Koszorú, 1864. július-december (2. évfolyam, 1-26. szám)
1864-08-07 / 6. szám
Megjelenik hetenkint vasárnap. Szerkesztő szállása, hová a dolgozatok, előfizetési pénzek, reclaissatiók is küldhetők : Üllői út 7 sz. Előfizetés: egész évre 12 frt, félévre 6 frt. Előfizetést elfogad s a lap szétküldését is kezeli Einsch Gusztáv kiadóhivatala : Barátok tere 7. sz. MÁSODIK ÉVFOLYAM. AUGUSTUS 7. 1864. MÁSODIK FÉLÉV. 6. SZÁM. KOSZOM HETILAP A SZÉPIRODALOM S ÁTALÁNOS MIVELTSÉG KÖRÉBŐL. I. A képzelődés világának épen úgy megvannak saját szomorúságai, keserűségei és csalódásai, mint a szívnek vagy léleknek ; mert tehetségeink mindenike egy sajátságos külön életnek gócza, hol kalandok, forradalmak és viharok vonulnak el, melyek tételünk más világában ismeretlen maradnak; épen mint egy nagy birodalomban egyik falu vagy vidék bármily érdekes eseményei sohasem jutnak a főváros vagy más vidék tudomására. Ki az, ki valaha élt a képzelődés világában , hogy ne érezte volna azt a sajátságos fájdalmat, miről én beszélek?Tündér bánatát, ki hervadva találta a virágot,melyen pihenni akart? Éjjeli rém kétségbeesését, ki bezárva lelte a barlangot, melynek ragyogó fényében gyönyörködni szeretett? Bűvész zavarát, ki hirtelen elfeledé a varázsigét, mely fölnyitá előtte a csodák országát ? A bennünk lakozó Ariel *) is elszomorodik, midőn észreveszi, hogy az a bohó szerelem, mely egykor gyönyörben reszketteté szárnyait, most nyugodtan hagyja azokat, és még a lélekre nézve sem üdvös, ha nem elégedve meg azzal, hogy emlékeiben keresse fel az élet egykor átnyargalt ösvényeit, az egykori édes-kedvesek nyomait — a múlt idők valódiságait a jelenben is fel akarja találni. Hányszor megtörténik, hogy a kiváncsi Ariel kegyetlen csalódással bűnhődik e kisérletért. Hasztalan törekszik visszaidézni a vidám napokat, midőn boldog volt; a bokor , mely mellett szeretett leskelődni, elsatnyult s többé a legkisebb tündért sem tudná elrejteni; a forrás, melyben fürdeni szokott, kiszáradt, s a kert, hol rózsák és violák illatát élvezé,s el van hagyatva s pusztulásnak indult. És ime, ez sorsa azoknak az öreg meséknek, agg regéknek s régi költeményeknek is, melyek egykor meghatának, bámulatra ragadának s kimerithetlen gyönyört látszottak reánk árasztani. Gyakran okoz szomorúságot, ha sok évi elválás után újra látjuk egymást, s szerelmesek közt talán oktalanság is;jobb lenne tán az emlékkel maradni, melyet egymásnál hagytunk s mely legalább annyit mindig bizonyít, hogy volt egy óra életünkben , midőn boldogok valánk. És ez története azon gyermekkori vén könyveknek is, melyeket oly hivékeny bizalommal, annyi jó indulatu képzelgéssel s félénk kíváncsiságtól annyira reszkető szívvel olvasánk, hogy ahhoz hasonló csak a szeméremtől piruló s ingadozó szűz első szerelme lehet. E szerint tehát Arielnek is megvannak csalódásai és keserű fájdalmai, s a bölcseséget ő is csak könyei és bohó szivének keserű tapasztalásai árán szerezheti meg. így szerzi meg röptének fényes szabadságát, hogy kijátszhassa a véletlen és alkalomszerüség istennőinek csalfaságait, melyeknek eddig tőrei közt élt; s hogy A TÜNDÉREKRŐL. * Ariel a képzelődés tündére.