Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)
1848-09-17 / 100. szám
Budapest, 100. sz. Vasárnap, September 17.1848. hivatalos lap. Megjelenik naponkint agy — országgyülés alak több nagy regái íren. Előfizető«] díj a’ folyó ér hátra levő 6% határa helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a' kiadóhivatalban (vár, Fortuna - utcza, Jalics-ház 132 sz. a’ m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. A’ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A meg nem szabott díjnak hasábsoráért & p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magánhirdetések nem vétetnek fel. Rendelet Melynélfogva Nádosy Sándor őrnagy honvéd-alezredesül folyó évi sept. hó 16 ik napjától számítandó ranggal ’s illetménynyel általam kineveztetik. Budapest sept. 16-án 1848. István nádor s. k. helytartó. Gr. Batthyány Lajos: Nyilvános kősznet. Báró Orczy Györgyné, született gróf Berényi Erzsébet, Ujszász környékén adakozás utján gyűjtött 50 pártot, nem külömben egy szekrényt sebészi műszerekkel, 264 db sebre való vászont, 100 kötözőket, és 8 font tépetet. Báró Bakonyi ezredes úrnak az Óverbászi táborba, a’ vezénylete alatt levő sorkatonaság és honvédek számára küldött. Nagy Ignáczné, született Halmi Karolina asszonyság tépetet, több gyólcs darabokat, 8 font kötözéket, 1 ollót, 1 szivacsot, és taplót sebesült harczosaink számára küldött. Figyelmeztetés:Melczer Andor már A’ 97. szám alatti közlönyben hibásan áll, hogy Szatmármegyében gyalog nemzetőrseregi őrnagynak Pongrácz Lajos nyugdíjas százados van kinevezve. E hibát kiigazítva tudtul adatik, hogy ugyan azon állomásra őrnagyul Pongrácz László nyugdijas százados lön kinevezve. Pesten, sept 14. 1848. Baldacci. Alvidéki hírek. A’ hadügyministeriumhoz a honvéd 9-dik zászlóalja következő tudósítást küldött: „Fejértemplom september 7-kén 1848. September 6-kán kiindult a’ zászlóalj a’ körüllevő tájékot megvizsgálni, és az ottan fekvő ellenség ereje felől tudomást szerezni. Zászlóaljunknak fele egy ágyúval a’ városi parancsnok Madersbach őrnagy ur rendelete nyomán Plicz százados ur vezérlete alatt Krusicz felé küldetett, hogy ott — a’ hol eddig a’ szerbek táboroztak, az ellenséget vissza verve a’ falu lakosait meghódítaná. — a’ mi meg is történt. Az ellenség sáncza szét romboltatott, 400 elrabolt szarvas marhát, 40 lovat, vagy 2000 juhot, és több sertést találván, azokat a’ fejértemplomi polgároknak kárpótlásul behajtották. A’ zászlóaljnak másik fele, Rácz százados vezénylete alatt, Kusicza, és Szlaticzára küldetett, a’ százados ur ezen helységek lakóit, a’ dolgok mibenlétéről körülményesen tudósítván, magokat minden tétovázás nélkül megadák, és a’ magyar ministerium iránti hűségre kötelezék, megjegyzék egyszersmind, hogy ők papjaik, és más lázadók által úgy tudósitattak, hogy nékiek ezentúl sem anya nyelvüköni beszédük, sem vallási szertartásuk nem fog engedtetni. Az itteni megerősített sánczuk, szinte elromboltatott, a’ szlaticzai kalugyerek kolostora, hol a’ rabló szerbek és ráczok főnökei összejövetelt tartottak, mint legveszélyesebb hely, a’ főparancsnok rendeletére, hamuvá tétett; itt 5000 töltény, 5 mozsár ágyú czélszerűen elkészülve és kerekekre állítva, 1 dob 14 szuronyszij, 14 tokmányszij, és 8 tokmány kezünkre került. — Ez alkalommal elfogatott a’ zárdában Zsivanovics, fejértemplomi születésű rácz kapitány, a’ ki Fejértemplom elpusztításának legnagyobb eszközlője volt. Sept. 7-én reggeli 4 órakor, a’ zászlóalj, egy határőr századdal, és 4 ágyúval kiindult, a’ Vracsegán tartózkodó ellenséget, kipuhatolni; azonban a’ ráczok jövetelünket észrevevén, sánczaikbul, mintegy 2000 lépésnyire erősen kezdettek reánk puskázni; de honvédőink rájok rohanásától, és vagy háromszori ágyúzásunktól megijedve, Vracsegát egészen oda hagyták, melly helység minthogy a’ rablók főgyülhelyéül szolgált, előbb sánczai szét romboltattya felgyújtatott. Az ellenséget a’ Káros vizén túl kergettük, és igy Fejértemplom vidékét minden felől az ellenségtől megtisztítván, szabaddá tettük. Mind a’ két alkalommal, még csak egy emberünk sem sebesíttetett meg. Egy század által kifürkésztük, hogy az ellenség Káros vize túlsó oldalán, a’ homokban egy nagy megerősített sánczba hátra húzódott és ott tartózkodik, de e’ nagy homok miatt ágyúval oda menni csaknem lehetetlen, a’ gyalogsággal pedig lovasság nélkül semmivé tenni nem lehet, mert már 3000 lépésnyire az ellenség futásnak indul.