Közlöny, 1849. március (41-67. szám)

1849-03-28 / 64. szám

ént elhattmhall magáta, horry míré­mvagjon. Ennélfogva ha kívánják, hogy a’ szavazatok felszámítása megtörténjék, ám legyen, szabadságában áll a­ háznak, tehát jegyző urak a’ szo­kás szerint számlálják fel. (Szavazzunk felállással.) Felállással már megtörtént tegnap a’ szavazás, újra ezt a’ módot próbálni nem­ lehet. Ha tetszik a’háznak?! — jól van. (A’ felállássali szavazás kívántatik.) Első kérdés tehát az lenne, hogy miután nemellyek azt mondottak, miszerint ők a’ Bezerédi László fe­letti tanácskozást bevégezettnek tekintik, ’s erre nézve észre­vétel nem tété ezt, azok sorában hagyassák Bezerédi L., kiket a' ház követi állásukról lemondottaknak tekint; vagyis napi­rendre térést kizárnak, mellőzve azért minden további vitatko­zást, azok, kik egyenesen a' napi­rendre kívánnak térni, mél­­tóztassanak felállani. (Kevesen felállanak ) E’ szerint kimondom nyíltan, hogy a’ kevesebbség az, melly a’ napi­rendre kíván át­térni; ennek természetes következése, hogy a’ másik kérdés, miszerint a' Kemény Domokosra nézve hozott határozat, Beze­rédi Lászlóra nézve is kiterjesztetik, megáll, szavazni sem kell felette. (Helyes.) Most hát tovább mehetünk. HatásiBoldizsár:Még nincs egészen bevégezve ezen kérdés, mert örök időkre nincsenek verifikálva a’ képviselők, méltoztassék a­ ház Bezerédi Lászlónak is mint Kemény Domo­kosnak 15 napi határidőt tüzűi ki. (Ki van mondva.) Elnök: Előbb már kimondám, hogy a’ Kemény Domokos iránt hozott határozat Bezerédi Lászlóra is egészen kiterjeszte­tik. — Következik Kis Miklós. Méltóztassanak most már egyen­­kint kimondani, akarja-e valaki Kis Miklóst mentegetni? (Nem, nem ) Tehát Kis Miklós kimarad, vagyis az igazoló választmány véleménye helybenhagyatik. Olvastatik tovább a’ vélemény: Markhot Jánosra nézve: Abonyi István: úgy emlékezem, hogy Markhot János mint kormánybiztos működött Ny­itra megyében. (Tovább, tovább) Meglehet, el van fogva, azért nem jöhetett ide, mert még de­­c­ember hónapban is kapott pénzt a­ kormánytól. Ivánka Zsigmond. Azt hiszem, nem mellőzhetjük csak úgy könnyedén azon figyelmeztetést, mit előttem szólt képvise­lőtársunk Markhot Jánosra nézve tett, mert az csakugyan áll, hogy közel félévig Markhot János kormánybiztos volt, serege­ket állított és többeket eszközlött. Tudjuk Nyitra megyének az ellenség általi megszállása olly rögtön történt, hogy fizikai le­­hetlenség lehet oka meg nem jelenésének, én tehát egyszerűen kitörlendőnek nem látom, hanem reá nézve is az igazolási ese­tet kiterjesztendőnek vélem. M­aj­ercsák: Többektől értesültem, hogy Marchot János az ellenség elöl menekedett Komáromba, ennélfogva én is kívá­nom az igazoltatást reá nézve kiterjeszteni. Elnök: Tetszik-e a­ háznak Marchot Jánosnak az igazo­lást megadni? (Elfogadjuk) Tehát 15 napi idő igazolás Mar­chot Jánosnak is engedtetik. Irányi Dániel: Szavazásra tűzessék ki, valljon elfogad­ja-e a’ ház a’ választmány véleményét vagy nem ? (Helyes.) Elnök: A’ kik az igazoló választmány véleményét hely­benhagyják, méltóztassanak felállani. (Nem fogadtatik el.) Az igazolási idő megadatik. Madarász József: Miután Markhot János képviselőre nézve előbbi kormánybiztosi működése folytán azt határozta a’ ház, hogy bizonyos hallomások nyomán neki igazolási határidő adassék, ’s hasonló eset fordult elő Lukinics Mihályra nézve is, de akkor midőn ennek neve