Tolnai Új Világlexikona 10. Lak-Mag (Budapest, 1928)

L - Ledebour, Georg - Ledebur, Adolf - Lederer, Hugo - Lederer, Sándor - Lednek - Lednic

Ledebour — Lednic 63 Ledebour (e.: ledebur), Georg, német szociál­demokrata politikus, szül. 1850. Ügyvéd volt és szocialista újságíró. 1900. Wilhelm Liebknecht utóda lett a birodalmi gyűlésben, ahol a szociál­demokratapárt baloldalának sokáig egyik ve­zető egyénisége. 1915. nem szavazta meg a hadihitelt, a következő évben kivált a szociál­demokratapártból, majd (1927.) résztvett a németországi független szociáldemokratapárt megalapításában. A függetlenek és a többségi szociáldemokratapárt egyesülése után is meg­tartotta különállását. Ledebur, Adolf, német kohász, szül. 1837., megh. 1906. A freibergi bányászati akadémián a vaskohászat és metallurgiai technológia tanára volt és a szaktudomány terén alapvető irodalmi munkásságot fejtett ki. Főbb művei : Das Roheisen und Eisengiesserei; Die Öfen fiir metallurgische Zwecke; Handbuch der Eisenhüttenkunde; Eisen und Stahlgiesserei; Die Metalle, ihre Gewinnung und Verarbeitung stb. kitűnő forrásmunkák. Lederer, Hugo, német szobrász, szül. 1871. A modern német szobrászat egyik legkiválóbb képviselője. Művészeti tanulmányait, mint keramikus kezdte szülővárosában és más né­met városokban. A kerámiai kisplasztika apró méretei azonban nem feleltek meg hatalmas kifejezőerejének és nagy fantáziájának, amely­ről hamarosan tanúbizonyságot tett egy nagy­szabású női figurával, „A sors” c. kompozíció­val. Ezt a szobrot 19 éves korában, 1890. mutatta be s vele egy csapásra az új német művészet legkiválóbbjai közé emelkedett. Ké­sőbbi műveiben is megmarati a vonzódása a nagy méretekhez, amelyek több lehetőséget ad­nak nagyvonalú kifejezési ösztönének. Szobrai­ban kerüli az aprólékos természetutánzást és az élet'hűséget, a realitást nagyvonalúsággal és a formák architektonikus megkomponálásá- val kapcsolja össze. Főműve Bismarck kancel­lárnak monumentális kőszobra Hamburgban, amely szürke gránitkockákból van kifaragva és felépítve, 14 m. magasságban. Lederer Sándor, közgazdasági író, szül. 1852., megh. 1927. A kereskedelemügyi minisztérium szolgálatában állott 1878—1891. Az 1888. brüsszeli világkiállítás magyar részét ő ren­dezte és írta a francia katalógust. 1891. az ő közreműködésével alakult a Magyar-Belga Fém­ipari gyár, később a marosvásárhelyi cukor­gyár és egyéb gyárak. Az 1880. megindult Magyar Föld c. közgazdasági lapnak főmunka­társa volt, ebben és a Közgazdasági Értesítő­ben jelent meg számos tanulmánya, önálló munkái : Mezőgazdasági szövetkezetek (1886.) ; A mezőgazdasági hitelszövetkezetek (1897.); A mezőgazdasági hitel (1907.). 1924 óta a pesti izr. hitközség elnöke volt. V Lednek, a hüvelyesek növénycsalád Lathyrus nemzetsége. A bibeszál csak belső oldalán szőrös, a bibe lapos, gyakran elszélesedő, a porzószálak egyenlő hosszúak, egyetlen csővé nőttek össze. Fajai főleg az É-i mérsékelt övben honosak, egyesek azonban Afrikában még a trópusok alá elterjedtek, mások D-Amerikába nyomultak. Mind lágyszárú növény, a levél végén szálak v. kacsok vannak; a virágok gyakran nagyok és élénk színűek, .egyenként v. fürtvirágzatban állanak a levelek hónaljá­ban. A magvak többnyire szögletes-gömbö­lyűek, ezért e nemzetséget szeges borsónak is szokták nevezni. A Lathyrus aphaca leveléből csak a kacs van meg, ennek tövén két nagy, széles-tojásdad, dárdás vállü pálha áll. Virága sárga. Szántó­kon, parlagokon található. Különös a L. nissolia evélalkotása is. Ennek leveléből csak a (sok­szor dm.