Tolnai Új Világlexikona 9. Kob-Lak (Budapest, 1927)
K - Königsberg - Königsbergi töredék - Königshütte - Königssce - Könny - Könnyezés
Könnyezés 170 Königsberg - osztrákoknak K. közelében a poroszokkal, 1866 júl. 3. vívott szerencsétlen kimenetelű csatájának köszönheti. Benedek Lajos táborszernagy 215.000 főből és 770 ágyúból álló hadserege a poroszok 230.000 főből álló seregével ütközött meg. A reggel hét órakor kezdődött ütközetben kezdetben az osztrákoknak kedvezett a szerencse, de délben egy órakor a porosz trónörökös hadserege az osztrák jobbszárny oldalába és hátába került s ezzel az ütközetet eldöntötte. A poroszok általános támadást kezdtek, az osztrákokat átszorították az Elbén és visszavonulásra kényszerítették. Az osztrákok 20.642 embert, közöttük 1313 tisztet, 187 löveget és 22.000 foglyot veszítettek. A poroszok vesztesége 9153 ember volt. Königsberg, 1. K-poroszországi közigazgatási kerület. 14.646 km., (1925) 978.268 I. 2. K., az előbbinek székvárosa, kikötő, (1925) 274.575 1. 8 km.-re van a Pregel torkolatától, amely a Memellel is össze van kötve. A régi városrészek (Altstadt, Löbensecht és Kneiphof) a Pregel torkolatánál fekszenek, ezek megőrizték a régi Hanza-város jellemvonásait. Régebben K. nagyságban és kulturális jelentőségben is Berlin versenytársa volt A város DK-i és É-i irányban terjeszkedett és nagy területet foglalt el. Különösen híres 1544. alapított egyeteme, ahol Kant, Herder és Hamann is tanított. Az áruk tonnatartalmát nézve, forgalma Danzig mögött áll, de értékben túlhaladja azt. Kivisznek : fát, gabonát, lent, kendert ; a behozatalt jellemzi az Oroszországból szzállított tea. K. 1814-ig erőd volt, de nyílt város jelegét az erődök újraépítésével 1843. elvesztette. 1526—1618 között a porosz hercegek székhelye. 1757—62 között az oroszok megszállották, 1807. a franciák foglalták el. Königsbergi töredék, a Halotti Beszéd után a legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék a XIV. sz.-ból. Tartalma egy Szűz Máriáról szóló ének töredéke. Ezt a nyelvemléket Zacher Gyula germanista találta meg 1863. a königsbergi egyetemi könyvtárban, még pedig egy XIV. sz.-beli kódexnek latin szövege elé kötött pergamenlapon. A megtalált szöveg hasonmását Pott Ágoston halléi egyetemi tanár elküldte Toldy Ferencnek s ő mutatta be az Akadémiábban ezt a fontos irodalom- és nyelvtörténeti leletet. Ez a töredék 9 összefüggő sorból áll. Sokáig csak ez a rész volt ismeretes . 18941. midőn Szily Kálmán, a M. T. Akadémia akkori főtitkára felvilágosításokat kért a kódexről a königsbergi könyvtár igazgatóságától, Schwenke könyvtárigazgató közölte vele, hogy a kötés pergamenrészein még láthatók egyes magyar szavak. Szily kérte, hogy fejtsék fel a kötést, azt sejtve, hogy az eredeti pergamenlap egyes részeit ott meg lehet találni. Sejtelme igazolódott is, a kötésből öt pergamenszalagot fejtettek ki, amelyeken a magyar szöveg további részei olvashatók. Csak az a kár, hogy ezek nem illenek pontosan egymáshoz s a szöveg töredékes. A K. nyelve a Halotti Beszédével egyezik ; ebben is megtaláljuk egyes ragok teljesebb alakját: ágbelől, magzolbelől, pusztabelé s az -al, -el eredet., teljesebb alakját : kezdetvitül. A K. első sorai mai írással így hangzanak : ... így szólának, világnak kezdetvitül fogva rohtonk ez nem lett vala, hogy szűz