Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)

1848-09-26 / 108. szám

Budapest Kedden . September 26. 1848. 108. si* Megjelenik naponkint egy — országgyülés a]a t több — nagy regi­ ivén. Előfizetési díj a’ folyó ót hátra levó 6>, havára helyben T, vidéken S forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadó hivatalban (vár, Fortuna­­­ntcsa, Jalics-ház 132 u. a’ m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál.­­ A’ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi d­ijak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjuak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mel­yeiért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak! — Magánhirdetések nem vétetnek fel. hivat­alo­s (a p. Rendelet. Pénzügyminister előterjesztésére Debreczenyi Mártont, a’ volt erdélyi kincstár tanácsosát, a’ pénzügyi ministerium bányá­szati osztályához az igazgató oldala mellé 3000 forintnyi évi fi­zetéssel tanácsosul ezennel kinevezem. Budán, augustus hó 22-én 1848. István ,nádor és kir. helytartó, Kossuth Lajos, p. U. m. királyi helytartó ő fensége, ministerelnök előterjesztésére az országos haditanács elnökévé, — miután erről b. Baldacci Manó ezredes leköszönt, — Nádosy Sándor honvéd alezredest, ’s az öszves honvédsereg főparancsnokát nevezte ki. Pesten, sept. 24. 1848. E. K. 46. sz. Közhírré tétetik Hogy az eddig pesti csatár zászlóalj név alatt épen most szervezetben álló haditest a’ ministerelnök megha­gyása következtében XIV. honvéd zászlóalj nevet nyerte, ’s minden hivatalos iratokban mint ollyan jövend elő. Pest, sept. 24. 1848. Nádosy alezredes ’s elnök. Közhírré tétetik, miszerint a’ gőzhajókkali közlekedésnek Bécs és Galacz közötti megakadása miatt, Galacz és Odessa kö­zött az orosz gőzhajózás ideiglenesen megszüntetett. Budapesten, September 21-én 1848. Nyilvános köszönet. P­ozsony és Nagyszombat sz. kir. városok közönsége az el­ső 4, és a’ második 8 szerszámmal ellátott lovat ajándékozott a’ Dunán inneni mozgó nemzetőrség részére, ágyú fogathoz haszálan­­dót, mit a’ nagy közönség előtt megköszönni kötelességének tart­ja a’ sereg vezére, Lovas-Berény, 1848 évi September 19-én. Ivánka Imre, őrnagy, Pest, sept. 25-dikén: Örömmel tudatom a’ közönséggel, hogy az általam alakítandó szabad vadászcsapatba Szontagh Gusztáv nyugalmazott kapitány beállani kész. — Nem szük­ség magyaráznom, milly előnyt nyer e’ csapat e’ kitűnő, vala­mint a’ hadi stratégiában, úgy minden egyéb tudományokban kiművelt, és már a’ volt franczia háborúban vitézül állott harezfi egyénisége által. Újházi László a’ szabad vadászcsapat alakitója. Szabó Ede nngyházi sóhivatali gyakornok és helyettes mázsamester, hommondi mázsamestern­ek neveztetett ki. Frideczky Barabás zengi mázsamester, tulajdon kérelmére hasonló minőségben vághujhelyre helyeztetett át. Lyubibratich Sándor varasdi sómázsamesster, hasonló mi­nőségben a’ makói sóhivatalhoz helyeztetett. —III lilllllfIMlBWillllTMMBBBWWaBBiTilHnBllllílifliilTflfBillMBMMBMBBM Igazítás. A’ Közlöny 106-dik számá’ban a’ kinevezési közleményből hibából kimaradt következő egész czikk: ,,A’ honvéd XIII-ik zászlóaljához, kineve­ztettek. Főhadnagyokul: Szabó József vólt testőr, Bresslein Ernő, vólt hadnagy. Hadnagyul báró Vüsthof Károly.