Müegyetemi lapok. Havi folyóirat a mathematika, természettudományok és a technikai tudományok elmélete köréből 1. (1876)
1876 / 10. füzet - Dr. Frőhlich Izor: Az elhajlított fény polarisatiója
Mindezen kísérleteknél a fény üvegrácsok által lett elhajlítva; a beeső fény tovaterjedési iránya az üvegrács normálisába esett, és csak az átmenő elhajlított fény vizsgáltatott meg. Az ily módon diffrangált fény polarisatió viszonyait illetőleg Stokes elméleti és Holtzmann geometriai úton következő egyszerű képlethez jutottak: tg. cp , tg. f cos. S itt a cp az elhajlított fény rezgési iránya és a diffractió sík normálisa között fekvő szög; itt ugyanaz a beeső fényre nézve; mi pedig a beeső fény tovaterjedési iránya és a diffrangált sugár által képezett szög. Az említett kísérletekből következett, miszerint az egyenesen polárisért fény polarisatió síkjára merőlegesen rezeg. Jelen dolgozatban azonban az elhajlított fény polarisatiói viszonyai sokkal általánosabban és terjedelmesebben vizsgáltattak meg. Nemcsak az üvegrácsra különböző beesési szögek alatt beeső és átmenő diffrangált fény, hanem túlnyomóan a visszavert és elhajlított fény polarisatiója határoztatott meg, mely utóbbi fénynem, úgy látszik, eddig az észlelők figyelmét kikerülte. A visszavert fény vizsgálatát főleg azért tartottam előnyösnek, mivel itt a fény csak egyszerű visszaverődés és diffractió után azonnal észlelhető, míg az átmenő fény a rács felületein kétszeres visszaverődést és egyszeri törést szenved, miáltal az önmagában egyszerű tünemény meglehetősen komplicálva lesz. Az észlelésre két rács használtatott, melyeknek vonalai gyémántak lettek bemetszve ; megfelelő körük szélessége 0’"'”0506 és 0''' 90617- nyinek találtatott. (Ezen rácsokat Dr. Jedlik Ányos, egyetemi tanár készítette egy ugyancsak ő általa szerkesztett osztógép segítségével.) Ez észlelésnél a következő elrendezés lett alkalmazva: Egy heliostat segítségével az elsötétített terembe egy napsugárnyaláb bocsáttatott, mely a szögmérő collimator csövére forgathatólag ráerősített Nikol-féle hasábra esett. E Nikol után a collimatorlencse gyújtópontjában lévő és változtatható szélességű hasadék következett, melyen keresztül a fény a collimator-lencsére s onnan párhuzamos nyalábban a szögmérő horizontális köre közepére függélyesen felállított rácsra esett. Az ily módon elhajlított fény az észlelési távcső tárgylencséje által gyűjtetett össze s az annak szemlencséje előtt forgathatólag megerősített második Nikollal analysáltatott.