olvastatott nem szólaltam fel, mert azt hittem, hogy az egyszerű előadás nem lesz elegendő ok, arra nézve, hogy ő is kivétessék, most tehát, miután azt hallot­tam, hogy Lukinics Mihály Somogy megyében a­­hova Sopron­ból menekült volt, elfogatott, azon engedményt, melly Markot­­nak kiadatott, reá nézve is kiterjesztetni kívánom. Kovács Lajos: Ha az elveket nem mondjuk ki előle­­gesen, hanem a’ személyeknél fejlenek ki, azon következetlen­ségbe fogunk esni, hogy vissza kell menni előbbi személyekre, és nagyon helyesen, mert az volna inkább a’ hiba, ha megálla­pított elv után következetlenségből valamellyik követtársunkat kitörölnénk. Én tökéletesen egyetértek a’ többség határozatá­val, de azt hiszem hogy sem Markot János sem Lukinics Mihály, nem egy cathegoriába valók a' többiekkel, a’ mennyiben a’ töb­biekre nézve mégis valami positiv tudomány adatik elő, ezekre nézve pedig, csak puszta hallomásból tudunk valamit. Szeret­ném tehát azon elvet megállapitni, hogy ha valaki követtár­­saink közül jelen nincsen, ’s választó kerületi­vel, mellyet kép­visel, minden összeköttetés megszakadt, ugy hogy mást helyet­te nem választhatnak, ha később az illy képviselő megjelenik és magát teljesen igazolja, hazafiságát ’­ a’ házhozi hű ragasz­kodását bebizonyítja, helyét újra elfoglalhassa; ha pedig a’ ke­rület olly állapotban van, hogy más képviselőt választhat, akkor ez az előbbire nézve szerencsétlenség, mellyet eltűrni kényte­len. (Helyeslés!) Szabad­ffy Antal: Miután tapasztalom, hogy több egyéneknél a’ választmány és a’ ház következetlenségbe keve­redik, igazolásomut kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy miután febr. 20. a’ ház elhatározta, mi szerint azon követek, a’ kik meg nem jelentek lem­ondottaknak­ tekintessenek, ezen ha­tározattól eltérni már most nem szaba­d, ’s csak azon képviselők volnának igazolandók, a’ kik mart. 1 -ig megjelentek és mago­kat igazolták, ’s ezek is csak azon­­esetben igazolandók, ha ala­pos okokat tudnak felhozni. (Tovább !) Elnök: Ezen már túl vagyunk; most csak arról van a’ szó, hogy Lukinics Mihály Markol­ Jánossal egyenlőnek tekin­tessék-e,­­s erre lesz a’ szavazás . A’ kik a’ választmány véle­ményét pártolják álljanak fel. (s­­enki sem áll fel!) Tehát La­­timcának is a’ maga igazolására a’ határidő megadatik. Hunfalvy Pál: Kovács Lajos indítványa méltánylásra talált a házban; ét­ azt hiszem­, sokkal könyebben megyünk át az egyes nevek során, ha az indítványt előbb megvitatjuk és elfogadjuk. Elnök: Az indítvány o­lyan lévén, melly már egy léte­ző határozatot akar megválooztatni, szükséges azt formulázva beadni, és akkor tárgyalás alá fog vétetni. Kovács Lajos: Indítványom megmagyarázására kény­telen vagyok felhozni azt, miszerint én abból indultam ki, hogy Kemény Domokos és Bezerédy László, más részről Lukinics és Markhot nem egy kategóriába valók. Én csak azt mondtam, hogy átalános elvet kell megállapítani. Elnök: Tessék az inditványt formulázva beadni. Horváth Bodi: Következik Pillér Gedeon. Jakovics József: Ha a’ ház mart. 1-én hozott ha­tározatát vas következetességgel, minden követre nézve szigo­rúan kimondotta volna, szerénytelenségnek tartanám Pillér Gedeon nevében és érdekében felszólalni; miután azonban teg­nap kemény Domokosra, ma pedig Bezerédy Lászlóra nézve kim­ondotta azon elvet, miszerint az elmaradott követek is iga­zolhatók, nemcsak baráti és becsül­tbeli, de lelkiismereti