“ — Mi is annál fogva pót­lólag közöltetik. Alvidéki hírek* Lúgoson, sept. 17-én. Tudtuk, éreztük­ már rég, hogy parázs rétegen járunk, nem azért mintha népünk volna rósz akaratú, mert hiszen a’ nép itt is jó és jámbor, és ha nem bujtogattatik csendes és békés, hanem azért, mert tudtuk, hogy vannak rósz lelkű bujtogatók, kik a’ népet ámítják, a’ fen­­álló rend ellen izgatják, és a’ magyarok ellen uszítják , és fáj­dalom az izgatás megtermő fanyar gyümölcsét, — megyénk több helységei nyílt lázadásban vannak. Barján a’ katonaállítá­­si törvény végrehajtásában működő, illetőleg az ifjak összeírá­sával foglalkozó választmányt nagy számú tömeg vacsora köz­ben megrohanta, minek azon szomorú következése jön, hogy a’ megrohanók ketteje agyonlövetett, 7 egyén pedig megsebe­­sittetett, és a’ lázadás terjedt, több helységek lakosai szövet­keztek daczolni a’ végrehajtó hatalommal. És ime a’ megye első alispánja Jakabffy Kristóf kimegy a’ lázadók közé kard és puska nélkül, egyedül népszerűségével pánczélozottan, és­ sikerült neki Barra, Dobresz, Fadimák, Lapusnyik, és több helységek lakosait az engedelmesség útjára visszatéríteni, de több hely­ség , közöttük kiválólag Radmanyest lakossai folyvá: »t lázonga­nak; időközben Facset körül is mozgalmak támadtak, minek következtében egy szolgabiró és esküdt a’ közel Erdélybe me­nekült , de már ismét visszatért, azonban mind kettő hivata­láról leköszönt; a’ jegyzők közül többen elűzettek, egyet pedig a’ lázadók most is fogva tartanak. És Jakabffy Kristóf ezen vi­dékre ma indult el: az ég áldása kisérje lépteit! engedje a’ mindenható, hogy sikerüljön lecsillapítani az elámított népet! Bármi legyen eljárásának eredménye, ő megérdemli polgártár­sainak háláját, mert a’ béke és nyugalom érdekében nem kis­szerű áldozatot hoz akkor, midőn a’ lázadók közé megyen.­­­­A’ ruszkahegyi bányatársulatnak is mondok szives köszönetet azon készségéért, mellyel a’ vész pillanatában fegyveres ere­jének egy részét, és két ágyút külde segítségünkre. Temesvár­ról is kaptunk két ágyút, és egy dsidás századot, legközelebb pedig egy század székely gyalogságot várunk. — Sok egyént tudnék nevezni, kit a’ közvélemény bujtogató­­nak tart, de nem teszem, mert hitem szerint csak akkor sza­bad valakit pelengérre álitani, midőn ellene bizonyos adatok fölhozhatók; de ha a’ nyomozások eredményre vezetnek, azt tudatni, és a’ bűnösök neveit a közönségnek átadni fogom. Verbász, sept. 21-én. Szenttamás tegnap megint ostro­­moltatott, de siker nélkül. Hallottaink száma többre megy száz­nál ; köztök a’ derék báró Orczy István, ki a’ reggeli roham al­kalmával a’ honvédek egyik csapatjának élén egy golyó által fején találtatva szörnyet halt. Mondjunk áldást az elesettek ham­vaira, mellyekből phoenixként támadjanak harczfiak, e’ nemze­ten elkövetett istentelenségeket megboszulandók. Részleteket nem írok, meg lesz a’ hivatalos jelentésben. Reggel fél hatra kezdődött az ágyúzás részünkről, tartott hol erő­sebben, hol gyengébben délutáni fél háromig, mintegy 3500 ágyúlövés történt csak a’ mi részünkről, de az erős sánczok közt lévő lázadóknak nem sok kárt okozhatott; néhányszor égett Sz.­­tamáson. A’ pártütők még a’­sánczok között is kiáltottak a’ szé­kelyekre: ne jettek magyarok, és ellenök, ’s a’ ministerium el­len csúfosan kiabáltak. Azt vettük észre, hogy a’ sánczbelieknek erősebb ágyúik vannak mint a’ mieinknek; kartácscsal erősen lőnek, me­ly a’ derék Sándor ezredbeliekből 18-at a’ hely színen megölt, és 22-öt súlyosan megsebesített; a’ székelyeknek is tetemes vesz­teségük van. 25 huszár esett el. Bezzeg tudnak a’ ráczok hadicsellel élni. Túriéról táma­dást tettek, huszárjainkból e’ csatában több esett el, ’s egyúttal a’ másik felől Túriéról segítség ment be Szenttamásra. A’ ráczok e’ csatában egy ágyút a’ csatatéren hagytak, de később, mivel mieinknek nem volt alkalmuk, miként elvitetni, ugyanazok vissza­vitték Turiára. 