Tolnai Új Világlexikona 17. Táv-Vég (Budapest, 1930)

T - Tehetetlenség - Tehetségtan - Teint - Teixeira-Gomes, Francisco - Tej - Tejcukor - Tejfogak - Tejgomba

10 Tehetetlenség — Tejgomba emlékkel. 1788. választották Perzsia fővárosá­nak, élénkebb fejlődésnek csak a XIX. sz. folyamán indult, ami­ közigazgatási közép­pontján kí­vül főképpen az Oroszor­szág felé irá­nyuló köl­csönös keres­kedelem nö­vekedésének köszönhet. Néhány na­gyobb palota és mecset díszíti. Az európai városrész kertek­ben foglalt helyet. Tehetetlenség, a fizikában a testek ama tulajdonsága, melynélfogva nyugalmi helyze­tüket külső erő behatása nélkül nem tudják változtatni. A külerő mozgásra indítja a tes­tet, mely a külerő megszűnésekor megszűnik. A test tömege éppúgy, mint a torlódás, közeg­­ellenállás is a mozgás akadályát képezi. A T.-et a géptanban a lendítőkeréknél használják fel, hol a felvett sebesség, mint tömegelevenező jelentkezik. Tehetségtan. A tehetségkutatók abból indul­nak ki, hogy a tehetség bizonyos diszpozíció, természetes hajlam, mely öröklésből és a kör­nyező világ különböző tehetségeiből tevődik össze. A tehetségkutatók nagy figyelmet for­dítanak arra, hogy a tehetséget föl ne cseréljék az intelligenciával, mert a kettő megtévesztésig hasonlít egymáshoz. A tehetségvizsgálatnál a gondolkodás, cselekvés föl nem fogható for­máján és irányán kívül elsősorban jön tekin­tetbe a vérmérséklet, a belső hajlam, lelki érzékenység, képesség a közösség iránt való lekesedésre, a művészet, vallás iránt való fo­gékonyság és lelki dolgok megért­ése. Rousseau­­nak radikális álláspontja e kérdésben az volt, hogy minden ember a természettől egyformán hajlamokkal van felruházva. Hasonlóan egy­oldalú egyes modern fajteoretikusok felfogása, akik a tehetséget az öröklékenységre vezetik vissza, sőt abból származtatják. Az empiristák mindent a környezettől várnak, tehát a tehet­ség kialakulását másként nem tudják el­képzelni, a nativisták viszont fatalista álláspontot foglalnak el, mikor mindent az öröklésre hárítanak. Teint (franc. e. : tén) a. m. arcszín, az arcbőr természetes színe. Teixeira-Gomes, Francisco, portugál költő és politikus, szül. 1851. Már mint elismert írónak, volt része az 1910-iki köztársasági mozgalom győzelmében. A Népszövetségben is többször képviselte Portugáliát. 1923. köztársasági elnöknek választották, de betegeskedése miatt 1925 lemondott. Tej, az emlősállatok tejmirigyeinek váladéka. A T. ősidőktől fogva fontos tápláléka az embernek s így a tejgazdaság is ősfoglalkozás. A friss, nyers T. sárgás v. kékes-fehér. Sárgás a zsírosabb, kékes a lefölözött T. A T. vékony rétegben is átlátszatlan. A tehén­ T. átlagos fajsúlya 1­0320. A fajsúly az összetételtől függ. A T. fő alkotórészei a fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok és a sók körébe tartoznak. Kisebb mennyiségben van benne chol­­eszterin, lecitin, citromsav, szénsav stb., továbbá enzimek és vitaminok (életanyagok) is. A tehén-T. része víz, az elpárolgás után visszamaradó rész a T. szárazanyaga. A különböző állatok T.-ének összetétele eltérő. Legzsírosabb (7.87%) a bivaly-T. ; a legtöbb T.-cukor van az ember T.-ében (6.37%). A legtöbb víz (9.58%) a kanca-T.-ben van. A T. alkotórészei közül oldott­ állapotban vannak a T.-cukor, az albumin és a globulin (fehérjék), továbbá a sók egy része. Kolloidális állapot­ban lebegnek a T.-ben a sajtfehérje (kazein) részecskéi és emulzió alak­jában a zsír. A T. legfontosabb fehérjevegyülete a kazein. A T.­­fehérjének kb. 80 %-a kazein. Ebből készül a sajt is s ezért sajtanyag­nak is nevezik. Vízben nem oldódik. Foszfort tartalmaz. A T.-ből sav hatására kicsapódik. Mikrobák és emésztőnedvek hatására egyszerűbb vegyületekre bomlik. A T.-zsír ízetlen, majdnem szagtalan, fehér v. sárgás. A vaj tiszta T.-zsír. A T.-zsír összetétele fajta, egyén, takarmányozás és időszak sze­rint változik. A T.-cukor vízben nehezen oldó­dik, más cukorhoz képest kevéssé édes. A T.­­savbaktériumok tejsavvá erjesztik. Nagy jelentősége van a vaj- és a sajtkészítésben. A T.-ben levő, kb. 0.9%-nyi só nagyrészt szervetlen. A szerves citromsav (0.1—0.2%) valószínűen a tejcukorból keletkező mirigy­termék. A sók egy része oldva van, a trikal­­ciumfoszfát ellenben finom részecskékben el­oszolva. A friss T.-ben gázok (oxigén, nitrogén és szénsav) is vannak. A T. szagos anyagai a zsír­hoz tapadnak. A lefölözött T.-nek ezért van kevesebb szaga. A legerősebb szaga a juh- s méginkább a kecske-T.-nek van. T.-termékek : a túró, a vaj, a sajt, a T.-por, a kondenzált (besűrített) T., az ipari kazein, a T.-cukor stb. Tejcukor v. laktoze, az emlősök tejében elő­forduló cukor, amelynek összetétele a nádcu­koréval azonos. Az édes tejsavó bepárologta­­tásakor a T. sárgás színű, kemény kristályok­ban marad vissza, ezek vízben nehezebben ol­dódnak, mint a közönséges cukor és kevésbé édesek. A nyers tej megsavanyodását a T.-nak a tejsavbaktériumok hatására történő megbom­lása okozza A T. mint gyógyszer használatos. Tejfogak, a maradandó v. állandó fogakat megelőző fogak, számszerint 20, amelyek rendsze­rint a 6. hónap­ban kezdenek ki­bújni és a 6. év­ben kihullani. A T.-at­ éppúgy kell kezelni, mint az állandókat, korai kihúzásuk esetén az állandó fog rendellenesen nőhet ki. Tejgomba, a kalaposgombák Lactaria nemzet­sége. Hüvelykurok és gyűrű nélküli s ha meg­ Teherán: az Ágyúk tere Gyermek felső és alsó állcsontja. Az egyszerű számok a tej­fogakat jelentik : 1 és 2 metszőfogak, 3 tépőfog, 4 és 5 pofa­­vagy kis zápfogak; 0, 2’, 3’ (3’ nem látható­­, 4, 5' a meg­felelő maradandó fogak; 6' az első nem változó pofafog; 7’ a később következő második nagy pofafog

Next