Tolnai Új Világlexikona 9. Kob-Lak (Budapest, 1927)

K - Köménymoly - Kömlő - Kömlőd - Kömörő - König Dénes - König, Friedrich - König György - König Gyula - Königgrätz

Köménymoly — Königgrätz 169 nek erre a célra , ezért mi évente többezer mázsa köményt hozunk be külföldről. Konyhai hasz­nálatra elég, ha a termés 5% illóolajat tartal­maz, illóolajgyárak azonban legalább 6—6­5% tartalmat kívánnak meg. A kereskedelmi áru sokszor megbízhatatlan és rossz, gyakran rész­ben már lepárolták illóolaját. Ilyen termés ter­mészetesen nem csírázik. Hamisítani is szokták, főleg római köménnyel (Cuminum cyminum). Igényei nem nagyok s gondozása elég egy­szerű, úgyhogy nagy gazdaságokban is ter­meszthető. Vályog- és fekete humusztalajon és kétféleképpen termelhető : magról v. pa­lántával. Jobb magról vetni és pedig lehetőleg sorba, esetleg szórva v. fészekbe. Mivel csak a második évben terem, rend­szerint tavasszal vetik, vala­milyen védőnövénnyel. Pa­lántázás céljára a magvakat­­ előbb kora tavasszal szabad­ágyba kell vetni s a kikelő növényeket jún.—júl.-ban le­het helyükre ültetni. Sortá­volság 30—10 cm. Vetőmag­­szükséglet hat. holdanként oít®5* 4—5 kg. A termés a második kömény ■ (a) . évben, jún. végén v. júl. elején rág, (b) termés kezd érni. Akkor kell aratni, mikor a szár és a termés bar­­nulni kezd és rázáskor magot hullat, de a mag még nem kemény. Ha az aratás megkésik, nagy a veszteség. Ajánlatos korán reggel és borús időben aratni. Ivat, holdanként 6—9 mázsát terem, a szalma alomnak v. juhtakar­­mánynak használható. Köménymoly (tudományos nevén : Depres­­saria nervosa), kifeszített szárnnyal 20 mm. széles pille, keskeny mellső szárnya barnás­vöröses, az erek mentén számos hosszabb­­rövidebb feketés hosszvonallal, valamint egy hegyes szögben megtört, fehéres harántsávval díszített ; hátsó szárnya szürkésbarna, sűrűn rojtozott. Az áttelelt pille a sárgarépa, ritkáb­ban a petrezselyem, továbbá a kömény, paszti­llák stb. ernyős virágzatára rakja petéit. Olaj­zöld színű, oldalt narancssárga, fekete-szemyöl­­csös hernyója fonállal a virágzatot összefonja s a virágot s a fejlődő magot pusztítja. Bábozó­­dásra a növény szárába vonul. Védekezés: Kisebb területen a hernyókat kézzel szedjük össze, nagyobb területen rovarporos keverékkel, dohánylúgos oldattal v. petróleum-emulzióval permetezünk. Kömlő, nagyk. Heves ura. hevesi j.-ában, (1920) 3187 1. Posta, táviró. Kömlöd, nagyk. Komárom és Esztergom egyesített vm.-k gesztesi j.-ában, (1920) 867 1. Posta, u. t. Dad. Komüre, kisk. Szatmár, Ugocsa és Bereg egyesített vm.-k fehérgyarmati j.-ában, (1920) 794 1. Posta, u. t. Túristvándi. König Dénes, a József-műegyetem magánta­nára és adjunktusa, szül. 1884. Budapes­ten. K. Gyula matematikus fia. Tanulmányait a budapesti és a göttingeni egyetemen végezte. Számos matematikai tudományos értekezése jelent meg magyar, német, francia, olasz tudo­mányos folyóiratokban. Különösen a mate­matika alapvetésével, a halmazelmélettel, a matematikai logikával és a helyzetgeometriá­val (analisis situs) foglalkozik és­ e téren számottevő munkásságot fejtett ki. König, Friedrich, német mérnök, a gyors­sajtó feltalálója, szül. 1774. Eislebenben, megh. 1833. Oberzellben, 1810. egy sima, 1813. egy hengeres és 1816. egy kettős sajtógépet szer­kesztett, mely munkájában őt nagyíján támo­gatta Friedrich Bauer. 1817. visszakerült König és alapította Németországba, ahol Oberzellben Bauer cég alatt gyorssajtógyárat mely később a feltalá­lók családjának birto­kába jutott és Würz­­burgba helyezték át. König György, író, szül. 1883. Budapesten. Jogi tanulmányainak végeztével állami szolgá­latba lépett. Már fiatalon feltűnt irodalomtörté­neti dolgozataival ; a pályáján megakasztott; szemevilágának elvesz­tése. Kiadott egy 1812- beli népdal- és egyéb versgyűjteményt is. König Gyula, mate­matikus, szül. 1849. Győrött, megh. 1913. Budapesten. Főiskolai tanulmányait Bécsben kezdte, ahol az orvosi pályára készült, de már akkor is sokat foglalkozott matematikával. Később Heidel­­bergben már kizárólagosan fiziológiát és mate­matikát tanult. Helmholtznak és Königs­­bergernek tanítványa volt. Heidelbergben sze­rezte meg a doktorátust az elliptikus modul­­függvényekre vonatkozó értekezésével, de írt fiziológiai értekezést is az elektromos ideg­ingerekről, mely a bécsi császári akadémián jelent meg 1870. Heidelbergből Berlinbe ment, ahol az akkori idők legkiválóbb matematiku­saitól, Kummertől, Kroneckertől és Weh­r­­strasstól tanult. 1872. itthon egyetemi magán­tanár, majd műegyetemi helyettes tanár és 1874. már műegyetemi nyilvános tanár lett. Matematikai tudományos működésével az egész tudományos világ legnagyobb elismerését vívta ki. A tudomány legkülönbözőbb területeit gazdagította eredeti, sokszor új kutatási irá­nyokat jelző munkáival. Különösen az algebrai egyenletek elméletében, a teljes és parciális differenciálegyenletek terén, a halmazelmélet­ben és élete utolsó szakában a logikára vonat­kozó elméletben ért el igen értékes tudományos eredményeket. A dinamika alapelveire vonat­kozólag is van számottevő kutatása. Számos tudományos értekezé­sén kívül nagyobb ön­álló munkái is jelentek meg. Irt a középis­kolák részére kitűnő algebrát, mely (később Beke Manó átdolgo­zásában) majdnem fél­­századon át fejlesztette a magyar ifjúságban a matematika iránti ér­deklődést. Bevezetés a felsőbb algebrába ; Ana­lízis ; Algebrai mennyi­ségek (németül is meg­jelent) és posthumus munkája, Neue Grund­lagen der Logik, Arith­metik und Mengenlehre munkásságát megörökí­tették. Nagyarányú tudományos munkájával és remek előadásaival egész matematikus-gene­rációt nevelt. Nagyszabású, átfogó, sokoldalú tevékenységével kora kulturális életének egyik vezére volt. Königgrätz (csehül : Hradec Králové), cseh­országi város, egykor erősség, (1921) 13.115­­. Az Adler torkolatánál, a termékeny Elbe sík­ján fekszik, a cseh ÉK-i utak csomópontjában, a Cseh-medence bejáratának kulcsa. Jelentős hangszer-, textil- és gépipara van. Hírét az Friedrich König ,­ König Gyula

Next