Tolnai Új Világlexikona 17. Táv-Vég (Budapest, 1930)

T - Téglás - Téglás Gábor - Tegnér, Esaias - Tegzérek - Tehén - Tehénfa - Tehénmadár - Teherán

Téglás — Teherán A mai modern T.-ban korszakot alkotott a német Fr. Hoffmann által felfedezett kör­kemence (1858. az­ első szabadalom), mely folyamatosan tüzel és takarékosan működik. Itt az égetőkamrák egész sora egyetlen ön­magába vissza­térő égetőcsator­nának tekinthető, melyben a tűz kö­rülhalad. A leve­gőt ugyanis a már kiégetett téglá­kon vezetik át s így előmelegítve, kerül a tűztérben levő kamraszaka­szokhoz. A füst­gázokat pedig a nyerstéglák elő­melegítésére hasz­nálják fel. A tűz előrehaladásával lépést tart a tűz előtti kamrákba a nyers tégla be­­hordása, míg a tűz­ mögött a ki­égetett téglákat hordják ki. A kamrák oldalán vannak a behor­dónyílások, me­lyeket azután be­falaznak, a bolto­zaton pedig sor­ban a tüzelőnyí­­lások. Magas ké­mény állítja elő a huzatot. Újab­ban a huzatot légszívógépekkel szabályozzák, ön­működő tüzeléssel látják el s más tökélete­sítéssel. A körkemence eredetileg kör alakú volt, ma inkább megnyúlt ovális. Az égetés segéd­eszközei : hőmérők, nedvesség- és huzatmérők, füstgázelemző készülékek stb. Téglás, nagyk. Hajdú vm. központi j.-ában, (1920) 2530 1. Vas úti megálló, posta, táviró. Tés­lás Gábor, archeológus, szül. 1848. Brassó­ban, megh­. 1916. Budapesten. Déván főreál­­iskolai igazgató volt. Ifjabb éveiben Hunyad vm. geológiai és természetrajzi viszonyait ta­nulmányozta, később egészen a régiségkuta­tásra tért át, a h­­uny­ad vármegyei történelmi és régészeti egyesületnek alapítása óta múzeum­igazgatója volt, Király Pállal együtt vezette a sarmsegethúsai (várhelyi) dák telep ásatá­sait. Tagja volt a Magyar Tudományos Aka­démiának is. Számos történeti és archeológiai tanulmánya jelent meg folyóiratokban, vala­mint önállóan is. Tegnír, Esaias, svéd költő, szül. 1782., megh. 1846. A romantikus költészet legnagyobb klasszikus alakja a svéd irodalomban. Goethe, majd Byron halála alatt kezdte Első áldozás és Axel c. elbeszélő költeményeivel, lelkes, hazafias költeményeket írt, de főművével, a Frithjor-Saga c. eposszal (1825.) az ősi skandináv mondák feldolgozására tért át. Ezzel az iz­landi mondával világirodalmi hírnévre jutott, minden nemzet közönségét lenyűgözte Észak mondáinak ez a ragyogó színességű s modern érzelmességű feldolgozása. Magyarra Győry Vilmos fordította. Te­ódái is a svéd költészet legjavához tartoznak. Tegzerek v. tegzes szitakötők (Trichoptera), recésszárnyú rovarok. Előtörök kicsi, közép-Tegzes szitakötő álla­tokja (te­gezes csigákból és apró kavicsokból összeróva Természete is toruk nagyobb az utótornál. Szárnyaik sző­rösek és egymással horgokkal vannak össze­kapcsolva, úgyhogy egy repülőfelületet alkot­nak. Hernyó- v. pajor alakú álcáik vízben élnek. Szövő­mirigyük van, amelynek se­gítségével homokszemekből, apró csigaházakból, nö­vényi törmelékekből stb tokot (teget) készítenek maguknak s ebbe búj­nak bele. Az álcák bojtos légcsőkopoltyúkkal lélekzenek. Közönsége­sebb T. : a foltos tegzeslégy (Limnophilus rhombicus) ; a nagy tegzes szitakötő (Phryganea grand­is) ; a közönséges tegzes szitakötő (Hydropsyche guttata). Az emberre közömbösek. Tehén, egyes kérődzők nős- A tegzes szitakötő ténye. Van szarvas-T., bi­­­­valy-T., stb. Általánosságban a szarvasmarha nőstényét ér­tik T. alatt. Termete és szarva kisebb, min a bikáé, szelidebb. Tőgye a szemé­rem- és a köldöktájékon, a hátulsó vég- tag között van. 4, esetleg 6 csecsbimbó van rajta. Vemhességének átlagos időtar­tama 281-285 nap. Rendszerint 1 borját hoz a világra. Fiatalon üsző a neve, a T. el­nevezés az ivarérett állatra vonatkozik. A hazai T.-ek többféle fajtába tartoznak. A magyar marha T.-ét 3—4 éves korában fogják be te­nyésztésre. Az fizetés januártól júniusig törté­nik. Ez a fajta állandóan téri vészit a külföl­diekkel szemben, noha rendkívül edzett és kis­igényű. Tejhasznosítása nincs kifejlesztve. Az Alföldön tenyésztik. Elterjedtebb a magyar szimmentáit T., átlagos marmagassága 142 cm, világos zsemlyetarka, v. élénkpiros. A fehérfejű kedveltebb. Átlagos évi tejhozama 2000—2500­­. Zsírt­art­alma 3­8—4%. Üszőit 1 %—2% éves korukban veszik tenyésztésbe. A bonyhádi T. marmagassága 127—146 cm. Súlya: 500—550 kg. Színe pirosas. Tej hozama 2000—2400 t. Zsírtartalma 3­8—4% vannak még borzderes, pinzgaui, hollandi stb. T.-ek. Tehénfa v. tejfa, az eperfafélék növénycsalád Brosimum nemzetsége. A virágzat gömbös, csupa porzós virágból áll, csak a csúcsán van egyetlen termés virága, melynek kétágú bibéje messze kiáll. Venezuelában honos a B. galacto­­dendron, melynek kéregnedve színben és ízben a tehéntejre emlékeztet­­ iható. A nedvből nagy gyanta- és viasztartalmú anyag készít­hető, melyből gyertyát gyártanak. A Ny­­indiai B. alb­astrum ezenkívül ehető magjá­val és takarmánynak etetett lombjával is hasznos. Az É-braziliai B. Aubletii fája barna, fekete csíkozással, kemény és nehéz . Európá­ban betűfa, kígyófa és tigrisfa néven haszná­latos az iparban. Tehénmadár (Molobrus pecoris), verébalakú É-amenkai madár. Rövid, kúpos csőre, egye­nes, lecsapott farka és az utóbbi közepéig érő szárnya van. Barnásfekete színezetű ; a melle kékes, háta zöldesbe v, kékesbe játszik, ki­szedi a földből az elvetett kukoricát, de a szarvasmarhát kínzó rovarokat is pusz­títja. Tojásait kakukmódra idegen fészekbe rakja le. Teherán, a Perzsa sahság fővárosa, Simran jól öntözött, sűrűn lakott oázisának közelében, az Albrusz-hegység lábánál. 1132 m. magasság­ban, régóta fontos útvonalak találkozásánál, (1923) 210.000­­. Közvetlen környéke meglehe­tősen kopár. A fallal körülvett város keleti stílusban és rendetlenséggel épült, kevés régi Téglasajtó. Az agyag (A)-tól (B) felé halad. (C) a levágó ké­szülék, melynek levágó drótjai vízszintesen mozognak.

Next