Közlöny, 1849. május (93-119. szám)

1849-05-24 / 113. szám

r­k 42 századosok; Lukenics József, Zeyk Domokos, Nagy István 10. huszár ezredbeli, főhadnagyok; Egyed József, Eszterházy Kál­mán, alhadnagyok; Simon András, Bege Mihály, Koncz Elek ti­zedesek; Mincsor Antal, Páll Gergely, Simon András, Sí. Unczi Domokos, Gáli Albert altizedesek; Buday Mihály, Kiss Barabás, Koncz Antal, Czimbalmos Máté, Veres István közvitézek. Ezen kitüntetések kormányzó elnök és a’hadügyministerium által már meg lévén erősítve, ezennel közhírré tétetnek. Debreczen, május 19. 1849. a’ helyet, hadügyminister távollétében, Répásy Mihály, tábornok. NÉVVÁLTOZTATÁSOK: 481., 483,508., 514., 515., 533., 536., 554.­­ B. Telegdi Roth Laj­os nevének T­e­l­e­g­d­i V­e­r­e­s-re Roth­­ichneck Károlyénak Vince Te-re, Goldstein Márkénak Ara­ny i-ra,Hirsch Eduárdénak Szar­v­ass­i-ra, Uferbach Józsefé­nek Parttay-ra, Uferbach Simonénak Patak­i-ra, Weiszkopf Ignáczénak Szerény­i-re, Winkler Ferenczének Szegleti­­re, Tunner Mártonénak Döröghy-re átváltoztatása megen­gedtetvén, ezen engedély ezennel országszerte közhírré tétetik. Debreczen, május 20. 1849. Szemere Bertalan, belügyminister Igazítás. A’ Közlöny l­O. számában 1406. sz. a. hibásan ez áll: A’ nádudvari nemzeti casino elnöke a’ sérült honv. számára 40 pótot ajándékozott, mi ezennel ide javíttatik: a’ nagyváradi nem­­zeti casino elnöke. Flór Ferencz hadügyi egészségi osztályfőnök. Felelős szerkesztő Gyurmán Adolf, ezredbeli főhadnagy, ugyan május napjától­ titk­os illet­ménynyel. „ „ . A.­­ s. 14624 Kineveztetik a 8-ik huszárezredhez. Hadna­­nagyu­l: Szegheö Alajos, megyei esküdt, május 16-ik napjá­tól számítandó ranggal és illetménynyel. A’ hadügyminister távollétében, Répásy Mihály, tábornok. A. 14,587. Istvánfi József sérült tűzmester, a’ nyíregyházi térparancs­­noksághoz tér hadnagy ül ezennel kineveztetik. Debreczen május 18-án 1849. A­­ s. 14564. Kineveztetnek a’ székely tartaléksereg 3-dik z­aljához. Őrnagyul: Magyari Ferencz százados. Százado­sokul: Csehme Ádám, csikszerdai fótanitó és nemzetőr száza­dos, Péterfi József, Veress István, Mándoki András, Csibi Ala­jos, nemzetőr századosok, Szőrcsei Imre nemzetőr főhada. Fő­hadnagyokul: Szilágyi András, Részeg János, Albert Ig­­nácz, Barta Dani nemzetőr hadnagyok, Bruchmüller Jakab csik­szerdai rendes tanító. H­adn­a­gy­o­k­ul : Gyárfás János nem­­z­etőr hada , Veress István, Biró Sándor, Albert László, Kedves Gergely, Mészáros Ferencz, Lukács József, Szabó János nem­zetőr őrmesterek, Sándor János, Kelemen István, Balázs Alajos őrmesterek és székely főparancsnoksági írnokok. — A’ székely tartalék?