leány fiút szülhessen, szűzségnek tükere tisztán maradhasson és nekünk benne hírünk ne lejessen. Königshütte (lengyelül : Králewska Huta), lengyelsziléziai bánya- és iparváros, (1919) 75.064 f., a sziléziai iparterület szívében. A lakosság nagyobb része lengyel munkásokból áll. Legnagyobb vasolvasztói egyúttal egész Sziléziának legnagyobb művei; szénbányái igen gazdagok és értékesek. Königssee, bajorországi,glaciális eredetű alpesi tó, 601 m. magasságban, a Walzmann és a Schönfeldspitze között. 198 m. mély, 8 km. hosszú, 1 km. széles, területe 5,2 km 2. Az Oberseetől egy omlás választja el. A Kesselbach táplálja. Könny, a K.-mirigyek átlátszó, a víznél valamivel nagyobb fajsúlyú váladéka, mely kis mennyiségben (átlagban napi 5 cm 3.) állandóan termelődik. Csaknem egészében vízből áll, melyhez némi fehérje és konyhasó van keverve, ami a K.-ek sós ízét okozza. A K. a K.-mirigyből a szem felszínére folyik és a szemhéj a pislogás alkalmával — mely anélkül, hogy gondolnánk rá, állandóan történik, —a K.-et elken a szem felszínen, a porszemeket stb. mintegy lesikálja róla és a kiszáradástól megóvja. A K v. ezután a belső szemzugban gyűl össze és onnan a K.-vezetéken keresztülaz orrüregbe csurog. Ezért használnak az emberek síráskor olyan sűrűn zsebkendőt. Ha a K.-mirigyet beidegző ideget izgatjuk. valamilyen helyi gyulladás serkenti a mirigyeket, akkor a termelt nagymennyiségű K. nem folyhat le a K.-vezetéken, hanem a szemhéj peremén át kicsordul, — ez a könnyezés. A K.-mirigyet beidegző szimpatikus ideg fokozott izgató hatását lelki momentumok is kiválthatják. Könnyezés, a növényélettanban a vízcseppek kiválása a leveleken. Ez a jelenség egyáltalában nem ritka, így pl. minden pázsitléjén jól látható fiatal korában. Ha cserépbe búzát ültetünk s mikor kicsirázott és ujjnyi magas, pohárral leborítjuk, a levelek hegyén nemsokára vízcseppek jelennek meg, egyre nagyobbodnak, míg súlyuknál fogva lecsúsznak a levelem Nagyon feltűnő a K. szabadban is a palástfű (Arcemilla) levelein, a karélyok hegyén, hasonló helyen jelennek meg a vízcseppek a Tropacolum levelén is. Legérdekesebb e tekintetben a Colocasia , meleglevegőjű üvegházakban, esős, borult napokon olyan erővel nyomulnak ki a fiatal, még összesodort levél hegyéből a vízcseppek, hogy valósággal szökőkút módjára, folyamatosan lövellődik a nedv. Ilyenkor egy éjszaka folyamán 1 liter vizet fecskendez ki a növény. A K. szerve a leveleken található vízrés v. vízmirigy (hidaláda). A vízrés gyakran ugyanolyan szerkezetű, mint a légrés, máskor eltér attól. A Tropacolum vízrése nagy, 28 mikron hosszú és 45 mikron széles. A K. magyarázatát a gyökérnyomásban keresik. A K.-hoz jelentkező sajtoló erő rendesen nem nagyobb egy légköri, nyomásnál. K.-nek nevezik a vérzést is, ami a sebeken át történő víz kifolyását jelenti. Ezt már Hales vizsgálta, röviden a föld fölött levágott szőlőtőkén. Rügyfakadás előtt erős vérzéssel tűnik ki a szőlő, nyírfa, jávorfa stb. Minthogy a fából szivárgó nedv nem puszta víz, hanem főleg cukrot is tartalmaz, v. szeszesitalt erjesztenek belőle (nyírfabor, pálmabor, pulque), v. cukrot készítenek, mint az amerikai, de nálunk is ültetett cukorjávor nedvéből. A vérzés nem vezethető vissza egészen a gyökérnyomásra, hanem a sebzés után keletkező sebszövet nyomása is sajtolja ilyenkor a nedvet.