“ Melczer Andor: „Fehér templom sept. hó 6-án 1848. Hétfőn estve felé egy kocsi jött a’ vracseganyi táborból, hírül hozván, hogy előtte való nap elleneink magok közt össze veszvén, a’ köztük volt Servianusokat elverték. A’ hírhozók két oláh esküdt és egy langenfeldi, különben ösmeretes egyén, voltak; híveiket mi cselnek tekintvén, őket biztos őrizet alá vettük, azután pedig szokott módon estvéli 9 órakor a’ torlaszokra meltünk. A’ vélt támadás azonban nem történt, sőt egész délelőtt a’ lázadók táborai felől lövések halattak. Ők alkalmasint megunván szomorú állapotukat, Bobalichnak, Drakulics elestével lett megfutamlását használván, kitörtek. Ma reggel a’ Rácz táborokbani lövések ismételtettek.“ Nemzeti gyűlés Melczer Andor. Előleges közlés a’ képviselőhöz sept. 16-ki üléséről. Irányi D. pestvárosi képviselő felszólitatni inditványozá a’ ministerelnököt, hogy Budapest védelmére nézve szakértők által tervet készíttessen , mellynek kivitelét Budapest lakosainak készségére bízná, nem kételkedvén, hogy a’ testvér fővárosok minden lakosa, saját érdekénél fogva, rang és nem különbség nélkül, ásót, kapát fog a’ hon szivének körülsánczolására. — És miután Budapest felvegyverzett nemzetőrségének nagy része nem olly lelkes, vagy ha igen, de nem olly bátor, hogy az ellenségnek merően‘szemébe nézzen, illyektől a’ fegyvert elszeretni, ezt önkintesek kezébe adni czélszerűnek vélé, kik a’ fővárosok őrizetét képeznék. — Gór öve indítványa szerint Budapest nemzetőrsége falragasztványokkal volna felhívandó, miszerint a’városházáknál hat óra alatt nyilatkozzék ki ki, akarja-e a’ város védelmét magára fölvállalni, és alkalom volna adandó mindazon lelkes egyéneknek, a’ kik védő karjaikat önkint felajánlják, ’s e’ határozat végrehajtása gr. Ráday Gedeonra bízatnék, kiben a’ bizalom összpontosul. — Kossuth Lajos véleménye e’ tekintetben oda járul, miszerint a’ két főváros ostromnak semmi esetre ne tétessék ki, hanem minden erősiték Buda környékén központosittassék. — A’ budapesti nemzetőrségre nézve óhajtja, miszerint annak minden tagja hazafiui kötelességének ismerte résen állani; egyébkint nem barátja az ollynemű intézkedéseknek, mellyek a’ nemzetőrséget elkedvetlenítenék. — Ephemer kormányának ideje alatt el nem mulasztá a’ helybeli nemzetőri tiszteket magához szólítani, a’ kik biztosítást tőnek arról, hogy Budapesten sorkatonára szükség nincs és a’ nemzetőrség rendeltetésének megfelelni kész. Mindazonáltal a’ fővárosok védelmének kötelességét nem kívánja egyedül azokra szórítani, a’ kik nemzetőri szolgálatra törvény által köteleztetnek, hanem önkintesek kiállítását is jónak véleményezi, ennek költségei súlyát azon gazdagok vállaira óhajtván fektetni, kiknek az áldott béke legdusabban jövedelmez ugyan, de a’ vész és ennek elhárítása kötelességétől menekülni szeretnek.