MTA Tagajánlások, 1888
1* 3 b) Csiky Gergely, levelező tag. A M. T. Akadémia első osztályában levelező tagságra van szerencsém ajánlani Berczik Árpád miniszteri tanácsost és a Kisfaludy-Társaság tagját. Tavalyi ajánlásomban felsorolt munkáiból bátor vagyok újra, mint kiválóbbakat a következő színműveit fölemlítni: A közügyek. — A szellemdús hölgy. — A házasítók. — Nézd meg az anyját. — A protectio. — A bálkirálynő. — A kék szoba. — A fertálymágnások. — Hivatkozom egyszersmind nagyszámú aesthhetikai és kritikai dolgozataira, melyek a lapokban szétszórva megjelentek. Tavalyi ajánlásomban részletes és kimerítő képet nyújtottam Bérezik Árpád összes irodalmi működésének, s most legegyszerűbb volna erre hivatkoznom , de Bérczik szorgalma azóta sem szünetelt és újabb munkával szaporította az eddigieket, a Víg órák czímű kötettel, melynek finom ízléssel írt elbeszéléseit mind a kritika, mind a közönség kedvezőleg fogadta. Bátor vagyok tehát Bérezik Árpádot a levelező tagságra, melyre az osztály már tavaly is méltónak ítélte, újból ajánlani. 3. Dr. HALÁSZ IGNÁCZ reáliskolai tanárt levelező tagot ajánlja Budenz József, rendes tag. Dr. Halász Ignáczot akadémiai tagságra már ezelőtt három évvel ajánlottam (1885-ben) s akkori ajánlásom igy hangzott: «Dr. Halász Ignácz mintegy tiz év óta mind a szorosabb magyar nyelvészet terén, mind a rokon nyelvek tanulmányozásában nagyon is elismerésre méltó munkásságot fejt ki. Igen behatóan foglalkozott különösen a ritkább használatú magyar szóképzés nyomozásával, meg az eddig szláv eredetűnek tartott magyar szókincsnek bírálatos átvizsgálásával. A rokon ugor nyelvek ismeretét, amelynek egészében is jártassággal bír, lényegesen előmozdította a lapp nyelvnek tüzetes tanulmányozása által, különösen a svéd-lapp nyelven való szövegek nyelvtani feldolgozása által. Ezen munkálatok megérlelték benne azon elhatározást, hogy a svéd-lapp nyelvet, melyet eddig csak fordított s nem a kellő alaki pontossággal közölt textusok alapján ismertünk, mint élő nyelvet, a helyszínen tanulmányozza, s róla tökéletesebb anyagkészletet szerezzen. Szerencsés tehetségével s jeles nyelvészeti előkészültsége mellett, sikerült is neki, aránylag rövid ideig tartó tanulmányútja alatt a svédországi lappok különböző nyelvjárásairól hű képet nyújtó népnyelvi szövegeket gyűjteni, oly számmal egyszersmind, hogy velök immár e nyelv ismerete kielégítőbb biztos alapot nyert.» Tudva van, hogy 1886-ban Hunfalvy Pál r. t. ajánlására az I. osztály dr. Halászt meg is választotta s mint egyik jelöltjét a nagygyűlés elé terjesztette. Tudva van továbbá, hogy ugyancsak az 1886-ki nagygyűlés alkalmával az I. osztály dr. Halásznak ezen munkáját «Lide- és Pite-lappmarki nyelvmutatványok és szótár», mely tanulmány útjának eredményéből csak az I. közlés, a nagyjutalom felével tüntette ki. Azóta kiadta a jemtlandi nyelvről szóló közleményét (a Nyelvt. Közlemények XX. kötetében : «Ugor füzetek» 8-dik száma), s az 1886. év nyarán még egy újabb tanulmányutat tett a svéd lappok között, hogy egyik nyelvjárásukat még tüzetesebben kutassa. Az ezúttal gyűjtött becses népnyelvi szövegek (Ume- és Tornio-lappmarki nyelvmutatványok) legközelebb jelennek meg (az «Ugor füzetek» 9. számában).