MTA Tagajánlások, 1884
Ez önálló dolgozatokon kivűl Beöthy számos szépirodalmi, kritikai, aesthetikai s irodalomtörténeti dolgozattal gazdagította irodalmunkat. Legyen elég ezek közül csak nehány nagyobbat s többet említeni. Ilyenek: 1. Mikes Kelemen novellái (Budapesti Szemle 1880); 2. Mária Terézia és a m. nemz. mívelődés (Árvízkönyv 1881). 3. Faust és Ádám. (P. Napló 1883). 4. Antigone. (M. Tanügy 1884). 5. Haller és a Hármas história (Philol. Közl. 1881). 6. Munkácsy és a Krisztustypusok fejlődése. (P. Napló 1883). 7. Greguss Ágost emlékezete. (A Kisf. Társ. 1884. évi közgyűlésén. Pesti Napló 1884). Megemlítem végül, mint szerkesztést, hogy a Kisf. Társ. évlapjai XIV— XVIII. köteteit, mint a társaság titkára, szerkesztette. Mindezek alapján s a fentebb megjelölt szempontból bátorkodom ajánlásomat megújítani, s a T. Osztály és majdan a Tek. Akadémia ügyeimébe ajánlani. 2. Szarvas Gábor 1. tag rendes tagol ajánlva Hunfalvy Pált rendes tagtól. Szarvas Gábor a „Magyar Nyelvőr“ szerkesztője 1871 óta az Akadémiának levelező tagja. Azóta részint az ülésekben olvasott fel a magyar nyelvészetet tárgyazó értekezéseket, részint a Magyar Nyelvőrben közlött és közöl folyvást számos dolgozatot, behatóan és kiváló szakértelemmel tárgyalván leginkább a nyelv gyakorlati használatára vonatkozó különféle kérdéseket. A nyelvészet terén kifejtett munkásságot tekintve, szükségtelennek tartom a részletekbe bocsátkozást. Művei közül kiemelem „A magyar igeidőkéről írt, az Akadémiától jutalmazott terjedelmes munkáját. Az ikes igékről szóló czikksorozatot. Főleg őt, mint a „Magyar Nyelvőr“ szerkesztőjét illeti annak érdeme, hogy most magyar nyelvészeti kérdések iránt országszerte élénk érdeklődés uralkodik, s hogy sokan a népnyelv sajátságait megfigyelik s annak kellő ismeretére adatokat gyűjtenek. Nem kevésbbé fontos Szarvas Gábornak azon munkássága, melyet a nyelvtörténeti tanulmány ügyében kifejtett, kivált mint a Nyelvtörténeti szótár terjedelmes munkálatainak főintézője. Levelező tagsága óta a következő nagyobb dolgozatokat írta (amelyek nyelvemlék-tanulmányra, népnyelvismeretre, szóeredetnyomozásra vonatkoznak): 1. A Ferencz-legenda. (Nyelvőr I. köt.) — 2. A magyar nyelvbeli idegen szók (u. o. II. köt.) — 3. A moldvai csángó nyelv (u. o. III. köt.) — 4. Az ik-es ragozás kérdése (u. o.) — 5. A nyelvújítás apológiája (u. o. IV). — 6. A szlavóniai tájszólás (u. o. V. köt.) — 7. A magyar nyelv szótára (u. o. VII. k.) — 8. Ballagi Mór és a magyar nyelv (u. o. X. k.) — 9. Miklosich: A magyar nyelvbeli szláv szók (u. o. XI. k.) — 10. A nyelvigazítók. — 11. Szómagyarázatok. (Trágya. Kőcze. Kagyló. Csődör. Csákó. Viheder. Két, réteg. u. o. XII.) stb. stb.