— Az ezekben megérintett politicát a’ ház helyesléssel fogadván, — Nyári Pál a’ honvédelem tárgyában, az ország népességét véve alapul, inditványozá, miszerint minden 127 honpolgár után két honvéd állítassák ki rögtön, az e’ tárgyban hozott határozat értelmében, — mit a’ ház szavazás utján elfogadott a’ már kiállított erőnek betudásával. — Rajta tehát Magyarhon szabad polgárai, siessetek zászló alá hős elszántsággal letiporni a’ vakmerő ellenséget, melly hazánk szíve, fővárosa felé rágódik! siessetek megvédeni az árulókkal környezett trónt, ’s az elárult szent hazát! — Hadseregünk élére állott István nádor kir. helytartó ő fensége felhatalmaztatott, miszerint ha az ország becsületének, törvényes önállásának és alkotmányos függetlenségének csorbítása nélkül a’ vérontást elkerülni lehetséges, tegyen kísérletet a’ horvát és magyar testvérek közti barátságos kapocs helyreállítására, az ellenséges seregek visszavonulásának feltétele mellett. Végre a kármentesítési törvényjavaslat felett az átalános tanácskozás megtörténvén, a szakaszonkinti tárgyalás d. u. 6 órakor folytatandó ülésre halasztatott. — Lili. ülés a’ képviselőháznál sept. 15 kén déli 12 év. Elnök: Pázmándy D. Tárgy: bordézma; Kossuth t.javaslata az úrbéri veszteség kármentesítéséről; Kossuth indítványa az osztrák országgyűléshez járulandó országos küldöttségről; ministerelnök jelentései a’ honvédelem körüli intézkedésekről és Jellachich előnyomulásáról ’sat. — Az ülés megnyittatván a’ tegnapi jegyzőkönyv felolvastatott és hitelesíttetett. Elnök: Arad és Temes megyében lakó nem egyesült román ajkúak folyamodást nyújtott k be, mellyben az 1848: 20. t.czikknek ’s a nép igényeinek meg nem felelő nevelési törvényjavaslatot felfüggeszteni , ’s egyszersmind congressust összehivatni kérnek. Baranyamegyében kebelezett 11 —12 helység kérvényt nyújt a’ ház ebbe aziránt, hogy a’ szüret közelegvén, a’ szőlődézma iránt intézkedjék — Apáthi helység folyamodványt nyújt, mellyben 1798—99 év előtt általok bírt földeknek visszaadását kérik. Gy»nta helység elöljárói az iránt esedeznek, hogy helységük határában létező malmoktól szedetni szokott taksa engedtessék el. Ezek a’ kérvényi választmányhoz utasittatnak. Gyergyai Ferencz: Bátor vagyok figyelmeztetni, midőn September 1-ső napján méltóztattak a közlekedési miniszer előleges költségei közé számitni azt is, hogy a Pestről Kolozsvárra viendő vasút költségei is onnét fedeztessenek (napirendre!), ez kimondatott a’ ház által, kimondatott tegnap előtt is Kossuth képviselő ur indítványára hogy Kolozsvár felé vasutat építtetni fognak; ezen kimondás következtében bátor voltam a határozatot formulázni, 's azt annak helyére beadni, hogy midőn Erdélynek némely törvényei elfogadtattak, czélszerűnek vélném ezt is beigtatni. (Jól van!) Elnök: Ez azt gondolom ebben el van fogadva, de hogy törvényczikk gyanánt az elfogadott t.-czikkek közé sorolassék , azt nem vélném czélszerűnek, hanem az elmaradott törvényczikkekkel az osztályokhoz utasítandó, ’s 5—6 nap alatt bizonyosan előkerül. Drágos: Figyelembe vévén egy részről azt, mikint Apafi fejedelem Compilata és adprobata constitutiója a’ polgárok nagy részére egy szégyenitó bélyeget ütött; fiyelembe vévén, mikint azt sokan a’ közhaza érdeke ellen használták fel; figyelembe vévén, miknt úgy hiszem e’ háznak italában ellenére nem lesz azoknak megnyugtatása , mit a’ korona egységével és a közá’jorvány fenállásával ösztungzónak tart, erre nézve , egy törvényjavaslatot adok be. Szmertics igazoló választmányi előadó felolvassa a választmány jelentését. Kun Miksa igazoltatik. Diákovári kerület részéről Szallopek igazoltatik. Zemplénmegye homonnai kerületéből választott képviselő b. Luzsénszki János ellen beadott petitió folytán teljesített vizsgálat után a’ képviselő igazoltatik. Pécs város részéről választott Ridnger Pál képviselő ellen teljesített vizsgálat 5—6-ik pontjára újabb vizsgálat rendeltetik. Abrudbánya képviselője esküje alul feloldoztatván igazoltatik. Győrmegye öttevényi kerületéről Keresztesi Ambrus igazoltatik. — Nyitramegye vág-vecsei kerület részéről Rudnyánszki János igazoltatik. — Elnök: A’ központi választmány véleményei elfogadtatnak, a’ költségekre nézve meg fogom tenni a' rendeléseket. Irányi: Miután tudomásomra esett, hogy Aidinger és a' pécsi tanács néhány tagjai közt fenforgó viszálkodások elintézése végett gr. Batthyányi Kázmér volna