizetés végett kölcsön vagy jegybank felállítás által szolgáltatna a’ status módot lefi­zetni adósságait, ez volna azon időpont, mikor a’ hitelezők is felmond­hatnák tőkéiket. Következve ollyan fizetési biztosítékokat adunk nekik, hogy kapnak 5 petét, és a’ tőke le fog fizettetni azonnal, mihelyt a’ stá­tus ollyan állapotba jön, hogy kölcsönt kap, vagy jegybankot felállít és így a tőkét kifizetheti. Tehát a’ fizetési biztosítványnál nem bizo­nyos az, mikor fog a’ tőke kifizettetni, de az bizonyos, hogy egyszerre fog kifizettetni.­­A* consolidált 5 pret statuskötelezvényeknél az nem bizonyos, hogy egyszerre fizettetik ki, de bizonyos évek után amorti­­satio utján ki fog fizettetni. Ha az egyikre vagy másikra szorittatnak a­ hitelezők, akkor panaszolkodhatnának, de ha választást nyújtunk ne­kik , akkor nem panaszolkodhatnak. Azonban vannak kisebb hitelezé­sek, ollyanok , mellyekről fel lehet tenni, hogy egyátalában nem azon czélból vannak kiadva, hogy sokáig heverjenek mint azon nagy tőkék «—sokszor megtakarít az ember egy két ezer forintot, nem akarja magánál tartani, kiadja; ezekre nézve kivánok kivételt tenni, és az illyen adósságot kész­pénzzel azaz, bankjeggyel kifizetni 2000 ft ere­jéig. És e­ végett óhajtom, a’ ház bízza meg a’ pénzügyminiszert hogy e’ végett 15 millió forintig kamatlan bankjegyet használhasson. Már most ezen operatio által ki van az adósság fizetve a­ kármentesítendő öszveg erejéig, melly adósággal tartoznak az urbériséget vesztett föld­­birtokosok. Azonban még lehetnek, és lesznek is kétségtelenül földbir­tokosok, a' kiknek vagy nincs adósságuk, vagy ha van is, de több kármentesítésre van i­gényök, mint a’ mennyi adóssággal bír­nak. Tehát ezeket is ki kell elégíteni. Ezeknek kielégítése történhe­tik tervem szerint a’ consolidált 5% status kötelezvényekkel, ha az té­tetik hozzá, hogy a'kincstári javaknak — mellyek t. i. a' sókezelés, a’ bányászat vagy pedig a’ már törvény által megszabott telepítési czél­­ra nem szükségesek, általadása , mint egy eladása iránt a’ pénzügymi­­nister velők végezhet úgy, hogy ha valaki azt mondja, ha megalkud­hatom a pénzügyministerrel, általveszem ezen ezer hold földet azon praetensióban, mellyel a' status tartozik, az alku meglesz, és az b% kötelezvényekért a' statustól elfogadom. Sőt azt mondom, hogy e' czél­­ra a’ kamaraiig javakon kívül a’ közalapítványi javakat is használni le­het, és használni kell. Mert teljességgel nem következik az, hogy ez által a’ közalapitványi érték a’ maga destinatiójától elvonatik; mert az 5% papírpénz mellyet fog kapni azért a­ pénztár, szinte ollyan termé­szetű, szinte azon destinatioja lesz, és biztosabban hozza a’ statustól, a maga 5%-ot, sőt azt hiszem, hogy ez által a­ közalapítványi jövede­lem is szaporodni fog, mert sok ember lesz, ki azt mondja, ha kész­pénzért kellene vennem, nem adnék egy holdért 50 ftnál többet; de hogysem várják, míg kifizettetik kötelezvényem, adok 80 ftot (Helyes!) Tehát ez a’ két mód lenne, melly által a' kármentesítést eszközölni kívánnám. A­ harmadik pedig : még e’ mellett is vannak ollyan kisebb íartokosok, kik csak egypár telket vesztettek, de azzal egyszersmind csekély gazdaságaik folytatásának minden eszközeit elvesztették. így tehát kívánnám azt is megengedtetni, hogy körülbelül egy sommát ha­tározna meg a’ törvényhozás, — én 5000 ftot jelöltem ki, — hogy $000 ftig pénzjegyeket kap. Azt kérdi a’ tisztelt ház, jaj tehát, honnét ezen pénzjegyek, nem fog-e ez által a­ magyar papírpénz hitele csökkenni ? Azt mondom: nem, mert a’ 2000 forinton felüli adósságoknak lefizetése végett 15 millióig kérem a’ hitelt nyittatni. És ezen 15 milliót, vala­mint a’ földesuraknak pénzjegyekben adandó kármentesítési összeget is úgy veszem fel, ne engedje meg a­ képviselőház, hogy ezen kármen­tesítési fizetések végett a 61 millió fton túl pénzjegyek bocsátassanak ki. Ez nem szükséges, mert 61 millió ft hitelnyitásig a­ pénzügyminiszer felhatalmazva lévén, nem kell feledni, hogy ezen 61 millióból még egyátalában nincs semmi közjövedelem, semmi adó, mellyet az ország­gyűlés meghatároz le róla, úgy hogy átalában fel lehet venni, miként Magyarországnak és Erdélynek mindazon uj jövedelmei, — ha látom, hogy sept. közepén vagyunk a' systematicus munkálatra nem sok időnk van, nem tudom ha e’ napokban nem fogom e' javasolni azt, hogy egy­szerre méltóztassanak 1849-re is a’ jövedelmi adót elfogadni — és azt hiszem nem sokat mondok, ha azt mondom, hogy ezen jövedelmei Magyarországnak és Erdélynek 20—25 millióra fel fognak menni; kö­vetkezve 61 millióból ennyivel kevesebbet kell kibocsátani, tehát ha­­ most fel­veszem, hogy a­ kisebb hitelezések fizetésére 15 millió ft for­­dittatik, pedig nem hiszem, hogy fordittassék, mert sok nagy adósságok vannak; — másodszor az ollyan adósságokra nézve mellyek közala­pítványoknál vagy más testületnél vannak különös jó ban intézkedni szükségesnek gondoltam; de ha menne 10 millióra, még marad 5 mil­lió a­ végett, hogy a’ kissebb birtokosnak 5 ezer ftig adassék készpénz.­­­ Ha pedig több ember jelentkezik, akkor mindenesetre a' pénzügy­­m­iniszert fel kell hatalmazni, hogy a' becsülés alkalmával minden em­­ber nyilatkozván, mennyi a’ követelése, a’ kápótlási összeget meg tud­hassa, és kifizethesse; csak hogy a’ 61 milliót meghaladni nem szabad; már pedig 61 millió bankjegy kibocsátásával úgy állunk, hogy sehol­­ a’ világon nincs egyetlen ország, hol a­ pénz olly csekély mértékben lenne a népességhez képest mint itt fogna lenni. Ez rövid philosophi­­éja tervezetemnek. Az adossságokat ki fogja fizetni a' status, megme­­nekszenek tőlök a' kármentesítendő birtokosok; ha vannak ezenkívül követelők, kapnak 5 pd­. kötelezvényeket a’ statustól, ha pedig jobban­­ szeretnének jószágot által venni, azt kapnak, és kisebb öszvegig kész­tet is kapnak. (Helyes!) Tehát less szerencsém tervemet felolvasni a' végett, miszerint felolvastatván nyomtatás alá bocsáttassák, és nyom­tatás alá bocsáttatván egyszersmind alkalom szolgáltassák a’ képviselő háznak, hogy a’ mint most mindjárt a’ még fenmaradt urbériséghez hasonló viszonyok megszüntetéséről tanácskozik, egyszersmind lássa, valljon nyujt-e ez biztos és megnyugtató alapot arra,­hogy ezen bázi­­son azoknak kármentesítése iránt is intézkedhetik az ország; vagy pedig gondolja, hogy ez által annyira igénybe van véve a’status ereje, hogy más alaphoz kell nyúlni a’ szőlő-dézma eltörlésére nézve. (Fel­olvassa törvényjavaslatát). Kossuth Lajos: Az urbériséget vesztett földesurak­ kár­pótlása iránti törvényjavaslatát felolvasván, igy végzé beszédét: Örömest hozzá fogok járulni akárki fog jobban combinált tervet előterjeszteni; én részemről nem voltam képes jelenleg tökéletesebbet összeállítni, ezt ajánlom a’ tiszt, ház figyelmébe. (Hosszan tartó éljen­zések közt hagyja el a’ szószéket.) Elnök: Azt gondolom , e’ törvényjavaslatot ki nyomatni, s a­ legelső alkalommal az úrbéri viszonyok megszüntetése után, azonnal fel