Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)

1848-09-17 / 100. szám

Budapest, 100. sz. Vasárnap, September 17.1848. hivatalos la­p. Megjelenik naponkint agy — országgyülés ala­k több nagy regái íren. Előfizető«] díj a’ folyó ér hátra levő 6% határa helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a' kiadó­­hivatalban (vár, Fortuna - utcza, Jalics-ház 132 sz. a’ m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál.­­ A’ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A meg nem szabott díjnak hasábsoráért & p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magánhirdetések nem vétetnek fel. Rendelet Melynélfogva Nádosy Sándor őrnagy honvéd-alez­redesül folyó évi sept. hó 16 ik napjától számítandó ranggal ’s illetménynyel általam kineveztetik. Budapest sept. 16-án 1848. István nádor s. k. helytartó. Gr. Batthyány Lajos: Nyilvános kősznet. Báró Orczy Györgyné, született gróf Berényi Er­zsébet, Ujszász környékén adakozás utján gyűjtött 50 pártot, nem külömben egy szekrényt sebészi műszerekkel, 264 db seb­re való vászont, 100 kötözőket, és 8 font tépetet. Báró Bako­nyi ezredes úrnak az Óverbászi táborba, a’ vezénylete alatt le­vő sorkatonaság és honvédek számára küldött. Nagy Ignáczné, született Halmi Karolina asszonyság tépetet, több gyólcs darabokat, 8 font kötözéket, 1 ollót, 1 szivacsot, és taplót sebesült harczosaink számára küldött. Figyelmeztetés:Melczer Andor­ már A’ 97. szám alatti közlönyben hibásan áll, hogy Szat­­mármegyében gyalog nemzetőrseregi őrnagynak Pongrácz Lajos nyugdíjas százados van kinevezve. E hibát kiigazítva tudtul adatik, hogy ugyan azon állomásra őr­nagyul Pongrácz László nyugdijas százados lön kinevez­ve. Pesten, sept 14. 1848. Baldacci. Alvidéki hírek. A’ hadügyministeriumhoz a honvéd 9-dik zász­lóalja következő tudósítást küldött:­­ „Fejértemplom s­eptem­ber 7-kén 1848. September 6-kán kiindult a’ zászlóalj a’ körüllevő tájékot megvizsgálni, és az ottan fekvő ellenség ereje felől tudomást szerezni. Zászlóaljunknak fele egy ágyúval a’ városi parancsnok Madersbach őrnagy ur rendelete nyomán Plicz százados ur ve­zérlete alatt Krusicz felé küldetett, hogy ott — a’ hol eddig a’ szerbek táboroztak, az ellenséget vissza verve a’ falu lakosait meghódítaná. — a’ mi meg is történt. Az ellenség sáncza szét romboltatott, 400 elrabolt szarvas marhát, 40 lovat, vagy 2000 juhot, és több sertést találván, azokat a’ fejértemplomi polgároknak kárpótlásul behajtották. A’ zászlóaljnak másik fele, Rácz százados vezénylete alatt, Kusicza, és Szlaticzára küldetett, a’ százados ur ezen helységek lakóit, a’ dolgok mibenlétéről körülményesen tudósítván, magokat minden tétovázás nélkül megadák, és a’ magyar ministerium iránti hűségre kötelezék, megjegyzék egyszersmind, hogy ők papjaik, és más lázadók ál­tal úgy tudósitattak, hogy nékiek ezentúl sem anya nyelvüköni beszédük, sem vallási szertartásuk nem fog engedtetni. Az itteni megerősített sánczuk, szinte elromboltatott, a’ szlaticzai kalugyerek kolostora, hol a’ rabló szerbek és ráczok főnökei összejövetelt tartottak, mint legveszélyesebb hely, a’ főparancsnok