kiküldve, ugyan arra lehetne bizni ezen pontok megvizsgálását is. Szász Károly: Egy erdélyi specialitás iránt van indítványom , mellyet rögtön tárgyaltatni kívánnék; ’s csak azért hozom fel, hogy a’ többi erdélyi törvényekkel ez is az osztályokhoz utaltassék. A’ specialitás ez : egyetlen egy hatóság van Erdélyben , a’ vízaknai, mellynek örökös tisztviselői vannak. Azt gondolom miután a' hűbéri viszonyok Magyarországban nagyobb részt eltöröltettek, ’s néhány nap múlva egészen el fognak töröltetni, nem lehet, hogy ez fenálljon, azért egy rövid törvényjavaslatot indítványozok. (Adja be!) Elnök: Az osztályokra utasittatik. Nyári Pál: úgy tudom, hogy a’ központi bizottmány már eljárt megbízatásában, ’s készen van tudósításával a’ hűbéri viszonyok megszüntetése iránt, melly azonban még kinyomva nincs. Azt hiszem a’ körülmények olly rendkívüliek , hogy ez részben a szabály szerinti állapotban nem maradhatunk , annyival inkább , mert ez olly sokszor tárgyaltatott, hogy arról mindenkinek van ismerete. Nem szükséges tehát, hogy kinyomassék, hanem vegyük fel rögtön. Patai József: Annyival inkább pártolom, mert már több helyen a’ szüretet meg is kezdették, és szedik is a' dézmát. Kubinyi Ferencz: Énig pártolom. (Mindnyájan!) rögtön.Elnök: Tehát a’ központi bizottmány előadója adja elő Nyári: Még a’ nyomdából visszahozatik, tanácskozhatunk a felett, mi módon fogjuk tárgyalni Tudva van a ház előtt, hogy több rendbeli törvényjavaslatok vannak. Az elsőt én mutattam be, adott be Madarász, Táncsics, Szacsvai és a’ volt igazságügyminister is. úgy vélném mielőtt a’ bizottmány javaslata felolvastak fel kellene olvasni mindezeket. Elnök: Nem tudom a’ központi bizottmány mellyik törvényjavaslatot vette alapul, azon kellene kezdeni Kossuth Lajos: Tisztelt ház! Az ármánynak cselszövényei a’ mint nevelik a’ hazának veszélyeit úgy meg vallom szinte növekedni érzem keblemben a’ reményt. Mint ember hiszek istenben, mint magyar hiszek nemzetemben, hogy minél nagyobb lesz az ármánynak alávalósága, annál bizonyosabb, hogy ezen nemzet szabad lesz mindörökké. (Éljenzés). A’ közelebbi perczekben, órákban a’ dolgok egész fordulata , 's azon kerékvágás iránt, mellyen a’ haza gépének menni kell, a’ képviselőház alkalmasint fel lesz híva határozni. Én most nem ezért jöttem a’ szószékre, hanem azért, hogy mint egyszerű magán polgár beváltsam azon szót, mellyet hajdan ministerré neveztetésem első perczében a' nemzetnek adtam; t. i. hogy minden gondoskodásomat arra fogom fordítani, miszerint a' nemesség, mellyben sok nemzeti elem sok elszántság van, az úrbéri veszteségéért , melly veszteségnek megkellett lenni, mert a’ népnek szabaddá kellett lenni, kármentesittessék. (Helyes !) Ezen gondoskodásomat, mint magán ember váltom be indítványommal; de hogyha a’ háznak határozata hozzá járul, törvény lesz az, mellyet a’ pénzügyminister akárki lesz az , végrehajtani tartozik. Kegyes türelmét kérem a képviselő háznak, hogy egypár szóval elmondjam philosophiáját tervezetemnek. (Halljuk!) A’ dolog a' körül forog, hogy jelenleg bár Magyarországnak adóssága nem lévén, hitel viszonyai is, mihelyt a' béke helyre áll kétségtelenül szilárdabban fognak állani, és én annyit mondhatok biztos adatok nyomán a’ képviselőháznak, hogy ha ezen nemzetnek kölcsönre lesz szüksége, most e’ perczben ugyan, valamint más nemzet nem , úgy a’ magyar nemzet sem eszközölhetne ; de ha lesz kölcsönre szüksége, a’ congolidált béke első perczeiben, Európában egy nemzet sincs, melly nagyobb készséggel találkozzék Europa tőkepénzeseinél, mint a’ magyar. E' részben ígéretet is bírok. Azonban e' perczben valami érczértékü kölcsönt teremteni nem lehet. Más részről az urbériséget elvesztett birtokosokat igen nagy részben adósságok nyomják, mellyeknek terhétől hogyha megmentéinek, már igen nagy könnyítést nyertek. Én tehát ezen szempontból kívánok indulni, t. i.