42 ágyú dolgozott a’ verbászi oldalról; de mit használt ? A’ sánczból jött lövések előtt hullottak lelkeseink. A’ sánczokban öszpontositá a’ camarilla erejét, verje meg az ég! Karloviczon vannak 24, 18 fontos több ágyuk Bécsből, 25 mázsa puskapor e’ napokban küldetett ugyan Karloviczra, mellynek vidéke a’ szerémi hegyek, innen pedig a’ csajkások ke­rülete teli sánczokkal és ágyukkal, így vagyunk kedves honfitársak, azért rajta­­ készüljünk mind, életre, halálra! Drávamelléki hírek. Pécs, sept. 21. A’mitől tartottunk megtörtént. Jellachich harmadik serege, állítólag 15,000 határőr, megyénkbe tört. Mondják, két napja szállítja a’ sereget a’ Dráván keresztül, és mi egy betűt sem tudunk. Őrvonal rendeltetett — telegraph — minden előkészület, ’s mi egy nyomom betűt nem tudunk az egészről. Most halljuk a’ váratlan hirt, ma reggel 10 órakor, midőn a’ határőrök szállásmestere már Pécsett van, ’s pár óra múlva az egész sereg. Megfoghatlan! A’ kémrendszert nem mi találtuk fel. Pécs városa rögtön közgyűlést tartott 's elhatározá a’ bán seregeit be nem ereszteni ’s élelmezésökről nem gon­doskodni. Mi fog belőle következni ? ki tudja. A’ kvártélymes­­ter-kapitány jelen volt a’ közgyűlésen, ’s neki szóval megmon­datott a’határozat. Mire megyünk az ellentállással ágyúk, katonák és rendezett nemzetőrség nélkül, könnyű kitalálni, de azért a’ város határozatát csak helyeselhetjük. Kardcsapás nélkül en­gedni át egy talpalatnyi magyar földet, szégyen, gyalázat lenne. Baranyamegye minden lelkesedése mellett, nem tehet gátat az ellenség előhaladásának. Nemzetőrségünk egy része most érkezett a’ zombori táborból, a’ másik része még Palánkon van. Önkéntes nemzetőrségünk ezer körül ki van állítva, de fegyver nélkül. Az egész megyében nincs egy maroknyi mozsár, annál kevésbé ágyú. Rendes hü katonaságunk egy emberünk sincs. Védtelen állunk minden rendezés, minden terv nélkül. A’ báni seregek, állítólag Pécsen, Mohácson át P­e­s­t­r­e (l) in­dulnak. A’ 3-ik és 4-ik bataillon egyenruhában, az 5-ik (?) sans-cullotte. E’ pil­lanatban halljuk, hogy Batthyány Kázmér mint Pécsnek és "Ba­ranyának kormánybiztosa, felszólitá ezen hatóságokat, hogy ele­gendő erő nélkül ellen ne álljanak, nehogy rablás és pusztításra ürügyet adjanak. Ma bizottmányunk volt. Csányi tőlünk kér se­gélyt ; meghagyta t­i, hogy járásonkint két század nemzetőrsé­get állítsunk ki. Késő, az ellenség nyakunkon. Képzelhetlen ké­­nyelműség és hanyagság terhe­­li lelkeinket. Budapest egyedül fog állam. Meddig? Csak rendkívüli eset mentheti meg, nyomora, gyáva *­ nemzetünket. Pécs, sept. 22. délután 5 óra. — Jelacsics csapatja bevonulását ma délelőttre hittük történendőnek, azonban mind­eddig nem jöttek. Kiküldött tisztviselőink most jelentik, hogy Rótt generális vezérlete mellett, Pécstől 2—3 órányira, jele­sen Szentkirályon, Baksán, Tessénben és Kisasszonyfán mintegy 7—8000 határőr, 19 ágyúval, 148 törzsegyén szállásol, holnap délelőtt Pécsre jövendő, bevárandó itt Jelacsicsnak to­vábbi parancsát. Pécs városa megmaradt határozatánál, őket el nem fogadni; de természetesen, a’ tegnap éjjel tartott tanács­­kozmány folytán fegyveresen ellentállni, mint tegnap megjegy­­zem, egyetlen sorkatona ’s ágyú nélkül, nem lehet. Tehát hol­nap Pécsett látandjuk, hazánk és szabadságunk ellenségeit, ’s úgy látszik, hosszabb időre. Vagy tán úgy járunk, mint Mura­köz , ’s Jellachich testvéries karjaiba fogad! így van az uraim, a’ hideg számítás, a’ pontos rendszeresség ’s takart politica mindig ki fog a’ pillanatnyi