rendeletére, hamuvá tétett; itt 5000 töltény, 5 mozsár ágyú czélszerűen elkészülve és kerekekre állítva, 1 dob 14 szuronyszij, 14 tokmányszij, és 8 tokmány kezünkre ke­rült. — Ez alkalommal elfogatott a’ zárdában Zsivanovics, fe­jértemplomi születésű rácz kapitány, a’ ki Fejértemplom elpusz­tításának legnagyobb eszközlője volt. Sept. 7-én reggeli 4 órakor, a’ zászlóalj, egy határőr szá­zaddal, és 4 ágyúval kiindult, a’ Vracsegán tartózkodó ellen­séget, kipuhatolni; azonban a’ ráczok jövetelünket észrevevén, sánczaikbul, mintegy 2000 lépésnyire erősen kezdettek reánk puskázni; de honvédőink rájok rohanásától, és vagy háromszo­ri ágyúzásunktól megijedve, Vracsegát egészen oda hagyták, melly helység minthogy a’ rablók főgyülhelyéül szolgált, előbb sánczai szét romboltattya felgyújtatott. Az ellenséget a’ Káros vizén túl kergettük, és igy Fejér­templom vidékét minden felől az ellenségtől megtisztítván, sza­baddá tettük. Mind a’ két alkalommal, még csak egy emberünk sem sebesíttetett meg. Egy század által kifürkésztük, hogy az ellenség Káros vize túlsó oldalán, a’ homokban egy nagy megerősített sánczba há­tra húzódott és ott tartózkodik, de e’ nagy homok miatt ágyú­val oda menni csaknem lehetetlen, a’ gyalogsággal pedig lovas­­ság nélkül semmivé tenni nem lehet, mert már 3000 lépés­nyire az ellenség futásnak indul.“ Melczer Andor: „Fehér templom sept. hó 6-án 1848. Hétfőn estve felé egy kocsi jött a’ vracseganyi táborból, hírül hozván, hogy előtte való nap elleneink magok közt össze veszvén, a’ köztük volt Servianusokat elverték. A’ hírhozók két oláh esküdt és egy langenfeldi, különben ösmeretes egyén, voltak; híveiket mi csel­nek tekintvén, őket biztos őrizet alá vettük, azután pedig szo­kott módon estvéli 9 órakor a’ torlaszokra meltünk. A’ vélt tá­madás azonban nem történt, sőt egész délelőtt a’ lázadók tá­borai felől lövések halattak. Ők alkalmasint megunván szomorú állapotukat, Bobalichnak, Drakulics elestével lett megfutamlá­­sát használván, kitörtek. Ma reggel a’ Rácz táborokbani lövések ismételtettek.“ Nemzeti gyűlés Melczer Andor. El­őleges köz­l­és a’ képviselőhöz sept. 16-ki üléséről. Irányi D. pestvárosi képviselő felszólitatni inditványozá a’ ministerelnököt, hogy Budapest védelmére nézve szakértők által tervet készíttessen , mellynek kivitelét Budapest lakosainak készségére bízná, nem kételkedvén, hogy a’ testvér fővárosok minden lakosa, saját érdekénél fogva, rang és nem különbség nélkül, ásót, kapát fog a’ hon szivének körülsánczolására. — És miután Budapest felvegyverzett nemzetőrségének nagy ré­sze nem olly lelkes, vagy ha igen, de nem olly bátor, hogy az ellenségnek merően‘szemébe nézzen, illyektől a’ fegyvert elsze­retni, ezt önkintesek kezébe adni czélszerűnek vélé, kik a’ fővárosok őrizetét képeznék. — Gór öve indítványa sze­­r­int Budapest nemzetőrsége falragasztványokkal volna felhívandó, miszerint a’városházáknál hat óra alatt nyilatkozzék ki ki, akarja-e a’ város védelmét magára fölvállalni, és alkalom volna adandó mindazon lelkes egyéneknek, a’ kik védő karjaikat önkint fel­ajánlják, ’s e’ határozat végrehajtása gr. Ráday Gedeonra