Dr. Veres Endre: Berzeviczy Márton 1538-1596 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1911)
BEVEZETÉS
2. FEJLÉCZ BÁTHORY ISTVÁN KIRÁLY 1584-IKI OKLEVELÉRŐL. BEVEZETÉS S ZÁZADÁNAK mozgalmas világfolyása közepette Sárosmegye egyik csendes falujából, őseitől reámaradt berzeviczei nemes udvarházából indult útjára az a pálya, melyet Berzeviczy Márton megfutott. Családfája az Árpádokig felnyúlik, a mikor elei meráni Gertruddal Tirolból beszármaztak és a Kárpátok aljában megtelepedtek. Száz esztendő alatt Szepes- és Sárosmegye első birtokosaivá küzdötték fel magukat. A német faj minden jó tulajdonságát átörökítve magyarrá vált nemzetségükre, a Berzeviczyek Zsigmond és Mátyás király dicső századában zászlósuraságig vitték s így a főnemesség sorába emelkedtek. De azután hirtelen lehanyatlottak vagyon és tekintély dolgában, úgy hogy Márton születése korában — egy évtizeddel a mohácsi veszedelem után — már csak emléke maradt meg a család hajdani régi nagyságának. Felemelni a köznemesi sorból és újra nevezetessé tenni, neki, nagyszámú családja legifjabb tagjának jutott feladatául. Ámde feladatáért nem karddal küzdött, mint porladozó száz esztendő előtti ősei, hanem tollal és kitartással, az újkor e hatalmas fegyvereivel. 1*