Geodéziai Közlöny 20. (1944)
1944 / 1. füzet - Dr. Rédey István: Dr. Báró Eötvös Lóránd munkásságának geodéziai jelentősége
1944 XX. évfolyam. GEODÉZIAI KÖZLÖNY A kiadásért felelős: OLTAY KÁROLY Főmunkatárs: Dr. HAZAY ISTVÁN A szerkesztőség címe: Budapest, XI., Műegyetem. Előfizetési ár: egész évre 24 pengő, félévre 12 pengő, negyed évre 6 pengő. Megjelenik évente négyszer, összesen legalább 12 ív terjedelemben. *or. Dr. Báró Eötvös Lóránd munkásságának geodéziai jelentősége. Dr. Rédey István.y 1944 április 8-án lesz 25 esztendeje annak, hogy a magyar tudományos világ egyik legkimagaslóbb egyénisége, báró Eötvös Lóránd, a budapesti tudományegyetem nagynevű fizika tanára, elköltözött az élők sorából. Szebb, nemesebb és értékesebb virágokat nem helyezhetünk ezen az évfordulón eltávozott tudósunk sírjára azoknál a virágoknál, amelyek éppen az Ő rendkívüli munkásságát jelentik a tudomány mezején. Kegye letes megemlékezésként a következőkben közölni fogjuk báró Eötvös Lóránd munkásságának a geodéziára vonatkozó részét. * * * Báró Eötvös Lóránd 1848 július 27-én született Budán. Édesapja báró Eötvös József az első magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter és nagynevű író, édesanyja Rosty Ágnes. Középiskoláit Budapesten a piaristák gimnáziumában végezte. Egyetemi tanulmányait szintén Budapesten kezdette, majd Königsbergben, illetőleg Heidelbergben folytatta, ahol Bunsen, Helmholtz és Kirchhof neves fizikusoknak volt a tanítványa. Az itt végzett tanulmányainak elismerése volt a Heidelbergben megszerzett doktori oklevél. Külföldről való visszatérése után 1871-ben a budapesti tudományegyetem magántanára, majd az elméleti fizika helyettes, 1872-ben pedig rendes tanára lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban levelező tagjául választotta. 1875-ben, amidőn Jedlik Ányos nyugalomba vonult, átvette a kísérleti fizikai tanszéket s ezt hosszabb-rövidebb megszakításokkal mintegy negyven esztendőn át vezette. 1876-ban feleségül vette az első magyar igazságügyminiszternek, Horváth Boldizsárnak a leányát, Gizellát. Házasságából két leánya született. 1880-ban a Kir. Magy. Természettudományi Társulat alelnökének választotta. 1883-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, majd 1889-ben az akadémia elnöke lett. Erről a tisztségéről csak 1905-ben mondott le, mikor is a tudományos kutatás már az egész idejét lefoglalta. 1891-ben megalapította a Mathematikai és Fizikai Társulatot, mely elismeréseként első elnökének báró Eötvös Lórándot választotta. 1894 június 10-től 1895 január hó 15-ig vallás- és közoktatásügyi