kö­telességemnek ismerem­ a’ tisztelt ház figyelmét kikérni arra,hogy Pillér a’ nem igazoltak sorából kitöröltessék, és pedig azért, mert Pillér a' múlt évi od­. végén a’ háztól engedelm­et nyert a’ hazam­enetelre,’s azóta hiteles tudomásom szerint jan. 18-ig ágyban fekvő nehéz beteg volt; hiteles tudomás­om van to­vábbá miképen ezen idő alatt az ellenség vezére Schlik, őt maga elébe rendelte, de ő azon rendeletet nem teljesítette. Schlick parancsa által kényszerítve volt arra, hogy a’ másod alispáni hivatalt, mellyet az előtt viselt ismét foglalja el. Mi­vel ő személyesen meg nem jelenhetett, egy neje által irt nyi­latkozatot küldött Schlickhez, mellyben kijelenti, hogy a’ hiva­talt el nem vállalhatja, mert beteg, és ha beteg nem volna is, mert a’ hivatal törvényellenes,­ miután 6, múlt évi jun. havá­ban képviselőnek választatván hivataláról lemondott Ezen kö­rülményeknél fogva, ámbár elveit sohasem pártoltam és nem követtem ’s hiszek istenben, nem is fogom köve­tni soha sem, azért elvrokonságnál fogva ennem nem gyanúsíthat senki, de emberi és lovagias kötelességből a’ tisztelt háznak felfedeztem a’ körülményeket, hogy azon elvet, a’ mellyet kemény Domo­kosra kimondottak, Pillérre is alkalmazni méltóztassék. (Helyes!) Elnök: Tetszik ezt elfogadni ? (El!) Folytattatik a’ jelentés. Pál­ff­y János: Kötelességemnek tartom Pócsa képvi­selő társunk iránt szinte azon felvilágosítást adni, miszerint ő haza ment akkor, midőn a’ tisztelt ház Pesten kimondotta, hogy azon képviselők, a’ kik valami hatással bírnak lakhelyeiken, ha­za mehetnek. Azután következtek Erdélyben azon nagyon vil­­longós idők, midőn nehéz volt valakinek elmenni mikor akart, főképen pedig Felső-fejérmegye, mellynek Pócsa képviselője, a’ legborzasztóbb öldöklések színhelye volt. Ő tehát nem jö­hetett ki Erdélyből, ’s most hogy Bem Erdélyt megszabadította, elindult és eljött Marosvásárhelyig; ott kezébe kapta a’ Köz­löny azon számát, mellyben áll, hogy a’ ki mart. 1 napjáig meg nem jelenik, az követségéről lemondottnak tekintetik; ’s lát­ván hogy mart. 1-re nem érkezhetik meg Debreczenbe, meg­állapodott és MarosVásárhelyt akarja bevárni mig bizonyos tudo­mást kap mi tévő legyen. Tehát reá nézve is határidőt kérek a’ háztól. (Helyes !) Elnök: A’ határidő Pócsa képviselőre nézve is ki­terjesztetik. Horvát Bódi: Következik Pulszky Ferencz. Ivánka Zsigmond: Bocsássanak meg önök, ha fel­szólalok Pulszkyra nézve, a’ mennyiben tudom, hogy ő kormányi megbízatás folytán ment a’ külföldre, ’s azért kérdést akarnék intéztetni a’ kormányhoz, valljon Pulszkynak távolléte kikülde­tésből származik-e vagy nem. Én Pulszkyt mindig tántorithatlan hazafinak hittem, ’s fel sem teszem róla, hogy hazáját elárulhas­sa. Ö, kinek nevét ellenségeink akasztóiéra függesztették, bizo­nyosan nem érdemli meg, hogy pelengérre álitsuk, ’s az árulás bélyegét süssük reá. (Abból nem következik hogy áruló) Biz az úgy van, akár mit mondanak is, hogy a’ kit mi itt kitörölünk, azt némikép árulón­ak lehet tekinteni. Tehát Pulszky Ferenczet ille­tőleg oda terjed indítványom, miszerint tudja meg a’ tiszt, ház a’ kormánytól, tud-e ez valamit az ő távozása felöl, és akkor tegyen vele a’ ház többsége a’ mint tetszik, hanem én tartóz­kodva mondanék ki reá legkisebb büntetést is. Patay József: Annyit jelenthetek a­ tisztelt háznak, hogy Pulszky az összes kormány kiküldetéséből nem ment el; valljon