* rog 5-d. z­ aljához. ő­r­n­agy u­r: Iliich Ferencz szá­zados. Századosokul: Eresdi Lajos százados, Benkö Sán­dor nyugalmazott föhadn., Debreczi Gábor föhadn, Pócsa Fe­rencz ne­mzetőr százados, Mike Lajos főhada. Főhadnagyo­kul: Bar­i János, Bika Lajos, Árkosi Mózes, Pünkösti József, Veress Péter, Kovács János nemzetőr főhadnagyok. Hadna­gyokul: Rákosi György, Forró Pál, Magdó Antal, Bodó Elek, Jüngling János, Jáni Fülöp, Dombi László, ifj. Bogdán Antal, Ugrón István, Farkas János, Szigethi Dani őrmesterek. Mindnyá­jan május 1-töl számítandó rang és illetménynyel. Debreczen, május 19-kén 1849. A’ hadügyminister távollétében / Répásy Mihály tábornok. A. 15003. Kineveztetnek: Az ungi mozgó gyalog nemzetőr­ségből alakított 406-ik z­aljhoz a­ megyei kormánybiztos ur fölterjesztése alapján :s­zázadosokul: Kulin József, Szikszai Eduard, Bögler József, csapatbeli századosok. Főhadnagyo­kul: Fischer József, Lőrinczi József, csapatb. főhadnagyok. Hadnagyokul: Fodor Miklós, Révész György, Deák Vincze, Tomcsányi Boldizsár, Halasi Béla, Kerekes Antal, csapath. had­nagyok. Őrnagyi segéd hadnagyi ranggal: őri Jenő.Mindnyá­juknak rangja és illetménye f. é. május 16-tól számítandó. Debreczen, május 18-án 1849. A’ hadügyminister ur távollétében Répásy Mihály tábornok. A. 14564. sz. Bem altábornagy ur felterjesztésére kineveztetnek. Pénteki Lajos nyugalmazott százados, tordai térparancs­nok és folyó évi május 1-től. Mánuel Barnabás tanár, ujpécsi ka­tonai k­órházparancsnokúr folyó évi május 9-től. Szebeni Fe­renci őrmester, ujpécsre segédtisztül, és alhadnagyul folyó évi aprít 1-töl számítandó ranggal és illetménynyel. Debreczen, május 20. 1849. Rápásy Mihály, tábornok, hadüszvminátor mngbizilan­ból. A. 15114. Az ország kormányzó elnökének megerősítése folytán Palóczi László 39-dik gyalog ezredbeli őrnagy alezredessé, ’s ugyanezen ezred parancsnokává folyó hó 20-tól számítandó ranggal és illetménnyel kineveztetik. Debreczen, május 19-ben 1849. A’ hadügyminister távollétében, Répásy Mihály tábornok. A. 14,899. Kovács Mihály nagybányai tanácsos Bem altábornagy úr ^árosából, a’ nagybányai kórház főhadnagyi ranggal pa­tat­­n ikuli történt kinevezése azon hozzáadással ezennel erő­­sittetik meg, miszerint főhadnagyi rangját folyó évi január első napjától nyerendi. Debreczen, május 19. 1849. A’ hadügyminister megbízásából, Répásy Mihály, tábornok. 14,796. I F. g. Prém János szilágysomlyói tanító, a’ 2-ik huszár ezred tartalék századához 2-od rendű számvevő segédnek hadnagyi ranggal f. hó 16-tól számítandó rang és illetménnyel kinevezte­­tett. Kelt Debreczenben, május 18-án 1849. A’ hadügyminister megbízásából Répásy Mihály, tábornok. F.­­­g. 14,695. Tokodi István, a’ 98-ik z. aljhoz kinevezett 2-sod rendű számvevősegéd hadnagy, hason minőségben a’ debreczeni ruha rákiéihoz e’ hó 16-án áttétetett, a’ 98-ik z. aljhoz pedig Örmé­nyi Lajos idt­­lenesen alkalmazott élelmezési tiszt, 1-ső rendű számvevő segéddé hadnagyi ranggal f. hó 16-tól kezdve kine­veztetek. Kelt Debreczenben, május 18-án 1849. A’ hadügyminister megbízásából Répásy Mihály, tábornok. F.­­ u. 14,360. A’ 12-ik h. z. aljhoz Varga Sándor, ugyanezen 7. aljbeli közhonvéd, 2-od rendű számvevő segéddé, hadnagyi ranggal f. l.