Tolnai Új Világlexikona 2. Bad-Bur (Budapest, 1926)

B - Bocatius János - Bocca - Boccaccino - Boccaccio, Giovanni - Bocche di Cattaro - Boccherini, Luigi - Boche - Bocher - Bochkor Károly

Bocatius — Bochkor 197 Bocatius János (eredeti neve: Boch), kassai főbíró, szül. Wetzschauban (Lausitz) 1549., m­egh. Magyar-Bródon 1621. Az eperjesi kollé­gium rektora lett 1594., kassai iskolaigazgató 1599, városi főbíró 1603. Kassát átadta Bocs­kainak, kinek hívévé szegődött s egy küldeté­sében elfogatván, öt évig tömlőében sínylődött. Később Bethlen Gábor a gyulafehérvári nagy könyvtár őrévé tette s több fontos diplomáciai megbízásban alkalmazta. Több történelmi s pedagógiai munkát írt, latin nyelven. Bocca (olasz, e. : bokká, több. bocche, e. : bokké) a. m. száj, torkolat, folyótorkolat, ten­geröböl, hegyszoros. Földrajzi összetételekben gyakori. Boccaccino (e. : bokkacsino), olasz festő, szül. 1467., megh. 1524. Életét Cremonában töl­tötte és főműve a cremonai dóm­­ freskója, Szűz Mária és Jézus életéből. Boccaccio (e.: bokkaccio), Ciovanni, az­­olasz­, irodalom egyik legnagyobb TSzakja, a novella Irodalmi formájának megalkotója, szül.: 1313. Párizsban, megh. 1375. Certaldóba állEgy firenzei kereskedő és egy párizsi özvegy törvénytelen fia volt. Apja magához Vette és gondoskodott róla, előbb kereskedőnek szánta, de felismerve hajlamait, tudományos pályára bocsátotta. B. fiatalon Nápolyba került, ahol élete első nagy benyomásait szerezte, amelyek művészi pályájára is döntők voltak. Rövid szerelmi viszonya Máriával, Róbert nápolyi király tör­vénytelen lányával, megismertette a szenve­délyes szerelem minden fázisával, ez a nő Fiammetta néven sokszor felbukkan írásaiban s főhősnője B. hasonló című regényének. Mikor Nagy Lajos magyar király bosszuló fiadó iratot indított Nápoly ellen, öccse meggyilkolása miatt, B. is ott volt az olasz segítő csapatok egyikében s ezt a hadjáratot latin versekben meg is énekelte. Szoros barátságban volt Petrarcával, ők ketten adták a legerősebb lökést a humanizmus kifejlődésének s maga B. is nagyon sokat tett az ókori görög és római írók műveinek ismertetésére. Ezzel egyik meg­indítója volt annak a nagy szellemi áramlat­nak, melyet renesszánsz néven ismer a tör­ténelem. Alapvetője Dante irodalmi ismerte­tésének is. Firenzében nyilvános előadásokon magyarázta a Santo­ Stefano-templomban az Isteni Színjáték­ ot. Élete utolsó évét apjától örökölt kis certaldói birtokán töltötte. pr. a modern irodalom egyik megteremtője. Ő fej­lesztette művészi magaslatra a prózai elbeszé­lést. Filostrato c. verses regénye Shakespeare '­­rollus (js Kressidá­jának forrása. A Fiammetta az első lélektani eszközökkel dolgozó regény a világirodalomban. Főműve azonban a Deka­mi­ron, világirodalmi jelentőségű novellagyű­j­­temény. Úgynevezett keretes elbeszélés, amelynek kerete az, hogy a pompásan leírt firenzei pestis elől egy 7 úrból és 3 hölgyből álló úri társaság a város körüli hegyekbe me­nekül egy villába s hogy el ne unják magukat, mindegyikük naponkint egy történetet mesél el a többieknek. Ez a száz történet a Dekameron tartalma, B. a korában kedvelt tréfás anek­­dotákat, vidám­t történeteket írta meg bennük művészi tollal. Többnyire pajkos, sőt sikamlós szerelmi történetek kikapós asszonyokról, élet­vidám barátokról, megcsalt és csúffá tett fér­jekről. Szabadszájúságuk élénken jellemzi B. kora előkelő társadalmának társalgási tónusát, amely szeretett elmulatni a szerelmi élet paj­­kosságain, de a Boccacciónál legalább­­­­nem jut el a durva trágárságig. Rendkívül elevenen, frissen vannak ezek a történetek elmondva, finom jellemzésével az alakoknak­­és helyzeteknek, tömör formában, melyben nincs egy fölösleges szó, a stílus meleg és köz­vetlen művészetével. Ezek a kis elbeszélések, melyek között komoly és emelkedett tartal­múak is vannak, teremtették meg az olasz elbeszélő prózai stílust és bevezették a világ­­irodalomba a novella műformáját, melyet aztán minden művelt nép irodalma átvett. Boccaccio nagyszámú latinul írt műve a humanisztikus műveltség történetében foglal el előkelő helyet. Boeche di Cattaro (e. : bőkké di kátáro, a. m. Cattaro öblei), mélyen benyúló karsztos öböl D-Dalmáciában. Ez a keskeny, kanyar­gós és melléköblöződésekben gazdag öböl a monarchia legtermészetesebb hadikikötőjéül kínálkozott, de politikai okok miatt nem tet­ték azzá. A bejáratot (Punta il’Ostro, Punta d’Arza) erődök védik, de a belső részeken is vannak erődök (Mamula, Castelmiovo). Átlagos mélysége 42—44 m. Ma jugoszláv hadikikötő. Boccherini (e. : bokkeríni), Fuigi, olasz zene­szerző, szül. 1743. Luccában, megh. 1805. 1768. 6 vonósnégyest adott ki, melyek megalapozták hírnevét. Később Madridban telepedett le és ott is halt meg. 366 műve között van 125 vonós­ötös, 91 négyes, 42 hármas. Továbbá írt egy Stábul mater-t, 20 szimfóniát stb. Egyik menüett­­je, mint a híres menüett ismeretes. Boche (e. : bos), a németeknek a világhábo­rúban felkapott francia gúnyneve. Eredete bizonytalan, lehet, hogy az Alboche név rövi­dítése. Bocher (a mai héber nyelven báhur), a rabbi-iskolát végző tanulók neve. Bochkor (e. : bocskor) Karolt­, egyetemi ta­nár, szül. 1847. Csíksomlyón, megh. 1918. Az ál­lami főszámvevőszék tisztviselője volt, majd az állami számviteltan tanára a bpesti egyetemen. Boccaccio A Boeche di Cattaro talképe

Next