az elnök nem adott-e neki kiküldetést azt nem tudom. Halász Bódi: Én azt tartom, hogy senkinek politikai múltjáról itten szó nincs. A’ ház azon határozatot hozta, hogy a’ kik távollétöket nem igazolják, kitöröltessenek. Mi Pulszkyt illeti, van itt egy különös rovat azokra nézve, kik kormányi ki­küldetésben vannak távol,’s vannak vagy 25-en, de Pulszky ne­vét köztök nem találom. Én tisztelem Pulszky Ferenczet, de itt ne vitatkozzunk arról, hogy azon sok képviselő, a’ kiket mi le­­mondottaknak nyilvánítunk, mind hazaáruló-e, hanem nézzük azt, ki ment el engedelem nélkül, ’s ki nem igazolta magát. Miután pedig nincs bebizonyítva, hogy Pulszky kinek engedelmével ment el, ötét legyezni nem kívánom. Irányi Dániel: A’ honvédelmi bizottmány azoknak névsorát is előadta, a’ kik külföldi kiküldetésben vannak. Azt is tudom, hogy Pulszkyt nem csak az összes honvédelmi bizott­mány sem, sőt annak elnöke sem küldötte ki (positive tudja?) Positive. Miután a’ honvédelmi bizottmány elnöke szinte tudta a’ háznak azon határozatát, hogy a’ kiküldetteknek névsorát be kell küldeni, bizonyosan Pulszkyra nézve is teljesítette volna kötelességét. Én tehát azt vélem, hogy Pulszkyra nézve kivételt nem lehet tenni. Bezerédy István: Kötelességem kimondani a’ mit egyre vagy másra tudok. Én úgy tudom, hogy Pulszky Párisba ment és ott részünkre olly erélyesen működik, miszerint elis­merést és sikert szerez mű­ködése, így tehát ismét visszajön, ’s reá nézve ezen tekintetet fi­gyelembe veendőnek gondolom (sza­vazzunk). Betlen János: Ámbár a’ tiszt. ház kimondotta , hogy a’ kitöröltetés nem büntetés, de azt gondolom, hogy méltányos­sággal kell viseltetnünk ollyanok irányában, kiket az ellenség is gyűlöl, ’s az iránt, ki a’hazának annyi szolgálatot tett, mint Pulszky, bizonyosan ki méllettel kellene viseltetnünk (helyes.) Ángyal: Osztom Ivánka képviselő úrnak nézetét, hoz­zá téve még azt, miszerint látható, hogy ezen jegyzékbe hibák is csúsztak be, ’s azért szükségesnek találom megkérdezni a’ kormányelnököt, valljon nem küldötte-e Pulszkyt, mert a’ 3-ik pont alatt még csak azok sincsenek elősorolva, kik kormánybiz­tosok lévén működésűk megszűnt; más tévedést is látok e’ jegy­zékben , külön sorban vannak azok , kik a’ háztól nyert enge­­delemmel távoztak, ’s Pillér Gedeon nincs köztök, pedig reá be­­bizonyodott, hogy ő is engedelemmel távozott el. Elnök: Most ne beszéljünk másról, csupán csak Pulsz­kyról. Kazinczy Gábor: Én ezen eljárást Pulszkyra nézve botránynak tartom, mert tudjuk, hogy őt Bécsben in effige fel­akasztották, most pedigg a’ ház meg akarja őt bélyegezni. Ez gúnya minden igazságnak. Én azt hiszem, akár múltját akár je­lenét tekintjük, kinek jutott nyomatékosabb szerep, mint Pulsz­kynak, ha ő Magyarország határain kívül is akar a hazának annyit szolgálni, mint Bécsben szolgált. Én tehát pártolom Ivánka képviselő­társunk véleményét (helyes.) Elnök: Mi­előtt végképen határoznának Pulszky Ferencz felett, méltóztatnak-e elfogadni azt, miszerint az összes honv. bizottsa. nevében az nyilváníttatván, hogy annak rendeletéből nincs elküldve (zaj). Kállay Ödön: Szólani' akarok •' kérdésre. Az indítvány Ivánka által úgy terjesztetett elő, hogy az elnökséghez Pulszky végett kérdés intéztessék, valljon nem az ő kiküldéséből távo­zott-e el. Én azt méltányosnak találom, ’s a’ kérdés csak e’ kö­rül foroghat. Én Pulszky irányában dicséretet tartani nem