ó 16-tól kineveztetett. Debreczen, május 18-án 1849. A’ hadügyminister megbízásából Répásy Mihály, tábornok. F. p. 14,809. A’ katonai osztályban Ferenczi László, eddigi könyvirót segádfogalm­azóvá neveztem ki. Debreczen május 18. 1849. A’ hadügyminister megbízásából Répásy Mihály, tábornok. 10497.­­ h. ü. KITÜNTETÉSEK. Bem altábornagy,szászsebesi főhadiszállásáról f. évi ápril hó 8-án kelt jelentése szerint következő egyének a’ katonai or­­den.rend harmadik osztályával feldiszesittettek: Czecz János, gr. Bethlen Gergely, b. Kemény Farkas, b. Bánfy János, i.­ Teleky Sándor, Tóth Ágoston, Kiss Sándor, Gál Sándor ezrede­sek; Fen ó Elek, b. Messena, Pereczi Péter, Károlyi Miksa, Ihász Dániel,Beke József, Szabó Ferdinand, Inczédi Samu alezredesek; Papp Vilmos, Klement, a’ 12. zászlóaljtól, gr. Bethlen Olivér, Do­­bay József, Müller József tüzér, Kabós 1-sö székely, Horváth Ignácz, Materay László, Juhász Albert, Keller, Jeszenszky, Kál­­noky, Kiss István, Trar­gus, Simonyi Simon, Zarzycki Dénes, Gesztessy László törzsorvos,őrnagyok; Jókai Lajos Mátyás hu­szár ezredbeli, Székely Lajos, Salbek György, Petőfi Sándor HÓDOLAT-NYILATKOZATOK. 742­ és 744.­­ M. A’ székesfejérvári cistercita rendű tanítói kar, és a’ zilahi helvét hitvallású tanoda flöjárósága hazánk függetlensége fö­lötti örömüket ’s a’ kormány iránti hódolatukat ’s engedelmessé­güket nyilvánították. Debreczen május 20. 1849. Vallás ’s közoktatásügyi minister Horváth Mihály. Az igazságügyi ministerium rendelete folytán Magyaror­szág függetlensége iránti hódolatukat kijelentették: Arad város törvényszéke, a’ felső-magyarországi kerületi bányatörvény­­szék ’s a’ maros-vásárhelyi országos itélő-tábla. Az igazságügyi ministerium. 7350­­ K.HIVATALOS TUDÓSÍTÁSOK. Ábrányi Emil értesítése Budavár bevételéről. F. hó 21-kén d. után felmentem és Budavárába. Nem hi­szek embert, kit az ottani látvány Veséig nem illetett volna meg. — Első percében nem tud szólni, nem gondolkozni — látva azt, minő erősséggé alakíttatott a’ vár, ’s minő példátlan vitézség kell vala ezt nagyobb részt létrákon ’s fényes nappal elfoglalni. Azt hiszem, Budavára visszavétele a’ várostromok példányai kö­zött a’ legnevezetesebbek közé fog tartozni. Az egész vár alulról a’ kapuk sarkáig két, három rétben pallisádokkal volt elkerítve. A’ pallisádok háta mögött sáncz, mellynek belső színéből fáiig failve lőttek «Ilonáink. A’ palisá­­dok emberrel tömve, ’s középen vagy fölül ágyékkal ellátva. A’ várkapuk teljes magasságok szerint kővel ’s fövenyzsákokkal annyira berakva, hogy napok telnek el kitisztittatásukig. Fölül a’ bástyák nem csak új rétegekkel fölemeltetve, hol a’ lólyukak voltak, hanem az egész várkör félölnyi laufgrabennel van meg­erősítve. Minden szögleten vagy rokon ágyuk és bombák által egész telepekben kiegészíttetve. És ezen várat 3 órai ostrom alatt, 4000 ember, bevették vitéz honvédeink. A’ világ méltán bámulandja vitézségüket . A’ létrák még mindenütt fáihoz támasztva voltak, és a’ roham olly sebesen történt, hogy az ellenségnek ideje, sem az ágyúk beszegezésére,sem