Magyary-Kossa Gyula Dr.: Magyar orvosi emlékek IV. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 168. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár Tóth szerint Bártfán már a 15. században többféle kórház működött, melyek fürdővel is el voltak látva. A városi tanács 1431—34-ig a leprások házára 25 irtot ad, 1432-ben a Szt. János-kolostorban fürdőt építtet, 1437-ben a kórházi papot hat aranyforinttal díjazza, 1439-ben a leprások kórházának két hordó szerémi bort, 200 dénárt és négy aranyforintot juttat, 1440-ben a kórházmestert 600 dénárral javadalmazza. 1517-ben a Szt. Lélekhez címzett kórház van Bártfán. 12. 1700. A Ragger-orvosnemzetségnek nagy híre volt hajdan nálunk. Ismételve írtam róluk e munka első három kötetében s utalok Weszprémi I. kötetére is, hol mindhármuk életrajza megtalálható. A magyarok sokszor Rogernek és Rogernek is írták a nevüket, így gr. Széchenyi György egyik levelében (Fertőszéplak, 1700 június 29.) azt írja, hogy leánya, Julinka, beteg és olyanféle betegsége van, mint amilyen Mórocznénak volt, kit Rager doktor (id. Ragger Károly) sikerrel gyógyított. Mikor kis unokája, Bariska, megbetegszik, akkor is Rager doktortól kér tanácsot, ki viszontkívánja doktor Léb uramtól, az nyavalya iránt való expositióját ... és mivelhogy most itt (Pozsonyban) vagyon az híres Beszterczey doktor is, kinek tanácsával ő felsége is maga s az fődoktorok élnek ,— avval is szeretne «conferentiát tartani».12 — Széchenyi leveleiben elég sok orvostörténeti adat akad, de nyelvi tekintetben is igen érdekesek azok, így péld. 1699 márc. 24-én azt írja Ebergényinek (Bártfai, I. 16.), hogy Pozsonyban igen betegeskednek az emberek és «az sok himlő igen rontja az aprókat».3 1703 okt. 4-ikén azt írja Ebergényinek, hogy «most is egész spirál az én házam . . . Szakácsom, szolgáim mind gantáron feküsznek [súlyos betegek]. Meg nem mondhatom, micsoda nyavalya ez, az ki uralkodik, valóban megfeji az embert. Ha egy kevéssé sétálok és leülök az székre, 6—7 miatyánkig eltáncol az lábam magától az erőtlenség miatt» (u. o. 125.) stb. 13. 1700. Budai orvosok, mint a városi külső tanács és a városi polgárság tagjai 1700-tól 1777-ig: Stocker Lőrinc városi fizikus (1701), Wilfersheim Dániel pestisorvos (1711, városi orvos 1727-ben), Steinmüller János Jakab fizikus (1728) , Prunner Farkas (1714), Wolff Gáspár, Limmer Ferenc, Adler János és Hittenpacher Ferenc Félix (1720) tisztiorvosok : Raith Mátyás (1735), Bodivinsky Vencel és Nicoletti Péter Antal (1737), Persa Ferenc István (1741), Hermann János (1768), Dallmüller József (1774). V. ö. Engländerné, 42. 14. 1700. Huszti István dr.-ra (v. ö. MOEL, Szinnyei stb.) vonatkozó adatok Debrecen városának levéltárában : a) városi orvosul való meghívására a tanács 1700-ban küldöttséget meneszt hozzá és lakásául Szilágyi Márton házának felét jelölik ki ; b) 1696-ban értesíti a város tanácsát (Erdélyből), hogy Debrecenbe készül; c) 1701-ben a debreceni városi patika megvizsgálására küldik ki. 15. 1700. Pestis. —I. Lipót rendelete ez év november 20-ikáról, mely a netán jelentkező járvány alkalmából halálbüntetést szab mindazokra, kik ragályos vagy gyanús helyekről igazolvány nélkül közlekednek. (Lauschmann, 35.). 16. 1700. Pestis Temesvár környékén. — Münster László azt írja tartalmas értekezésében («L’opera sanitaria del Generale Marsili in una epidemia di peste ed un suo manoscritto inedito su questa malattia» . Rivista di Storia delle Scienze Mediche e Naturali, 23. évf., 1932, 9—12. füzet), hogy egész Délmagyarországon (?) s kivált a törököktől megszállott Temesvár környékén erős pestisjárvány dühöngött. Az ezen évben kötött karlócai békeszerződés értelmében a törökmagyar határon levő erődöket le kellett rombolni és a két állam határait pontosan meg kellett állapítani. Ezzel a nagy munkával Marsili generális volt meg ! Ez nem más, mint Lőw András. 2 Bártfai (I. 17.) nagybetűvel írja ennek az orvosnak a nevét, mert nyilván azt hiszi, hogy ez tulajdonnév , pedig kétségtelen, hogy a «híres besztercei doktor» alatt Möller Károly Ottó besztercebányai orvos értendő, ki III. Károly király feleségét is kezelte. 3 Sopronban is himlő, kanyaró és febris petechialis pusztított ebben az évben. L. MOE III. 444.) 4 Gantár vagy gantér, gantárfa, ászokfa. (A német ganter, V. ö. Nyelvőr, VII. 105.)