aka­rok, és felfogom azt, hogy az embernek előbbeni dicső tetteit nem kell összezavarni jelen állásával, valamint meg kell fontol­ni, hogy vannak emberek, kik­ az előtt többször megmentették a’ hazát, ’s harmadszor mikor a haza uj veszélyben volt, kiván­doroltak és elhagyták az árva hazát. Ha kormányelnökünk Pulszkyt kiküldötte, akkor az indítványozónak akaratja szerint őt kitörölni nem lehet; azért a nélkül azonban hogy bebizo­­nyittatnék, valljon engedelemmel vándorolt-e ki, ’s nem-e úgy n­int Eötvös, et felmenteni méltánytalanság volna a’ ház irá­nyában (zaj) kérem m­él­óztassanak csendesen lenni, nekem szo­kásom mindenkit kihallgatni,— mert ollyan ember pártoltatnék, ki jót is tett hazájának, de a’ veszély idejében, mikor tántorít— hatlan férfiúra volt szükség,elhagyta azt (zaj) Éns­emélyekhez nem ragaszkodom, mert az ügyet kell pártolnom, nem a’ sze­mélyeket. Ha tehát Pulszkyra nézve úgy terjesztetik elő a’ kér­dés, mint az elnökségtől hallottam, igazságtalanság követt­tik el, és akkor nem fogjuk megbírálhatni a' becsületes hazafit. Szi­gorú bírónak kell lenni ’s a’ hűséget jutalmazni, a’ ki elhagyta hazáját, annak nem lehet méltányosságot követelni; azért tehát kérdjük meg a’ honvédelmi bizottmány elnökét. Berzenczei László: Tisztelem a’ hazafiságot, és tisz­telem azt a’ a’ hazfiságot is a’ melly 16-ik martiusról datálódik, ha­nem tisztelem azt a’ hazafiságot is, a’melly a’régi időben is küz­dött, akkor, minőn még nem brillíroztunk, ’s midőn még tár­­czák nem állottak előttünk; tisztelem még azokat is, kik a’ ma­gok fényükben csillogva még arra sem számítottak, hogyha e’ nemzet vész, legalább a’ Conversations lexiconban egy tzikk fog jutni nekik, de kimondom, miszerint én egy egész életteli becsületszilárdságot sokkal többre becsülök,mint egy mo­schi­rurgus bizonyítékát. Ne mistificáljuk magunkat. Azt mondják, hogy mi abnormis állapotban vagyunk.Majd azt mondják ne bánt­suk a’kormányt, értsünk egyet mindnyájan,­­ midőn egy tárgy szőnyegre kerül, mindjárt alnt /• •­m vagyunk. Midőn pedig arra jó a’ dolog, hogy a követ, .z t h­angírozzuk ki, mindjárt normális állapotban vagyunk. Nem lehettem je­len, midőn az alapelv vitattatott, hanem nyíltan kimondom, én az alapelvet látom hibásnak, de már nem szólhatok; mert meg­határozták , csak annyit mondok, hogy: furcsa egy állása jutott Pulszky Ferencznek vagy másnak is. Némellyik roppant érdeme­ket szerzett,’s azt kiáltják: Uram, uram ! pedig a’Krisztus megmondotta, hogy nem megyen mennyországba minden. Mások pedig életöket koczkáztatták Egyik leutazott a’ gőzösön Szol­­nokig ’s onnan ide jött; másik, akasztófa között járt mint Pulszki is, és azért mert talán némelly követnek tetszett is----------­Uraim! ha bakot nézünk, bakot ütünk, azaz, az egész dolog mint a’ székely mondja: köntörfalazás. (Kaczaj) — Megenged­nek önök uraim, abban is határozatlanság van. — Mig az alap nem eléggé szilárd — mert az fekszik a’ játékban, hogy félünk kimondani, hogy az emberekben nem bízunk, hogy t. i. ezek az emberek hazaárulók, vagy mik! de ezektől az emberektől min­den áron meg akarunk válni, menekülni, ’s erre az alkalmat szeretjük felhasználni. És mi a’ föczél benne? miért vagyunk itt? miért szükség itt együtt lenni a’ háznak? Felelet, hogy törvé­nyes szint adjunk a’ mostani mozgalmaknak; ’s mindamellett, hogy a’ forradalom terén vagyunk, mégis szeretjük megtartani a’ törvényességi