lelkesedésen, az őszinte nyílt poli­­ticán, ’s az eljárásbani rendszeretlen­ ’s rendetlenségen. Mint jelentetett, a’ húst készpénzzel fizetik, a’ kenyeret, ’s termeszt­­ményeket, előfogatokat ’sat. nyugtatják. Krausz megfizeti. (?) Battyhány Kázmér a’ hamarjába össze szedett erővel Mohácsra vonult. A’ pénztárakról ’s fegyverekről gondoskodva van. Hol­nap megírom Jelachich, tulajdonkép­zett, dicsőséges Einzugját — Pécsre. Pécs, sept. 23-kán délutáni 5 órakor. Tegnapelőtt jelent meg Városunkban az áttört báni hadsereg első hírnöke b. Rostich gradiskai 8-ik határezredbeli százados, felszólítva a’ hatóságot a közelgő sereg befogadására, csak barátságos láto­gatásra lőnek, úgy mondá, további parancsot itt várandók. Reg­geli 10 óra tájban jövének vásárokra indult lakosaink rémülten vissza azon hirtel, hogy az ellenség szomszédságunkban van; kétkedtünk hitelt adni a’ tudósításnak, mit hiszen a’ megyei hi­vatalosan kirendelt őröktől vártunk; de csak alig habozhattunk harmadtól óráig, midőn e’ gyászhirre az ellenséges hadak emlí­tett küldöttje is városunkban volt. A’ városi tanács kinyilatkoztató a’ népség nevében, hogy rokonszenvre nem találandnak, ne számoljanak, mint hazánk elleneit tekintjük, fogadjuk őket és ezzel bocsáttatott útnak. Azonban e’ napi tanácskozmányban korm. biztosunk gr. Batthyány Kázmér ur a’ meghívott avatott katonai egyének tanácsából is, az ellenszegülésnek semmikép sem re­mélhető sikerét belátva, a’ megyei erőt Mohácsra pontosító ösi­­sze; segélyért mindenhová folyamodtunk és nyugtalan vártuk az események fejlődését; e’ pillanatban távozott tőlünk másod­szor az említett Rossich kapitány, azon nyilatkozatával a’tanács­nak, hogy miután az erőnek ellent nem állhat, mit fejedelem és kormánya iránti tiszte parancsol, a’ bevonulásnak ellent nem álland, és igy holnapra várjuk az előcsapatot és szállásolókat; ők az utóbbi nyilatkozat szerint, mint cs. kir. hadak jövendnek, fegyelmet tartani ígértek és az első nyilatkozat után a’ reánk mért ellenséges megtámadástól megkimélendnek. Népünk imád­sága : Ments meg uram minket! Nemzeti gyűlés. LXII-dik ülés a’ képviselőházban September 24-kén reggeli 10 órakor. Elnök Pázmándy Dénes. Tárgy : Különbféle intézkedések. Kossuth Lajos: Méltóztassanak meg engedni, hogy mi­előtt az ülés a­ maga rendén megnyílnék egy pár szót szóllhassak. (Báb­juk!) Lelkemben fel vagyok indulva azon gondolattól, hogy az ár­mánynak, árulásnak nevetséges satyrája, egy nemzet feletti győzelme, csaknem sikerül, hogy 40—50 ezer potom ember be­lő az országba ’s úgy szólván kardvágás nélkül foglalja el e’ hazát. Én nem érzek magamban annyi erőt, hogy ezt tűrjem; egy fél óra múlva mint a’ ministerelnök által kiküldött biztos, de ha nem volnék is kiküldve , azon megbízásnál fogva, mellyet saját érzetem, ’s a’ haza veszélye nyújt, megyek a’ vasúton, ’s megkezdem Czeglédnél felhívni a’ né­pet , hogy tömegestől fegyverbe szálljon; (kitörő éljenzés) ’s igy me­gyek tovább faluról falura, és vagy nem látnak önök többé, vagy lát­nak mint utócsapatát olly seregnek, melly maga is képes lesz semmi­vé tenni azon gyalázatos rablócsordát. (Lelkesedés) Fél óra múlva zászló van kezemben ’s indulok, hogy hol kezdem, megmondottam, merre fogok menni nem tudom, de megyek arra, merre a' körül­ *) E' kíméletlen kifejezés, mellyet tudósítónk túlbuzgó hazafiui he­ve csúsztatott ki tollából, talán mégsem illeszthető nemze­tünkre. De ha a’ nemzet e’ végzetteljes pillanatokban magát csakugyan gyáván feladná, megérdemelné, hogy a' nemzetek so­rából kitörültessék. s­z­e­r­k. 146

Next