Lőri Ede dr.: A garat, gége és légcső elváltozásai az emberi test különféle betegségeinél - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 48. (Budapest, 1885)

III. A légzőszervek betegségei

44 III. A LÉGZŐSZERVEK BETEGSÉGEI. Midőn a légcsőnek nyomás okozta szűkületében szenvedő betegek légvételei szaporábbakká válnak, ez már mindig nagyfokú szűkület jele, minek következtében a légzés elégtelenné lesz, vagy már is elég­telen. Némely esetekben kevéssel a halálos vég előtt láttam a Ch­eyne- Stockes-féle légzési tünemények fölléptét. A vállperecz fölötti s alatti árkok, a gyomorgödör, a torkolati gödör s az alsó bordák a légcsőnek szűkületénél ép úgy bemélyednek, mint a gége szűkületeinél, csakhogy ez nem minden összenyomás okozta szűkületnél történik egyenlő mértékben. A belégzésnél ugyanis a lég­cső megrövidül s ürege kitágul, a kilégzésnél meghosszabbodik s ürege megszűkül. Ha például a golyva a légcsövet mindkét oldalról oly erő­sen szólítja össze, hogy ez a megszűkült helyen belégzéskor épen nem tágulhat, akkor belégzéskor a fent említett tájak besü­ppedése ép oly nagyfokú, mint gégeszűkületeknél. Ha azonban a légcső pl. csak egyik oldalán van benyomva és az ellenkező oldalon nincs oly erősen az ellenállásra képes részekhez szo­rítva, hogy a belégzéskor kitágulása akadályozva volna, akkor belég­­zésnél nevezett tájaknak besü­ppedése csak csekély mértékben jelent­kezik. Ha a golyva a maga alakjának megtartása mellett nagyobbodik, akkor az utóbbi alakban siülő betegek elégtelen kilégzés következtében mennek tönkre. Belégzésnél még áthatolhat a levegő a légcsövön, kilégzésnél azonban nem, ily betegeknél azt tapasztaljuk, hogy, mint már Türck is észlelte (Klinik, 521. 1. 226. eset) és leírta, hogy utolsó óráikban 2—3 belégzést tesznek, a­nélkül, hogy közben kilehelnének. Ha e bajt sem gégehurut, sem recurrens b­üdés nem kíséri, akkor a légcsőnek összenyomás okozta szűkületében szenvedő betegnek hangja valamint köhögése normális, kiköpése rendesen nehezebb. Hátra van még az összenyomás okozta szűkületeknél oly gyakran fellépő, s néhány perez vagy ritkább esetekben csak több óra múlva szűnő asthmaticus rohamokat említenem. Létrejöttük megmagyarázása még eddig nem sikerült. Bonyodalmak, lefolyás, tartam, befejezés. Az összenyomás okozta szűkületnek egy gyakori és épen nem jelentéktelen bonyodalmát a golyvában föllépő bővérűség képezi. Terhesség ideje alatt a golyvák rendszerint megnagyobbodnak, hogy a bekövetkezett szülés után többnyire ismét megkisebbedjenek; már most, mivel a terhesség által a légző­tér különben is megszűkült, azon helyzetbe juthatunk, hogy kénytelenek vagyunk koraszülést léte­síteni (Türck, Klinik 517. 1. 223. eset).

Next