Geodéziai Közlöny 4. (1928)
1928 / 1-3. szám - Oltay Károly: A számító lécek és korongok általános elmélete
IV. évfolyam. 1928. 1.—3. szám. GEODÉZIAI KÖZLÖNYI Felelős szerkesztő és kiadó : Főmunkatárs: OLTAY KÁROLY, SZILÁGYI BÉLA. A szerkesztőség címe: Budapest, I., Műegyetem Előfizetési ár: egész évre 16 pengő. Megjelenik havonkint félévre 8 pengő, negyed évre 4 pengő, legalább egy ív terjedelemben. A számító lécek és korongok általános elmélete. Oltay Károly. 1. A számító lécek és korongok egymás mellé helyezett és egymáshoz képest eltolható (egyenes, vagy köríves) függvényskálák segítségével lehetővé teszik, hogy adott függvénykapcsolatban szereplő a mennyiség közül az egyiket meghatározhassuk akkor, ha a többi (n—z) mennyiség értéke adott. Velük tehát ilyen feladatok oldhatók meg: a. ) Legyen adott az f" (“i, a2, . . ., an), a n változós egyenlet és adott al a2, . . . , ani számértéke, meghatározandó an. b. ) Legyen adott az x=f(au a2, . . ., an) egyenlet és adott alt a2, . . ., an számértéke; meghatározandó az x értéke. 2. A számítógéc előbbi általános definíciójában szerepelt a függvény skála (vagy számozott pontsor). Mindenekelőtt jöjjünk tisztába ezzel a rendkívül fontos alapfogalommal. Ha adott az f(a) függvény, akkor valami megadott görbe vonalra (a függvényskála görbéjére), annak egy adott pontjától (a függvényskála kezdőpontjától) felrakhatjuk az //(a) értékeket, ahol / egy általunk előre, tetszőlegesen választható állandó számot jelent, melyet a függvényskála modulusának nevezünk. Az a értéket számtani haladvány szerint változtatva ilyen módon egy pontsort nyerünk. Ha most e pontsor egyes pontjai mellé a megfelelő a értéket írjuk, (az argumentum értékét, nem a függvényét!) akkor előáll az, amit az f(a) függvényskálájának (vagy számozott pontsorának) nevezünk. A függvényskála kezdőpontja az a pont, melyre nézve / (a) = o;e pont mellé is természetesen a megfelelő a érték írandó (o csak akkor, ha / (o) = o). A függvényskála fogalma alapvető fontosságú a grafikus számító táblákat készítő nomográfiai tudományban. A számítógécek és korongok pedig lényegileg szintén nomogrammok.