némelly ütnek elsütésére, nem volt.Tölt­­ve jutott kezeinkbe. A’ halottak eltakarítása egész nap folyt, de még d. után sok dicsőn kimúlt honvédet szedtek föl a’ bástyák alól, a’ horvátok pedig sok helyt az utszán hevertek. Avatotta­kon azon különöst vettem észre, hogy elhúnyt honvédőinken alig látszott sebhely, legtöbben golyó által múltak ki. De az ellen­ségnek képe, feje’s teste annyira szétzúzva, hogy borzasztó volt csak egyet is látni. Innen is gyanítható micsoda bosszúdüh­­kel vívtak a’ mieink! A tüzérek közül nehezen menekült csak egy is. A’ horvátok közül iszonyú sok eleshetett, mert szekér­­derékra lehetne szedni a’ vár-utszári porba taposott végőrvidé­­ki csákókat. A’ vár maga leg tragico-comicusb alakzatot mutat. A’ volt cs. k. lak még tegnap erős lánggal égett, ’s már az első emele­te roskadozott. A’tűz olly makacsul emészti bútorait,mintha meg­­esküdött volna, hogy utolsó ízig elrontja az áruló dynastia em­lékjeleit! Tovább egy horvát fekszik halva sápadtan, mintha a’ magyartóli félelem sújtotta volna földre. Nem messze hozzá egy szurkos honvéd ül a’ nádori palotából kidobott aranyozott, ’s bi­­borszínű vánkosu isely< székben. Amott egy huszár sétál lenéz­ve a’ világot Buda ormáról, még mellette egy össze düledezett háznak közepén ágyú által improvisált ajtón egy kis tüzér búv ki, hozva magával czukrot, egy vasalót,aszszony kalapot­­ stb. Ludvigh János képviselőt óhajtván meglátogatni, szeren­­csés voltam azon teremre jutni, hol Görgei altábornagy a’ teg­nap magukat kitüntetőket a’ katonai rend 3-ik szalagával feldiszité. Görgei t. n. az előtte di. ső vegyületben felallitot (huszár, tüzér, honvid, tiszt, közlegény ’stb.) vitézekhez azon rövidséggel, mely a’ katonai nagy genseket mindég jellemezte, imigyen szóllott. „Fiaim! Minden jónak gyorsan és egyszerűen kell történnie. Én tegnap azt mondtam nektek, ezt a’ várat ostromolni fogjak, ’s ti bevettétek. Becsületesen telje­­sitettétek a’ haza iránti tisztelőket, ’s most nekem kötelességem titeket kitüntetéstek által megjutalmazni 11. Láttam azon olasz ezredes holttestét, ki a’ hidat légbe akarta röpíteni. Iszonyon lakott a’ gaz vandal Lün kisérleteért. Jobb karját ’s oldalát egés­zen elvesztette. Hajnik Pál rendőrfőnök szólott Hentzivel is. Igen megha­tóknak ’s töredelmesnek látszik. Panaszkodott, hogy őt Austria megcsalta, mert mielőbbi fölmentést ígért az ostrom alól. Leg­főbb óhajtása — meghalni , ’s legborzasztóbb gondolata: ha fölakasztatnék! Sebe az oldalcsontok kettejét húzta össze, ’s nem lenne életveszélyes fiatal iáj, de nála valószínűleg az lesz. Katonai előadás szerint 48 sugár, ’s 15 vétágyút kaptunk a’ várban. Én többet hittem volna; szekér igen nagy számban, ’s 16 kocsin hidászi készületek. Pest most kezdi élni tavaszát, minden arc* mosolyt?, »* nép munkás hangyabolyként hemzseg, és dicséri a’ ma­gyar had­sereg vitézségét napfeljöttétöl naplementig. De érdemesb vité­zekre nem is hullott soha a’ ditséret koszorúja. 