Pór Antal - Schönherr Gyula: A magyar nemzet története 3. Az Anjou ház és örökösei (1301-1439) (Budapest, 1895)

Pór Antal: Az Anjouk kora - Harmadik könyv. A nápolyi hadjáratok kora - II. fejezet. Endre meggyilkoltatása. Zára veszedelme

ENDRE MEGGYILKOLTATÁSA. ZÁRA VESZEDELME. 169 azon tanakodának, mint lehetne a házasságot titkon megkötni, nehogy szelét vegye Johanna királynő vagy a Tarantoiak, kik az egybekelést minden esetre meggátolnák. Azzal, hogy Mária szerződésileg István magyar her­­czegnek volt szánva, nem is törődtek. Abban állapodtak tehát meg, hogy Károly Máriát megszökteti s e botrány által csikarja ki az udvar utólagos megegyezését. Palotája a királyi palota szomszédságában lévén, Máriát a kerten keresztül éjjelre magához vivé, és a következő napon törvényes fele­ségének nyilvánította. Johanna királynő, és a Tarantoiak fogukat csikorgat­ták e merénylet hallatára, de nyíltan senki se mert valamit tenni, mivel a nápolyiak nagy része, urak és nép, Károly herczeg pártját fogta. A konstantinápolyi czímzetes császárné azonban nem bocsátott meg, és mert a fiún nem lehetett, az anyán töltötte boszúját. Ágnes herczegnő súlyos betegen feküdt. Katalin a beteg ágyához hivatott orvost megtévesztette és azt a hírt terjesztette el, hogy az özvegy áldott állapotban van. Szégyenkezve hallotta a durazzoi herczeg e fölfedezést s törődni sem látszott tovább beteg anyjával, mire a beteget környező s Katalin zsoldjában álló nők méreggel vesztették el a szerencsétlent. Hanem az ilyen napi eseményeket hamar kiszorították újabbak. Azt tudta minden ember, hogy Katalin császárnénak Acciajoli Miklós, előbb kereskedő, most titkára és fia nevelője, meghitt barátja. Az azonban újabb keletű botrány volt, hogy Johanna királynő Artus Károlynak, Róbert király természetes fiának, ez idő szerint kincs­tartónak, Bertrand nevű fiával viszonyt szőtt, mely annyira köztudomású lett, hogy Endrének is fülébe jutott. Az Anjou-kastély Aversában.

Next