Hazánk. Történelmi Közlöny 6. (1886)

1886 / 5. füzet - Thim József: Szerbia és a szerb mozgalom Magyarországon, Risztics János után

752 SZERBIA ÉS A SZERB MOZGALOM MAGYARORSZÁGON­ ként 13-­ra indult ő felsége Buccovinába, Lengyelországba Lemberg felé, onnan azt tartom hogy Silésiának az alsó részén mégyen ő felsége Morvának, onnan Bécsbe, ámbátor még ezt nem tudom, csak supponálom, a lévén az egyenes útja ő felségének, és másszor is arra vette útját ő felsége. KÖZT : TORMA KÁROLY. SZERBIA ÉS A SZERB MOZGALOM MAGYARORSZÁGON. (Risztics János v. szerb minister művéből.) II. Magától értetődik, hogy a részvétel csak a politikai és szemé­lyes követelményekkel lépést tartva, fejlődött tovább. Eleinte a rész­vétel tisztán költői volt, melyet a tanulók és a fiatalság ápoltak ; később ez önkéntes csapatok alakjában nyilvánult, s végre formális s hivatalos segítségben. A részvét az utolsó változatban csak akkor nyilvánult, midőn Szerbiát Ausztria követe hívta segítségül s Orosz­ország mindinkább nyiltabban lépett fel a forradalom ellen. Ez időben Nándorfehérvárott Ausztria követe Mayerhofer őr­nagy volt. A meddig a bécsi kormány a magyarok követelményei­nek engedett, s az ő érdeke a szerbekével ellenkezett, Mayerhofer tiltakozott a kapott utasítások szerint, az ellen, hogy szerb önkén­tesek Magyarországba mennek, s követelte ezeknek visszahívását. A szerb kormány erre egy külön biztost küldött ki (Nikolics Athanázi, a belügyminiszérium­ egyik főnöke), kinek kötelességévé tétetett, a szerb önkénteseket visszatéríteni. A biztos Mayerhofertől, Hrabovszky péterváradi parancsnokhoz szóló ajánló levelet kapva, Péterváradon is volt; ő a magyar tábornokkal tudatta küldetésének célját s ezút­tal a szerb önkéntesek tartózkodási állomásait is végig járta.* Mint maga a biztos előadja, küldetését csak színleg végezte,** az ügy úgy maradt, a­mint volt. Ő a különféle csapatok vezetőit fel is szólította, ezek a visszatérésbe színleg beleegyeztek, de egy sem tért vissza. Ezek után Mayerhofer nem egyszer ment Bécsbe és Innsbruckba, onnét személyesen hozva utasítást. Midőn egyszer ismét visszatért, a szerb kormánynak kijelentette, hogy Szerbia kötelessége magyarországi rokonait támogatni, minthogy ezek egészen törvényes alapon állnak. A szerb kormányt ajánlatokkal s tanácscsal halmozta el, a patriárchának pénzt és municiót ajánlott fel, hozzá­téve, hogy Ausztria annak idején * Karlócán és Perlaszon volt, Járeket nem érintette. ** L. Nikolics Athanáz saját kezűleg írt önéletrajzát, 1875. aug. 28-áról, a szerb tudós társaság kézirattárában.

Next