2595. B. Bem altábornagy úrf. hó 16-án orsovai fő hadi szállásá­ból Omer basához mint a’ török hadsereg Oláh országbani főpa­­rancsnokához intézett levelét kézhez szolgáltatás végett, nem különben Ozmán bej ujorsovai török várparancsnoknak' szóló leveleket küldöttség által elküldetvén, e’ tárgybani eljárásáról a’ küldöttség következő jelentést tett: „Tisztelt altábornagy úr! Tegnapi napon kapott szóbeli parancsa következtében Ujorsovára indulván, midőn a’ Duna magyarországi partjára érkeztünk, ’s a’ szigeten lévő tö­rök várőrségnek a’ kihívó jelt megfuvattuk, azonnal a’ várból egy csolnak 24 török katonával hozzánk átjött, ’s velők Hassan Effendi őrnagy a’ basa veje, és Ali Solejman tüzér százados, kik is bennünket az ujorsovai várőrség parancsnokához Ozmán bey basához átvittek. Midőn a’ Duna közepére értünk azonnal az utorsovai váron ’s a’ basa lakásán tiszteletünk jelére (mint a’ velünk levő török tisztek magyarázák) a’ török lobogó felvona­tott, a’ várba beérvén a’ diszrendben felállított török katonaság között Ozmán bey basához bevitettünk, ki is bennünket feláll­va fogadván kölcsönös tisztelkedés után az átadás végett reánk bízott leveleket néki átnyújtottuk. Miután a’hozzá intézett leveleket környezetéből néki senki sem tudta megmagyarázni, azokat felbontva nékünk vissza adta, ’s tartalmukat megmagya­rázni kérte, mellyeket mi elolvasván értésére adtuk, hogy az elsőben független hazánk kormánya nevében altábornagy úr ál­tal arra szólittatik fel, hogy, miután a’ független magyar haza kormánya, most másod ízben tapasztalni kénytelen, hogy ellen­ségünk az osztrák hadsereg a’ magas porta tartományaiba mene­kült, és ezen fegyveres bemenetelt a’ török udvar meg nem gá­tolta, ez által mintegy közvetve a’ független magyar haza iránt ellenséges indulatot mutat, hogy ezen ellenséges indulat ré­szünkről ne viszonoztassák: kívánja a’ magyar kormány nevé­ben altábornagy úr, hogy az összes osztrák sereg lefegyverez­­tessék, fegyvereik altábornagy úrnak a’ magyar kormány ré­szére átadassanak, az emberek pedig további rendeletig letar­tóztassanak. Elolvastuk a’ második levelet, mellyben az osztrák erő ál­tal elrabolt két gőzös 's három vontató hajó mint magán tulaj­don a’ társaság részére vissza követel­etik. Végre elolvastuk a’ harmadikat, mellyben altábornagy úr a’ Duna túlsó részéről se­regünkre történt lövöldözések ellen tiltakozik. Mind a’ 3. levél­re nézve szóval a’ legszívesebben megígérő, hogy altábornagy úr kívánsága szerint fog intézkedni. Szinte azonnal elinditá az Omér basához czimzett levelet, rendeltetése helyére. A’ magyar országgyűlés függetlenségi nyilatkozatát, mellyet neki átadánk, a’ legszívesebben vette. Miután török szokás szerint bennünket kávéval és do­hányzásul megvendégelt, barátságos közszoritással és szives szomszédi egyetértési és kéréssel elbocsátott, látogatások tevé­sére seregünket, ’s részéröl­ viszonlátogatások elfogadására bennünket felkért, ’s tiszteletét altábornagy úrtól kezdve egész az