MTA Tagajánlások, 1893
1. A) alosztály. - nek egyik legtehetségesebb és legszorgalmasabb tagja, a ki különösen a hangtan és nyelvjárástanulmányok terén fejtett ki kiváló munkásságot. Két fő műve : «A Phonetika Elemei, különös tekintettel a magyar nyelvre» (Budapest, 1886.) és «A Magyar Nyelvjárások Osztályozása és Jellemzése» (Budapest, 1891.). Mind a kettő a M. T. Akadémia kiadásában jelent meg. Az előbbiben világosan és alapos készültséggel tárgyalja a hangok képzését, változásait, kapcsolatait és mindenütt magyarázza a magyar hangrendszert. Az utóbbiban neki először sikerül a magyar nyelvjárások közti összefüggést biztos hangtani törvények alapján kimutatni és ezek alapján osztályozni. Egyéb munkái is nagyban hozzájárultak egyes vitás kérdések tisztázásához és számos homályos nyelvi tünemény földerítéséhez. Értekezései gazdag sorozatából csak a következőket emeljük ki: «A magyar hangok képzése, stomatoscopikus vizsgálódások alapján» (Nyelvt. Közl. XXI. Új megfigyelések alapján érdekes rajzokkal világítja meg a hangok képzését. — «Phonetik der ungarischen Sprache» (Internationale Zeitschrift für Allgemeine Sprachwissenschaft IV. k.) «A szóvégi önhangzók a magyarban» (Nyelvt. Közl. XIX.), melyben a szóvégi magánhangzók etimológiai értékéről szól. «Valami az ó ő és ú ű hangokról» (Magyar Nyelvőr XIII.). Kimutatja Dévai helyesírásából, hogy volt a régi nyelvben egy ó és ú, ü és ű közti hang. «Mássalhangzócsoportok egyszerűsítése» (Nyelvt. Közl. XVII.). «Egy második hangzóilleszkedés a magyarban» (M. Nyelvőr XIV.), melyben kimutatja, hogy az ö ü hangú szók a régi nyelvben nem úgy illeszkedtek mint most, hogy tehát e jelenség csak újabb korban fejlődött. «Hátraható illeszkedés» (M. Nyelvőr XVI.). «Phonetikus írás» (M. Nyelvőr XVII.) «Két a e végű főnévképző» (Nyelvt. Közl. XII.). «Felsőbácskai nyelvsajátságok» (M. Nyelvőr XII.). «Szeremle nyelve» (U. o. XVI.). «A népnyelvhagyományok följegyzése» (U. o. XIV.) «A német helyesírás szabályai.» «Kereskedelmi szótár» két kötetben. «Hangsúly és szórend» (Nyelvt. Közl.) Akadémiai dicséretet nyert. «Codexeink és a nyelvjárások» (Hunfalvy-Album). Akadémiai dicséretben részesült. Itt ezeken kívül számos kisebb értekezést és magvas bírálatokat a Nyelvtudományi, a Philologiai és a Tanáregyesületi Közlönyben. Mindezeknél fogva az I. osztályban megüresedett tagsági helyek egyikére a legmelegebben ajánlom. Dr. ERŐDI BÉLA urat levelező tagul ajánlja Vámbéry Ármin r. tag. Dr. Erődi Bélát, aki évek hosszú során át Magyarországon a keleti nyelvek és irodalom ismertetésével kiváló érdemeket szerzett s a ki az alább felsorolt munkákkal igazolta, hogy a török és persa nyelvvel sikeresen foglalkozott, a m. tud. Akadémia első osztályának levelező tagjává ajánlom. Az ajánlott, azóta, hogy alulírottnál a török és persa nyelvet és irodalmat tanulmányozta s két éven át Keleten abbeli tanulmányait folytatta, szorgalmasan és sikerrel ismertette a török és persa költészetet. 25 éven át számtalan tanulmányt *