Tolnai Új Világlexikona 11. Mag-Men (Budapest, 1928)
M - Magyarhertelend - Magyar Hirlap - Magyar Hirmondó - Magyar Hiszekegy - Magyar hit - Magyarhomorog - Magyar-húnn mondakör - Magyari István - Magyar írás
Magyarhertelend, kisk. Baranya vm. hegyháti j.-ában, (1920) 192 l. Vasútállomás, posta, táviró. Magyar Ilirlap, politikai napilap , 1891. Horváth Gyula országgyűlési képviselő alapította. Ő volt a főszerkesztője is, felelős szerkesztője pedig Fenyő Sándor. 1902. Herszka Tivadar lett a tulajdonos, felelős szerkesztő pedig Márkus Miksa, aki két évtizeden át volt szerkesztője, később tulajdonosa. A lap tulajdona később más kezekbe ment át, majd 1926. a betiltott Világ c. lap érdekeltsége szerezte meg a lap tulajdonjogát s felelős szerkesztője Roóz Rezső lett. Magyar Hírmondó, az első magyar újság. Megindult 1780 jan. 1. Pozsonyban. Rát Mátyás alapította, hetenkint kétszer jelent meg. 1782. Barcafalvi Szabó Dávid vette át szerkesztését, azután Máttyus Péter, 1784. Révai Miklós, majd ismét Szabó Dávid, Szacsvay Sándor, míg Szabó Márton szerkesztése alatt 1788. megszűnt. 1792. Bécsben Görög Demeter és Kerekes Sámuel ugyanő címen fölelevenítették ugyan, de többszöri szerkesztőváltozás után 1803. a bécsi lap is megszűnt. Magyar Hiszekegy, Papp-Váry Elemérné pályadíjnyertes költeménye, mely legtömörebben és emelkedett hangon fejezi ki az összeomlás utáni magyarság hitét és bizakodását a jobb jövőben. Szabados Béla zenésítette meg s valósággal nemzeti imádsággá vált. Magyar hit v. magyar vallás, így nevezték a hazai reformátusok a debreceni hitvallást s ezután általában a magyar kálvinista hitfelekezetet. Az elnevezés, mint magyarok hitvallása, először Bethlen Gábor fejedelem udvari papjának, Melotai Nyilas Istvánnak Agenda c., Gyulafehérvárott 1621. megjelent művében fordul elő. Magyarhomorog, nagyk. Bihar vm. biharkeresztesi j.-ában, (1920) 1631. Vasúti megálló. u. p. és u. t. Körösszakál. Magyar-húni mondakör, a föltételezett ősi magyar mondakörnek legrégibb és legfontosabb része, mely a húni-magyar testvériségnek s a székelyek húni eredetének hagyományát tartotta fönn. Kiindulópontja Hunor és Magyar mondája, kik a csodaszarvast űzve, a Maeotisi-tó ingoványaiba tévednek s ott Dúl király tündérleányait elrabolván, megtelepszenek s a húnn és magyar nép ősatyáivá lesznek. A húni testvérnép később elszakad a magyartól. Ny-ra vándorol s a Duna-Tisza közén új hazát alapít. A keleten maradt testvérekről azonban nem felekezett el s midőn Attila halála után a hatalmas honi birodalom szétbomlott s az úgynevezett holtak csatájában egymást öldökölte, a legkisebbik királyfi, Csaba, megmaradt népével visszatér az őshazába, hogy magyar rokonait Attila örökébe elvezérelje. Előbb azonban Erdély határán hátrahagyja a székelyeket, mintegy őrállókat az elveszett birodalom kapujánál, hogy a jövendő magyar hadakat fogadják és vezessék Attila országa felé. A honnok és magyarok fajrokonságának történelmi kétségtelen valósága nyert mondái, költői kifejezést a M.-ben, melynek, bár annak egyes elemei kétségtelen germán hatást mutatnak, ősi eredete egészen bizonyos. Már első krónikásaink írásaiban magtaláljuk a mondakör főbb részeinek elemeit, azonfölül a magyar néphagyományba és közhiedelembe is oly mélyen belegyökerezett, hogy annak idegen befolyások alatt történt kialakulása kizártnak tekinthető. S bár a székelyek eredetének kérdésében az oknyomozó történelem a monda elbeszélésének nem ad igazat, mindazonáltal nem valószínűtlen, hogy a honfoglaló magyarok csakugyan találtak hazánk területén a régi hatalmas honi népből egyes töredékeket, kikkel azután egyesültek. A M. kutatói közül kivált Sebestyén Gyula, Nagy Géza, Thuris József, újabban Hómann Bálint végeztek alapos és érdemes munkát , költészetünkben pedig Arany János tervezett húni-trilógiája, illetve annak megvalósult első darabja, a Buda halála támasztotta új életre a néplétekben ősidőktől élő húni-magyar hagyományokat. Magyari István, prot. egyházi író, a XVI. sz. második felében. Valószínűleg dunántúli születésű, tanulmányait a wittenbergi egyetemen végezte s hazatérvén, sárvári prédikátorrá választották, hol Nádasdy Ferenc volt a patrónusa. A hegyfalvai zsinaton 1599., mint sárvári pap írta alá az ev. hitvallást. 1600. esperes és püspökhelyettes lett. Főműve az 1602. Sárvárott megjelent Az országokban való sok romlásoknak okairól, mely élénk hitvitázó polémiát keltett s Pázmány Péter is megírta rá Feleletét. Pázmány feleletére viszont M. is írt választ, de ezt már halála miatt nem adhatta ki s kéziratban maradt. Egyéb megjelent művei : Az jól és boldogul való meghalásnak mesterségéről (Joachim Bernt latin művének fordítása) ; Nádasdy Ferencnek teste felett és temetésekor lett két prédikációja. Magyar írás, azoknak a régi, rovásírásos betűjegyeknek rendszere, melyek az ősi, honfoglalás előtti magyar írásmód ábécéjeként tekinthetők. Tudományos körökben hosszú és szenvedélyes viták folytak aziránt, vájjon a hon-