Koszorú, 1863. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1863-10-18 / 16. szám
Megjelenik hetenkint vasárnap. Szerkesztő szállása, hová a dolgozatok, előfize- ttési pénzek, reclamatiók is küldhetők : Üllői út és 31 pipa-utcza sarkán, II. sz. SZÉPIRODALMI ÁTALÁNOS MIVELTSÉG TERJESZTŐ Előfizetés: egész évre 12 írt, félévre 6 frt. Előfizetést elfogad s a lap szétküldését is kezeli Emsch Gusztáv kiadó - hivatala • Barátok tere 7. sz. MÁSODIK FÉLÉV. OCTOBER 18. 1803. 16. SZÁM, HETILAP. A POLGÁROSODÁS FELTÉTELEI ÉS FEJLŐDÉSE. (Vége.) Ha a dolgok uj rendje mutatkozik, ha a politikai láthatáron uj alakzatok tűnnek fel, mindig van az uralkodók és műveltek között bizonyos számú egyén, kik, bár az eddiginek tarthatlanságát elismerik, az új ellen küzdenek, mert vagy külön érdekeiket, vagy átalában a fennállót veszélyezve hiszik. Az ily föllépést nem kell igen szigorúan ítélni el, mert először nem mindenki felfogása egyenlő, továbbá mert a néptömeg állapota is okvetetlen számba veendő, melynek mindig hosszabb idő kell, hogy az uj eszmékkel megbarátkozzék. Ha a régi állapotot erőszakkal eltörlik, mielőtt az uj alkalmasan elő volna készítve, csak zavar és fejetlenség az eredmény. Vallás, irodalom, törvényhozás nem okozói, legföljebb okozati a polgárosodásnak, maguk is előkészítő változások eredményei lévén; nagy hatást tesznek kétségkívül az emberiség állapotára, de méginkább hat órájuk ez állapot.*) Az európai művelődés gyarapulta egyedül a tudomány haladásának köszönhető, mely haladás viszont a fölfedezett igazságok számától s elterjedésétől függ. Harmadik lényeges föltétele a civilisatiónak, mely nélkül ez csak alig észrevehetően rejlik, teremtő génné, kitűnő szellemek támadása valamely nép köztj,,akiknek hatása annál erősebb és körű, ha már másutt tapasztalást szereztek, ismereteket a hasznos dolgokban, minő a hadviselés, kormányzat. Uralkodók, vallásalapítók, bölcsek és költők mindenkor legnagyobb hatással voltak a népekre, kivált a három első, ha törvényhozó gyanánt léptek fel s az államformát, gyakran az egyes életét is a legapróbb részletig, századokra eleve megszabták. De nem elég, hogy az ily kiváltságos szellem csak szervező gyanánt működjék népe irányában; szükség, hogy az általa megalapított rendben a további folytonos fejlődés csirája is meglegyen, ne pedig csökönyös maradjon és kirekesztő, mint például a Confucius tahai s a Mózes-féle törvényhozás. Mindenkor az ember hat legerősebben az emberre; csak az őselemi korban tanulhatott az ember állatoktól is, így a régiek szerint hajózni a hajós csigától, a mi legföljebb a Közép- és Csendestenger lakóira nézve lehet igaz; a kamcsatkabeliek a medvétől, mely iránt bizonyos tisztelettel vannak, de biz’ azért levágják s megeszik; az észak-amerikai indiánok a hód állattól, mely Kohl szerint őket a kunyhó-építésre tanította. Hanem ez, úgy szólva, mind semmi a hatáshoz képest, melyet polgárosult nép tesz egy még nem polgárosultra, s amit a miveltség fejlődésének negyedik föltétele gyanánt vehetünk. Ez főkép azon sarkallik, minő fokán a fejlődésnek áll a két nép, minő arányban állnak egymáshoz erőhatalomra, s mi módon érintkeznek egymással. Oly műveletlen nép, melynek szá-31 *) Ez mintha ellenkeznek avval, mi e tárgyról alább mondatik.