lehetne venni. (Helyes !) Német Albert: Tisztelt nemzet-gyűlés! Ott vagyunk már azon kérdések megoldásánál, mellyek tárgyalásától el annyira félhetett a’ nemzet aristocratiája. Én ezen kérdéseket a’ nemzetgyűlés tűzpró­­bájának tartom ; tartom pedig azért, mert az elfogultság, melly ala­csony önérdekből, vagy pedig nagylelkű ajándékozási vágyból szár­mazik ott, hol az ember nemcsak önmaga , hanem polgártásai vagyo­náról is határoz , az elfogultság mondom, egy vagy más érzetből ere­deti legyen az, egyaránt áll. Hogy e' honnak szabad polgárai a' földet, mellyre szorgalmukat fordítják, szabadon bírhassák, ez olly kivánat, mellynek elleneszegülni nem lehet, és ha Kossuth Lajos által felolva­sott kármentesítési törvényjavaslatot végig­gondolom, lehetetlen an­nak lelkem belsejéből nem örülnöm; örülnöm pedig azért, mert épen e’ tervezet folytán siettetve látom azon kérdések megoldását, mellyek­­nek elhatározása a’ hon jelen körülményei között a legsürgetőbb. Én bátor vagyok önök előtt azon indítványt tenni, miszerint a’ Deák Fe­­rencz által előterjesztett hűbéri viszonyok megszüntetési törvényjavas­latán az osztályok keresztül menvén , — mert mindnyájunk tudomásá­ra van, hogy leginkább ezen említettem törvényjavaslaton nyugszik az osztályok és a’ központi bizottmány munkálata, — határoztassék el, hogy mindenki azon földet vagy javadalmat, mellyet bármi név alatt bír, legyen az regale, szőlő, majorság, vagy m­ás egyéb, mindazt mondom , mindenki saját pénzén tartozik megvált­ani. (Zaj!) Ha tehát Kossuth Lajos tervezete elfogadtatik, akkor azt tartom az elsőre nézve gondoskodni felesleges , azért indítványom oda járrul, hogy Nyári Pál által az úrbéri viszonyok megszüntetése iránt előterjesztett törvényja­vaslatot azonnal felvegyük, ’s ehez csatoljuk a’ kármentesítés ügyét is. Szál József: Én azt tartom, hogy M­agyarország perczei igen drágák, és ha a­ törvényhozásnak e’ részben gondoskodnia kell, azon vélekedésben, vagyok , hogy a’ törvényjavaslatot, mellyet Kos­suth Lajos terjesztett elő, ne is bocsássuk osztályokra, hanem mond­juk ki egyenesen, hogy elfogadjuk. (Helyes!) Habár a' szerkezetre nézve lehetne is észrevétel, legalább elvben fogadjuk el, mert a' hű­béri viszonyokat okvetlenül tárgyalnunk kell, azon viszonyok tárgya­lásánál pedig legfontosabb azon kérdés megoldása , hogy valljon az il­lető kárpótlást a’ status viselje-e, vagy az illetők. Szükséges pedig ezen elvet elfogadni azért, mert azok, kik eddig a’ status általi kár­pótlástól idegenkedtek, csak azért idegenkedtek, mert hitték, hogy ezen kárpótlást foganatosításba venni nem lehet. Miután pedig meg va­gyok győződve, hogy azon az uton, mint előadatott, a’ status általi kárpótlást el lehet fogadni, kívánnám, hogy ezen elvet, mielőtt a’ hűbéri viszonyok tárgyalásába ereszkednénk, fogadjuk el­ Elnök: Arra kivánom felszólitni a­ képviselő­házat, hogy ez­zel ne töltenők az időt, hanem azonnal határozatot méltóztatnának ki­mondani. (Helyes! Elfogadjuk!) Méltóztassanak tehát az iránt hatá­rozni , hogy az úrbéri viszonyok megszüntetését tárgyaló törvényja­vaslat, az osztályok és a­ központi bizottmányban bevégeztetvén, ki­­vánják-e ezt, noha kinyomatva nincs, hanem csak egy példányban leírva, azonnal felvenni. (Átalános felkiáltás: vegyük fel!) Nagy Soma, bizottmányi előadó: Előlegesen jelentem, mint az ez ügyben eljárt központi bizottmány előadója, hogy va­lamint az egyes osztályok , úgy a­ központi bizottmány is , az igazság­ügyi miniszer