Szádeczky Lajos: Kovacsóczy Farkas 1576-1594 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1891)
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS. A TÖRÖK hódítás Magyarország néprajzi és nemzetiségi viszonyait gyökeresen megváltoztatta. Azokból a vármegyékből és országrészekből, melyek a török hatalmába kerültek, valóságos népvándorlás indult meg : a lakosság túlnyomó, főkép tehetősebb része feljebb húzódott a hódoltságon kívül fekvő vármegyékbe, a királyi területre, vagy Erdélybe, a fejedelmek védszárnyai alá. A hódoltság területén, nagyobb községekben összetömörülve, alig maradt más a régi lakosságból, mint a földhöz kötött szegény nép. Ez a sors, az ősi földről elbujdosás keserve, legelőbb érte az ország délnyugati részét, a merre a mohácsi vész után a török hadak országútja vezetett. Buda elfoglalása s főkép a dicső emlékű Szigetvárnak rombadőlése után (1566), a Dunántúl déli része török tartománynyá lőn. A magyarság eddigi végvidékei, a Szerémség és Szlavónia, a mely — miként be van bizonyítva — magyar vármegyékből és magyar lakosságból állott, teljesen a török hatalmába került. Innen indult meg az első népvándorlás. Az ottani magyarság a dúló és népírtó hadjáratok alatt részben elpusz 2. ABLAK-PÁRKÁNY A KOLOZSVÁRI BÁTHORY-HÁZBAN.