bízat­nék, kiben a’ bizalom összpontosul. — Kossuth Lajos véleménye e’ tekintetben oda járul, miszerint a’ két főváros os­tromnak semmi esetre ne tétessék ki, hanem minden erősiték Buda környékén központosittassék. — A’ budapesti nemzetőr­ségre nézve óhajtja, miszerint annak minden tagja hazafiui kö­telességének ismerte résen állani; egyébkint nem barátja az ollynemű intézkedéseknek, mellyek a’ nemzetőrséget elkedvet­lenítenék. — Ephemer kormányának ideje alatt el nem mulasz­­tá a’ helybeli nemzetőri tiszteket magához szólítani, a’ kik biz­tosítást tőnek arról, hogy Budapesten sorkatonára szükség nincs és a’ nemzetőrség rendeltetésének megfelelni kész. Mindazonál­tal a’ fővárosok védelmének kötelességét nem kívánja egyedül azokra szórítani, a’ kik nemzetőri szolgálatra törvény által kö­­teleztetnek, hanem önkintesek kiállítását is jónak véleményezi, ennek költségei súlyát azon gazdagok vállaira óhajtván fektetni, kiknek az áldott béke legdusabban jövedelmez ugyan, de a’ vész és ennek elhárítása kötelességétől menekülni szeretnek.— Az ezekben megérintett politicát a’ ház helyesléssel fogadván, — Nyári Pál a’ honvédelem tárgyában, az ország népessé­gét véve alapul, inditványozá, miszerint minden 127 honpol­gár után két honvéd állítassák ki rögtön, az e’ tárgyban hozott határozat értelmében, — mit a’ ház szavazás utján elfogadott a’ már kiállított erőnek betudásával. — Rajta tehát Magyarhon szabad polgárai, siessetek zászló alá hős elszánt­sággal letiporni a’ vakmerő ellenséget, melly hazánk szíve, fő­városa felé rágódik! siessetek megvédeni az árulókkal környe­zett trónt, ’s az elárult szent hazát! — Hadseregünk élére ál­lott István nádor kir. helytartó ő fensége felhatalmaztatott, mi­szerint ha az ország becsületének, törvényes önállásának és al­kotmányos függetlenségének csorbítása nélkül a’ vérontást elke­rülni lehetséges, tegyen kísérletet a’ horvát és magyar testvé­rek közti barátságos kapocs helyreállítására, az ellenséges sere­gek visszavonulásának feltétele mellett. Végre a­ kármentesítési törvényjavaslat felett az átalános tanácskozás megtörténvén, a szakaszonkinti tárgyalás d. u. 6 órakor folytatandó ülésre ha­­lasztatott. — Lili. ülés a’ képviselőháznál sept. 15 kén déli 12 év. Elnök: Pázmándy D. Tárgy: bordézma; Kossuth t.­javasla­­ta az úrbéri veszteség kármentesítéséről; Kossuth indítványa az osz­trák országgyűléshez járulandó országos küldöttségről; ministerelnök jelentései a’ honvédelem körüli intézkedésekről és Jellachich előnyo­mulásáról ’sat. — Az ülés megnyittatván a’ tegnapi jegyzőkönyv felol­vastatott és hitelesíttetett. Elnök: Arad és Temes megyében lakó nem egyesült román ajkúak folyamodást nyújtott k be, mellyben az 1848: 20. t.