által benyújtott törvényjavaslatot vette fel a’ tárgyalás alapjául, ’s előlegesen legyen mondva, majdnem egészen, el is fo­gadta ; így tehát a központi bizottmány véleménye csak észrevételek­re szorítkozik, mellyek egyes tárgyra és SJ-ra vonatkoznak. Ha mél­­tóztatnak parancsolni, felolvasom először az igazságügyi minister ja­vaslatát , azután pedig a’ központi bizottmány véleményét. Elnök: Kossuth képviselő úr akar szólani. Kossuth Lajos: (Kitörő éljenzések közt lép fel a’ szószék­re.) Tisztelt képviselő ház! Tegnap , a’ mint sokan méltóztatnak tud­ni , Bécsből egy csapat érkezett le, részt venni azon harczban , melly harczot a’ legocsmányabb árulás, mellyet valaha a' história képes lesz felmutatni, hozott reánk. Ezen csapatban voltak s vannak ollya­nok is, kik nem magyarok, kik bécsiek, de a’ kik készek véröket és életöket koczkára tenni e nemzet szabadságáért, mert meg vannak győződve, hogy Magyarország szabadságának megtámadása, egyszer­smind felforgatása volna az ausztriai nemzet újonan kivívott szabadsá­gának. Uraim! mi köztünk a’ legközelebb múlt időkben sok ködfátyol vonult el, melly a két nemzet közt némi idegenséget gerjesztett; pe­dig a' nemzeteknek mellyek szabadok akarnak len­ni, egymás iránt barátságban kell élniök. (Igazi) Mi nem vagyunk az ausztriai nemzetnek ellenségeid akarjuk, szeretjük hinni, hogy kellőleg felvilágosittatván, az ausztriai nemzet sem ellensége a' magyarnak; ha­nem van egy közös ellenség, melly szitogatja közöttünk az egy­más iránti gyűlöletet, s a melly harczot hozott mi reánk, ’s ez elő­ször a c­a­m­a­r­i­ll­a, melly úgy az ausztriai nép , mint a’ mi sza­badságunkat is veszélyezteti; s másodszor Ausztriának egymás után következett két tehetetlen minist­er­iuma, melly nem tudta felfogni alkotmányos állását, 's azt hitte, hogy ha aJ magyar jogok nyirbálására nyújtja ki szentségte­­lenül kezét, ez által consolidálja a’ maga állását, ’s erősebbé te­szi az ausztriai nemzet állását is; pedig nem úgy van , hanem m­i­n­­den lépés, melly Magyarország önállása ellen té­tetik, az ausztriai nemzet önállása ellen is van intézve. (Helyes! Éljen!) Azt mondom tehát uraim, küldjünk Bécsbe néhány tagból álló küldöttséget, nem az udvarhoz, hol gyalázatos cselszövények űzik játékukat; hanem nem­zet szóljon nemzethez barátságosan. (Harsányon kitörő éljenzés.) Nemzet szóljon nemzethez barátságosan, s tegye a’ küldöttség az ausztriai népet bizonyossá arról, hogy ha szabadsága megtámadtatik, a’ magyarra mindig bizton számíthat, mert a’ magyar mindenütt ott lesz, hol a szabadság veszélyeztetik; egyszersmind szólítsa fel ha­sonló érzetre, ’s mondja meg, hogy ha szomszédságunknál fogva volt, 's bizonyára ezután is lesz találkozásunk, ezen találkozás­­nak kiegyenlítésére, mi nemzet velők a' nemzet­tel akarunk intézkedni, s végezni, nem pedig a’camaril­­lával, sem azon ministeriummal, melly mind kettőnk közös ellensége. Inditványozni tehát egy küldöttségnek, melly talán 13 tagból állhatna, az ausztriai nemzethez küldetését. (Szűnni nem akaró éljenzés és t­it,ok közt, a’ képviselők mindnyájan felállván, felállással­ jelentik ki az indítványhoz járulásukat.) Elnök: Kossuth képviselő úrnak ezen indítványát, miután a’ háznak minden tagjai kivétel nélkül felállótok, mint határozatot ki­mondom ; a’ 12 tagra nézve pedig azt hiszem , nem volna czélszerü azoknak elhatározását a’ sorsra bízni, hanem jobb volna megválasztani. (Helyes!) Ugyan azért felszólítom a’ ház tagjait, méltóztassanak