utolsó közembernek is küldötte. Mint egy figyelmet érdeklő dolgot érdemesnek találjuk azt is jelenteni, hogy apróságok vásárlása alkalmával bankje­gyekkel fizetvén, a’ kereskedők által, a’ minket kísérő török tisztek jelenlétében, meg voltunk kérve, hogy ne osztrák, hanem magyar bankjegyekkel fizessük a’ vett tár­gyakat. • Kiss Sándor, százados. M­u­n­t­y­á­n János, tábori lelkész A’ táborkari osztály igazgatósága által. NEMZETI GYŰLÉS. Elő­leges közlés a’ képviselőház és a’ felső ház május 23-ki üléseiről. Az ülés tárgya volt megválasztani a’ küldöttséget, melly vitéz hadseregünknek és koszorúzott vezérének megvigye Bu­dapestre a’ nemzet nevében a’ hálát és a’kitüntetést. A’ küldött­ség­ tagjai: Kazinczy Gábor, Baja Gergely és Varga Sándor képviselők. E’ küldöttséghez a’ felső ház részéről választattak: Ber­­náth Zsigmond ungi főispán, és b. Horváth János. KÜLFÖLD. ♦ FRANCZIAORSZÁG: Az­­ Ost-deutsche Post1 f. h. 17-ről közli a’párisi nemzet­gyűlés interpellatioját a’ magyar ügyekre nézve. Flocon azon kérdést tévé: miként viseltetett a’ kormány eddigelé az olly annyira fontos magyar ügyek irányában ’s mint vél eljárni ezentúl? Drouyn de Lhuys:A’ kérdés sokkal fontosabb, sem hogy e’ pillanatban kimeritőleg nyilatkozhatnál» , akár az eddig követett, akár az ezentúl követendő politicára nézve. Mihelyt a’kormány hivatalos tudósításokat kapott az orosz beavatkozási szándéklatokról, sietett, ezen ügy nagy fontossá­gának érzetében, a’pétervári, londoni, bécsi és berlini kor­mányokat azonnal értesíteni, miszerint az illy komoly bonyoda­lom (complication) a’ figyelmet nagy mértékben igénybe veszi. Diplomaticai úton törekszik Francziaország olly bonyoda­lomnak elejét venni, melly a’ legkomolyabb következményeket vonhatná maga után keleten, Némethonban ’s Europa minden részeiben. A’ kormány minden lehetőt megtett, hogy veszélyes lépteket elhárítson. Ez ösvényen akar maradni; ha azonban a’ diplomaticai értekezletek hasztalanoknak mutatkoznának, ak­kor másra határozandja magát, minek kivitelére a’nemzetgyűlés segélyét fölkérendi. Fi­o­c­o­n: Én nem tudom mennyire terjedt a’ nemzetgyű­lés bizalma a’ kormány eljárásai iránt; én azon bizalommal irán­­tok nem viseltetem; a’ római események nekünk annyi tanúsá­got nyújtottak , hogy a’ tribünéről tett nyilatkozatok nem min­dig öszhangzók az elébb adott utasításokkal, ’s hogy a’ megbí­zott ágensek által magok azon utasítások sem mindenkor követ­­tetnek. Ugyanazért indítványba teszem, hogy a’ külügyi minis­ter a’ Magyarországra vonatkozó diplomaticai actákat vagy a’ külügyi választmány, vagy egy e’ végre kinevezendő bizottmány elébe terjeszsze.... Az elnök írásban kérte beadatni ezen indít­ványt, hogy a’ nemzetgyűlés tanácskozhassék fölötte. Magán tudósítások szerint Rajnavidéki Poroszországban jelentékeny békezavarodások merültek fel,’s Olaszországban még semmi végeredmények. .....—————«­Tr­ifflimHn isr­iiiwniMia i mlisiipt i it Nyom,tíb ** übUaiau nymáéban. I­j­V] I

Next