­czikk­­nek ’s a nép igényeinek meg nem felelő nevelési törvényjavaslatot fel­függeszteni , ’s egyszersmind congressust összehivatni kérnek. Bara­­nyamegyében kebelezett 11 —12 helység kérvényt nyújt a’ ház eb­be aziránt, hogy a’ szüret közelegvén, a’ szőlődézma iránt intézkedjék — Apáthi helység folyamodványt nyújt, mellyben 1798—99 év előtt általok bírt földeknek visszaadását kérik. Gy»nta helység elöljárói az iránt esedeznek, hogy helységük határában létező malmoktól szedetni szokott taksa engedtessék el. Ezek a’ kérvényi választmányhoz utasit­­tatnak. Gyergyai Ferencz: Bátor vagyok figyelmeztetni, midőn September 1-ső napján méltóztattak a­ közlekedési miniszer előleges költségei közé számitni azt is, hogy a Pestről Kolozsvárra viendő vas­út költségei is onnét fedeztessenek (napirendre!), ez kimondatott a’ ház által, kimondatott tegnap előtt is Kossuth képviselő ur ind­ítványára hogy Kolozsvár felé vasutat építtetni fognak; ezen kimondás következ­tében bátor voltam a­ határozatot formulázni, 's azt annak helyére beadni, hogy midőn Erdélynek némely törvényei elfogadtattak, czél­­szerűnek vélném ezt is beigtatni. (Jól van!) Elnök: Ez azt go­ndolom e­bben el van fogadva, de hogy tör­­vényczikk gyanánt az elfogadott t.-czikkek közé soro­lassék , azt nem vélném czélszerűnek, hanem az elmaradott törvényczikkekkel az osz­tályokhoz utasítandó, ’s 5—6 nap alatt bizonyosan előkerül. Drágos: Figyelembe vévén egy részről azt, mikint Apafi fe­jedelem Compilata és adprobata constitutiója a’ polgárok nagy részére egy szégyenitó bélyeget ütött; fiyelembe vévén, mikint azt sokan a’ közhaza érdeke ellen használták fel; figyelembe vévén, mik­nt úgy hiszem e’ háznak italában ellenére nem lesz azoknak megnyugtatása , mit a’ korona egységével és a közá’jorvány fenállásával ösztungzónak tart, erre nézve , egy törvényjavaslatot adok be. Szmertics igazoló választmányi előadó felolvassa a választ­mány jelentését. Kun Miksa igazoltatik. Diákovári kerület részéről Szallopek iga­­zoltatik. Zemplénmegye homonnai kerületéből választott képviselő b. Luzsénszki János ellen beadott petitió folytán teljesített vizsgálat után a’ képviselő igazoltatik. Pécs város részéről választott Rid­nger Pál kép­viselő ellen teljesített vizsgálat 5—6-ik pontjára újabb vizsgálat ren­deltetik. Abrudbánya képviselője esküje alul feloldoztatván igazoltatik. Győrmegye öttevényi kerületéről Keresztesi Ambrus igazoltatik. — Nyitramegye vág-vecsei kerület részéről Rudnyánszki János igazol­tatik. — Elnök: A’ központi választmány véleményei elfogadtatnak, a’ költségekre nézve meg fogom tenni a' rendeléseket. Irányi: Miután tudomásomra esett, hogy Aidinger és a' pécsi tanács néhány tagjai közt fenforgó viszálkodások elintézése végett gr. Batthyányi Káz­mér volna kiküldve, ugyan arra lehetne bizni ezen pon­tok megvizsgálását is. Szász Károly: Egy erdélyi specialitás iránt van indítvá­nyom , mellyet rögtön tárgyaltatni kívánnék; ’s csak azért hozom fel, hogy a’ többi erdélyi törvényekkel ez is az osztályokhoz utal­tassék. A’ specialitás ez : egyetlen egy hatóság van Erdélyben , a’ vízaknai, mellynek örökös tisztviselői vannak. Azt gondolom miután a' hűbéri viszonyok Magyarországban nagyobb részt eltöröltettek, ’s néhány nap múlva egészen el fognak töröltetni, nem lehet, hogy ez fenálljon, azért egy rövid törvényjavaslatot indítványozok. (Adja be!) Elnök: Az osztályokra utasittatik. Nyári Pál: úgy tudom, hogy a’ központi bizottmány már eljárt megbízatásában, ’s készen van tudósításával a’ hűbéri viszonyok megszüntetése