a'dél­utáni ülésben a' 12 tagra szavazati czédulásokat beadni. (Jól van! helyes!) Gr. Batthyány Lajos, ministerelnök: A’ mai gőzössel minden bizonyossággal megérkeztét várom azon futárnak, ki megho­­zandja Bécsből ő felségének válaszát azon feltételre nézve , melly mel­lett kötelességemnek tartottam egyedül csak elfogadni a’ ministerium elnökletét. Addig is pedig megnyugtatni akarom a­ házat, miszerint nem mulasztottam el semmit a’ hon védelmét illetőleg. A’ munkálatok Pest körül már foganatba vétettek, a’ disposilionkra álló katonaság, melly önkintesekből, sorkatonaságból, mobilizált nemzetőrségből áll útnak indíttatott, ’s annak egy része már is elment, a’ másik pedig holnap fog megindittatni. E­ szerint 11 ezer főre menő gyalogság ön­­kintes jól fegyverzett legénység és 7 század lovasság rendes huszár ’s 32 ágyú fogja a’ tartalék sereget képezni azon katonaságnak, melly most Keszthelyen van. Még többet is küldhettünk volna oda, ha nem volna okunk tartani attól, miszerint egy része a’ határőrseregnek szándékába vette erősíteni és segíteni a' rácz lázadókat, ’s ezért azon csapatot, mellytől olly sokat vár a’ haza, tanácsosnak tartottam a’ ver­­bászi tábornak erősítésére azon parancscsal leküldeni, miszerint a' ve­zér — mihelyt oda érkezendnek — tüstént a’ sz. tamási sánczokat el­foglalni igyekezzék; mert ezen csapatnak leküldése által elég van téve azon követelésnek és feltételnek, mellyhez köttetett Sz. Tamásnak be­vétele , s mihelyt az be lesz véve, nagyobb mennyiségű katonaság válland disponibilissé, miszerint képesek leszünk­­ e 11 a c­h­i­g­h háta mögött egy kívánatos diversiót eszközölhetni, melly annyival inkább fogja ötét fentartani, mert tudományomra esett, hogy őrseregé­nek épen nincs kedve Magyarországba tovább be­nyomulni. Továbbá sajnálattal vagyok kénytelen jelen­teni, miszerint a’ Dráva pártján levő vezérség várakozásunknak meg nem”felel, mert a’ nélkül, hogy eddig az ellenség részéről egy lövés is történt volna, Keszthelyig vonult vissza úgy, hogy eddig már Nagy-Kanizsát is elfoglalta az ellenség. Ennek kö­vetkeztében figyelmeztetem a­ tisztelt házat arra , miszerint fővezérek hiányában vagyunk. Egy része a’ mi őreinknek , melly ellenség előtt van, áll sorkatonaságból és rendes lovasságból, ez igen jól van fellel­kesülve a’ honért, és kiván megmérkőzni az ellenséggel; de azon kato­nai előítélethez mégis ragaszkodik, miszerint olly főtiszt alatt akarnak állni, j­i rangban náluknál feljebb áll, ’s ezen nehézségnek oka, hogy eddig nem tudtunk egyént találni, kinek az egész parancsnokságot át­adhattunk volna a’ nélkül, hogy egy vagy más részről kárt okoztunk volna, holott használni akartunk. — Mind a­ mellett az előadottaknál fogva kötelességemnek tartottam, ámbár ezelőtt csak egy órával vet­tem azon szomorú hírt, ugyanazon futárral gr. Teleky Ádám őrnagy vezérnek a’ később felolvasandó parancsot kibocsátani, mert a­ dolog úgy mint eddig ment, tovább nem folytattathatik, a­­mellett ez min­den esetre csak egy ideiglenes intézkedés, hogy ez jelen kerezben tör­ténjék valami. Egyébiránt összeköttetésbe tettem magamat több ma­­gyar szellemű s katonai tanulmányokra nézve jó hírben álló egyének­kel, és reményiem , hogy pár nap múlva fogok leküldhetni többeket, jelesen szerencsés voltam négy general-száktisztet is megnyerni. (He­lyes, a' karzaton sat.) Elnök: A' karzattól csendet követelek. Gr. Batthány L. ministerelnök: Még egy pár szót akarok mondani. Mi Budavárát illeti, itt már