típust; hivatásunk ez, ’s a’ czél nincs elérve. Meglátjuk a’ számolás napján, mellyik tett több jót. Eljöhet az idő,miszerint felmerülhet, hogy Pulszky Ferencz a’hazának több jót eszközlött mint az, ki érdemeit most rettenetes nagy lármá­val kü­rtölgeti. Kérem önöket, ha már a’ múlt érdemeit nem ve­szik is tekintetbe, azon egyén a’ ki évekig szilárd jellemű em­ber volt és Debreczenbe el nem jött vagy el nem jöhetett, kö­vetkezik hogy már eo ipso gazember. Ezt ki lehet mondani; igen ’s ezzel életet homályositani, hanem azt hiszem a’ háznak kell bizonyos kegyelettel lenni, mert bocsássanak meg önök, a’ mos­tani mozgalmakat nem uj, hanem régi munkásság idézte elő ’s vezette oda a’ népet, hogy a’ martiusi napokban is olly erővel küzd; és bizonyosan az anyagot mások készítették meg, ’s kik azt gyúrják jelenleg, ne patvarkodjanak. Uraim, én teljesen meg vagyok győződve, hogy a’ Pulszki Ferencz élete ’s jelleme több kezesség,mint nem tudom, hány orvosi bizonyitvány. Azt hiszem vannak emberek, kik iránt, még ellenségeink között is, méltá­nyossággal tartozunk viseltetni. — Pulszky Ferencz, a’ki mi érettünk sokat szenvedett, megérdemli hogy neki a’ ház meg­kegyelmezzen. Annálfogva röviden csak azt mondom, hogy ha tetszik önöknek innen kitenni, legyen, nem igen sokat törődöm rajta, mert ha megérdemli Pulszky, hogy követ legyen, újra el­választják, az igaz, ha pedig tétlen, nem választják meg, de min­denesetre Ivánka véleményét pártolom. Bernát József: Ha a’ ház megmaradt volna azon a’ a’ téren, mellyen elindult, nem tettem volna most indítványt; azonban ennek tételére ösztönözve érzem magamat, mert látom, hogy mindig tovább menve mindig több keserűségek fejlődnek ki tanácskozási eljárásunk átal.­­ Az alapszabályok megvitatá­sa alkalmával kimondatott ugyan, hogy legkisebb becstelenitést sem húz az maga után, ha a’ nem igazolt követnek széke üres­nek nyilváníttatik; minthogy azonban itt több előadás szerint — magunknak mintegy bíráskodást tulajdonítva — becstelenségi bélyeggel illettetik azon követ, ki nem igazolta magát: bátor vagyok azt mondani, hogy talán a’ körülmények, mellyek akkor voltak, változtak, ’s a’ viszonyok most egészen mások hazánk­ra nézve, és a’ képviselőhöz irányában. Mi nem vagyunk olly szorongatott helyzetben, ’s azon határozat, mellyből a’ ház előbb kiindult volt, mintegy szorító eszközül szolgált arra, hogy a’ képviselők száma szaporodjék. Most már ezen körülmény nem forog fen; de látjuk azt is, hogy némelly képviselők a’ legjobb akarat mellett sem képesek magokat igazolni. Legyünk tehát igazságosak, ’s ne vessük el a’ viszálkodás keztyűjét, hiszen er­re hazánk viszonyai nem kényszerítenek. Hagyjuk e’ kérdést jobb illőkre. (Helyeslések. — Mások: napi­rendre ) Kovács Lajos: Senkinek inkább nem kellene örven­deni az elöttem tett indítványon, mint épen nekem, ki bátor vol­tam az első vitatás alkalmával aggodalmammal előállani, mert a’ háznak méltósága megkívánja azt, hogy a’ ház szabá­lyainak értelmében tegyük azt, a’ mit tenni kell. Ha ez egész kérdés tárgyalásán keresztül mentünk, lesz módunk iránta ha­tározni; ’s most közbeszólóig az általam igen pártolandó fel­szólítás által ne akaszszuk meg az egészet. Én szorítkozom épen Pulszky Ferencz esetére mint szőnyegen levő tárgyra, ’s arra vagyok bátor kérni önöket, mert követtársunkról van szó, hogy Pulszky Ferencznek követi állásáról határozzon a’ ház, a’ mint 22.

Next