iránt, melly azonban még kinyomva nincs. Azt hiszem a’ körülmények olly rendkívüliek , hogy ez részben a szabály szerinti állapotban nem maradhatunk , annyival inkább , mert ez olly sokszor tárgyaltatott, hogy arról mindenkinek van ismerete. Nem szükséges tehát, hogy kinyomassék, hanem vegyük fel rögtön. Patai József: Annyival inkább pártolom, mert már több helyen a’ szüretet meg is kezdették, és szedik is a' dézmát. Kubinyi Ferencz: Énig pártolom. (Mindnyájan!) rögtön.Elnök: Tehát a’ központi bizottmány előadója adja elő Nyári: Még a’ nyomdából visszahozatik, tanácskozhatunk a­ felett, mi módon fogjuk tárgyalni Tudva van a ház előtt, hogy több rendbeli törvényjavaslatok vannak. Az elsőt én mutattam be, adott be Madarász, Táncsics, Szacsvai és a’ volt igazságügyminister is. úgy vélném mielőtt a’ bizottmány javaslata felolvastak fel kellene olvasni mindezeket. Elnök: Nem tudom a’ központi bizottmány mellyik törvényja­vaslatot vette alapul, azon kellene kezdeni Kossuth Lajos: Tisztelt ház! Az ármánynak cselszövé­­nyei a’ mint nevelik a’ hazának veszélyeit úgy meg vallom szinte nö­vekedni érzem keblemben a’ reményt. Mint ember hiszek istenben, mint magyar hiszek nemzetemben, hogy minél nagyobb lesz az ármánynak alávalósága, annál bizonyosabb, hogy ezen nemzet szabad lesz mindörökké. (Éljen­zés). A’ közelebbi perczekben, órákban a’ dolgok egész fordulata , 's azon kerékvágás iránt, mellyen a’ haza gépének menni kell, a’ képvi­selőház alkalmasint fel lesz híva határozni. Én most nem ezért jöttem a’ szószékre, hanem azért, hogy mint egyszerű magán pol­gár beváltsam azon szót, mellyet hajdan ministerré nevezte­­tésem első perczében a' nemzetnek adtam; t. i. hogy min­den gondoskodásomat arra fogom fordítani, miszerint a' nemesség, mellyben sok nemzeti elem sok elszántság van, az úrbéri vesztesé­géért , melly veszteségnek megkellett lenni, mert a’ népnek szabad­dá kellett lenni, kármentesittessék. (Helyes !) Ezen gondoskodásomat, mint magán ember váltom be indítványommal; de hogyha a’ háznak határozata hozzá járul, törvény lesz az, mellyet a’ pénzügyminister akárki lesz az , végrehajtani tartozik. Kegyes türelmét kérem a kép­viselő háznak, hogy egypár szóval elmondjam philosophiáját terve­zetemnek. (Halljuk!) A’ dolog a' körül forog, hogy jelenleg bár Magyarországnak adóssága nem lévén, hitel viszonyai is, mihelyt a' béke helyre áll kétségtelenül szilárdabban fognak állani, és én annyit mondhatok biz­tos adatok nyomán a’ képviselő­háznak, hogy ha ezen nemzetnek köl­csönre lesz szüksége, most e’ perczben ugyan, valamint más nemzet nem , úgy a’ magyar nemzet sem eszközölhetne ; de ha lesz kölcsön­re szüksége, a’ congolidált béke első perczeiben, Európában egy nemzet sincs, melly nagyobb készséggel találkozzék Europa tőkepén­zeseinél, mint a’ magyar. E' részben ígéretet is bírok. Azonban e' perczben valami érczértékü kölcsönt teremteni nem lehet. Más rész­ről az urbériséget elvesztett birtokosokat igen nagy részben adósságok nyomják, mellyeknek terhétől hogyha megmentéinek, már igen nagy könnyítést nyertek. Én tehát ezen szempontból kívánok indulni, t. i.

Next