a' magyar tüzérség átvette a’ szolgálatot az ágyuknál, 's igy Budavárát biztosítottnak tekinthetjük. Komáromból ma vettem azon hirt, hogy 250 ön­­kinteseken kivül, kik Majthényi vezérlése mellett a’ várba befogad­tattak , tegnap Thurszky ezredbeli 6. század váltotta fel a’ Ceccopieri ezredet; következéskép ezen várat is miénknek mond­hatjuk. (Tetszés.) Olvastatik a’ ministerelnöknek rendelete gr. Teleky Ádám őr­­] nagy vezérhez, mellynek veleje, miszerint legsúlyosabb felelőség terhe alatt hazánk egy talpalatnyi földet se hagyja véd­telenül! Kossuth Lajos: Csak azon egyet kérdem a’ ministerelnök­­ úrtól: váljon méltóztatott-e egyszersmind ezen rendeletet Csányi I László kormánybiztos urnak is megküldeni azon meghagyással, hogy ha akárki a’ katonai egyének közül annak ellenszegülni merne, azzal úgy bánjék, mint árulóval. (Közhelyeslés.) Gr. Batthány Lajos ministerelnök: Erre csak azt felelem,­­ hogy én Csányi úrral akaratomat közölvén, biztosítottam magamat mennyire lehet, hogy parancsom engedelmességet nyerjen. N­y­á­r­y Pál: Kérdést vagyok bátor intézni a’ ministerelnök úrhoz Komáromra nézve. Közönségesen tudva van , hogy a' Thurszky ezred egyike a' legjobb szellemű ezredeknek, de az is tudva van, hogy tisztjei között vannak ollyanok, kik a' nemzettel ellenkező irányt tar­tanak, kérdem tehát a* ministerelnök úrtól, intézkedett-e különösen ezen tisztek iránt azon esetben, ha az ellenszegülésnek csak legkisebb szine vagy jelensége mutatkoznék. Nem kivánom , hogy e’ részben a’ ministerelnök ur kimondja mind azon rendelkezéseket, mellyeket tett. 's azt hiszem megnyugszik a­ ház, ha a’ tisztelt ministerelnök úr annyit mond, hogy tett rendeléseket ezen esetre is. Gr. Batthyány Lajos ministerelnök: Megnyugtatható* a’ házat, miszerint olly egyén van most Komáromban, ki, ámbár pa­­­­rancsnokságot még reáruházni nem lehetett, felsőbb ranggal bír, ’s­­ utasítással el van látva azon nem reménylt esetre is. (Helyes!) Bogdanovich: A’ honvédelem tekintetében történt intézke­­­dések folytán bátor vagyok a’ ministerelnök urat felszólítani, méltósg tassék a’ kéz elibe terjeszteni, hogy Temesvár tekintetében történt-e valamelly intézkedés, hol mint köztudomásra van, a­ Zsivkovics gyalog­ezrednek két zászlóalja létezik, melly köztudomás szerint nemzetelle­nes érzalmü katonaság. Temesvár annál nagyobb figyelmet érdemel, mivel közel esik a’ végvidékhez. Batthyány L. (ministerelnök): Temesvárra mondhatom,mi­szerint már jóval ezelőtt a’ temesváriak, azaz a’ jobb érzelmű temes­váriak kérelme következtében a’ Zsivkovich ezrednek eltávolítása meg volt hagyva a ministerium által; azonban eddig foganatba nem ment; minthogy az ottani állapot ollyan, t. i. sem a­ garnizon, sem átalában a’ lakosságnak nagy része a­ haza Ugye mellett ningsen lelkesülve (!) ’s így mind addig nem fogunk sikeresen intézkedhetni, mig azon katonaságnak egy része nem fog a’ hazába be­vonulni, a’ melly már felénk közeledik; mert jelenleg absolute nincsen­ erőnk, mellyel azon parancsnak sikeresítését eszközölhetnők, mig t. i. a Mihály ’s egyéb ezredek által nem válthatjuk fel a' most Temesvá­ron levő Zzivkovich ezredet. Mihelyt ez lehetséges teend, tüsm­nt meg fog történni, mi ő felsége azon parancsa következtében , mellynél fogva a' külföldi katonaságnak a' hazából el kell távoznia, könnyen lesz esz­közölhető ; mert nem lesz ürügye a' katonai parancsnokságnak a dol­got akadályoztatni. Kubinyi Fwsnor: A* munkácsi vár igen is leveset»» páni

Next