-nél is hosszabb) kacsnélküli, levél- szerűen ellaposodó, szálas v. szálas-lándzsás levélnyél van meg. Virága piros. Száraz réte­ken, szántókon él. A nálunk ritkábban, D-re és K-re azon­ban egyre nagyobb mértékben termesztett L. sativus magja borsóízű, hüvelyét zölden főzeléknek, a növényt zöldtakarmánynak, a got takarmánynak hasz- • nálják. Szára szárnyas, a kocsány 1-—2 virágú, a le­vélkék egypárosak. A pál- hák rövidebbek a levél nyelénél. A virág kék, rózsás v. fehér. A hüvely éretten 15—2 cm. széles, felső éle 2 szárnyú, háta ívesen görbült. A levél­kék szálasak v. keskeny- lándzsásak. Legnagyobb mennyiségben termesztik Indiában, de számottevő mennyiségben Keleten, a Földközi-tenger mellékén és Romániában * is. Már a Lathyrus aphaca régi görögök és rómaiak' is ismerték, hazája valószínűleg a Kaukázus­tól D-re fekvő terület. Magja néha mérges. A F'öldküzi-tenger mellékén napos-köves lej­tőkön honos, de termesztve is látható a L. cicera, ennek hüvelye éretten legfeljebb 1 cm. széles, virága pirosló. Kisebb, mint az előbbi és töve többszárú. Vetésben, szántókon gyakori gyom a L. tuberosus, melynek gyöktörzse helyenként gu­mósán megvastagodik s e keményítőben gazdag, mo­gyorónyi gumós részek földi mogyoró néven isme­retesek. Kedvenc eledele a földi kutyának. Nagy szükség idején és a tatárok főzve v. sütve eszik. A disznó szívesen túrja és fogyasztja. Levélkéi egy­párosak, szára szögletes, de nem szárnyas, a virág bíborpiros, a hüvely majd­nem hengeres. Több fajnak nagy és illatos a virága, ezeket kertekben dísznövénynek ültetik. Leggyakoribb a mi kertjeinkben is a D-európai, nagyon kellemes illatú L. odoratus, melynek virága a sötétbíbortól a fehérig, mindenféle színárnya­latban változik, levélkéi egypárosak, hosszú­kás toj ásdadok v. elliptikusak, a kocsán 2—3 virágú, az egész növény többé-kevésbé sző­rös ; egyéves. Egyéb kerti faj még a L. lingi- tanus és a K-i L. clymenum. A hazai vadontermő fajok közül feltűnik az erdei, tavasszal, ápr.-ban, máj.-ban virágzó L. vernus, ennek levélkéi széles v. keskeny tojásdadok, 2—4 párosak, a virágzat gyakran már a levelek feslése előtt nyílik, virágai 1É5—2 cm. hosszúak. A bíboros, később kék-tarka virágok a tavaszi kirándulók figyelmét mindig magukra fordítják, kivált, mert a növény tömegesen szokott nőni. Lednic (csehül: Lednica), kisk. Trencsén vm.-ben, Trianon óta Csehszlovákiáé. A község feletti mészszinten állanak L. várának romjai. Magyarország egyik legmerészebben épített vára volt. Eredetileg rablólovagvár volt, sok­szor cserélt gazdát (Bielek de Kornicz (1400.), Podmanini Balázs, Telekessy Mihály); többe­ket közülük megbüntettek és kivégeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék